Nagy hullámokat vert az a leleplezés, amelyre még a hétvégén került sor. A New York Times című amerikai napilap és az ARD német közszolgálati televízió közös oknyomozása ugyanis arra derített fényt, hogy a tokiói olimpián szerepelt kínai úszóválogatott közel fele doppingolt a játékokat megelőző hónapokban, ám a pozitív teszteredmények ellenére megúszták a szankciókat, így ott lehettek a japán fővárosban. Többen közülük aranyérmet nyertek. Az ügy azért nagyon érdekes, mert a kínaiak azzal a trimetazidinnel akadtak fönn a rostán, amiért Kamila Valijeva orosz műkorcsolyázót januárban négy évre eltiltották. Pedig ahogy Valijeva, a kínai úszók is azzal védekeztek, hogy véletlenül került szervezetükbe a tiltólistás szer. Sokan kettős mércét emlegetnek, s egyelőre úgy tűnik, nem is alaptalanul.
Huszonhárom kínai úszó úgy versenyezhetett a 2020-as tokiói olimpián, s úgy szerepelhet mind a mai napig különösebb gond nélkül a különböző viadalokon, hogy pár hónappal a japán fővárosban rendezett ötkarikás játékok előtt doppingvétséget követett el – ez a megállapítása a New York Times és az ARD oknyomozásának, melynek részleteit az előző hétvégén hozták nyilvánosságra.
Az érintettek között van Csang Jü-fej, aki Tokióban a 200 méteres női pillangóúszást olimpiai csúccsal nyerte, a 4×200-as gyorsváltó tagjaként pedig világcsúccsal győzött, ezen kívül pedig 100 pillangón ezüstérmes lett. A többiek kilétéről még nem rántották le a leplet, de annyit lehet tudni, hogy többen is érmet szereztek Tokióban és mind a mai napig meghatározó szereplői saját versenyszámuknak. Csang és sokan mások jelenleg is gőzerővel készülnek az idei, napra pontosan három hónap múlva kezdődő olimpiára.
A kínai úszósportnak nem ez az első doppingügye. Sokak számára ismert lehet a háromszoros olimpiai bajnok Szun Jang esete, akit pár hónappal Tokió előtt tiltottak el nyolc évre, amiért nem volt hajlandó vérmintát szolgáltatni az ellenőröknek, s kiderült, hogy korábbi mintáit manipulálta. A mostani ügyben érintett versenyzők annak dacára folytathatták pályafutásukat, hogy maga a Kínai Doppingellenes Ügynökség is elismerte 2020 elején, hogy ezek a doppingesetek megtörténtek, azaz pozitív teszteredmények születtek Csangék vonatkozásában.
A New York Times információi szerint a 23 kínai úszó 2019 második és 2020 első felében rendezett hazai versenyek idején követett el doppingvétséget, mégpedig egy olyan szívbetegségekre adott gyógyszerrel, melynek szedése bizonyos dózis fölött már teljesítményfokozó hatással bír. Nem sokkal az újságcikk megjelenése után az is kiderült, hogy a trimetazidin nevű szerről van szó.
A kínai hatóság a Doppingellenes Világügynökségnek (WADA) küldött jelentésében azzal érvelt a szankciók meghozatalának elmulasztása mellett, hogy a sportolók nagyon kis mennyiségben és nem szándékosan, hanem tévedésből vitték be szervezetükbe ezt a bizonyos anyagot. Az újság nyilvánosságra hozott bizalmasnak minősített dokumentumokat és elektronikus leveleket, köztük a WADA-hoz eljuttatott jelentést is.
A cikk szerint a WADA és a Vizes Világszövetség (VV) egyaránt úgy döntött, hogy nem lép fel a kínai úszókkal szemben, mivel nem áll rendelkezésre “hiteles bizonyíték”, s a tudósokkal és külső jogtanácsosokkal folytatott egyeztetéseket követően nem látta célravezetőnek további vizsgálat elrendelését.
“Végül arra a következtetésre jutottunk, hogy nincs konkrét alap a sportolók által elfogyasztott élelmiszerek állítólagos szennyeződésének, mint ténynek megkérdőjelezésére” – írta Olivier Rabin, a WADA tudományos és orvosi igazgatója az egyik kiszivárogtatott e-mail-ben.
