Mint a legtöbb sportág, úgy a cselgáncs vagy dzsúdó is igyekszik sokat tenni a fönntartható jövő érdekében. A küzdősportág eseményein fontos szerepet játszik a szelektív hulladékgyűjtés és sok egyéb olyan dolog, amely elvezethet egy zöldebb világhoz. A Zöld Olimpia eme írásában hazai és külföldi példákon keresztül mutatom be, mit tett és mit tesz a cselgáncs a fönntarthatóság és a környezetvédelem érdekében.
A cselgáncs vagy dzsúdó a világ egyik legnépszerűbb küzdősportja. A Japánból származó sportág 1964-ben szerepelt először az olimpia műsorán, majd 1972-től kezdve folyamatosan része az ötkarikás programnak. Manapság már a Föld minden táján dzsúdóznak, amit bizonyít az a tény is, hogy a sportág eddigi tizennégy olimpiai részvétele során 187 ország sportolói mérhették össze egymással erejüket a tatamin és 57 nemzet szerzett legalább egy érmet. Szerencsére a magyar versenyzők is sokszor érnek el komoly nemzetközi sikereket, aminek köszönhetően nálunk is sok fiatal kezd cselgáncsozni. Magyarország központi szerepet játszik a sportágban különösen azóta, hogy néhány éve hazánkba tette át székhelyét a nemzetközi szövetség (IJF), s a fővárosban hosszú évek óta rendeznek rangos nemzetközi tornákat.
Éppen ezért az első példa az egyik, a Papp László Sportarénában rendezett Magyar Grand Slam elnevezésű versenyről származik. A 2022-es viadalon 61 ország 405 judokája vett részt. Az IJF a 2021-es zágrábi Grand Prix után másodikként erről a versenyről készített esemény-esettanulmányt, mely a környezetvédelmi és fönntarthatósági szempontokra fókuszált. (A zágrábi versenyről lentebb ejtek szót részletesen.)
A rendezvény szervezője, a Magyar Judo Szövetség (MJSZ) az IJF csapatával közösen egy sor intézkedést hajtott végre a verseny fenntarthatósági szintjének növelése érdekében, az IJF fenntarthatósági ellenőrzőlistája szerint. Az intézkedések között szerepelt az újrafelhasználható itatópoharak biztosítása a látogatók számára, valamint a versenyhelyszín nagyméretű hirdetőtábláinak megrendelése a rendezvény időpontja nélkül, hogy a következő években újra felhasználható legyen, elkerülve ezzel a jelentős pazarlást.
Az üvegházhatású gázok kibocsátásának számszerűsítésére és kezelésére vonatkozó globális szabványosítási keretrendszer, az Üvegházgáz-protokoll szerint azonosították az eseménnyel kapcsolatos kibocsátási forrásokat. A szükséges adatok összegyűjtéséhez kérdőíveket juttattak el a szállodákhoz, a sporthelyszínekhez, valamint a résztvevő sportolókhoz és csapattagokhoz, hogy megkapják az utazásukkal kapcsolatos adatokat. Az együttműködés nagyon jó volt, ami azt bizonyítja, hogy a résztvevők és a szerződő szervezetek többsége felismerte ennek a fönntarthatósági kezdeményezésnek a fontosságát.
A vizsgálat a horvát EKONERG tanácsadó cég (Energiakutató és Környezetvédelmi Intézet Kft.) támogatásával készült. Az esemény szénlábnyom-felmérésének eredményeit az alábbi ábra mutatja be. (A karbonlábnyom definíció szerint az egyén, esemény, szervezet, szolgáltatás, hely vagy termék által okozott üvegházhatású gázok teljes kibocsátása szén-dioxid-egyenértékben, tonnában kifejezve.) A Grand Slam 2022 szénlábnyoma összességében 375 tonna szén-dioxid volt. A résztvevők külföldről, repülővel, személygépkocsival, busszal, kisteherautóval és vonattal utaztak Budapestre és vissza, a várakozásoknak megfelelően ez tette ki a rendezvény kibocsátásának legnagyobb hányadát.
A Nemzetközi Judo Szövetség úgy döntött, hogy a teljes magyarországi Grand Slam-verseny üvegházhatású gázkibocsátását ellensúlyozza a 375 tonnányi széndioxid szénlábnyomának megfelelő mennyiségű szén-dioxid-kiegyenlítési kredit megvásárlásával, így ez a Grand Slam lett az első IJF által szervezett karbonsemleges esemény.
