Kajak-kenu, kézilabdaderbi és kosárlabdadöntő – Hétvégi Összefoglaló

A hátunk mögött hagyott hétvége is eseménydúsan telt el a magyar sport világában. Kajak-kenusaink olimpiai kvótákért szálltak vízre Szegeden. A női kézilabda-bajnokságban az aranyérem szempontjából legfontosabb mérkőzésre került sor, míg a férfi kosárlabda-bajnokságban a döntő első összecsapására került sor. A Hétvégi Összefoglalóban ezeken kívül még szó esik a magyar és az olasz kerékpáros körversenyről, illetve a magyar férfi kézilabda-válogatott világbajnoki selejtezőjéről is. Tartsatok velünk!

Kajak-kenu: Kopasz Bálint remekelt Szegeden

A magyar versenyzők négy érmet, egy-egy aranyat és ezüstöt, valamint két bronzot szereztek a szombat délelőtti döntőkben a szegedi kajak-kenu világkupaversenyen, majd délután Korisánszky Dávid egy bronz-, Kopasz Bálint pedig egy aranyéremmel folytatta jó szériánkat.

Az olimpiai programban szereplő számok közül férfi C–2 500 méteren sikerült dobogóra állniuk a mieinknek az Adolf Balázs, Hajdu Jonatán duó révén.

A győzelem Kisbán Zsófia nevéhez fűződött, aki a kenu egyesek ötfős 1000 méteres döntőjében Zagyvai Borkát megelőzve lett első. A Kiskó Réka, Béke Kornél 500 méteres kajak vegyes páros Adolfékhoz hasonlóan harmadikként végzett. Kiss Ágnes és Molnár Csanád pedig a kenu vegyes párosok négy hajót számláló 500 méteres döntőjében szerzett bronzérmet.

Délután Korisánszky C–1 200 méteren, míg Kopasz K–1 500-on szerzett érmet a világkupán.

Vasárnap érkezett egy rossz hír.

Az egyik többé-kevésbé titkos olimpiai favoritunk, Adolf Balázs nem jutott A-döntőbe az ötkarikás program részét képző C–1 1000 méteren. Az FTC kenusa nagyon erős középfutamba került, és amikor a világ krémje összegyűlik, lutri, hogyan alakul a sorsolás, kikkel kell a fináléért megküzdeni. Adolfnak például a hétszeres világbajnok, az olimpiákon egy-egy arany- és bronzérem mellett két ezüstöt gyűjtő Isaquias Queiroz, az olimpiai bronzérmes Serghei Tarnovschi és a hétszeres vb-második Wiktor Glazunow jutott. Persze, nem ennyire fekete-fehér, hiszen többek között a változó szélerősség és -irány, valamint a szomszédos pályákon versenyző vetélytársak teljesítménye is befolyásolhatja, ki hogy megy, de ha csak az eredményekből indulunk ki, a harmadik középfutamban negyedik Adolf ugyanezzel az idővel az elsőben ötödik, a másodikban második lett volna – elég nagy szórás…

A jó hírek közé tartozik, hogy a kategória másik magyar versenyzője, Fejes Dániel a második futamba került, és – nem az érdemeit elvitatva, de Adolfnál rosszabb idővel – az A-döntőbe jutott. Emellett örülhettünk K–1 1000 méteren Kopasz Bálint és Varga Ádám teljesítményének is, mind a ketten erős középfutammal kvalifikálták magukat a döntőbe (Kopasz Fernando Pimentával, Varga Jakob Tordsennel csatázott nagyot, mind a ketten erős második ötszázzal utasították maguk mögé ellenfelüket).

Aztán Tokiót idézték a végjátékban, Kopasz győzelméhez kétség sem férhetett, míg Varga az utolsó métereken csúszott be Pimenta elé, így a legutóbbi olimpia dobogóját „ismételték meg”.

„Kedvezett az időjárás, egyrészt a tavalyi szegedi világkupán szakadt az eső, most azért a Nap is ki-kisütött, ami az izmoknak jót tesz, és hátszél fújt, amit szeretek – értékelt Kopasz Bálint. – Egyedül edzek, társak nélkül, ilyen kemény pályát nem is mentem még az idén.”

