Az olimpiai sportágak fönntarthatósági és környezetvédelmi kezdeményezéseit, cselekedeteit bemutató Zöld Olimpia cikksorozat eme írásában egy globálisan népszerű játék, a tenisz kerül terítékre. Ebben a sportágban is számos terv létezik arra vonatkozólag, hogyan lehetne zöldebbé tenni a működést. A cikkben több példát fogok hozni erre. Tartsatok velem!
Bár a tenisz több mint 150 éves múltra tekinthet vissza, csupán 1988 óta állandó része az olimpiák műsorának. A megelőző évtizedekben elsősorban azért nem lehetett ötkarikás sportág, mert a profizmus jellemezte, s a korabeli olimpiai mozgalom még elég rossz szemmel nézett a profi sportolókra, sportágakra, mert ezzel szemben az amatőrizmust támogatta. Miután azonban az olimpia is kezdett egyre kifizetődőbb és több pénzt termelő üzletté válni, a rohamosan növekvő népszerűségű tenisz sem maradhatott ki a programból.
Bár az olimpiai tenisztornákat sokszor jellemezte nagy nevek tömeges visszalépése, mára azért már igen nagy értéke lett az olimpiának, hiszen ez az egyetlen verseny a sportágban, melyre minden negyedik évben kerül sor, vagyis, aki megnyeri az ötkarikás tornát, az hosszú ideig ülhet a trónon, akármi történik menet közben az erőviszonyokat tekintve.
A teniszt világszerte szinte mindenhol játsszák szabadtéren és csarnokban egyaránt. Éppen ezért ez a sportág a fönntarthatóság és a környezetvédelem minden kérdésében fontos szerepet játszik és erősen érintett, hiszen amikor szabadban játsszák, akkor az időjárási viszontagságok és a levegő minősége játszhat főszerepet, míg amikor fedett pályán zajlik egy mérkőzés, akkor az energiafelhasználás egy kardinális kérdés. Mindkét esetben fontos a keletkező hulladékok, így akár a játékosok által dühből összetört ütők újrahasznosítása is.
Ahogy a legtöbb olimpiai sportágban, úgy itt is sok kezdeményezés és stratégia látott már napvilágot a fönntarthatóság és a környezetvédelem kérdéseit illetően. Ezek közül elsőként a Magyar Tenisz Szövetség (MTSZ) vállalását említem meg. 2023 tavaszán az Európai Tenisz Szövetség közzétette első környezeti fenntarthatósági stratégiáját, melyen keresztül a versenyszervezők azonosíthatják a fejlesztésre szoruló szférákat, megoldás-alapú projekteket tervezhetnek, csökkenthetik a fogyasztást, és a sportágon keresztül tudatosíthatják a környezeti problémákat. A Magyar Tenisz Szövetség is csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez, amelyben nagy szerepe volt az Envirotis Holdingnak. Ez a cég tavaly már második alkalommal volt a magyar Davis-kupa-válogatott támogatója.
Az Envirotis egy több évtizedes múlttal rendelkező, hazai tulajdonú cégcsoport. Tagvállalataival a hulladékgazdálkodás és hulladékkereskedelem területén teljes körű szolgáltatást nyújt az egész ország területén. Teljes körű, fenntartható, zöld megoldásokat biztosít partnereinek, hosszú távú együttműködésre törekszik, melynek alapja a tisztesség, a szakmai hitelesség és a megbízhatóság. Tevékenységük központjában a környezet védelme, a fenntartható gazdaság elősegítése áll, felelősséggel betartanak minden hazai és nemzetközi szabályozást.
Ezen kívül sok más információra nem leltem a hazai tenisz fönntarthatósági helyzetét illetően, azonban megtaláltam az európai szövetség föntebb említett stratégiáját. Az útmutató tippeket és tanácsokat tartalmaz a kontinentális szövetség 50 tagországa számára, és az adott országok klubjainak, helyszíneinek és rendezvényszervezőinek is célszerű továbbítani.