A kínaiak 2021 elején juttatták el jelentésüket a WADA-hoz a doppingesetekkel kapcsolatban. Ebből az is kiderül, hogy az érintett úszók ugyanabban a szállodában laktak egy hazai verseny idején, s ezután kettő hónappal produkálták a pozitív teszteket. A vizsgálat során a szálloda konyhájában trimetazidin nyomaira bukkantak. Arra vonatkozólag nem mutattak be bizonyítékot, hogyan került a tiltólistás szer a konyhába. Az viszont biztos, hogy Kína számára borzalmas időzítés lett volna, ha 2021-ben nyilvánosságra kerül ez az ügy, hiszen 2022-ben az ország téli olimpiát rendezett, s már eleve voltak bizonyos kritikák és aggodalmak a játékok megrendezését illetően külföldi részről.
A VV a New York Times-nak megerősítette a pozitív tesztek létezését és leszögezte, hogy független szakértői vizsgálat folyt ezekkel a mintákkal kapcsolatban. “A Vizes Világszövetség biztos abban, hogy ezeket a kedvezőtlen analitikai eredményeket gondosan és szakszerűen kezelték, az összes vonatkozó doppingellenes szabályozásnak megfelelően, beleértve a Doppingellenes Világkódexet is” – áll a szövetség válaszában.
A WADA szombaton adott ki közleményt az üggyel kapcsolatban.
Ebből kiderül, hogy hét hónappal a tokiói olimpia előtt születtek a pozitív teszteredmények, melyekről a Kínai Doppingellenes Ügynökség jelentést tett a WADA-nak. A világügynökséget mindössze egy hónappal a tokiói játékok kezdete előtt értesítették arról, hogy a kínai ügynökség elfogadta az úszók védekezését, miszerint a trimetazidin szennyezett élelmiszerek elfogyasztásával került a szervezetükbe. A WADA, mint minden hasonló esetben, ebben az ügyben is bekérte az összes dokumentumot, hogy ez alapján felülvizsgálhassa a meghozott intézkedéseket.
“A felülvizsgálat részeként a WADA további, akkor még kiadatlan tudományos információkat gyűjtött össze a trimetazidinről, és független tudományos szakértőkkel konzultált, hogy teszteljék a szennyeződés elméletét, és azt is, hogy a trimetazidin kis dózisai jótékony hatással voltak-e egy sportolóra versenyszituációban. A felülvizsgálati folyamat során tudósok és külső jogtanácsosok alaposan tesztelték a Kínai Doppingellenes Ügynökség által bemutatott szennyeződés-elméletet. A WADA tudósai és nyomozói nem tudtak eljutni Kínába és a helyszínen kutatásokat végezni a járványhelyzet miatt bevezetett határzár következtében“ – áll a közleményben.
A WADA hozzátette, hogy mivel nem lehetett kizárni annak lehetőségét, hogy a trimetazidin szennyezett élelmiszeren keresztül került a sportolók szervezetébe és a vizsgálatok során kimutatott értékek is igazolhatják ennek az állításnak a valódiságát, ez alapján pedig a versenyzők nem vonhatók felelősségre, ezért az ügynökség – külső jogász tanácsa alapján – úgy ítélte meg, hogy nem indokolt fellebbezni a kínai hatóság döntése ellen. A közleményből az is kiderül, hogy az érintett sportolók a kérdéses időszakban, tehát közel fél évvel a tokiói olimpiát megelőzően több doppingellenőrzésen is részt vettek, s volt pozitív és negatív eredményük is, de a pozitív eredményeknél rendre alacsony volt a trimetazidin szintje.
Arra is fény derül a WADA válaszából, hogy 2022-ben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) mellett működő, az olimpiai doppingellenőrzésekért felelős Nemzetközi Tesztelő Ügynökség (NTÜ) kételyeket vetett fel a vizsgálatokkal kapcsolatban, lényegében megkérdőjelezte az eredmények tévedhetetlenségét. Ezeket a felvetéseket a WADA illetékes osztálya megvizsgálta, de továbbra is azon az állásponton maradt, hogy a megfelelő eljárást folytatták le, és nincs bizonyíték a szándékos doppingvétségre, s a minták manipulálására sem.
Az Egyesült Államok Doppingellenes Ügynöksége (USADA) tavaly áprilisban levelet küldött a WADA-nak, melyben közölte, hogy anonim forrásból információi vannak a kínai úszók pozitív teszteredményeinek eltitkolásáról. A WADA pontatlannak minősítette az amerikaiak értesüléseit, mivel a kínaiak jelentették a pozitív eseteket, amelyekkel kapcsolatban lefolytatták a megfelelő vizsgálatokat, majd a WADA és a VV is alaposan megvizsgálta az információkat, mielőtt döntést hozott. A közlemény arra is kitér, hogy az USADA már 2020-ban azt közölte a WADA-val, hogy a kínai úszásban doppingeseteket tussolnak el. Ebben az esetben is meg nem nevezett forrásra hivatkoztak az amerikaiak.