A klasszis azt is hozzátette, a K–1 500 és 1000 méteres verseny megnyerése után sem lazsál sokáig, talán egy kiadós, „nem odafigyelős” evés belefér, de az első állomása így is a konditerem volt. Hétfőre adott magának kimenőt, aztán máris készül a június 6-i válogatóversenyre. Varga Ádám kiemelte a tavalyi stratégiája miatt akkor nem tudott erős hajrát produkálni, most viszont sikerült, ennek köszönheti, hogy az utolsó pillanatokban nyolc századmásodperccel megelőzte Pimentát.

Női C–1 500 méteren is kettős magyar – a helyiek nagy örömére egyben kettős MVM Szegedi VE- – sikert ünnepelhettünk, a hetekben az érettségivel is megküzdő Kiss Ágnes agyonverte a mezőnyt, mögötte másodikként az egyesre mindössze öt napot készülő Nagy Bianka ért célba.

„Próbáltam az elején jó helyzetbe hozni magam, sikerrel – idézte fel a futamot Kiss. – Aztán a táv második felében kicsit billegtem, azon van még mit csiszolni. Örülök, hogy pozitív élményekkel gazdagodtam, és megerősítést kaptam, jól zajlott a felkészülés.”

A szokásnak megfelelően ismét az 5000 méteres futamokkal zárult a program, a magyarok pedig nem vették féltávról a kihívást: Adolf és Kisbán Zsófia aranyérmet szerzett, Zagyvai Borka és Kiszli Vanda pedig bronzot, így a mieink hat első, három második és hat harmadik helyezéssel, vagyis összesen 15 medáliával toronymagasan az éremtábla élén végeztek – csak szemléltetésként, a második Kína mérlege 3-0-1.

Női kézilabda: A Győr nyerte a rangadót, de…

Igaza van Per Johansonnak. A Győr női kézilabdázóinak március közepén kinevezett svéd trénere korábban Romániában és Oroszországban is sok nagy csatát élt már át klubszinten, ám szerinte az ETO–FTC Európa talán legnagyobb rangadója. Ezt szombaton a saját bőrén is megtapasztalhatta.

Pazar hangulatban csapott össze egymással a két magyar kirakatcsapat. Szép pillanat volt, amikor közvetlenül a kezdősípszó előtt, már a pálya közepén hosszan összeölelkezett egymással a ferencvárosi Tomori Zsuzsanna és a hazaiak nyáron visszavonuló norvég világklasszisa, Stine Oftedal (2017 és 2019 között két Bajnokok Ligáját nyertek győri színekben). A Győr keretéből a holland Rinka Duijndam, a holland Yvette Broch és a norvég Emilie Hovden is kimaradt, míg a fővárosiaknál combsérülés miatt hiányzott a szerb kulcsember Dragana Cvijics. Mindkét együttes a kemény védekezésre próbált alapozni a kiegyenlített csata során. A ferencvárosiak hosszan és türelmesen, sokszor passzív jelzésig támadtak, jól és hatékonyan lassították a tempót, nem mentek bele a rohanásba. A kapusok egyik oldalon sem fogtak ki jó napot, a vendég átlövésekkel szemben látványosan tehetetlen volt a norvég Silje Solberg és a dán Sandra Toft is. A szerb karmester, Andrea Lekics újra nagyszerűen vezényelte társait, így a Ferencváros tartotta a lépést riválisával, amely nem tudott tartósan több góllal elhúzni.

A szünet után gyorsan ledolgozta egygólos hátrányát az FTC, sőt a vezetést is átvette eggyel. Innentől kezdve döntetlen közelében alakult az állás, a játék képe és irama abszolút a Ferencvárosnak kedvezett, az ETO továbbra sem tudott markánsan váltani és lelépni az ellenfelet.

„Izzik a csarnok, itt a magyar bajnok!”– skandálta a mintegy 550 vendégszurkoló az utolsó másodpercekben. Noha matematikailag ez még nem jelenthető ki, de minden bizonnyal igazuk lesz, hiszen kedvenceik hatalmas lépést tettek az aranyérem megszerzése felé. A címvédő Győr ugyanis csak kettő góllal, 32:30-ra nyert, és a csak szónak ezúttal valóban nagy jelentősége van. A tavaly ősszel hattal diadalmaskodó FTC az egymás elleni összevetésben jobban áll, így a győriek hiába nyerik meg hátralévő három bajnoki mérkőzésüket, az egy meccsel kevesebbet játszó FTC-nek még a Debrecen elleni utolsó meccsen (május 25.) elszenvedett vereség is beleférhet a trónfosztáshoz. Másképpen fogalmazva a Ferencváros már a május 22-i, Vasas elleni idegenbeli bajnoki találkozón biztossá teheti a bajnoki címét.