Az európai szövetség terve négy kulcsfontosságú területet határoz meg, amelyeken keresztül a szervezők azonosíthatják a fejlesztésre szoruló területeket, megoldás-alapú projekteket tervezhetnek, csökkenthetik a fogyasztást és felhasználhatják a sportot a környezeti problémák tudatosítására:
• A tenisz környezetre gyakorolt hatásának mérése • Fenntartható események • Klíma és érdekképviselet • Fenntartható infrastruktúra
Az olyan globális sportágak, mint a tenisz, egyre gyakrabban küzdenek azzal a kérdéssel, hogyan csökkentsék környezetterhelésüket. A kiterjedt utazások, az erőforrások felhasználása, a létesítmények építése és a hulladékgazdálkodás lehetőséget ad a szervezőknek a jelenlegi szénlábnyom csökkentésére és a fenntartható fejlődést szolgáló politikák életbe léptetésére.
Cem Tinaz, az Európai Tenisz Szövetség Fejlesztési Bizottságának elnöke elmondta: „A szövetség vezetőiként az egyik felelősségünk a fenntartható gyakorlatok előmozdítása és a környezetvédelem elősegítése. Fontos számunkra, hogy neveljük munkatársainkat, partnereinket és munkatársainkat annak érdekében, hogy rendezvényeinket ökológiailag a lehető legfelelősségteljesebb módon bonyolítsuk le. Míg az Európai Szövetség viszonylag kicsi szervezet, az Igazgatóság úgy véli, hogy felelősségünk van e kérdések vezetése és tudatosítása terén tagországaink körében.”
Közép- és hosszú távon a szövetség kísérleti projekteket fog végrehajtani, amelyek célja a Junior Tour-események szénlábnyomának mérése és csökkentése, valamint az ENSZ karbonsemlegességi kampánya melletti elköteleződés.
Mit tesz a nemzetközi szövetség?
Valószínűleg több olvasóm hallhatott már az ITF-ről, a Nemzetközi Tenisz Szövetségről, hiszen ez a szervezője a férfi és női válogatott versenyeknek, úgy mint a Davis-kupa vagy a hölgyek számára kiírt Billie Jean King-kupa.
Az ITF honlapján a 2021-es fönntarthatósági jelentés érhető el legfrissebb dokumentumként. Ennek előszavában többek között ez áll:
„A világ teniszének irányító testületeként betöltött szerepünk megköveteli, hogy tisztában legyünk a sportág által gyakorolt hatásokkal és azzal, hogy miféleképpen alakítják ezek a hatások azt a módot, ahogyan játszunk, versenyzünk, alkotunk és élvezzük a játékot.”
Az ITF egy külső tanácsadó céggel együttműködve állította össze környezetvédelmi stratégiáját, amelynek célja a szövetség működése által keltett hatások megértése és mérése, s a negatív hatások lehető legnagyobb mértékben történő csökkentése. Fontos kiindulási pontja ennek az ITF üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csökkentése, ugyanis a szövetség azt vallja, hogy az éghajlatváltozás a Föld és a rajta élő népesség és élővilág legnagyobb problémája, ezért ezt kiemelten kell kezelni.
Az ITF stratégiája összhangban van többek között az ENSZ és a NOB ajánlásaival.
A stratégiában szó esik az üvegházhatású gázok kibocsátásának három szintjéről. Ezek közül az első a közvetlen kibocsátás, amelybe többek között beletartozik a klímaberendezések és a fosszilis, tehát nem megújuló üzemanyagok hajtotta járművek használata. A második és a harmadik szint a közvetett kibocsátást jelenti. A két szint között az az eltérés, hogy a másodikhoz a rezsifogyasztás, tehát a hálózati áram és a távfűtés különböző formái tartoznak, a harmadikhoz pedig az üzleti utazások és az azokhoz igénybe vett eszközök (vonat, repülő, taxi stb.), valamint a dolgozók ingázása és az áruszállítás.