A WADA ebben a szombati közleményben, majd pedig vasárnap is közölte, hogy kész jogi lépéseket tenni az amerikai ügynökséggel szemben, mert szerinte az USADA pontatlan és megalapozatlan információkat hozott nyilvánosságra, amivel veszélyezteti a világügynökség működésébe vetett bizalmat.
Kettős mércét alkalmaz a WADA?
Az USADA nem fogadja el ezt a magyarázatot. A szervezet szerint az érintett úszókat föl kellett volna függeszteni, kilétüket pedig nyilvánosságra kellett volna hozni. Az ügynökség a WADA intézkedésének hiányát a “tiszta sportolók hátába mért pusztító szúrásnak” nevezte. Travis T. Tygart, az USADA vezérigazgatója azt mondta, hogy 2020 óta számos alkalommal vetette fel a WADA-nak, hogy a kínai úszásban több doppingeset történhetett még, amire eddig nem derült fény. Az amerikaiak olyannyira ráálltak az ügyre, hogy 2023-ban már a Szövetségi Nyomozó Iroda, az FBI is vizsgálódni kezdett a kínai úszók doppingeseteivel kapcsolatos titkolózás miatt, s az NTÜ is eljárást indított, mely mind a mai napig tart.
A WADA ezekre a kijelentésekre reagált vasárnap kiadott újabb közleményében, melyben “teljesen hamisnak, felháborítónak és rágalmazónak” minősítette Tygart szavait, s politikai indíttatást vél a kijelentések mögött. A világügynökség emlékeztetett arra, hogy amerikai sportolók esetében is többször volt rá példa, hogy pozitív teszteredményt produkáltak, ám bebizonyosodott, hogy élelmiszer- vagy gyógyszer-szennyeződés következtében került szervezetükbe a tiltott anyag, emiatt nem részesültek büntetésben. A WADA szerint Travis T. Tygartnak tudomásul kellene vennie, hogy nem csak az amerikai versenyzők kerülhetik el az eltiltást ilyen esetekben.
Tygart folytatva a nyilatkozatháborút, még aznap reagált a WADA állításaira. Csalódottságának adott hangot a WADA “fenyegetései és ijesztgetései miatt, amikor szembesül a doppingellenes szabályok kirívó megsértésével”. Szerinte akármit mond a WADA, az a tényeken nem változtat: a kínai úszók doppingvétséget követtek el, amiért föl kellett volna függeszteni őket.
Az amerikai antidoppingfőnök hozzátette, hogy tisztában vannak a szennyezés lehetőségével, s emiatt évek óta szorgalmazzák a szabályok olyan irányban történő megváltoztatását, hogy a potenciálisan szennyeződést előidéző anyagok esetében más eljárást folytassanak le a gyanúba keveredett sportolókkal szemben. A trimetazidin azonban nem tartozik ebbe a körbe, vagyis Tygart szerint indokolt lett volna az úszók felfüggesztése. Tygart arra is rámutatott, hogy amikor az USA-ban egy sportoló ilyen ügybe keveredett, akkor minden esetben felfüggesztették a vizsgálat idejére, de amennyiben fölmentették a vád alól, akkor visszatérhetett a versenyzéshez.
“Fontos leszögezni, hogy a mostani esetben a WADA és Kína titkolózásával a tiszta sportolókat hozta nehéz helyzetbe” – zárta közleményét Travis T. Tygart.
Witold Banka, a WADA elnöke hétfőn azt mondta, hogy az ügynökség mindenben jogszerűen járt el, s amennyiben ma ismét egy hasonló ügyben kellene eljárniuk, ugyanúgy cselekednének, mint 2020-21-ben.
Már tettem róla említést, hogy a kínai úszásnak voltak csúnya doppingügyei. Talán még Szun Jang történetén is túltesz mindaz, ami az 1994-es Ázsiai Játékokon történt. Akkor ugyanis hét kínai úszónál is szteroidok nyomára bukkantak a doppingellenőrzés során. 1998-ban Jüan Jüan-t eltiltották, miután az ausztrál vámhatóság nagy mennyiségű emberi növekedési hormont talált a táskájában, amikor a Perthben rendezett világbajnokságra akart eljutni. Még 1994-ben történt, hogy Szung Jang a trimetazidinnel akadt fönn a rostán, vagyis azzal a szerrel, amellyel most a 23 kínai úszó, illetve Kamila Valijeva is.
