A nyári olimpiai sportágak zöld megoldásait bemutatni hivatott Zöld Olimpia cikksorozat keretében ezúttal egy magyar szempontból népszerű és sikeres sport, a kézilabda kerül terítékre. Ebben a sportágban nem csak nemzetközi, hanem hazai vonatkozásban is sok fönntarthatósági és környezetvédelmi projekt valósult, illetve valósul meg. Ebben a cikkben elsősorban az itthoni megoldásokról fog szó esni.
A kézilabda egyre nagyobb nemzetközi népszerűségre tesz szert, hiszen manapság Európán kívül már az arab világban és a Távol-Keleten is egyre többen űzik, s a rajongótábor is növekszik. Ezen kívül a világ minden táján vannak már nemzeti válogatottak, s azáltal, hogy néhány éve a férfi és a női világbajnokság mezőnye is 32 csapatos, több ország tud kijutni ezekre az eseményekre, ami szintén jót tehet a sportág népszerűségének, ismertségének még akkor is, ha egyébként nem feltétlenül lehet azt kijelenteni, hogy egy világbajnokság mind a 32 résztvevője megüti azt a mércét, amelyet kellene.
Azzal, hogy növekszik a sportág népszerűsége, természetesen nő a társadalmi felelősségvállalásának mértéke is, hiszen azzal, hogy világszerte egyre több helyen kézilabdáznak, nő az a közönség, amelyet meg lehet szólítani, egyben nő a sportág környezeti lábnyoma is. Bár a kézilabda javarészt zárt térben, csarnokokban vagy arénákban zajlik, igenis van hatása a környezetre, hiszen szükség van áramra, télen fűtésre, nyáron klimatizálásra, no meg vízre is. Az áram előállítása már önmagában lábnyomot hagy maga után, amennyiben nem megújuló energiaforrásból fakad, s ugyanez igaz a fűtésre is.
A kézilabdaeseményeken is sok szemét tud keletkezni, így itt is nagyon fontos a hulladékok minél nagyobb hányadának újrahasznosítása, valamint az újrahasznosított és újrafelhasználható eszközök használata.
Magyarország az elmúlt évtizedekben számos nagy versenynek adott otthont, s ez a legközelebbi jövőben is így lesz, hiszen június 1-jén és 2-án a fővárosban rendezik a női Bajnokok Ligája négyes döntőjét, az év végén pedig hazánk lesz az otthona a hölgyek Európa-bajnokságának. A Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) 2022-ben hívta életre „Jó ügy” programját, melynek három alappillére van: a 2023-ban megkezdett MKSZ „Segítünk!” Program, melynek küldetése a hátrányos helyzetű gyerekek és felnőttek, a rászoruló sportolók és családjuk, valamint a parasport támogatása. Az idei MKSZ „Zöldülj!” Program, mely a környezetvédelem és fenntarthatóság támogatását segíti elő szervezeten belül és szélesebb társadalmi keretek között. Valamint az MKSZ „Mozdulj!” Program, amely a szövetség egészséges életmódra nevelés, és a tömegsport irányába tett kezdeményezéseit foglalja magában.
A következő 4 év során ezekben a társadalmi felelősségvállalási programokban továbbra is az MKSZ dolgozói, a válogatott és parasportolók egy csapatként vesznek részt egészen 2028-ig. Mindhárom irányzat folyamatosan bővül az évek során, és végig párhuzamosan zajlik a lehető legtökéletesebb célállapot elérésének érdekében.
A program második részének első felvonása az idei évvel kezdődik, amelynek egyik tervezett célállomása a már említett női Európa-bajnokság. A kezdeményezés elsődleges célja az ide érkező csapatok karbon-lábnyomának redukálása lenne. Ezzel kapcsolatban szintén tervben van a társrendező osztrákokkal és svájciakkal egy együttműködés kidolgozása, hogy a másik két országban is megvalósulhasson a környezetvédelmi kezdeményezés. Maga az ötlet azonban nem újkeletű, hiszen a 2022-ben megrendezett férfi kézilabda Európa-bajnokságon már számos alapvetően szemléletformáló, fenntarthatóságra vonatkozó ötletet valósított meg a szövetség. Ekkor is prioritást élvezett a „zéró szemét”, az az hulladékmentes Eb-re való törekvés, például a re-poharakkal. Lentebb a férfi Eb tapasztalatairól még fog szó esni.