A jelentés részletesen bemutatja, hogy 2021-ben mekkora károsanyag-kibocsátása volt az ITF-nek. Egészen megdöbbentő szám jött ki a teljes évre vonatkozólag, ugyanis 1 358 786 tonna szén-dioxid volt a szövetség lábnyomának nagysága. Ennek 92%-át a 3. szintű ÜHG-kibocsátás, azaz elsősorban az utazások, azon belül is a repülőgépes utak tették ki. Az 1. és a 2. szintű emisszió esetében előbbi 10 000, utóbbi csaknem 90 000 tonnát tett ki.
Az 1. szint esetében az alig több mint 10 000 tonna legnagyobb része, 9814 tonna szén-dioxid a klímaberendezések és a fűtés használatából adódtak össze. Ennek oka a jelentés szerint az, hogy a légkondicionáló eszközökben alkalmazott ún. hűtőközeggázoknak nagyon magas a globális felmelegedési potenciálja*, ezért nagyon kis mennyiség esetében is nagyon magas szén-dioxid-kibocsátás áll elő.
* A globális felmelegedési potenciál fogalmát gázok üvegházhatásának számszerűsítésére használják. Azonos tömegű szén-dioxidhoz képest határozzák meg az értékét, meghatározott időintervallumra (ez általában 100 év). A szén-dioxid potenciálja a definíció szerint 1.
A 2. szintnél a fűtéshez vásárolt távhő és gáz mennyisége teszi ki a legnagyobb részét az éves kibocsátásnak 69 892 tonna szén-dioxiddal. A hálózatról vásárolt villamosenergia 20 079 tonnát tett ki, ebből is látszik tehát az, hogy az áram mennyivel környezetkímélőbb energiaforrás még abban az esetben is, ha előállítása némileg hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásához.
A 3. szint kiugróan magas eredményén belül is elsöprő többséggel az üzleti utazások végeztek az első helyen, hiszen közel 1.3 millió tonna szén-dioxidból csaknem 1.2 millió tonna, a teljes mennyiség 95%-a ebből származott. Ebben elsősorban a repülésekre kell gondolni, de beletartozik a városokon belüli gépjárműhasználat és a vasúti közlekedés igénybevétele is. Ide tartozik még a szállodai tartózkodás is, amely a légi utazások után a második legnagyobb mértékben járult hozzá az emisszióhoz a maga közel 261 000 tonna szén-dioxidjával.
Ezen adatok alapján az ITF fontosnak tartja a további adatgyűjtést és a minél nagyobb információhalmaz segítségével a lehető legpontosabb intézkedések meghozatalát a lábnyom csökkentése érdekében. A szervezeti működés mellett természetesen a szövetség által szervezett tornák, így az olimpia károsanyag-kibocsátásának csökkentése is fontos cél.
Mit tesz az ATP és a WTA?
A tenisz két legismertebb és kétségkívül legrangosabb szervezete a férfi profi versenyeket rendező ATP és a női profi tornákért felelős WTA.
Az ATP is aláírta az ENSZ Sport a Klímaakcióért elnevezésű kiáltványát, s ennek keretében vállalta, hogy 2030-ig megfelezi karbonlábnyomát a 2019-es értékhez képest, 2040-re pedig karbonsemlegessé válik működése.
Az ATP egy globális szervezet abban az értelemben is, hogy Miamiban, Londonban, Monte Carló-ban és Sydney-ben is vannak irodái. Az ATP 125 főt foglalkoztat, akik egy évben több mint 30 országban több mint 60 eseményen, elsősorban versenyen működnek közre.
A szövetség 2019-ben külső szakértők bevonásával egy teljes szén-dioxid auditot állított össze, amelynek tartalma nagyban hasonlít az ITF-nél már bemutatott 2021-es jelentéssel. Az öt évvel ezelőtti adatok alapján az ATP pontosabban látja, hogy mit kell tennie 2030-ig a szénlábnyom megfelezéséért.