A kínai úszók doppingolásáról készült jelentés után egy évvel robbant ki a nagyon fiatal orosz műkorcsolyázónő, Kamila Valijeva ügye. Valijeva mindössze 15 éves volt, amikor a 2022-es pekingi téli olimpián a játékok történetében először mutatta be a négyfordulatos gyakorlatot. Ezzel az oroszok megnyerték a vegyescsapat-versenyt. Csakhogy a döntő másnapján kiderült, hogy Valijeva a 2021. december 25-én rendezett orosz bajnokságon pozitív doppingtesztet produkált, mivel mintájában a föntebb említett szívgyógyszer, a trimetazidin nyomára bukkantak. Az orosz lány azzal védekezett mindvégig, hogy egy karácsonyi összejövetelen szívbeteg nagyapja poharából ivott, így kerülhetett szervezetébe a szívgyógyszer maradványa.
Ugyan bizonyossá vált az eljárás során, hogy a Valijeva mintájában kimutatott trimetazidin-szint nem túlságosan magas, így akár hihető is lenne a sportoló védekezése, azonban a WADA, a NOB és a Nemzetközi Korcsolya Unió (NKU) az egész eljárás ideje alatt eltiltást kért rá, amit végül idén januárban meg is kapott: négy évre tiltották el doppingvétség miatt, s leghamarabb 2025 legvégén térhet vissza, mivel eltiltását 2021. december 25-étől számítják. Azóta elért eredményeit törölték, így az oroszok elbukták aranyérmüket a csapatversenyben, s jelen állás szerint bronzérmet kapnak, mivel csak Valijeva pontszámát törölték az eredmények közül. Ezzel szemben a kanadaiak panaszt tettek, ők a teljes orosz csapat kizárását szeretnék elérni, aminek nyilván az a motivációja, hogy ebben az esetben ők léphetnének föl a dobogóra.
Emiatt joggal merül föl a kettős mérce gyanúja, hiszen ahogy Kamila Valijeva, úgy a kínai úszók is azzal védekeztek, hogy élelmiszer-fogyasztás keretében és nem szándékosan került szervezetükbe a trimetazidin. Valijevát négy évre eltiltották, ők viszont még a felfüggesztést is megúszták, ami pedig járt volna nekik az eljárás ideje alatt.
Sokan elsősorban emiatt vannak fölháborodva, hiszen a WADA szabályai elvileg mindenkire egyformán vonatkoznak, nem lehet mérlegelni még azt sem, hogy a gyanúba keveredett sportolót a vizsgálat idejére felfüggesztik.
Ez késztette a Global Athlete és a FairSport elnevezésű sportolói érdekvédő szervezeteket is arra, hogy számos kérdést intézzenek a WADA-hoz.
A két szervezet közös közleményében többek között az áll, hogy a jelenlegi információk alapján a WADA nem alkalmazta saját szabályait, ugyanis a kínai úszóknál egy tiltólistás szer jelenlétét mutatták ki, márpedig a Doppingellenes Világkódex 7.4. pontja alapján az ilyen sportolókat azonnal föl kell függeszteni a versenyzés alól legalább addig, amíg jogerős döntés nem születik ügyükben. Ehelyett a WADA megengedte az úszóknak, hogy továbbra is versenyezzenek, miközben a pozitív teszteredmények titokban maradtak.
A két szervezet szerint a WADA föntebb említett, április 20-án kiadott közleménye után több lett az új kérdés, mint a megválaszolt kérdés. Ezek a kérdések a következők:
- Miért nem függesztették fel az érintett sportolók versenyengedélyét az eljárás idejére?
- A WADA azt állítja, hogy ezekben az esetekben nem tárt fel hibát vagy hanyagságot. Miért jelenti ez a megállapítás azt, hogy az eredményeket nem lehet nyilvánosságra hozni?
- A WADA azt állítja, hogy “nem volt doppingminta több sportolónál”. Hogyan jut ilyen következtetésre a WADA? A nagy felelősség miatt a WADA korábban elutasította az ilyen érveket. Miért más ez az eset?