A női kézilabda NB I 22. fordulójának többi mérkőzésén a Kisvárda 25:21-re legyőzte a Vasast, míg a Budaörs 36:33-ra legyőzte az Alba Fehérvár KC-t, és ezzel feljött a hatodik helyre a tabellán.

A Kisvárda és a Vasas meccsének két csarnok adott otthont! Ugyanis az első helyszínen az első félidőben a hazaiak 6:5-ös vezetésénél az egyik kapu előtt a beálló helyén feljött a parketta, és nem tudták megjavítani. Egy közeli gimnázium tornatermében folytatták a mérkőzést.

A bronzéremért hajtó csapatok közül a Debrecen könnyedén győzött Kozármislenyben, míg a Mosonmagyaróvár ugyancsak nagyon simán verte a NEKA-t.

A 22. forduló eredményei:

Győr – Ferencváros 32:30

Kozármisleny – DVSC 21:37

Mosonmagyaróvár – NEKA 42:23

Vác – Dunaújváros 26:23

Budaörs – Alba Fehérvár 36:33

Kisvárda – Vasas 25:21

MTK – Békéscsaba 28:25

A bajnokság állása:

Férfi kézilabda: Simán kijutott a vb-re a magyar válogatott

Bár a tét nem volt nagy, a hangulatra azért nem lehetett panasz a Veszprém Arénában, és a magyar férfi kézilabda-válogatott sem kezdte olyan álmosan a visszavágót, mint a hét góllal megnyert vilniusi találkozót. A magyar gárda diktálta a tempót, az első négy percben csak egy gólt kapott, a kapunkban kezdő Palasics Kristóf két nagyot is védett a meccs elején, Bóka Bendegúz és Bánhidi Bence duplájával gyorsan elhúztunk 4:1-re.

A védekezésünk már az első perctől kezdve nagyon határozott volt, a labdaszerzések után gyorsan vittük fel a labdát, pontos passzokkal találtuk meg az üresbe jó ütemben befutó embereket, a vendégvédelemnek sokszor nem is volt ideje visszarendeződni. Nem úgy a fegyelmezett magyar falnak, amely negyedóra alatt csak négy gólt kapott, a litvánok nem tudták, és egy idő után már nem is akarták gyorsítani a játékot, így mi is visszavettünk a tempóból, a csapatkapitány Lékai Máté többször is mutatta a csapattársainak, hogy nyugalom, semmi szükség a rohanásra.

És valóban nem volt, tizenöt perc után a mezőnyben teljes sort cserélt a kapitány, csak Palasics maradt a kapuban, aki az első tíz lövésből hatot kivédett, köztük egy hetest. Középen sokkal erősebbek voltunk, érdekes volt nézni a 180 centis, egyébként irányító Gabrielius Virbauskast, akit támadásban beállóként játszatott a litván kapitány, és szinte eltűnt a magyar falban Ligetvári Patrik (205 centi), Rosta Miklós (203 centi) és Szita Zoltán (196 centi) között.

Az első harminc percben osztálykülönbség volt a két gárda között, minden mutatóban felülmúltuk a litvánokat, akik lövéseik felét sem tudták értékesíteni, és a kapusaik is csak csak kettőt tudtak kivédeni a tizennyolc magyar kísérletből. A vb-kijutást illetően eddig sem volt sok kérdés, de miután a félidőben 17:10-re vezettünk, el is dőlt, mivel a litvánok egészen biztosan nem tudtak összesítésben tizennégy gólt ledolgozni.

Ettől függetlenül nem vették kevésbé komolyan a második játékrészt a magyar játékosok, nem kapkodtak, a hatos falunkon pedig továbbra is nagyon nehezen találták a rést a litván támadók, akik azért játszottak passzívig, mert egyszerűen nem tudtak a védelmünkkel mit kezdeni. 

Ha pedig a vendégek iramot akartak váltani, gond nélkül felvettük a tempót, és mi jöttünk ki belőle jobban. Tíz perccel a vége előtt már tíz góllal vezettünk, a meccset végigvédő Palasicsban huszonkét lövés akadt el a hatvan perc alatt.

A magyar válogatott végül 36:23-ra győzte le Litvániát a világbajnoki selejtező visszavágóján, így nagyon magabiztosan, kettős győzelemmel, 69:49-es összesítéssel jutott ki a jövő év januári, horvát, dán, norvég közös rendezésű világbajnokságra.

