Zöld Olimpia: Így kerül szél a vitorlába fönntarthatóan

sailboat lot on body of water

Ezúttal egy olyan sportág kerül bemutatásra a Sportudvar Zöld Olimpiájának keretében, amelynek a környezetvédelem és a fönntarthatóság érdekében tett vállalásairól és elért eredményeiről már írtam cikket korábban. A vitorlázás az időjárási jelenségeknek talán legjobban kitett olimpiai sportág, hiszen amellett, hogy megfelelő sebességű és irányú szél kell a minél jobb eredmények eléréséhez, nem mindegy, mennyire hullámzik az a vízfelület, amelyen a verseny zajlik és természetesen a hőmérséklet sem lényegtelen. Nagyon fontos a víz minősége, tisztasága, s ebből eredően az, hogy a sportág minél kevésbé szennyezze a vizeket. Az alábbiakban bemutatom, mit tett és tesz a vitorlás közösség ennek érdekében.

A sportágat annyira nem figyelemmel kísérők számára igen meglepő lehet, hogy a vitorlázás 1900 óta egyetlen olimpiát (az 1904-est) leszámítva minden nyári ötkarikás játékok programjának része volt. Az eddigi 29 olimpiából csupán kettőn nem rendeztek vitorlásversenyeket, vagyis nyugodtan mondhatjuk, hogy tősgyökeres olimpiai sportról van szó. Nagyon sokat változott a sportág az elmúlt 124 év alatt abban az értelemben, hogy napjainkig összesen 32 hajóosztályban rendeztek olimpiai regattákat. Idén is lesz változás az előző olimpiához képest, hiszen a Tokióban még Laser Radial néven futott kategória most már ILCA 6 néven fog szerepelni, a Laserből pedig ILCA 7 lett.

Webinárium a fönntarthatóságért

1900 és 2020 között összesen 45 ország tudott dobogós eredményt elérni az olimpiákon vitorlázásban. Magyarország eddig egy-egy ezüst- és bronzéremmel rendelkezik: az 1980-as moszkvai játékokon a Detre-fivérek a 3. helyen végeztek a repülő hollandi hajóosztályban, a legutóbbi, tokiói versengés során pedig Berecz Zsombor a 2. helyen fejezte be a finn dingi osztály küzdelmeit. Bár az, hogy 124 év alatt 45 országnak jött össze az érem ebben a sportágban, azt jelezheti, hogy nem a vitorlázás a legnépszerűbb sport, de napjainkban világszerte egyre többen kezdik versenyszerűen űzni, arról nem is beszélve, hogy még többen szabadidős tevékenységként szoktak vitorlázni, pl. a Balatonon.

A vitorlázásnak tehát a legtöbb sportághoz hasonlóan komoly felelőssége van abban, hogy a környezetvédelem és a fönntarthatóság érdekében megteendő intézkedéseknek milyen sikere lesz, hiszen rengeteg emberre tud hatni példamutatással. Ebben a sportág jeleskedik.

Tavaly októberben jelentettem meg cikket itt, a Sportudvaron arról, hogy a Nemzetközi Vitorlázó-szövetség (WS) webinárium-sorozatot indított annak érdekében, hogy a sportág szereplői: a versenyzők, a nemzeti szövetségek, a klubok és a versenyszervezők minél fönntarthatóbban tevékenykedjenek. A tervek szerint több éven át fog zajlani ez a webinárium, melynek első évfolyama idén tavasszal fejezte be ezirányú tanulmányait.

“A fönntarthatósági foglalkozások nyitottak, együttműködésen alapulnak, szakértők által vezetettek lesznek és lehetőséget adnak a sportág minden szereplőjének, hogy bekapcsolódjon” – mondta el Alexandra Rickham, a Nemzetközi Vitorlázó-szövetség (WS) fönntarthatósági felelőse a webináriummal kapcsolatban.

“Vitorlázókként nagyon tisztában vagyunk a környezet változásaival, és vitorlázókként komolyan vesszük azt a felelősséget, hogy azon közösségek érdekében cselekedjünk, amelyekkel közösen élünk a Föld vizein” – tette hozzá.

