A rögbi, annak is a hetes verziója 2016 óta olimpiai sportág. Erről legtöbbünknek az igen nagy darab emberek juthatnak eszünkbe, akik tolják egymást, néha elszaladnak a tojásalakú labdával a célterületig és a jutalompontokat is beváltják a sikeresen elvégzett rúgásokkal. Ugyanakkor a sportágban több fönntarthatósági és környezetvédelmi kezdeményezés is napvilágot látott az utóbbi években és számos megvalósult programról lehet beszámolni. A Zöld Olimpia eme cikkében ezeket fogom elsősorban bemutatni.
Még 2020 novemberében foglalkoztam a Zöld Sport rovatban Julien Pierre korábbi francia rögbijátékos környezetvédelmi kezdeményezésével. A Fair Play A Földért nevet viselő civil szervezet azt tűzte zászlajára, hogy rábírja a klubokat és a sportesemények szervezőit ökológiai lábnyomuk csökkentésére. Pierre azt állította, hogy elképzelései nem járnak többletkiadással a sportvilág szereplői számára, ugyanakkor elősegítik azt, hogy a sport a környezetvédelem területén az élharcosok közé kerüljön.
Környezettudatosabb működés többletkiadások nélkül? Julien Pierre szerint igenis lehetséges! A korábbi 27-szeres francia válogatott rögbijátékos országos ismertségét karrierje befejeztével arra használja fel, hogy kimutassa környezetvédő énjét is. De hogyis van az, hogy egy rögbis fogékony a környezetvédelem iránt? Pierre válasza ez: “Egész gyermekkoromat egy településen kívüli környezetben, egy nagyapám által alapított és a szüleim által továbbvitt állatparkban töltöttem. Nagyon korán érzékeny lettem a természet, a biodiverzitás, a veszélyeztetett fajok és életközösségek védelmének és megóvásának tisztelete iránt”.
Ez számára egy olyan ügy, amelyért sportolói pályafutása végeztével sokat akar tenni. Mi a célja? Érzékenyíteni a sport világát – a sportolókat, de leginkább a klubokat, szövetségeket és a sportesemények szervezőit – a környezetvédelmi kérdésekre és a fenntartható fejlődésre. Julien Pierre az alábbi érvekkel támasztotta alá célkitűzéseit: “Egy labdarúgó-világbajnokság 2 millió tonna üvegházhatású gázt termel, amelyhez az volna fogható, ha egy Párizs – New York menettérti járaton 2 millió ember utazna! Egy 5000 fő részvételével zajló sporteseményen 2 és fél tonna szemét termelődik. Franciaországban évente 10 millió darab teniszlabdát dobnak ki. Ez egy ökológiai katasztrófa, miközben tudjuk, hogy egy kidobott labda több ezer év alatt bomlik le a természetben”.
Ezek bizony könyörtelen és döbbenetes megállapítások. Pierre ezért döntött úgy, hogy létrehozza a Fair Play A Földért nevet viselő civil szervezetet, amelynek segítségével szeretné végrehajtani a zöldebb gondolkodásmódra és cselekvésre való érzékenyítést a sportban. A szervezetnek klímaszakértők és olyan, köztiszteletben álló személyiségek a tagjai, akik segíteni fogják a sportvezetőket és a sportszervezőket, hogy javítsanak tevékenységeiknek a környezetre gyakorolt hatásain, vagy ha úgy tetszik, csökkentsék ökológiai lábnyomukat. Egy etikai tanács is létre fog jönni a szervezeten belül, amely ellenőrizni fogja, hogy a különböző vállalások hogyan teljesülnek. Julien Pierre szerint az az iránti aggodalom, hogy a jövőben a sporteseményekre is negatív hatásokat gyakorolhatnak a globális fölmelegedés és a különböző szélsőséges időjárási események, igenis nagy és folyton növekszik. Erre példának hozta fel a 2020-as Ausztrál Open tenisztornát, amelyet kis híján el kellett halasztani az országot hónapokon keresztül sújtó hatalmas erdőtüzek és a nagy hőhullám miatt.
