Újabb érdekes fejleményekről rántotta le a leplet a New York Times. Az amerikai napilap még múlt pénteki számában írt arról, hogy már a 2016-os riói olimpiát megelőzően volt példa arra, hogy kínai úszók pozitív teszteredményei ellenére nem történt semmilyen intézkedés sem velük szemben. Mint ismert, áprilisban derült ki szintén az amerikai újság oknyomozása által, hogy a tokiói olimpia előtt 23 kínai úszónak volt pozitív tesztje, de végül nem indult ellenük eljárás, holott doppingolásuk körülményeit nem lehetett független vizsgálattal tisztázni. A Doppingellenes Világügynökség (WADA) válaszában kőkeményen nekiment a lapnak, amely szerinte szenzációhajhászásra törekszik, ugyanakkor több sportoló is egyre jobban aggódik a doppingellenes harc sorsáért.
A Sportudvar is beszámolt róla áprilisban, hogy a New York Times amerikai napilap és az ARD német közszolgálati televízió közös oknyomozása arra derített fényt, hogy a tokiói olimpiát megelőző hónapokban 23 kínai úszó produkált pozitív doppingtesztet, ám nem indult ellenük eljárás. Az érintettek között több olyan sportoló is akadt, aki a japán fővárosban olimpiai bajnok vagy dobogós lett és az idei játékokon is részt vehet. A sportolók mindegyike azzal védekezett, hogy az egyik versenyt megelőzően, a szállodában elfogyasztott ételükbe valamilyen szennyeződés útján kerülhetett a trimetazidin nevű tiltólistás szer, amivel fönnakadtak az ellenőrök rostáján. A trimetazidin vényköteles szívgyógyszerek hatóanyaga, ami azért minősül tiltott szernek a sportolók számára, mert bizonyos mennyiség fölött már teljesítményfokozó hatással bír.
A Kínai Doppingellenes Ügynökség tisztázta valamennyi úszót, mert megállapítása szerint a szálloda konyháján nem figyelt oda a személyzet a legjobban az ételek készítésére, így kerülhetett beléjük a trimetazidin, igaz, az egyáltalán nem tisztázott, hogyan került az anyag egy szálloda konyhájára, miközben tudjuk, hogy gyógyszer. A kínaiak 2020 elején értesítették a WADA-t a pozitív esetekről, de már akkor jelezték azt is, hogy vizsgálatuk eredményei szerint a sportolók nem követtek el tudatos és szándékos doppingolást, hanem balesetről van szó. A világügynökség ellenőreinek nem volt lehetőségük beutazni Kínába, hogy a helyszínen vizsgálódhassanak, így lényegében vakon elfogadták a kínai ügynökség érvelését és nem indult eljárás a sportolókkal szemben. Hasonló módon járt el az ügyben az úszásért felelős Vizes Világszövetség is, így a kínaiak ott lehettek Tokióban, mintha mi sem történt volna.
Az ügy napvilágra kerülése nemzetközi fölháborodást okozott, de különösen a Kínával nem túl jó viszonyt ápoló Egyesült Államok részéről hangzottak el erős kritikák a történtekkel kapcsolatban. Kérdésként merült fel, hogy a WADA miért nem hozta nyilvánosságra ezeket az eseteket és hogyan történhetett az, hogy ellenőrei nem jutottak be Kínába, hogy a helyszínen gyűjthessenek adatokat az üggyel kapcsolatban. Az is kérdés, hogy ha a kínai úszók azzal a védekezéssel megúszták az eltiltást, sőt még a felfüggesztést is, hogy tudtukon kívül került a trimetazidin a szervezetükbe, akkor Kamila Valijeva orosz műkorcsolyázólány miért kapott négyéves eltiltást, miközben mindvégig azzal védekezett, hogy szívbeteg nagyapja poharából ivott, s így jutott szervezetébe ugyanez a szer.
Ezekre a kérdésekre igazából mind a mai napig nem sikerült választ adni, az utóbbi időszakban elsősorban a WADA és az amerikaiak közötti szájkarate zajlott ebben az ügyben.
Ezt követte a New York Times pénteki cikke, melyben újabb súlyos információkat közölt az üggyel kapcsolatban. A lap szerint a Tokió előtt pozitív teszteredményt produkáló úszók közül három már a 2016-os riói olimpiát megelőzően fönnakadt a rostán egy erős szteroiddal, az ugyancsak tiltólistás klenbuterollal, de semmilyen eljárás nem folyt ellenük. Az újság nem említ neveket, csak azt, hogy a három érintett közül kettő olimpiai bajnok lett Tokióban, egyikük pedig jelenleg is világcsúcstartó. A klenbuterolos esetek 2016-ban és 2017-ben történtek.
Itt is ugyanaz volt a történet: a kínai hatóság azt állapította meg, hogy a sportolók szennyezett élelmiszeren keresztül vitték be szervezetükbe a tiltólistás szert, s erről egyáltalán nem volt tudomásuk. Sem a Vizes Világszövetség, sem a WADA nem indított eljárást az érintettekkel szemben. A szövetség a New York Times-nak megerősítette az esetek tényét és azt is, hogy nem látta indokoltnak eljárás megindítását a kínai hatóságok véleménye alapján.
A WADA pénteken keményhangú közleményben reagált a legújabb sajtóhírekre és nem fogadta túlságosan jól ezeket. A világügynökség utalt az áprilisi ügyre, ami kapcsán azt vágta az újsághoz, hogy pontatlan információk alapján szenzációhajhászást folytat, hogy ezzel rontsa a WADA hírnevét. A közlemény hozzáteszi, hogy a klenbuterollal kapcsolatban valós állítás az, hogy bizonyos élelmiszerek elfogyasztásával is bekerülhet egy élsportoló szervezetébe.