A fenntartható fejlődést támogató, dolgozói ösztönző programok is bevezetésre kerültek. Erre már április 26-án sor került a „TeSzedd! – Önkéntesen a tiszta Magyarországért” akció keretein belül. Ez hazánk legnagyobb önkéntes hulladékszedési mozgalma, amely az idei évben 12. alkalommal került megrendezésre. Ezen kezdeményezés keretein belül, a Föld napjához kapcsolódóan szedett szemetet a Szövetség 34 munkatársa a Népligetben. Az MKSZ székházában a munkavédelmi szabályzat ismertetése is megtörtént, amely rendkívül fontos egy ilyen esemény során. Ezáltal tudják a résztvevők, hogy mire kell különösen figyelni, mit lehet és mit nem lehet gyűjteni. A helyzet lényegesen jobb volt a Népligetben, mint amire számítottak a résztvevők, azonban így is kilenc zsák szemetet sikerült összegyűjteniük. „A kollégák nagyon aktívak voltak. A bevásárlókocsitól kezdve, a csikkekig mindent összeszedtünk, amit találtunk. Mindenki lelkes volt, és nagyon jó hangulatban telt el az a pár óra” – mondta el Pitz András, az MKSZ operatív igazgató-helyettese a szövetség honlapján megjelent cikkben.
2025-től Balaton tisztítási akcióval bővül a” Zöldülj!”-program, amelynek keretén belül minden évben a Balaton egy másik partrészét tisztítják meg a szeméttől a szövetség munkatársai.
Így lett környezettudatos a 2022-es férfi Európa-bajnokság
És akkor, ahogy néhány sorral följebb ígértem, nézzük meg, mi minden is történt zöld szempontból a 2022-es hazai rendezésű férfi Európa-bajnokságon. Egészen 2021 februárjáig kell visszamennünk az időben. Ekkor történt ugyanis, hogy egy környezetvédelmi ötletversenyt hirdettek meg, melynek keretében az első hazai rendezésű zöld Európa-bajnokság megvalósítását tűzték ki célul.
Ennek az elképzelésnek a megalkotásához kerestek olyan vállalkozó kedvű fiatalokat, akik érdeklődnek a fenntarthatóság iránt, érzékenyek a környezeti kérdésekre és kreatív megoldásokkal csatlakoznának egy környezettudatos rendezvény megvalósításához.
A pályázatra elsősorban olyan innovatív projektjavaslatokat várnak, melyek segíthetnek csökkenteni az Európa-bajnokság, valamint a kísérőrendezvények karbonlábnyomát. A program részét képezte a sportesemények zöldítésére irányuló műhely, az ötletek kidolgozását segítő továbbképzés, a sportlétesítményekkel foglalkozó szervezetek bevonása, valamint sportmárkákhoz és sporteseményekhez kapcsolódó újonnan indult vállalkozások előadásai is.
A versenyre 2-5 fős, középiskolásokból, főiskolásokból, egyetemistákból, fiatal munkavállalókból és innovátorokból álló csapatok jelentkezését várták. Nem volt feltétel, hogy szakirányú intézmény tanulói vagy hallgatói legyenek a csapatok tagjai, a pályázat mindenki számára nyitott volt.
Márciusban egy műhely keretein belül kezdődött meg az ötletbörze a rendezvény partnereinek, illetve sportszervezetek bevonásával. A legjobb 15 pályázatot benyújtó csapat áprilisban újabb műhelyen vehetett részt, ahol konkrét és célzott segítséget kaptak az ötletek minél professzionálisabb kidolgozásához.
Április végén egy egész versenynapon méretettek meg egymással a résztvevő csapatok. Az első helyezett ötletet megvalósítását – a pályázóval közösen, valamint az Európa-bajnokság szervezőcsapata és a partnerek segítségével – 2021 májusától kezdték meg.