Kosárlabda: Sima Falco-sikerrel kezdődött a férfi bajnoki döntő

Meglehetősen sokan átélték a jelenlegi keretekből három éve, hogy a Falco 1–2-ről fordítva Szolnokon nyerte meg a bajnokságot: Keller Ákos, Perl Zoltán, Benke Szilárd, Boris Barac és Kovács Benedek a szombathelyiektől, Pongó Máté, Rudner Gábor és Pallai Tamás az Olajbányászból már játszott a 2021-es fináléban. Egyébként a két gárda immár negyedik aranycsatáját kezdte meg szombaton, eddig a Tisza-partiak állnak jobban, hiszen 2012-ben és 2018-ban is ők nyertek, míg a sárga-feketék a már említett három esztendővel ezelőtti döntőben győztek.

A zsinórban hetedik döntőjét játszó, ebből az utolsó négyet megnyerő Falco mestere, Milos Konakov már a kezdéskor váratlan húzásra szánta magát, hiszen nem Keller Ákost, hanem Krivacsevics Márkót nevezte a kezdőcsapatba, aki azonnal szabálytalankodott is Demajeo Wiggins ellen az első vendégtámadásnál. A finálé első pontjait az amerikai Matthew Tiby szerezte büntetőből, majd Stefan Pot öt pontjával máris 7:0-ra vezetett a címvédő. Benke Szilárd is hármast dobott, hamar tíz pont lett közte három perc után. Beragadt az Olaj, de a 6. percben feljött négy pontra James Eads triplájával. Ám mivel az első öt hármasból négy bement hazai oldalon, s az ex-szolnoki Benke 12 pontot jegyzett hat perc alatt, elhúzott a bajnok. Oliver Vidin időt kért, mert könnyedén szerezte a kosarakat a Falco, gyenge volt a szolnoki védekezés.

A 10. percben Tanoh Dez András és Rudner kakaskodott – utóbbi sportszerűtlen, előbbi technikai hibát kapott a videózást követően. Hatalmas volt a szombathelyiek fölénye, s aki aggódott volna az Olajbányászért, érdemes volt emlékeztetni, hogy az elődöntő harmadik meccsén az Alba otthonában 22 pontos hátrányból nyert a piros-fekete gárda. Barac ziccerével a 15. percben már 21 ponttal járt előrébb a hazai csapat, s míg a pályán fizikális harc folyt, közben a lelátón kitört a balhé a vendégszektor környékén, hirtelen sok biztonsági ember gyűlt a szolnokiak köré. A nagyszünetben 22 ponttal vezetett a Falco és nem volt veszélyben a győzelme.

A fordulás után egy 12:4-es futással, nagy elánnal folytatta a meccset a Szolnok, fel is kapaszkodott 14 pontra, ami elég indok volt Milos Konakovnak arra, hogy időt kérjen. Hiába, 55:46-ot mutatott az eredményjelző a 26. percben, kisebb gödörben volt a Falco. Ám ahogyan az ilyenkor lenni szokott, előlépett Perl – ki más –, aki fontos kosarakat szerezve kimozdította a hazaiak szekerét. A negyedet a vendégek nyerték meg 23:15-re, de még így is nagy hátrányban voltak. S hiába volt ezután még egy kisebb hullámvölgye a bajnoknak, a távoli dobásokkal gyenge napot kifogó vendégek nem tudták ezt kihasználni, s szorossá tenni a meccset. A különbség ismét 20 pont fölé nőtt a 36. percben, s eldőlt a meccs, előnyben a Falco a döntőben. A végeredmény: 83:59.

Kerékpár: Valter Attila javítani tudott a hétvégén Olaszországban

Az összetettben vezető szlovén Tadej Pogacar nyerte a Giro d’Italia országúti kerékpáros körverseny szombati, nyolcadik szakaszát, míg Valter Attila szűk nyolc perc hátránnyal a 34. lett, és az összetettben feljött a 43. helyre.

A 152 kilométeres etapon hegyi befutó nehezítette a bringások dolgát. Az előző napi időfutamot komoly előnnyel nyerő Pogacar arra figyelt, hogy riválisai közül senki ne tudja megelőzni. Az utolsó, hosszú emelkedőn aztán már ő irányított, és végül mindenkit lehajrázva két nap alatt a második, idén pedig a harmadik szakaszsikerét is elkönyvelhette. A második helyen az összetettben is második kolumbiai Daniel Martínez végzett. Az összetettben harmadik brit Geraint Thomas ezúttal ötödikként zárt két másodperc hátránnyal.