“A klenbuterol a sportban tiltott szernek minősül, mivel teljesítményfokozó hatással bír, ugyanakkor fontos leszögezni, hogy számos országban alkalmazzák haszonállatoknál növekedésserkentő szerként. Ez eredményezheti azt, hogy bizonyos körülmények között egy sportoló pozitív mintát szolgáltathat azt követően, hogy egy ilyen módon kezelt állat húsából evett. A szóban forgó 2016-os és 2017-es pozitív esetek mindegyikéről kiderült, hogy a szennyezés mértéke rendkívül csekély, s emiatt sem volt szükséges eljárás alá vonni az érintett versenyzőket” – áll a WADA kommünikéjében.
Arra csakúgy, mint áprilisban, most sem derült fény, hogy miért nem hozták nyilvánosságra ezeket az eseteket, holott egy ilyen pozitív végkifejletű ügyet nem igazán kellene eltitkolni.
Breaking News: Evidence of Chinese swimmers’ past positive doping tests is renewing concerns about global antidoping efforts weeks before the Paris Olympics. https://t.co/fqApQHdcxP
— The New York Times (@nytimes) June 14, 2024
Olivier Niggli, a WADA főigazgatója szerint az elmúlt évek során több ezer hasonló esetet regisztráltak. Ezek között ezer olyan eset volt, amikor bebizonyosodott, hogy klenbuterollal kezelt állatok húsának elfogyasztása eredményezte a pozitív doppingtesztet. Ilyen esetek történtek Mexikóban, Kínában, Guatemalában, Kolumbiában, Peruban, Ecuadorban és más országokban is.
A kínai úszók esetében három ilyen esetet regisztráltak. Niggli a lap megkeresésére hozzátette, hogy Kínában nagyon sok doppingellenőrzést végeznek egy évben, ugyanakkor ott is nagyon elterjedt a haszonállatok gondozása során a klenbuterol alkalmazása, így nagy esély van rá, hogy aki húst fogyaszt, annak a szervezetéből kimutatható a szer jelenléte. A szakember szerint sportolók százai járhatnak így.
Niggli arról is beszélt, hogy a WADA külön munkacsoportot létesített az élelmiszer-szennyezésen keresztül megvalósuló doppingolás miatt, hogy általános irányelveket és tanácsokat tudjon megfogalmazni a világ országai számára annak érdekében, hogy minél kevesebb ilyen eset forduljon elő. Nagyon fontos, hogy a sportolók méltányos elbánásban részesüljenek, amennyiben gyanítható, hogy nem szándékos doppingolást követtek el. A főigazgató szerint Kínában és Mexikóban különösen nagy az esélye a klenbuterol-szennyezésnek, így aki ebben a két országban tölt el egy bizonyos időt, annál igen nagy a valószínűsége, hogy emiatt pozitív teszteredmény születik, föltéve, ha fogyaszt bármilyen húst vagy húsalapú készítményt.
A WADA közleménye kitért arra is, hogy a szóban forgó kínai úszók esetében 6-50-szer kisebb mértékben mutatták ki a klenbuterolt a mintákban, mint amennyi a jelenleg alkalmazandó ún. minimális jelentési szint, vagyis az az érték, amelynek elérése esetén már fölmerül a szándékos doppingolás gyanúja.
Az ügynökség kitart amellett, hogy semmilyen hanyagság és jogsértés nem történt ezekben az esetekben, s újfent boszorkányüldözéssel vádolta meg azokat a sajtóorgánumokat, amelyek terjesztik ezeket a híreket vele kapcsolatban. Az ügynökség szerint a New York Times azzal, hogy kizárólag Kína esetében tesz föl kérdéseket, miközben a klenbuterol-szennyezés a világ más országaiban is jelen van, kísérlet a dopping elleni küzdelem átpolitizálására. A WADA minden ügyben anélkül jár el, hogy tekintettel lenne az érintett sportoló nemzetiségére – szögezi le a közlemény.
Ahogy áprilisban, úgy most is megszólalt Travis Tygart, az amerikai doppingellenes ügynökség (USADA) főigazgatója, aki szerint világszerte ezrével fordulnak elő hasonló esetek, melyekben sokkal szigorúbban jár el a WADA, mint a kínai úszókkal szemben. Tygart szerint jogos a kérdés, mi indokolta az eltérő bánásmódot, mint ahogy az is, hogy hány sportoló és hány ország részesülhetett hasonló dolgokban, miközben másokat ezért eltiltanak.
Rob Koehler, a Global Athlete nemzetközi sportolói érdekképviselet vezetője szerint a világ élsportolói egyre inkább “nulla bizalommal” viseltetnek a WADA iránt és már belefáradtak az ügynökség üres szólamaiba, amelyekkel kitérni igyekszik a kemény kérdések megválaszolása elől, különös tekintettel arra, hogy miért titkolták el ezeket az eseteket. “Az átláthatóságra nagyobb szükség van, mint valaha. Átláthatóság nélkül a doppingellenes mozgalom összeomlik, és a sportolók sosem fogják úgy érezni, hogy egyenlő versenyfeltételekkel küzdhetnek meg egymással” – tette hozzá.
Mindössze 35 nappal az olimpia kezdete előtt tehát tovább fokozódik a nyomás a WADA-n, amely eddig még nem látott mértékű hitelességi válságba sodródik és ennek bizony akár még az is lehet a vége, hogy a 2024-es lesz az utolsó olimpia, melyen kizárólag ez a szervezet fog felelni a doppingellenőrzésekért.
A kiemelt kép forrása: Pexels