A versenyre 57 csapat nevezett, a záróversenyen pedig 13 csapat vehetett részt. Sok szuper megoldás született az Eb zöldítésére, például a szeletív hulladékgazdálkodást ösztönző pontgyűjtés, mobilkomposztáló, moduláris bútorbérlő-rendszer kiépítésének ötlete, fenntartható dekorációs elemek használatának lehetősége, a sportolók vízellátását biztosító fenntartható megoldás alkalmazása, de érkezett RePohár alternatívára vagy az ételhulladék megelőzését segítő megoldásokra irányuló javaslat is.
Az ötletversenyt végül a Zöldrevalók csapata nyerte: Bíró Bence a Budapesti Corvinus Egyetem másodéves- és Fórián Levente, az Eötvös Loránd Tudományegyetem mesterszakos hallgatója, akik korábban a Budapesti Műszaki Egyetemen végezték az alapképzésüket.
Az ötletük lényege egy karbonsemlegesítésre lehetőséget adó felület, amely a szurkolók számára lenne elérhető az eseményre érkezéskor vagy épp a büfében való fizetés alkalmával, egy táblagép segítségével. Az eszközön ki lehetne választani, hogy a vásárló hozzájárul-e a megvásárolt, számlán szereplő termékek karbonlábnyom semlegesítéséhez. Ez az egyedi termékek szén-dioxid kompenzációs értékeinek összege lenne, és nagyjából néhány tíz forintot jelentene termékenként.
„Az ilyen nagy eléréssel bíró rendezvények lehetnek a kirobbantói a társadalmi cselekvés előmozdításának. Ha egy ilyen rendezvény keretein belül próbáljuk meg elültetni az emberek fejében a zöld gondolatot, akkor nagyobb eséllyel fogják ezt a való életben is használni” – fogalmaztak pályázatukban.
Tehát a Zöldrevalók ötlete valósult meg az Európa-bajnokságon, de nem pusztán ennyiből állt a torna zöld része. A szervezők már jóval az ötletverseny előtt is tettek lépéseket annak érdekében, hogy a kontinenstorna minél kisebb terhelést eredményezzen a környezet számára. A szervezők különböző környezetvédelmi szervezetekkel együttműködve kiszámolták, hogy az Európa-bajnokságon résztvevő csapatok utazásának szén-dioxid-kibocsátása körülbelül 185.5 tonna egyenértéket tesz ki. Ezt a karbonlábnyomot kívánták ellensúlyozni élőhely-rekonstrukciós programjukkal. Céljuk a természetes élőhelyek kiterjedésének növelése, ökológiai hálózatok kialakítása, a biodiverzitás megőrzése úgy, hogy közben egy település villámárvíz-fenyegetettségét is csökkentik.
Az együttműködés keretében 2020 októberében a Pest megyei Kosd településen ültettek fákat, az élőhelyfejlesztés néhány évtized alatt képes elnyelni az említett szén-dioxid-kibocsátást. Emellett a monoton agrártájba ékelődött fás sávok búvóhelyet nyújtanak sok fajnak, élőhelyfolyosóként funkcionálnak, valamint az erózióvédelem és a mikroklíma-szabályozás tekintetében is eredményeket érnek el.
Dr. Bíró Szabolcs, az Európa-bajnokság szervezőbizottságának vezetője annak idején így nyilatkozott a WWF Magyarországgal és Kosd településsel kialakított együttműködésről: „Első perctől kezdve kiemelt fontossággal bírt az Európa-bajnokság környezetre gyakorolt hatásának vizsgálata. Egy világszintű sportesemény tömegeket mozgat meg ezáltal nagyon sok ember számára hívhatjuk fel a figyelmet a környezet megóvásának fontosságára. Példát kell mutatnunk, hogy igenis lehet környezettudatosan nagyszabású eseményt rendezni. Ennek érdekében hiteles programokban és hiteles partnerekkel működünk együtt, ilyen a WWF Magyarország is. Több mint egy éves együttműködésünknek pedig egy kiemelten fontos része a kosdi faültetés.”
„Kosd települése az elmúlt években nagy erőfeszítéseket tett a klímaváltozás miatti károk helyreállításában, enyhítésében. A település adottságaiból adódóan hatványozottan jelentkező villámárvizek és aszályos időszakok próbára teszik az itt élők teherbíró képességét. Ezért rendkívül fontosnak tartjuk, hogy az előttünk álló fejlesztési időszakban, években, a terveinket szigorúan ezen negatív hatások enyhítésének figyelembevételével állítsuk össze annak érdekében, hogy az utánunk jövő nemzedékeknek egy élhető és természetközeli, azzal összhangban megformált települést tudjunk átadni” – mondta Kurdi Ferenc, Kosd polgármestere.