A verseny egyetlen magyar résztvevője, a Visma Lease a Bike magyar bringása, Valter Attila 7:50 percet kapott Pogacartól, így az ötvenedikről feljött a 43. helyre, hátránya pedig 33:20 percre nőtt.

Valter Attila az M4 Sport helyszíni stábjának elmondta, hogy igyekezett beleállni a szökésbe, bár a verseny közben nehéz eldöntenie, hogy mennyi energiát fektessen bele, mert előre nem lehet tudni, mi fog történni.  

„Nyilván ez az egyetlen esélyem Pogacar ellen egy ilyen hegyen, és ha tényleg nagy eredményt szeretnék elérni, hogy viszonylag nagy előnnyel kezdek. Próbálkoztam sokat és ezzel sok energiám el is ment, de ahhoz képest elég jól helyrejöttem a végére. Nem mondom, hogy annyira sokáig, de jobb lett volna még egy picit ott maradni a végén. Már nem voltunk sokan, amikor ott voltam az összetett menők között és utána is viszonylag jó tempóban fel tudtam jönni, ennek a tegnapi után kifejezetten örülök” – mondta a 25 éves magyar bringás, majd hozzátette, utólag nem bánta, hogy nem került bele a szökésbe, mert még a mezőnnyel is nagyon nehéz szakaszt teljesítettek.

„Szeretnék jó eredményeket elérni, megfelelni magamnak, és annak az elvárásnak, amit magam felé támasztok, és azt szökésből fogom tudni megmutatni. Elég jól éreztem magam ezen a hegyen, bíztatóak a lábak a továbbiakra, úgyhogy remélem, hogy már csak a szerencse fog rám mosolyogni ezen a versenyen.”

Valter Attila azt is megjegyezte, hogy megpróbál megfelelni a csapata által kapott feladatnak, de ha vasárnap nem kap ilyet, akkor próbál egy kicsit visszavenni, mert két bukás után nem érzi magát jól.

Valter Attila csapattársa, a holland Olav Kooij nyerte meg a vasárnapi, kilencedik szakaszt.

A magyar kerekes a mezőnnyel ért célba a 71. helyen és összetettben a 36.

Az elmúlt napok kifejezetten kemény szakaszai után vasárnap az Avezzano és Nápoly közötti 214 kilométeres etapon könnyebb menet várt a mezőnyre, mivel a táv nagy részén sík volt a terep.

A papírforma így sprinthajrát ígért és a szakasz közben a mezőny nem is engedett el jelentős szökést, a kiemelkedő sprinterek csapatai kézben tartották a történéseket.

A cél felé közeledve egyre nőtt a tempó, a mezőny együtt robogott, ám két kilométerrel a vége előtt az ecuadori Jhonatan Narvaez váratlanul megindult és óriási iramban ellépett a többiektől. A támadás kisebb zavart okozott a bolyban, de még az utolsó pillanatban sikerült rendezni a sorokat, és időben megindítottani a rohamot, melyet az összetett első Tadej Pogacar vezetett fel. A sprinterek alig 40 méterre a céltól száguldottak el Narvaez mellett és a célvonalon elsőként Olav Kooij “tolta át” az első kerekét, néhány centivel megelőzve a pontversenyt vezető Jonathan Milant.

Kooij karrierje első etapsikerét aratta háromhetes körversenyen.

Holnap szünnap lesz, kedden pedig Pompei és Bocca della Selva között 142 km-t teker a mezőny.

Kerékpár: Dina Márton lett a legjobb magyar a Tour de Hongrie-n

Thibau Nys nyerte meg a 45. Tour de Hongrie országúti kerékpáros-körversenyt, amelynek vasárnapi zárószakaszán Wout Poels diadalmaskodott.

Méltó fináléval zárult a 45. Tour de Hongrie Siófok és Pécs között. Az ötnapos verseny ezúttal két hegyi szakaszt is tartalmazott, hiszen pénteken a Kékestetőn végződött a harmadik felvonás. 