A 2019 végén megrendezett férfi világbajnokság során mind a nyolc játékos és mind a 242 000 néző belföldi utazása által generált szén-dioxid-kibocsátást kompenzált az ATP, amiért kiérdemelte a One Carbon World tanúsítványát. A cél az, hogy a felnőtt és az U23-as világbajnokság is példamutató rendezvény legyen a sportág számára a fönntarthatóság terén.
Ahogy már említettem, az ATP versenysorozata egy évben több mint 30 országba jut el, ahol több mint 60 versenyre kerül sor. Minden egyes torna komoly erőforrásokat igényel a pályák és a nézőterek fölépítésétől kezdve a vendéglátáson át egészen a nézők és a játékosok utazásáig. A versenyeken lehetőség van arra, hogy a nézők tegyenek a zöldebb jövő érdekében, hiszen tanácsokat kaphatnak arra, hogyan kezeljék tudatosabban az erőforrásokat, a hulladékot és egyebeket. A versenyszervezők számára pedig az élelmiszerek és egyéb szükséges eszközök beszerzése terén teszik lehetővé felelősségteljesebb megoldások alkalmazását.
Az utazások elengedhetetlen részét képezik annak, hogy a játékosok megjelenhessenek az egyes tornákon. Túlzás nélkül beutazzák az egész világot minden évben, ami bizony komoly környezeti terheléssel jár. A teniszezők között is egyre többeket foglalkoztat a fönntarthatóság és a környezetvédelem, s ezáltal annak a módnak a megtalálása, amelynek segítségével úgy űzhetik kedvenc sportjukat, hogy az a Földnek is jót tesz. Az ATP készített egy mobilalkalmazást a játékosok és stábtagok számára, akik ebben összesíthetik éves szénlábnyomukat, s ez alapján tanácsokat kaphatnak ahhoz, hogy mivel kompenzálhatják a károsanyag-kibocsátás minél nagyobb részét.
„Büszke vagyok az ATP lépésére és örülök, hogy hosszú távon elkötelezi magát bolygónk védelme mellett. Ez nagyon közel áll a szívemhez. Az éghajlatváltozás hatásait mindenki, így mi, teniszezők is érezzük azokon a helyeken, ahol játszunk. Arra bátorítok mindenkit, hogy teniszezzen és tegyen ezt minél környezettudatosabban, mert ezzel sokat tehet a sportág azért, hogy a Föld élhető hely maradjon” – mondta Dominic Thiem, a szezon végén visszavonuló kiváló osztrák játékos.
Az ATP az ENSZ mellett együttműködik több más környezetvédelmi szervezettel is, amelyekkel közös projekteket (pl. faültetés, erdősítés) valósít meg világszerte. Emellett a kommunikációra is nagy energiát fordít a szövetség, hiszen a zöld ismeretek terjesztéséből is kiveszi a részét.
A női versenyeket szervező WTA sem marad adós a fönntartható megoldásokkal, ötletekkel. A 2019-es U23-as világbajnokságon debütált a Triniti, az első környezettudatos teniszlabda, melyet a Wilson cég gyártott.
A Triniti teniszlabda kis sűrűségű plasztomer anyagot integrál a mag meglévő gumikeverékébe. Ez az anyag kisebb, mint a hagyományos teniszlabda mag, ami lehetővé tette a Wilson terméktervezői számára, hogy megvastagítsák a labda magfalát. Ez a vastagabb fal segít a Trinitinek négyszer hosszabb ideig megőrizni „friss labdaérzetét” a hagyományos teniszlabdákhoz képest.
A Triniti teljesen újrahasznosítható csomagolásban kapható. A Triniti teniszlabdák nettó eladásából származó nyereség öt százaléka támogatja a Wilson Sporting Goods világméretű fenntarthatósági törekvéseit.
Ezekből a példákból látható, hogy a tenisz is sokat tesz a zöldebb jövő érdekében. Reméljük, hogy nem szakad meg ez a folyamat.
A Zöld Olimpia korábbi írásai elérhetőek ide kattintva.
A kiemelt kép forrása: Pexels