“Már átléptünk bizonyos határokat. A katari labdarúgó-világbajnokság és annak klimatizált stadionjai totális aberrációt jelentenek. Ezzel a megoldással azt akarják elérni a szervezők, hogy a játékosoknak és a közönségnek ne kelljen szenvednie a nagy hőségben. Csakhogy ez éppenséggel magát a globális fölmelegedést gyorsítja föl. Most kell reagálni a környezeti kihívásokra, mert máskülönben sajnos előállhat az a szituáció, hogy tíz vagy húsz év múlva már az összes stadiont klimatizálni kell. A labdarúgók a Föld bizonyos térségeiben egyre jobban félnek a szennyezett levegőtől, s annak egészségükre gyakorolt hatásától. Mit fogunk csinálni? Buborékokat csinálunk a stadionok köré, hogy ne kelljen üvegházhatású gázokat belélegezniük? Nem! Olyan megoldást kell találni, amellyel csökkenteni tudjuk eme gázok mennyiségét a levegőben” – részletezte gondolatait Julien Pierre a Le Figaro című újságnak adott nyilatkozatában.
Élen járnak a franciák a zöld ügyekben
A 2023-as franciaországi rögbi-világbajnokság szervezői osztják ezeket a gondolatokat. Úgy látják, hogy ha a sport nem törődik a lakosságra gyakorolt negatív hatásaival, akkor végül lehúzhatja a rolót. “Ha nem leszünk képesek megérteni a változtatások szükségességét tíz éven belül, akkor a nagy sportesemények jövője veszélybe kerül” – ismerte el Claude Atcher, a világbajnokság szervezőbizottságának vezetője, aki részletezte, hogyan kívánják elérni azt, hogy az eseménynek minél kisebb legyen az ökológiai lábnyoma: “2023-ra egy 100%-ban tiszta mobilitási tervet akarunk megvalósítani Franciaországban. Egyetlen, a szurkolókat és a csapatokat szállító jármű sem lehet környezetszennyező. Ez megvalósítható úgy, ha vonattal, elektromos autóval, vagy kerékpárral közlekednek. Ezzel teljes egészében kompenzálni lehetne a Franciaországba repülővel érkező csapatok utazása által generált szén-dioxid-kibocsátást. Úgy döntöttünk, hogy minden ellátásunkat a lehető legrövidebb láncon keresztül valósítjuk meg, pl. nem Chiléből vásárolunk epret. Elkötelezettek vagyunk a helyi gazdákkal való együttműködés iránt. Emellett azt is el tudom mondani, hogy a torna valamennyi stadionjában műanyagmentességet fogunk tudni elérni. Azt szeretnénk, ha karbonlábnyomunk a lehető legkisebb lenne”.
Julien Pierre társaival együtt úgy döntött, hogy fölállítanak egy “Zöld Jegyzéket”, amellyel bátorítani, a probléma iránt azonosulni, strukturálni és jutalmazni szeretnék mindazokat, akik résztvesznek a sport zöldebbé tételében. Pierre szervezetének működésével kapcsolatban elmondta, hogy azokat a klubokat, sportszervezeteket és sporteseményeket, amelyek csatlakozni szeretnének a kezdeményezéshez, alaposan átvilágítják. Hiteles szakértők fogják elvégezni ezeket az auditokat, amelyeknek keretében 18 témakörben 200 kérdést fognak föltenni az érdeklődőknek. A témaköröket és a kérdéseket a francia ökológiai ügynökséggel közösen állították össze. Ennek eredményeként értékelés, minősítés, a fejlesztendő területek megjelölése és a cselekvések nyomon követése valósul meg. A szervezethez való csatlakozás legalább 6500 euróba fog kerülni, a pontos összeg az adott klub vagy rendezvény anyagi lehetőségeitől függ. Ha egy szereplő befizeti a kért összeget, akkor két évre szóló tagságot kap, vagyis ennyi időn keresztül kaphat meg minden szakmai segítséget annak érdekében, hogy működését környezettudatosabbá tehesse. Amennyiben egy résztvevő klub vagy sportesemény a kettő év letelte után is részese marad a kezdeményezésnek, akkor – vállalásai teljesítésének függvényében – a következő “jelvényeket” kaphatja: “játékos”, “elkötelezett” és “megerősített”. Ez amolyan minősítése lesz annak, hogy az egyes résztvevők mennyire jó és aktív tagjai Julien Pierre kezdeményezésének.
