Sajtóhír: Doha nagy eséllyel pályázik a 2036-os olimpiára

Egy nem kis horderejű hír látott napvilágot tegnap. Egy spanyol hírportál arról írt cikket, hogy jó eséllyel Doha kapja meg a 2036-os nyári olimpia rendezési jogát. A hír több szempontból is meglepő: egyrészt azért, mert Katar először csak áprilisban beszélt nyíltan arról, hogy érdekli az olimpiarendezés, másrészt azért, mert még nagyon messze van az olimpia, harmadrészt pedig azért, mert rengeteg ország és város jelezte érdeklődését. A NOB nem először játszhatja el azt, hogy számos jelentkező orra előtt egyszerűen becsapja az ajtót, s egyvalakivel leül tárgyalni, aztán meg is állapodik vele az olimpia megrendezéséről. Ismerve Katar anyagi helyzetét, emiatt többekben, így bennem is aggályok merültek föl a folyamat tisztességességét illetően.

A Relevo spanyol sportportál kedden számolt be arról, hogy értesülései szerint a katari főváros, Doha előrehaladott tárgyalásokat folytat a Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal (NOB) a 2036-os nyári olimpiai játékok megrendezéséről.

Először áprilisban lehetett olvasni arról, hogy a Katari Olimpiai Bizottság is érdeklődik a tizenkettő év múlva esedékes ötkarikás játékok iránt. Nem csak ezért meglepő a mostani, eddig még semmilyen forrásból meg nem erősített, de nem is cáfolt hír, hanem azért is, mert Thomas Bach, a NOB elnöke április végén még arról nyilatkozott egy interjúban, hogy 10-12 ország, köztük India, Németország, Spanyolország, Szaúd-Arábia és Indonézia érdeklődik az esemény megrendezésével kapcsolatban, tehát potenciális pályázó akadna bőven.

A Relevo úgy értesült NOB-körökből, hogy a bizottság tagjainak nem elhanyagolható hányada nagyon pozitívan viszonyul a dohai elképzelésekhez. Ennek az a legfőbb alapja, hogy amennyiben 2036-ban egy ázsiai helyszínen lenne az olimpia, nem törne meg a kontinensek közötti rotáció íratlan szabálya. Idén Európában lesz az olimpia, 2028-ban Amerikában, 2032-ben pedig Óceániában. Adná magát tehát, hogy tizenkettő esztendő múlva Ázsia kerüljön sorra. A Föld legnagyobb kontinense utoljára 2020-ban rendezett olimpiát, amikor Tokió volt a helyszín, vagyis 16 év telne el két ázsiai olimpia között, s ugyanez lehet a helyzet Európával kapcsolatban is, föltételezve, hogy 2040-ben az öreg kontinens városai indulhatnának előnyös pozícióból.

Doha kiválasztásával az olimpia egy új régiót hódíthatna meg, hiszen a Közel-Keleten még sosem rendeztek olimpiát. A területi rotáció mellett az is nyomós érv lehet a katari rendezéssel kapcsolatban, hogy az elmúlt tíz évben a nagyon kicsi területű, de hatalmas energiahordozó-készleteinek köszönhetően dúsgazdag ország számos nemzetközi sporteseménynek volt otthona, így pl. a 2022-es labdarúgó-világbajnokságnak, a 2015-ös férfi kézilabda-világbajnokságnak, vagy akár az idei vizes világbajnokságnak. Az olimpiához szüksége helyszínek közel 90%-a már most is áll.

Problémát jelenthet ugyanakkor, hogy amennyiben Doha kapná a rendezési jogot, újfent előjönne az a kérdés, ami a focivébé kapcsán is, hogy mégis melyik volna a legoptimálisabb időpont az esemény megrendezésére. Mint emlékezhetünk rá, a világbajnokságot november-decemberben rendezték, amikor Katarban elviselhetőbb a klíma. Thomas Bach a már említett áprilisi interjúban utalt arra, hogy egy közel-keleti rendezés esetén minden bizonnyal az olimpiára is európai szempontból ősszel kerülhetne sor. A NOB első embere ugyanakkor nem az év legvégére, hanem októberre gondolt. Ez önmagában nem is volna példátlan, hiszen a 2000-es sydney-i játékokat szeptember második felében és október elején rendezték, mivel akkor már tavasz volt Ausztráliában. Napjaink nagyon zsúfolt versenynaptárában azonban ismét komoly kihívást okozhat egy katari nagy esemény, amennyiben ahhoz kell igazítani a többi verseny időpontját.