Szinte minden összejött a szervezők szempontjából is, hiszen szakaszt nyert csütörtökön Mark Cavendish, aki az idei Tour de France-on megcélozza majd a 35. etapsikerét, hogy ezzel egyedül legyen csúcstartó. Vasárnap is jól kezdett a 38 éves brit, hiszen nagy erőfeszítések árán, de sikerült bekerülnie a nap szökésébe, ahol nem kellett hatalmasakat hadakozni a gyorsasági pontokért – mindet begyűjtötte, így virtuálisan átvette a zöld trikót. Az eredményhirdetésnél azonban nem ő, hanem az összetettet is domináló Thibau Nys húzhatta magára a gyorsasági mezt. 

De ne rohanjunk ennyire előre, mert az izgalmak, ahogy az lenni szokott, a pécsi Bárány utcánál indultak, amelyet összesen háromszor másztak meg a kerekesek. Az első két alkalommal is alaposan megszakította a mezőnyt, de az összetett esélyesei – a címvédő Marc Hirschi, a sárga trikós Nys és Emanuel Buchmann – együtt haladtak. Az egyébként frenetikus hangulatú, szurkolókkal csordultig töltött emelkedő az utolsó alkalommal sem hozott komolyabb próbálkozást. Nys ebből a szempontból reaktív stratégián volt az előnye tudatában, és bár szeretett volna újabb szakaszt nyerni, a végén már a racionalitás győzött, ennek köszönhetően pedig ő összetettben. Illetve a szakaszon Wout Poels, aki impresszív sprintet vágott ki a célegyenesben, így a tavaly a Tour de France-on is etapot nyerő holland Magyarországot is első hellyel hagyhatta el. 

A legjobbunk ezúttal is Dina Márton lett, igaz, ezzel kapcsolatban különösebb kétség nem volt, a tavalyi pécsi szakasszal ellentétben viszont nem fért be a legjobb tízbe, a 13. helyen zárt, csakúgy, mint összetettben.

Öttusa: Guzi Blanka nyerte a szófiai világkupát

Ha dobogó, akkor annak a teteje! Legalábbis ami a világkupaversenyeket illeti: a DVTK színeiben versenyző, egyéniben Európa-bajnoki ezüstérmes Guzi Blanka ugyanis karrierje során másodszor állhatott a pódiumra vk-viadalokon, ám mindannyiszor győztesként – első ízben még a tavalyi budapesti megméretésen diadalmaskodott.

Az elődöntőből hozott 16–19-es vívás jó alapnak bizonyult, és a két verőhibával teljesített lovaglás sem bizonyult rossznak – csak ketten lovagoltak maximum pontszámot érőt, több ellenszegülést is láthattunk, az olimpiai bajnok brit Kate French és az elmúlt két vk-versenyén második dél-koreai Szong Szung Min sereghajtók voltak ebben a tusában, hárman pedig nulláztak. Guzi Blanka a bónusz vívás során két pluszpontot szerzett, és a harmadik időt úszta.

A kombinált számot hetedikként kezdhette meg, 1 perc 10 másodpercre az éllovas, 2016-ban olimpiai ezüstérmes Élodie Clouvel mögött, és 26 másodpercre a dobogótól. Clouvel 33 másodperces előnyből indulhatott, előzetesen ez jelentős fórnak tűnhetett, ám a francia öttusázó borzalmasan lőtt, négy sorozata alatt összesen több mint két percet töltött el a lőállásban. Három sorozat után a negyedikként induló brit Jessica Varley örökölte meg tőle a vezetést, míg Guzi Blanka a harmadik lövészetet megelőzően már negyedik volt, azonban még mindig 38 másodperc hátrányban – a lőállásból kijőve azonban Varley volt már csak előtte 11 másodpercre, így következhetett a nagy hajrá. Az utolsó sorozatot szinte egyszerre teljesítették, közel futottak egymáshoz az utolsó körben, majd Guzi Blanka extra erőket mozgósítva néhány száz méterrel a vége előtt előzött, és megnyerte a versenyt. Varley lett a második, az egyiptomi Malak Iszmail pedig a harmadik.

Erdős Rita ugyancsak nagyszerű eredményt ért el. A szintén 16–19-es vívás pontszámával érkező öttusázó ugyan a lovaglásban vert hármat és „csúszott” is három másodpercet, a bónusz vívásban nem szerzett pontot, úszásban pedig a középmezőnyben végzett, kiváló laser runt produkált, a 12. helyről rajtolva, másfél percen kívüli hátrányból zárkózott fel egészen az 5. helyig – miközben a végén még a dobogó alsó fokáért is harcban volt Iszmaillal és a brit Emma Whitakerrel.

