A gyeplabda egy olyan sportág, amelyet Magyarországon nem sokan ismernek és nem sokan űznek. Pedig egy közel száz éves olimpiai múltra visszatekintő játékról van szó, mely az idei olimpián is ott lesz. Ahogy a legtöbb olimpiai sportág, úgy a gyeplabda is csatlakozott az elmúlt évek környezetvédelmi és fönntarthatósági kezdeményezéseihez, így a Zöld Olimpia cikksorozat eme részében azt igyekszem bemutatni, mit tett és mit tesz a sportág a zöldebb jövő érdekében.
A Nemzetközi Gyeplabda Szövetség (FIH) is azon szövetségek egyike, melyek csatlakoztak az ENSZ 2015-ben elindult, Sport a Klímaakcióért elnevezésű kezdeményezéséhez, amelynek lényege, hogy a sportvilág szereplői igyekeznek minél több dolgot megvalósítani a fönntarthatóság és a környezetvédelem érdekében.
„A sport a fenntartható fejlődés egyik fontos tényezője. Elismerjük a sport növekvő hozzájárulását a fejlődés és a béke megvalósítása, a tolerancia és tisztelet előmozdítása terén, valamint a nők szerepvállalásának elősegítése és a fiatalok, az egyének és a közösségek egészsége, az oktatás és a társadalmi befogadás területén” – áll a FIH 2022-ben kiadott fönntarthatósági stratégiájának előszavában.
A nemzetközi szövetség alapvető célkitűzései között szerepel – ahogy azt sok más sportágnál is láthattuk – saját működésének fönntarthatóbbá tétele, valamint a gyeplabda minden szintjén megvalósuló felvilágosítás és oktatás annak érdekében, hogy helyi, nemzeti, regionális és végül globális szinten is fejlődést lehessen elérni.
A fönntarthatósági stratégia célul tűzte ki, hogy minél kisebb legyen a gyeplabda lábnyoma. Ettől nem csak azt remélik a döntéshozók, hogy fönntarthatóbban fog működni a sportág, hanem az olimpiai státusz megerősítését is. A tény ugyanis az, hogy bár a gyeplabda az 1912-es és az 1924-es játékok kivételével 1908 óta minden olimpia műsorának része volt, s 1980 óta már a nők számára is rendeznek tornát, de mind a mai napig viszonylag kevés régióban számít igazán népszerű és sikeres sportágnak.
Elsősorban a valaha vagy bizonyos értelemben még most is a Brit Birodalomhoz tartozó országokban (India, Pakisztán, Ausztrália stb.), egyes nyugat-európai államokban, illetve Kínában, Japánban és Argentínában űzik sokan a legmagasabb szinten ezt a játékot. Manapság egyre nagyobb elvárás a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) részéről, hogy egy sportág lehetőleg globálisan elterjedt és népszerű legyen. Legyünk őszinték: a gyeplabda nem teljesen felel meg ennek a feltételnek, márpedig ebben az esetben előbb-utóbb megkérdőjeleződhet a sportág helye az olimpia programjában. Az biztos, hogy 2028-ban is ott lesz a műsoron. A stratégia részét képezi, hogy széles körben népszerűsítsék a gyeplabdát, s ezen a téren a környezetvédelemhez történő hozzájárulás is sokat segíthet, hiszen ez a téma sok fiatalt érdekel.
Ahogy már említettem, fontos célja ennek a fönntarthatósági stratégiának, hogy minél kisebb legyen a gyeplabda lábnyoma. Ennek elérése érdekében fontos, hogy csökkenjen a pályák, a klubházak és a szövetségek irodáinak vízfogyasztása, valamint a vízkészlet megóvása és bővítése. Csökkenteni kell az utazások számát, azaz az elkerülhető utazások helyett inkább virtuális formában legyenek különböző megbeszélések és egyebek. Az elkerülhetetlen utazások és szén-dioxid-kibocsátás esetében megfelelő kompenzációt kell biztosítani. Ösztönzik arra a sportág szereplőit, hogy lehetőleg kerékpárral, rollerrel, gyalog vagy pedig közösségi közlekedéssel jussanak el A-ból B-be.
A gyeplabdában jelentős a műanyag-felhasználás, hiszen az ütők, a labdák és az egyszer használatos vizes palackok is rengeteg műanyagot tartalmaznak, s akkor még nem is beszéltünk arról, hogy a sportágat kizárólag műgyepen játsszák, ami szintén tartalmaz műanyagokat és a környezetet terhelő anyagokat. Cél a műanyagok számának csökkentése, aminek jó módszere lehet a többször használható vizes palackok alkalmazása, az ütők és labdák alternatív anyagokból való készítése, illetve a pályák borításának környezetkímélőbbé tétele és a gyeplabdához szükséges felszerelések élettartamának növelése.
A FIH stratégiájában az is szerepel, hogy 2023-tól kezdve nem szabad a szövetségnek műanyagokból készült termékeket forgalmaznia, s az irodák műanyag-felhasználását is a lehető legminimálisabbra kell csökkenteni. Ezt a célt meg is valósították.
2026-tól kezdve csak öntözést nem igénylő műgyepből készülhetnek gyeplabdapályák, míg az öntözést igénylő régebbi típusú borításokat 2030-ig lehet használni. Ugyancsak 2030-ra el kell érni, hogy a FIH karbonsemlegesen működjön, azaz elkerülhető szén-dioxidot és egyéb üvegházhatású gázokat ne bocsásson ki működésével, ugyanakkor az elkerülhetetlen emissziót kompenzálja, pl. faültetéssel vagy nagyszabású szemétszedési programokkal.
Összességében véve elmondható, hogy a gyeplabda még nagyon az út elején jár, de már vannak konkrét lépések és további tervek is, amelyeknek köszönhetően remélhetőleg pár év múlva már egy fönntarthatóbb, zöldebb sportág fog működni, s akkor kijelenthetjük majd, hogy zöldebb lett a gyep.
A Zöld Olimpia korábbi cikkei elérhetőek ide kattintva.
A kiemelt kép forrása: Pexels