A webináriumok részét képezik a WS Fenntarthatósági Agenda 2030 néven futó programjának, mely 2018-ban indult el és hat fő pilléren alapszik.

“Sportunk büszke lehet arra a fejlődésre, amelyet elértünk, mióta megindítottuk a Fenntarthatósági Agenda 2030 programot, a vitorlázásnak a globális fönntarthatósághoz való hozzájárulását célzó stratégiát” – mondta Rickham.

A WS fönntarthatósági felelőse azt is megemlítette az insidethegames.biz-nek adott nyilatkozatában, hogy a vitorlázás mára a fönntarthatóság szállóigéjévé vált a sportban, köszönhetően a minden szinten végzett munkának az olyan elit versenyektől kezdve, mint a The Ocean Race, a Vitorlázó Grand Prix vagy az Amerika-kupa egészen a helyi hajósklubokig. Mindenhol óriási erőfeszítések zajlanak a sportág fenntarthatóbbá tétele érdekében. Alexandra Rickham elismerte, még mindig sok tennivaló akad.

A webinárium-sorozat október közepén a “Tiszta regatták és hajóosztályok” című témakörrel kezdődött el, amelynek előadását a Tenger Vitorlásai nevű nemzetközi természetvédelmi csoport vezette.

Jens Kroker paralimpiai bajnok német vitorlázó volt az inkluzív és hozzáférhető vitorlázással foglalkozó előadás vezetője, amelyre december 6-án került sor.

További előadások szóltak a hajók fenntartható módon történő tervezéséről és a felszerelések fenntartható forrásból való beszerzéséről.

Az idei évben szó esett a sorozat keretében a műanyag-szennyezés elleni küzdelemről, a nők szerepének erősítéséről és az életmentésről.

Volt egy olyan prezentáció is, amely útmutatást adott arra vonatkozóan, mit kell tenni akkor, amikor egy hajó nagy tengeri halakkal vagy egyéb állatokkal találkozik.

Az első szezon 11 webináriumból állt.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) tavaly szeptemberben bejelentette, hogy a WS kapta meg a Klímaakció – Fönntartható Utazás elnevezésű díjat, amely azért járt, mert az augusztusi hágai világbajnokság szervezése során a lehető legkevesebb utazásra került sor, a versenyek idején pedig a stábtagokat és a média képviselőit is arra bíztatták, hogy tömegközlekedéssel vagy kerékpárral oldják meg a szálláshelyről a helyszínre és vissza történő eljutást.

A Klímaakció – Innováció díjat Paloma Schmidt perui vitorlázó kapta, akinek közbenjárására egy sor intézkedést vezettek be a pazarlás csökkentésére az ILCA hajóosztály Európa-bajnokságán az olaszországi Andorában.

Itt is fontos a vizek tisztasága

A vitorlázás az egyik legkörnyezetbarátabb sport. A szél hajtja, ami azt jelenti, hogy nem függ a fosszilis tüzelőanyagoktól, és ezért nem termel károsanyag-kibocsátást. Ezáltal nagyszerű módja az utazásnak és a felfedezésnek anélkül, hogy negatív hatást gyakorolna a környezetre. A vitorlázás a természet tiszteletét is elősegíti, és arra ösztönzi az embereket, hogy figyeljenek a környezetre gyakorolt hatásukra, ami a hajón és azon kívül is fenntartható döntésekben nyilvánulhat meg.

Mint minden sportág, a vitorlázás is mindenekelőtt és legsürgősebben csökkenteni óhajtja a műanyagtól való függését. A műanyag használata komoly veszélyt jelent a tengeri környezetre. A műanyaghulladék nemcsak az óceánokat szennyezi, hanem károsítja a tengeri élővilágot is. A műanyag zacskókat és más műanyaghulladékot a tengeri állatok gyakran összetévesztik táplálékkal, ami fulladáshoz vagy akár halálhoz is vezethet. Emellett a műanyag részecskék toxinokat szívnak magukba, amelyek felhalmozódhatnak a táplálékláncban, és végül a saját testünkbe is bekerülhetnek. Ezért a műanyaghulladék csökkentése kulcsfontosságú a tengeri környezet megőrzéséhez.