Az ex-rögbis arról is beszélt, hogy konkrétan milyen akciókat szeretnének megvalósítani. Ő is példaként említette a szurkolók szállítását a versenyhelyszínekre, amelyben előnyben kell részesíteni a közösségi közlekedést és a kerékpározást. A helyszíneknél rengeteg kerékpártárolót hoznának létre. Emellett összegyűjtenék az esővizet, ezzel mérsékelnék a pályák öntözéséhez, vagy takarításához fölhasználandó vezetékes víz mennyiségét. Pierre-nek is célja az, hogy az étkeztetéshez a hozzávalókat minél rövidebb útvonalon keresztül szerezzék be, az áramellátást pedig napelemek telepítésével oldaná meg. Az egyszer használatos műanyagból készült termékek számát, ezáltal a műanyaghulladák mennyiségét is jelentősen csökkenteni szeretné, s nem csak a mérkőzések, vagy a versenyek napján, hanem a klubok mindennapi életében is.
Julien Pierre már sokat tett a környezetvédelem terén eddig is. Utolsó klubja, a Section Paloise lett Franciaország első profi sportegyesülete, amely 100%-ban újrahasznosított anyagokból készült mezeket dobott a piacra. Egy dressz elkészítéséhez 13 darab másfél literes ásványvizes palackot használnak fel. “Az út hosszú lesz” – ismeri el Julien Pierre, aki ezzel indokolja, hogy miért kell szakaszonként, külön-külön célkitűzésekkel dolgozni. Örömének adott hangot azért, mert a francia rögbiliga és a Paris Volley röplabdacsapat is rövidesen előrelépést fog elérni a zöldebb működés tekintetében. “Milyen klub, milyen esemény, milyen márka nem kívánna szerepet vállalni ebben a környezettudatos megközelítésben? A sportnak példát kell mutatnia ezen a téren. Angliában egy felmérés szerint a labdarúgószurkolók 86%-a legalább olyan fontos témaként tekint a környezettudatosságra, mint a rasszizmus vagy a homofóbia elleni küzdelemre. Ez nem meglepő, hiszen gyermekeink jövője a tét” – tette hozzá.
Julien Pierre szerint a sport motorja lehet egy mentalitásváltásnak, mivel a klubok is látják, hogy a társadalom egyre jobban megköveteli tőlük, hogy zöldek legyenek. Elmondása szerint az első visszajelzések kiválóak. “Még magunk is meglepődtünk, amikor azt láttuk, hogy várakozásainkkal ellentétben nem csak az elitklubok mutattak érdeklődést a projektünk iránt. Az 1. és 2. osztályú rögbiklubok szinte kivétel nélkül érdeklődnek a Zöld Jegyzék iránt. Ez azért különösen fontos, mert így képesek lesznek “eladni” kötelezettségvállalásaikat a helyi önkormányzatoknak, s velük és a helyi termelőkkel egyeztetve közös intézkedéseket hozhatnak. A vezetők megértették a környezetvédelem iránti elköteleződés szükségességét. Időbe fog telni, amíg kézzelfogható eredményeket érünk el, de ez elkerülhetetlen. Változni kell. Minden gesztus számít” – zárta mondandóját Julien Pierre.
Pierre 2021 nyarán számolt be először civil szervezetének addig elért eredményeiről, s büszkén állította, hogy egyre több sportoló és klub csatlakozik a meghirdetett programhoz. Emellett sor került egy tíz pontból álló kihívás meghirdetésére is, amely elsősorban a profi és amatőr sportolóknak szól, de amúgy mindenki másnak is, hiszen olyan feladatokat kell a kihívás részeként megoldani, amelyeket mindenki könnyedén meg tud tenni, s érdemes is megtennie. Ahogy Pierre fogalmazott, a legapróbb gesztusokkal is sokat lehet tenni a környezeti állapotok javításáért a sportban, ami nagyon fontos, hiszen a sport által hagyott karbonlábnyom mindannyiunk életére kihatással van – függetlenül attól, hogy sportolunk-e, vagy sem.
