Megjelent a Sportudvar olimpiatörténeti e-könyvsorozata, amely az 1896 és 2020 közötti nyári olimpiák történetét dolgozza fel. Az e-könyvsorozatban tehát valamennyi eddigi nyári ötkarikás játékok górcső alá kerülnek. Nem sokkal az idei olimpia előtt ez egy tartalmas olvasmány lehet a sportrajongóknak akár a versenyekre készülve, akár nyaralás során kikapcsolódásként.
Akik évek óta olvassák a Sportudvart, azok 2020 tavaszán és nyarán a nyári, 2021 végén és 2022 elején pedig a téli olimpiák történetét földolgozó többrészes cikksorozatot tekinthettek meg az oldalon. Eme sorozat keretében minden egyes olimpia története külön cikket kapott, amelyben a játékok előzményeiről, a sportágakról, a helyszínekről, azok kiválasztásáról, valamint a magyar és a nemzetközi sztárokról, szereplőkről és meghökkentő vagy éppenséggel megdöbbentő történetekről esett szó.
A cikksorozatnak nagy sikere volt, ezért 2021 végén megfordult a fejemben az a gondolat, hogy mi lenne, ha az összességében véve több száz oldalt kitevő anyagot e-könyv formájában is elkészíteném, s így hoznám kereskedelmi forgalomba.
Mivel arra jutottam, hogy ez egy remek lehetőség egyfelől az olimpiák történetének még szélesebb körben történő megismertetésére, másfelől a Sportudvar népszerűségének növelésére, ezért belevágtam a sorozat elkészítésébe.
Kezdetben még egy könyvre gondoltam, ám csakhamar rájöttem, hogy ha mindent egy e-könyvbe akarnék belerakni, akkor egy brutális oldalszámú mű került volna ki kezeim közül, s ezt nem tartottam volna szerencsésnek az olvasók szempontjából. Így tehát nem egy e-könyvről, hanem egy e-könyvsorozatról van s
Az Öt karika – 53 olimpia története című sorozat I. részében az 1896 és 1936 közötti nyári olimpiák részletes története kerül bemutatásra. A modern olimpiák őskoráról beszélhetünk, hiszen az ókori olimpiák föltámasztására irányuló, de rendre sikertelen kísérletek végén az 1890-es években megvalósult az olimpiai eszme és 1896 óta ismét rendeznek olimpiákat. Az e-könyv az olimpia előzményeiről is szól, bemutatja azt a folyamatot, amely a XIX. század közepétől elvezette az akkori világot az első modern olimpiáig.
Az olimpiai mozgalomnak a II. világháború előtti korszakban rengeteg nehézsége volt, amit részben az I. világégés, részben a nehezen kialakuló szervezettség és a korabeli közvéleménynek a sporthoz való, akkoriban igen sajátos, mai szemmel nézve furcsa hozzáállása okoz.
Az idő előrehaladtával azért szép fejlődésen ment keresztül az olimpia, hiszen folyamatosan nőtt a résztvevő sportolók és országok száma, s egyre magasabb színvonalú versenyekre került sor. Mondhatnánk, egyre profibb körülmények között zajlottak az olimpiák, azonban az e-könyvből az is kiderül, hogy az ötkarikás mozgalom a XX. század első felében csak nagyon kevés esetben engedélyezte profi sportolók indulását, ugyanis az egyik fő eszme az amatőrizmus volt – csak olyanok indulhattak, akik nem megélhetési lehetőségként, hanem a testnevelés legmegfelelőbb módszereként tekintettek a sportra.
Szintén sok vitát szült a nők részvétele, amelyért kezdetben nem lelkesedtek az olimpia föltámasztói, de aztán ebben a folyamatban is olyan fejlődés állt be, aminek köszönhetően a harmincas években már megszületett az első magyar olimpiai bajnoki cím, amelyet nő szerzett. És ha már a magyaroknál tartunk, természetesen az e-könyv és a sorozat későbbiekben megjelenő további részei is kiemelten foglalkoznak olimpikonjaink teljesítményeivel, hiszen már az őskorban rengeteg, mai szemmel nézve sztárja volt a magyar sportnak, elég csak Hajós Alfrédot, Halmay Zoltánt vagy éppen Csák Ibolyát és a mindmáig legsikeresebb magyar olimpikont, Gerevich Aladárt.
Persze a külföldi sztárok sem maradtak ki, igaz, magyar közöttük is akad, hiszen Johnny Weissmuller Weissmüller János néven Temesvár mellett született, ám nagy sikereit már amerikaiként érte el, majd később ő alakította Tarzan karakterét. De említést érdemel még Jesse Owens, Paavo Nurmi vagy Oscar Swahn, a máig legidősebb olimpiai bajnok.
A sorozat II. része foglalkozik az 1948 és 1984 közötti olimpiákkal. A II. világháborút követően sajnos több olimpiát is beárnyékoltak a politikai feszültségek. Magyar szempontból elég csak az 1956-os melbourne-i vagy az 1984-es Los Angeles-i játékokra gondolni. Ettől függetlenül szerencsére ez a korszak sem múlt el nagy magyar sikerek nélkül, miközben több külföldi sportoló is emlékezetes produkciót tudott bemutatni.
A III. rész foglalkozik az 1988 és 2020 közötti nyári olimpiák történetével. Amellett, hogy az elmúlt több mint három évtizedben is számtalan fantasztikus teljesítményt és nagy győzelmet láthattunk magyar és nemzetközi részről egyaránt, sajnos ennek az időszaknak egyik jellemző vonása lett a doppingolás, amely rengeteg olimpiai érem sorsát befolyásolta akár sok évvel egy adott olimpia után is. Ezekről a pozitívumokról és negatívumokról is szó esik ebben a részben.
Az e-könyvsorozat egyes részeit 3175 forintért lehet megvásárolni a Google Play Könyvek felületén. Terveim szerint a közeljövőben más online könyváruházakban is elérhetővé válik a könyvsorozat.Addig is mindenkinek nagyon jó olvasási élményt és kellemes időtöltést kívánok e-könyveim olvasásához!
Oláh Gergely, a szerző
A kiemelt kép forrása: Sportudvar-archívum