Bár szinte lehetetlen teljesen elkerülni a műanyag használatát, vannak olyan lépések, amelyeket a hajósok megtehetnek a műanyaghasználat minimalizálása érdekében. A saját, újrahasználható táskák, az újrahasznosítható vagy újrahasználható alternatívák használata, valamint a felhasznált műanyag megfelelő újrahasznosítása mind olyan módszerek, amelyekkel csökkenthetjük a hatásunkat. Kis változtatásokkal a vitorlázók segíthetnek a tengeri környezet védelmében, és biztosíthatják, hogy az a következő generációk számára is fennmaradjon.

A yachting.com szakportál számos tippet ad a vitorlázóknak ahhoz, hogyan tegyék fönntarthatóbbá szenvedélyüket:

1. Használj környezetbarát tisztítószereket: Használj nem mérgező és biológiailag lebomló tisztítószereket a hajó tisztításához, és kerüld el a víz káros vegyi anyagokkal való szennyezését.

2. Használj energiahatékony világítást: Az energiafogyasztás csökkentése érdekében szerelj fel LED-es világítást a hajódra, és gondoskodj arról, hogy kikapcsold a lámpákat, amikor nem használod őket.

3. Használj fönntartható anyagokat: Válassz környezetbarát anyagokat, például parafát, bambuszt vagy kendert a hajó karbantartásához és javításához.

4. Gyakorold a fogás és visszaengedés gyakorlatát: Ha horgászol, gyakorold a fogást és visszaengedést, hogy minimalizáld a helyi halállományra gyakorolt hatásod.

5. Csökkentsd a vízhasználatot: Használd takarékosan a vizet a szivárgások kijavításával, rövidebb ideig tartó zuhanyozással, és használj vödröt a slag helyett a csónakmosáshoz.

6. Használj újrahasználható edényeket és eszközöket: Vigyél magaddal újrahasználható tányérokat, poharakat és evőeszközöket a vitorlázásodra, hogy minimalizáld a hulladék mennyiségét.

7. Kerüld az eldobható termékeket: Kerüld az olyan egyszer használatos termékeket, mint a papírtörlő, az eldobható borotvák és a kávékapszulák.

8. Vegyél részt a strandok megtisztításában: Vegyél részt strandtakarításokban, hogy eltávolítsd a szemetet és a műanyagokat az óceánból/tengerből/tóból, és segítsd tisztán tartani vizeinket.

Ezek a megoldások jó eszközök a vitorlázók kezében ahhoz, hogy ne terheljék a környezetet és különösen a vízi élővilágot.

Ahogy a kajak-kenunál és az evezésnél is előjött, a vitorlázás sem csak úgy tud zöldebbé válni, hogy nem szennyezi a vizeket és kiveszi a részét a hulladékkezelésből, hanem úgy is, hogy a hajók minél fönntarthatóbb módon készülnek, vagyis olyan anyagokból, amelyek strapabíróak és fönntartható forrásból származnak. Egy hajó gyártásánál óhatatlanul keletkezik bizonyos károsanyag-kibocsátás, ami nem elkerülhető.

Ahogy a másik két említett vízi sportág, úgy a vitorlázás esetében is vannak törekvések arra, hogy a hajók elkészítése minél kisebb környezeti terhelést vonjon maga után.

A fölsorolt példák alapján látható, hogy a vitorlázásban is sokat tesznek a környezetvédelem és a fönntarthatóság érdekében. Reméljük, sikeresek lesznek ezek a folyamatok, mert akkor egy élhetőbb Föld lehet a miénk.

A Zöld Olimpia korábbi írásai elérhetőek ide kattintva.

A kiemelt kép forrása: Pexels

Leave a Reply