“Amennyiben sikerül legalább egy pici előrelépést elérni mindennapos szokásaink megváltoztatásában, már azzal is elérhetjük azt, hogy a sport holnap kisebb környezeti terheléssel működjön” – hangoztatta Julien Pierre, aki leszögezte, hogy ez csak az első lépés lenne, s utána szépen sorjában jönnek a további teendők, hiszen a végső cél: a karbonsemleges sportvilág létrehozatala még igen messze van, hiába akad egyre több kezdeményezés a világon, amely ezért küzd. Természetesen kulcsfontosságú a fiatal generáció megszólítása, s a mostani kihívás is elsősorban a fiataloknak szól. Pierre szerint amennyiben sikerül a lehető legkorábbi életszakaszban érzékennyé tenni a fiatalokat a környezetvédelem és a környezettudatosság iránt, akkor otthon, az iskolában, a sportpályán, s minden más helyen zöld életmódot fognak folytatni, s ezt átadhatják szüleiknek, testvéreiknek, s később saját családjuknak is, a barátokról nem is beszélve.
A kihívás keretében megvalósítandó feladatokat egy letölthető poszteren ábrázolták az ötletgazdák, akik kijelentették, hogy egy klubházban már napjainkban megvalósult mind a tíz lépés. A poszter a közösségi médiában is elérhető látványos grafikákkal és gifekkel, hogy megmagyarázzák, miért kell csökkenteniük az embereknek hulladéktermelésüket, s fokozniuk a szemét szelektív gyűjtését. Julien Pierre elmondása szerint Franciaországban évente egy lakosra 440 kilogramm szemét jut, vagyis az ország összesített hulladéktermelése 29,3 milliárd kilogrammot tesz ki. “Csökkentenünk kell ezt a mennyiséget! Ez a pedagógiai és edukatív üzenetünk az emberek érzékenyítésének terén” – mondta Pierre.
A tíz kihívás a következő volt:
- Az edzésekre és a versenyekre lehetőleg gyalog, kerékpárral, tömegközlekedéssel, robogóval vagy telekocsival kell menni.
- Az öltözőkben, a nézőtéren, a pályán és az eljutáshoz használt járműveken is össze kell gyűjteni és szelektálni kell a hulladékot.
- Gondolni kell az árammal működő berendezések, különösképpen a lámpák, számítógépek ésszerű használatára – amikor nem használjuk ezeket, legyenek kikapcsolva.
- Küzdeni kell a klubok élelmiszerpazarlása ellen.
- A zuhanyzásnak egy zene átlagos ideje alatt kell lezajlania.
- Minden klubnál ki kell nevezni egy környezetvédelmi felelőst.
- Szezonális termékeket kell vásárolni, mégpedig a lehető legrövidebb beszerzési úton keresztül.
- A szezon elején egy napot rá kell szánni a használt eszközök és ruházat lecserélésére.
- Környezetvédelmi napot kell tartani évente legalább egyszer.
- El kell felejteni az eldobható és egyszer használatos műanyagokat.
A kihívás lényeges eleme, hogy a sportolók és a klubok a közösségi médián keresztül megosztják konkrét cselekvéseiket írásos bejegyzés vagy videó formájában. A már említett Nikola Karabatic és sok más francia sportoló is tett közzé videót, amelyben bemutatja, hogyan igyekszik minél zöldebben élni és sportolni. Ezek egyszerű alapdolgok, de még mindig sokan nem teszik meg, ezért küzdeni kell, hogy minél előbb a hétköznapok részévé váljanak. Julien Pierre elmondása szerint az év végén megválasztják a kihívás győzteseit, akik többek között a legtöbb, a legeredetibb és a leglátványosabb környezettudatossági erőfeszítés kategóriájában lehetnek a legjobbak.