- Kamila Valijeva orosz műkorcsolyázónő szervezetében kis mennyiségben találtak trimetazidint. Akárcsak a kínai, úgy ebben az ügyben az orosz hatóság sem talált hibára vagy hanyagságra utaló nyomot és elfogadta Valijeva magyarázatát, miszerint nagyapja szívgyógyszerének egy darabja véletlenül került a szervezetébe. A WADA azonban határozottan fellebbezett az oroszok megállapítása ellen, aminek eredményeként Valijevát 4 évre eltiltották. Miért álltak hozzá másképp a 23 kínai úszó ügyéhez?
- A trimetazidin tiltólistán van. Ezért lényegtelen, hogy a WADA tudományos szakértőket vont be annak megvizsgálására, hogy az alacsony dózisok javítják-e a teljesítményt. A szigorú felelősség a Doppingellenes Világkódex gerince. A trimetazidin tiltott szer – attól függetlenül, hogy mekkora mennyiségben mutatják ki. Miért vont be a WADA szakértőket annak megállapítására, hogy egy tiltott anyag javítja-e a teljesítményt?
- A WADA kijelentette, hogy “a teljes átláthatóság mellett közöltük tudományos felülvizsgálatunk következtetéseit a belső és külső vizsgálókkal, beleértve a Nemzetközi Tesztelési Ügynökséget is.” Hogyan minősül az információk bizalmas megosztása átláthatónak, ha a Kódex nyilvános közzétételt ír elő?
- A WADA kijelenti, hogy vizsgálati osztálya nem talált bizonyítékot a jogsértésre, de nem szolgáltat empirikus bizonyítékot a megállapítás alátámasztására. Ezenkívül a WADA elismeri, hogy nem folytathat vizsgálatot Kínán belül. Tekintettel arra, hogy a WADA nem tudott független vizsgálatot lefolytatni, miért fogadta el a Kínai Doppingellenes Ügynökség magyarázatát, tekintettel arra, hogy ritkán találnak hibát, és a bizonyítási teher a sportolón van?
- A WADA azt állítja, hogy felajánlották, hogy interjút készítenek a bejelentőkkel, de ezt az ajánlatot nem fogadták el. Ha a bejelentő azt állítja, hogy a WADA elfedte a pozitív teszteket, miért egyezne bele a WADA interjújába?
A Global Athlete és a FairSport szerint a WADA-nak haladéktalanul nyilvánosságra kell hoznia minden olyan bizonyítékot, amely alátámasztja az ügyek lezárásáról szóló döntését. Ezeket a bizonyítékokat egy, az ügynökséghez nem kapcsolódó külső testületnek kell felülvizsgálnia. Az átláthatóság növeli a bizalmat, és ma a sportolók kevéssé bíznak a globális doppingellenes rendszerben.
“Amennyiben ezek a jelentések pontosak, és ha a WADA megtagadja az adatok nyilvános közzétételét, ez az esemény a globális doppingellenes rendszer újabb katasztrofális kudarcát jelenti, és aláhúzza a WADA struktúrájának lebontásának szükségességét, hogy előkészítsék az utat a teljes újjáépítéshez. Egy országból egy sportágban huszonhárom pozitív teszt következmény nélkül következett be és/vagy egy vizsgálat rávilágít a WADA és annak vezetése újjáépítésének szükségességére, amely nem tartotta be azokat a szabályokat, amelyek betartásával és védelmével megbízták” – áll a közleményben.
“2016 óta a sportolók a WADA átalakítását követelik. Ezeket az igényeket felületes reformokkal elégítették ki, amelyek a hatalmat azok kezében tartják, akik jobban érdekeltek a márka védelmében, mint a tiszta sportban. A sportolók többé nem fogadhatják el a segítséget az ezer sebből vérző doppingellenes rendszerben.
Az elmúlt néhány napban feltárt állítólagos kudarcok aláássák a tisztességes és tiszta sport egész globális rendszerét. Ha a vezetés nem tartja be és nem hajtja végre a szabályokat, a sportolókat becsapják, megélhetésük veszélybe kerül, és elveszítik a sikerre való képességüket. Ha az állítások igazak, a WADA legfelsőbb vezetése ártott a jelenlegi és jövőbeli sportolóknak, rajongók milliárdjainak és a sportközösség egészének azáltal, hogy csökkentette a nemzetközi sport megbízhatóságát és értékét.
Amennyiben mindez igaz, a WADA állítólagos intézkedései az egyéni versenyzőket is megkárosították Tokióban. Azokat a sportolókat, akiknek pozitív a tesztje, soha nem lett volna szabad engedni versenyezni. Ezek a sportolók érmeket vettek el a versenyzőktől, megtagadva tőlük a pillanatot az olimpiai dobogón, valamint a szponzori pénzt és a médiaplatformot, ami az olimpiai sikerrel jár.