A támogatandó fenntarthatósági projekt a törökországi Antalyában található Gunder Hydro Power Project volt. A szén-dioxid-kiegyenlítési krediteket a világszerte elismert VERRA szabvány szerint tanúsítják. A projekt jelentős ÜHG-kibocsátás-csökkentést eredményez azáltal, hogy szénsemleges villamosenergia-termelést visz a török hálózatba. Így emellett fontos „zöld kapcsolat” jött létre a cselgáncs világsorozatának két helyszíne között.
Az ENSZ Sport a klímaváltozásért kezdeményezése és az általános globális éghajlatváltozás mérséklésére vonatkozó elvek szerint az üvegházhatású gázkibocsátás ellentételezését az éghajlati fellépés utolsó intézkedéseként kell megtenni, csak miután erőfeszítéseket tettek egy szervezet vagy rendezvény szénlábnyomának csökkentésére. A 2022-es budapesti Grand Slam a karbonlábnyom létrejöttével, több fenntarthatósági kezdeményezés bevezetése után a szervezők most már világos betekintést kapnak az eseménnyel kapcsolatos összes tevékenység éghajlati hatásaiba, és a jövőben még inkább az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésére összpontosíthatnak.
Nyilvánvaló, hogy az olyan kezdeményezések, mint a sportesemények szénlábnyomának elvégzett felmérése, értékes kiindulópontot jelentenek a jövőbeni további éghajlat-politikai intézkedésekhez. Ezek a kezdeményezések széles körű befolyást gyakorolnak az eseményben résztvevő valamennyi emberre és szervezetre, hiszen felhívják a figyelmet a negatív környezeti hatások minimalizálásának fontosságára. Mindannyian tudjuk, hogy a fenntarthatósághoz való kismértékű hozzájárulás is jelentős jótékony hatást fejthet ki, és hozzájárulhat a fenntartható kultúra megteremtéséhez.
Zágráb volt az első állomása a cselgáncs fönntarthatósági törekvéseinek
Ahogy föntebb már jeleztem, szó lesz ebben a cikkben a 2021-es zágrábi Grand Prix-versenyről is, hiszen először azzal kapcsolatban készített az IJF esettanulmányt. Sanda Corak, a horvát szövetség elnöke és az IJF végrehajtó bizottságának tagja kezdeményezte annak idején, hogy a közel három évvel ezelőtt rendezett verseny valódi platformja legyen a fönntarthatóbb és egységesebb jövőkép kialakításának.
A Zágrábi Grand Prix szervezőbizottsága az IJF és a NOB fenntartható fejlődési politikája nyomán környezetbarát eseménnyel készült: “A kérdés nem triviális, mert vannak olyan elemek, amelyekbe nehéz beavatkozni. Például egy ilyen versenyt el kell hoznunk a helyszínre, és ez szükségszerűen hatással van a szénlábnyomunkra. Másrészt végtelen sok olyan apróságot is tehetünk, ami környezetbarát, mint például az újrahasznosítás, a túl sok papír használatának mellőzése, kiadásaink csökkentése, ha takarékosan használjuk a nélkülözhetetlen dolgokat” – mondta Sanda Corak az IJF honlapjának adott interjúban.
Sanda Corak számára nem kétséges, hogy a téma kényes, és megérdemli a figyelmet: “Tíz-tizenöt évvel ezelőtt a környezet témája nem igazán volt szóba hozva, de a dolgok megváltoztak. Egész nyáron (2021-ben – a szerk.) követtük a hatalmas erdőtüzeket és pusztító áradásokat. Egy éve több földrengést is elszenvedtünk Zágrábban, és bár ezekre nincs tényleges hatásunk, az általunk tapasztalt összes katasztrófa a bolygónk által küldött jelzés, hogy aktívan hozzájárulunk a pusztításhoz”.
“A dzsúdóban vannak szabályaink és értékeink, amelyeket alkalmazhatunk környezetvédelmi és humanista ügyekre. Legerősebb értékeink közé tartozik a tisztelet. Ha tisztelünk másokat, kötelességünk a természetet is tisztelni.”