Először döntőzött mindkét hölgy vk-viadalokon idén, sőt, a 22 éves Erdős Rita pályafutása során is első ízben, ötödik helye így eddigi legjobbja ebben a versenysorozatban. Guzi Blanka második, vk-versenyen szerzett aranyérme pedig születésnapi ajándék is lehet, ugyanis három nap múlva, május 15-én ünnepli a 25.-et.

„Nem számítottam ilyen eredményre – nyilatkozta a döntő után Guzi Blanka. – Nehéz hetek vannak mögöttem, kairói és budapesti versenyem csalódást keltett, de ezen a héten végre meglett a kemény munka eredménye, ami igen boldoggá tesz. Indulás előtt arra gondoltam, hogy teljesítsek egy korrekt kombinált számot, még a dobogóban is csak reménykedhettem, az első hely pedig maga a csoda. Jessica nagyszerű futó, amikor mögé értem, úgy voltam vele, a világ legboldogabb másodikja leszek, majd egyszer csak azt éreztem, hogy még mindig tudok gyorsabban futni, még nála is.”

A férfiaknál Demeter Bence a 16. helyen végzett, s ugyan Szép Balázs is bejutott a 18-as döntőbe, de a lovaglás során nem szerzett pontot, így kiesett.

Karate: Tadissi Martial Európa-bajnok lett

Tadissi Martial aranyérmes lett a 67 kilogrammos súlycsoportban a zárai karate Európa-bajnokság szombati versenynapján.

A Honvéd világbajnoki ezüstérmes, négyszeres Eb-bronzérmes versenyzője, Tadissi Martial szlovák, ciprusi, azeri és portugál ellenfelét is legyőzte még csütörtökön, majd a szombati fináléban a montenegrói Nenad Dulovics ellen 1:1-re végzett, ám az első szerzett ponttal megnyerte az összecsapást.

Az Eb szombati, utolsó előtti versenynapján a parakaratésoknál is születtek magyar sikerek: a világ- és Európa-bajnok Kákosy Olívia a női K21-es kategóriában, vagyis a tanulásban akadályozottak mezőnyében végzett az élen, pályafutása negyedik Eb-aranyérmét harcolva ki. Ugyancsak a nőknél a K22-eseknél, a Down-szindrómások között Pátkai Andrea állhatott fel a dobogó harmadik fokára.

Tekvandó: Több magyar érmet is hozott az Európa-bajnokság

Márton Luana bronzérmet nyert az 57 kilogrammos súlycsoportban vasárnap, a tekvondósok belgrádi Európa-bajnokságának zárónapján.

Az UTE 18 éves sportolója harmadik kiemeltként a legjobb 16 között lépett először tatamira, és a magyar szövetség Facebook-oldalának beszámolója szerint három menetben kerekedett felül a 2015-ben világbajnok orosz Margarita Bliznyakován. A negyeddöntőben az olasz Giada Al Halwanit verte 2:0-ra, így már biztos érmessé lépett elő. Elődöntős csatáját a horvát Nika Karabatic ellen vívta, aki viszont megállította őt a további menetelésben. Az első menetet magabiztosan nyerte a délszláv vetélytárs, a második két perc szorosabb csatát hozott, de összességében itt is jobb volt Karabatic. Márton Luana így Eb-bronzéremmel búcsúzott Belgrádtól.

„Nem vagyok szomorú, de nem is tudok szívből örülni ennek a bronzéremnek – nyilatkozta az elődöntős vereségét követően a magyar világbajnok az MTI-nek. – Nem sikerült úgy versenyeznem, ahogy szoktam, nem éreztem rá dolgokra, hiányzott a mentális frissesség. Viszont tanulságokkal bőven szolgált ez az Európa-bajnokság, tudom, mi az, amit legközelebb másképpen kell és fogok is csinálni.”

A csütörtökön kezdődött kontinensviadal első napján Salim Omar Gergely aranyérmet nyert 63 kg-ban, szombaton pedig Józsa Levente harmadik lett a 68 kilósok között.

Az épekével egy időben zajló paratekvondós Eb-n D. Kiss Zoltán bronzérmet érdemelt ki, miután kategóriájában (K44, plusz 80 kg) pontozással legyőzte a török Mehmet Saracot, majd elődöntős meccsére sérülés miatt már nem állt ki.

A kiemelt kép forrása: MTI