Összesen 2,3 hektárnyi területen telepítettek fákat. A település központjához közeli dűlőutakra fás és cserjés sávokat ültettek: fáknak szelídgesztenyét és hársot, cserjeszinten pedig somot, csipkét, berkenyét, galagonyát, valamint nagyobb egybefüggő területet szelídgesztenyéből. Fontos, hogy mindegyik faj termése hasznosítható, a kiválasztásban Kurdi Ferenc segítette a szervezőket.
„A környezetvédelmi törekvések közül egyre nagyobb figyelem irányul az éghajlatváltozásra, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére, elnyelésére. Olyan fontos kérdések, mint a biodiverzitás csökkenése, az élőhelyek pusztulása sokszor háttérbe szorulnak. A kosdi fás sáv rekonstrukciós projekt azért mintaértékű, mert ezek kezelését összekapcsolja. A fás-cserjés sávok telepítésével nemcsak szén-dioxidot köt meg, hanem segít alkalmazkodni az éghajlatváltozás negatív hatásaihoz is, ugyanis csökkenti a meredek domboldali szántókon az egyre gyakoribb heves esőzéseknek köszönhető eróziót, és villámárvíz-fenyegetettséget. Ezen kívül más ökoszisztéma-szolgáltatásokat is nyújt: növeli az élőhelyek sokszínűségét az egyhangú agrártájban, a helybélieknek pedig sokféle haszonvételt biztosít a telepített hárs, szelídgesztenye, csipke és galagonya. Nagyon örülünk annak, és követendőnek tartjuk, hogy egy sportesemény szervezői leteszik névjegyüket a környezetvédelem ügye mellett. Bízom benne, hogy ezzel másoknak is példát mutatnak” – nyilatkozta az együttműködésről Farkas Mátyás, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi szakértője.
Puskás Péter, énekes, színész is részt vett a sajtóeseményen: „Hiszek abban, hogy a természetvédelem nem lehet csak egy trend. Igenis fontos, hogy úgy tegyünk a környezetünkért, hogy annak legyen valós, kézzelfogható eredménye. Épp ezért csatlakoztam szívesen a WWF és a 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokság közös projektjéhez, örömmel ültettem fát a gyerekekkel.”
Kijelenthető tehát, hogy a 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokság amellett, hogy sok nézőt vonzott az egyes helyszínekre, környezetvédelmi és fönntarthatósági szempontból is nagy sikert és sok eredményt hozott.
Magyar vonatkozásban érdemes még szót ejteni arról, hogy idén áprilisban a DVSC kézilabdacsapata Fenntartható Debrecen díjat kapott, amiért a klub játékosai és dolgozói egyaránt környezettudatosan végzik a dolgukat, akár a hulladékkezelés, akár a közlekedés vagy éppen az energiafelhasználás terén.
Érdemes még rövid példaként ide hozni a tavalyi dán-norvég-svéd közös rendezésű női világbajnokságot is, amelyen szinten nagy hangsúlyt fektettek a fönntarthatóságra. A sajtó munkatársai éppúgy papírdobozban kapják az ásványvizet, mint a játékosok, a csarnok műsorközlője mérkőzésenként többször is felhívta a figyelmet a hulladék szelektív gyűjtésének fontosságára. Erre bőségesen adott is lehetőséget mindegyik aréna, hiszen minden folyosón több szelektív hulladékgyűjtő doboz állt rendelkezésre.
Nagyon sok dolgot lehetne még példaként idehozni azzal kapcsolatban, hogy a kézilabda mennyire járul hozzá a fönntarthatósági és környezetvédelmi célok megvalósulásához, de azt hiszem, mostanra ennyi is bőven elég ahhoz, hogy mindenki láthassa, ez a sportág valóban tesz a zöldebb jövőért.
A Zöld Olimpia korábbi cikkei elérhetőek ide kattintva.
A kiemelt kép forrása: rawpixel.com