Ismét sokan hoppon maradhatnak

Nagyon fontos ismételten jelezni, hogy mindaz, amit eddig leírtam, csak pletyka, mivel semmilyen megerősítés és cáfolat nem érkezett ezzel kapcsolatban. Ami bizonyos, hogy a NOB jelenleg azzal számol, hogy leghamarabb 2026-ban dönt a 2032-es házigazdáról. Ez nem befolyásolja azt, hogy Doha párbeszédet folytasson a NOB-bal, s amennyiben ezek a tárgyalások sikerrel járnak, akár már jövőre döntés szülessen a rendezésről.

Azt is tudni kell azonban, hogy a NOB az idei közgyűlésén a 2030-as téli olimpia odaítéléséről fog dönteni Franciaország javára, jövőre pedig Thomas Bach utódjának megválasztása lesz a fő feladat, hiszen lejár a német sportvezető utolsó mandátuma is. Ezért tűnik logikusnak, hogy 2026-ban szülessen végleges döntés ebben a kérdésben, főleg, hogy korábban Kolinda Grabar-Kitarovic, a NOB helyszínkijelölésért felelős bizottságának elnöke is úgy nyilatkozott, hogy 2026-ra, esetleg 2027-re tervezik a döntés meghozatalát.

Nem ez lenne ugyanakkor az első eset, hogy a NOB több mint tíz évvel előre odaítél egy nyári olimpiát egy városnak. 2021-ben történt, hogy a bizottság célzott párbeszédet kezdett az ausztráliai Brisbane-nel, s viszonylag gyorsan meg is állapodtak a felek, így a település megkapta a 2032-es olimpia rendezési jogát. Akkoriban is több érdeklődőről lehetett olvasni, a NOB mégis a demokratikus döntéshozatal helyett bizonyos, ebben az esetben elsősorban ausztrál érdekcsoportok lobbija alapján hozott döntést. Ehhez minden joga megvan, ugyanis néhány éve lehetőség van arra, hogy a NOB párbeszédet folytasson egyes jelentkezőkkel, s amennyiben bármelyikkel megállapodik az olimpia rendezéséről, akkor a közgyűlés ezt jóváhagyhatja, s így lezárul a folyamat.

Azt is látni kell azonban, hogy a 2036-os olimpia kapcsán is – ahogy Thomas Bach is jelezte – rengeteg város, régió és ország fejezte ki érdeklődését, vagyis jó eséllyel bőven lehetne válogatni a pályázatok közül. Itt jön be a képbe az, hogy Katarnak sok pénze van. Sajnos volt már példa arra nem is egyszer, hogy olimpiák rendezési jogai úgy kerültek bizonyos városokhoz, hogy előzetesen bizonyos befolyásos NOB-tagokat lefizettek vagy ajándékokkal halmoztak el szavazatukért cserébe. Félő, hogy a katariak részéről is előfordulhatnak hasonló módszerek, márpedig nagyon nem volna jó, ha ismét egy korrupciós botrány rázná meg az olimpiai közösséget, hiszen a 2016-os riói nyári játékok kapcsán is fény derült a megvesztegetésekre, mint ahogy a 2020-as tokiói seregszemle körül is hatalmas korrupciós botrány tört ki, igaz, ott nem a pályázati időszakban, hanem már a rendezés elnyerése után kötött különböző szerződésekről derült ki, hogy megvesztegetés volt ezek hátterében.

A másik probléma, hogy ismételten sok ország maradhatna hoppon, s várhatna legalább négy, de inkább még több évet arra, hogy esetleg olimpiát rendezhessen. Véleményem szerint, amennyiben 2036 kapcsán is hasonló módon ítélnék oda a rendezési jogot, ahogy azt 2032-nél tették, akkor ez sok város motivációját veheti el attól, hogy olimpiáról álmodozzon, mert nem biztos, hogy vannak olyan lehetőségei, amelyekkel jó pozícióból kezdhetne meg egy párbeszédet.

Egészen biztos, hogy még sok dolog fog történni ebben a történetben, de jelen állás szerint készülhetünk egy közel-keleti, jó eséllyel őszi olimpiára.

A kiemelt kép forrása: FRANCK FIFE / AFP via Getty Images

Leave a Reply