Sanda Corak a turizmus világában dolgozik, és mint ilyen, tökéletesen tudja, hogy az egészséges Föld a turizmus fejlődésének záloga: “Nem létezhet fenntartható fejlődés környezetünk védelme nélkül. Amikor a Zágrábi Nagydíj megszervezésére gondoltunk, magától értetődő volt, hogy tennünk kellett valamit. Kezdetben nem igazán tudtuk, hogy mit tegyünk, de nagyon gyorsan jöttek az ötletek a környezeti tervezésben. Így segítünk az újrahasznosítással összegyűjtött pénzből a fiatal dzsúdósoknak szülői gondoskodás nélkül.”
Tehát az ötlet egy átfogó hatás létrehozása: “Minden kis dolog számít. Az összes kezdeményezést összeadva nagyszerű dolgokat tudunk véghez vinni. Ha belegondolunk a Földön évente megrendezésre kerülő sportesemények számába, ez nem elhanyagolható. Mindenekelőtt azt mondtuk magunknak, hogy a dzsúdó miért ne válhatna úttörővé, és ezáltal példamutatóvá?” – tette hozzá Corak.
Nagyban segítette a zágrábi szervezők ezirányú célkitűzéseinek megvalósítását, hogy a már említett EKONERG klímavédelmi vezetője, Vladimir Jelavic korábban maga is cselgáncsozott, így nem volt kérdés a cég számára, hogy szívesen segít. Amellett, hogy a verseny helyszínén szelektív hulladékgyűjtés bonyolódott le, igyekeztek fölhívni a figyelmet arra, hogy a Föld jobb állapotban volt 1882-ben, amikor Japánban létrejött a sportág, mint napjainkban, s a cselgáncs, mint egy nagy család és az egyes emberek egyénileg mit tehetnek a fönntarthatóságért és a környezetvédelemért.
Vladimir Jelavic a következő gondolatokat osztotta meg: “A dzsúdó olyan tevékenység, amely szorosan kapcsolódik a fizikai és szellemi fejlődéshez. Ez egy nagyon szociális sport, ezért a fejlődést szolgálja. A cselgáncsban megtanulunk tisztelni és alkalmazkodónak lenni, ennek az általános elvnek segítenie kell, hogy a jövőben nagyobb fenntarthatóságot hozzunk létre a dzsúdóközösségben és a társadalomban is”.
Jelavic hozzátette, hogy a 2021-es zágrábi GP olyan volt, mint egy nagy bemutatóterem, mely elsősorban a fiatalok figyelmét igyekezett fölhívni arra, hogy mit kellene tenni a környezeti kihívások megoldása érdekében, hiszen a Földet meg kell óvni a jövő generációk számára is, ezért pedig kizárólag ma lehet tenni.
Több, a versenyen részt vett versenyzőt is megkérdeztek az IJF honlapján, hogy mit gondolnak a fönntarthatóságról. A brit Emma Reid, aki a nők 78 kg-os súlycsoportjában szerepelt, így nyilatkozott: “Szerintem jó látni az újrahasznosítással kapcsolatos erőfeszítéseket, nagy szükségünk van rá. Ez pozitív. Lehet, hogy a nagy szemeteskukáknak kisebbnek kell lenniük, hogy az embereket az újrahasznosító edények használatára ösztönözze következetesen”.
A szlovén, 63 kg-os Andreja Leski ezt mondta: “Észrevettem az újrahasznosító edényeket. Talán még nincs mindenhol, de tetszik, hogy most az élet zöld oldalára gondolunk, és vigyázunk bolygónkra. Remélem, mindenki a legjobbat akarja és ennek szellemében fog cselekedni”.
A Nemzetközi Judo Szövetség még 2020-ban két klímanagykövetet nevezett ki az osztrák Sabrina Filzmoser és a brazil Falvio Canto személyében, emellett pedig elindította Klímabajnok elnevezésű kezdeményezését, amelyet Thomas Pesquet francia űrhajós, fekete öves judoka támogat. A kezdeményezés és a klímanagykövetek kinevezésének célja egyaránt az, hogy a sportág minden nappal egy kicsit zöldebb legyen.
A következő években, de még idén is sokat tehet és bizonyára sokat is fog tenni a cselgáncs a fönntarthatóság és a környezetvédelem érdekében. Valószínűleg a jövőben lesz még írás itt, a Sportudvaron arról, mit is tesznek le az asztalra a sportág szereplői.
A Zöld Olimpia korábbi írásai elérhetőek ide kattintva.
A kiemelt kép forrása: Pexels