Az eddig leírtak tehát nem elsősorban a rögbire, hanem a sport egészére vonatkoznak, ugyanakkor egy volt rögbis találta ki ezeket a dolgokat, így a sportágnak van miért, mire és kire büszkének lennie ebben a tekintetben.
Mit tesz a nemzetközi szövetség?
A Rögbi Világszövetség (WR) 2021-ben egy tíz évre szóló fönntarthatósági és környezetvédelmi stratégiát állított össze, mely megfogalmazza az elérendő célokat és ütemtervet állít fel, hogy mely célt meddig kellene teljesíteni.
A stratégia előszava szerint a klímaváltozás a legnagyobb kihívás, amellyel az emberiségnek valaha szembesülnie kellett, s a rögbi is saját bőrén érzi ennek negatív hatásait, azaz a pusztító viharokat, a forróságot, a szárazságot, a légszennyezettséget, az áradásokat és a tengerek, óceánok vízszintjének emelkedését. Különösen ez utóbbi, vagyis a vízszint-emelkedés az, ami nagy problémákat okozhat a sportágnak, hiszen a csendes-óceáni szigetvilágban a rögbi a legnépszerűbb játék, elég csak a hetes változatban 2016-ban olimpiát nyert Fidzsire, vagy a 15-ös és hetes szakág világbajnokságain is rendre részt vevő Szamoára és Tongára gondolni. Ezeket az országokat az a veszély fenyegeti, hogy az óceán vízszintjének emelkedése esetén szárazföldi területük csökkenni fog.
A szövetség programjának három alappillére van. Ezek a klímaakció, a körforgásos gazdaság és a természet védelme.
A klímaakció keretében – ahogy a többi, a Zöld Olimpia keretében eddig bemutatott sportágnál is láthattuk – fontos cél a karbonlábnyom csökkentése, a nemzetközi szövetség és a sportág működésének a klímaváltozáshoz történő alkalmaztatása, illetve az érzékenyítés és az oktatás, valamint az összegyűlt tapasztalatok megosztása az egyes szereplők között.
A körforgásos gazdaság esetében az egyik cél a minél hosszabb ideig használható eszközök, így pl. labdák, mezek és pályák használata, mert strapabíróbb eszközök előállításával csökkenthető a Földre nehezedő hulladéktermelés és károsanyag-kibocsátás is. Ezen kívül fontos a szükségletek és a felhasznált anyagok mennyiségének és típusainak újragondolása is, vagyis meg kell találni a fönntartható forrásokat, melyeknek segítségével előállíthatók a rögbihez szükséges eszközök. Kerülni kell az egyszer használatos, rövid élettartamú árucikkek alkalmazását, és ahogy már föntebb utaltam rá, törekedni kell a felszerelések és egyéb szükséges tárgyak élettartamának növelésére azáltal, hogy újrahasznosítható csomagolásból készülnek.
A természetvédelem terén is fontos szerep jut a rögbinek, hiszen szabadtéren, melegben és hidegben, napsütésben és hóesésben egyaránt űzött sportágként jelentősen összefonódik a természettel. A nemzetközi szövetség nagy hangsúlyt fektet a biodiverzitás és a különböző ökoszisztémák megőrzésére, erősítésére, s ezeket a szempontokat a stadionok, edzőpályák és egyéb létesítmények építésénél és üzemeltetésénél is figyelembe kell venni. Cél az is, hogy a rögbipályák környezetében természeti zónák kerüljenek kialakításra, hogy a helyi élőlények számára biztosítva legyenek a megfelelő életkörülmények. A biológiai sokféleségre tekintettel kell lenni a beszerzési politikánál is, vagyis oda kell figyelni arra, hogy a különböző beszerzendő tárgyak, felszerelések, de még az élelmiszerek előállítása is minél kisebb káros hatást gyakoroljon az élővilágra.
A WR fönntarthatósági és környezetvédelmi stratégiája négy olyan területet jelölt meg, amelyen sokat tud tenni a sportág a célok elérése érdekében. Az egyik a szövetség működése, vagyis az, hogy nem csak a mérkőzéseken, tornákon kell törekedni a klímavédelemre, a körforgásos gazdaságra és a természetvédelemre, hanem a szövetség székházában, irodáiban és minden olyan helyszínen, ahol az alkalmazottak munkát végeznek.
A szövetség azt a vállalást tette a második terület, a környezetre és a klímára gyakorolt közvetlen hatás terén, hogy 2030-ig megfelezi elkerülhető szén-dioxid-kibocsátását és az ezzel járó lábnyomot, s minden elkerülhetetlen karbonemissziót kompenzál.
Ugyancsak 2030-ig a 2021-es mennyiség 80%-ával kell csökkenteni az egyszer használatos eszközök, különösen műanyagpalackok használatát és ugyanekkora mértékben kell növelni az újrahasznosított hulladék mennyiségét. Emellett törekvés van abban az irányban is, hogy az elektromos eszközök élettartamát megduplázzák a 2021-es állapothoz képest, mert ezzel is csökkenteni lehet a környezeti terhelést, amit ezen eszközök gyártása generál.
Cél az is, hogy legkésőbb a következő évtizedtől kezdve tilos legyen olyan anyagok alkalmazása a rögbiben, melyek bármilyen mértékben veszélyt jelenthetnek az élővilágra, különösen a kihalástól fenyegetett fajokra.
A harmadik terület a fönntartható események szervezése és megrendezése, valamint a nemzeti és regionális szövetségek, illetve a klubok támogatása abban, hogy ők is ilyen eseményeket tudjanak lebonyolítani. 2030-ig el kell érni azt, hogy minden, a WR által szervezett torna házigazdája 50%-kal csökkentse saját karbonlábnyomát a 2021-es szinthez képest, s ugyancsak 2030-ig el kéne jutni oda is, hogy a férfi és női világbajnokságok, illetve a hetes rögbisek számára szervezett világsorozat pozitív hatást gyakoroljon a klímára.
2030 után már minden házigazdának kötelessége lesz a körforgásos gazdaság aktuális normái szerinti hulladékkezelést folytatnia. Emellett 2027-ig 80%-kal kell a rendezőknek visszaszorítaniuk az egyszer használatos eszközök alkalmazását 2019-hez viszonyítva. Itt pl. a nyomtatott műsorfüzetek és egyéb prospektusok esetében arra lehet törekedni, hogy azok kizárólag digitális formában legyenek elérhetők.
2025-től kezdve minden házigazdának kötelessége lesz többször használatos és legalább bizonyos mértékben újrahasznosítható elektronikai eszközök alkalmazása, amivel a természetet akarják óvni. 2030-tól kezdve minden tornának pozitív hatással kell lennie a természetre és a fönntarthatóságra, azaz több haszonnal kell járnia ilyen szempontból, mint kárral. Már az idei esztendőtől kezdve minden torna házigazdájának karbonköltségvetést és üvegházhatásúgáz-csökkentési tervet kell készítenie.
A negyedik területet a fönntarthatóság terjesztése, a tapasztalatok és ismeretek egymás közötti megosztása jelenti. Mind a 128 nemzeti tagszövetségnek és 6 regionális szövetségnek 2025-ig el kell készítenie saját fönntartható fejlődési stratégiáját, 2030-ig pedig meg is kell valósítania az abban foglaltakat. Ugyancsak a jövő évig kell ezeknek a szövetségeknek csatlakozniuk az ENSZ Sport a Klímaakcióért kezdeményezéséhez és kell magukévá tenniük az abban leszögezett irányelveket. Végezetül minden évben monitorozni kell a fönntarthatóság és a környezetvédelem terén tett intézkedéseket és azoknak hatásait, az elért eredményeket.
A rögbi tehát, legyen az hetes vagy tizenötös, sok célt fogalmazott meg és ezeknek megvalósítása jó úton halad, elég csak a tavalyi franciaországi világbajnokság ezen a téren elért eredményeire gondolni. Bízhatunk benne, hogy az amúgy kőkemény sportág a környezetvédelem és a fönntarthatóság terén is hasonlóan keményen fog kitartani céljai mellett és el is éri azokat.
A Zöld Olimpia korábbi írásai elérhetőek ide kattintva.
A kiemelt kép forrása: Pexels