Sajnos a mai hírek nem egyediek. A 2010-es évek eleji orosz doppingbotrány óta a WADA vezetése többször is elmulasztotta megvédeni a tiszta sportolókat. Az összeférhetetlenségek aláásták a WADA hatékonyságát, és az elmúlt néhány évben etikátlan doppingellenességhez vezettek. A doppingdöntések az elvek helyett politikai alapokon születtek meg.
Emellett néhány WADA-tag nyíltan korrupcióban is részt vett. A WADA volt igazgatósági tagját, Aján Tamást például kizárták a nemzetközi sportból, mert eltitkolta a pozitív doppingteszteket. És éppen a múlt héten ítélték el Anders Besseberg volt igazgatósági tagot, mert kenőpénzt fogadott el Oroszországtól. Aján és Besseberg is aktív WADA-tagok voltak, amikor ez a korrupció megtörtént.
Amíg a WADA nem hozza nyilvánosságra az aktáit és nem bizonyítja be, hogy megfelelően járt el, ideje a rendszert lebontani és újjáépíteni egy független és professzionális vezetéssel, amely hatalmat és egyenrangú hangot biztosít a független sportolók képviselőinek annak biztosítása érdekében, hogy a rendszer szolgálja és védje a sportolókat, s nem sportszervezetek vagy politikai érdekek irányítják. – zárul a Global Athlete és a FairSport közös közleménye.
Hasonló tartalmú közleményt adott ki a hét elején az Athleten Deutschland német sportolói érdekképviselet is, mely szintén hangoztatta, hogy a WADA iránti bizalom már az orosz államilag szervezett doppingolás leleplezése után megrendült, s rámutatott arra a kettős mércére, melyet az ügynökség a Valijeva-ügyben és a kínai úszók ügyében tanúsított.
A németek szerint nagyon nagy baj, hogy ismét az olimpiát közvetlenül megelőző időszakban erősödik a bizalmi válság a sport világában, mert ez nagyon rossz hatással lehet a nyári játékokra nézve is. Szerintük is nagyon fontos lenne a doppingellenes globális intézményrendszer reformja.
Egy új-zélandi szervezet szintén fontosnak tartja, hogy független vizsgálat derítse ki, mi is történt valójában a kínai úszók ügyében.
A kínaiak szerint álhír
Kínai részről az első hivatalos nyilatkozat hétfőn hangzott el. Wang Wenbin, a pekingi külügyminisztérium szóvivője sajtótájékoztatóján álhírnek minősítette a 23 kínai úszó doppingolásával kapcsolatos információkat.
“A vonatkozó jelentések álhírek, és nem tényszerűek. Azt hiszem, Ön is észrevette, hogy a Doppingellenes Világügynökség nagyon világos választ adott” – mondta a szóvivő az őt kérdező újságírónak válaszolva.
Az üggyel kapcsolatban természetesen a politikai szálak is gyorsan előkerültek, hiszen Kína nemzetközi megítélése finoman szólva sem pozitív. Már lehet olyan véleményeket olvasni, amelyek szerint a kommunista rezsim által vezetett ország bizonyosan mindent megtett a számára különösen a 2022-es téli olimpia előtt egy évvel nagyon kellemetlen esetek eltussolása érdekében.
Erre enged következtetni az AP amerikai hírügynökség egyik hétfői híre is, amely szerint Kína 2020-ban és 2021-ben is 2 millió dollárral több pénzzel támogatta a WADA munkáját annál az összegnél, melyet egyébként fizetnie kellett. Ezt a körülményt az USADA “potenciális elfedő helyzetnek” minősítette, azaz úgy látják, hogy a kínaiak azzal próbálnak villogni, hogy fontos nekik a doppingellenes küzdelem, de ezzel a nagyobb hozzájárulással valójában csak eltakarni igyekeznek ezeket a kellemetlen ügyeket.
Az AP szerint Kína már 2018-ban és 2019-ben is több pénzzel támogatta a WADA-t éves programjának végrehajtásában, mint amennyit a megállapodás alapján fizetnie kellett volna – mindkét évben csaknem egymillió dollár volt ez a plusz “betevő”. A hírügynökség szerint Egyiptom, India és Szaúd-Arábia is több pénzt fizetett a WADA kasszájába, mint amennyit eredetileg terveztek.
Az AP szerint a Kína és a WADA közötti szoros együttműködésre utal az a tény is, hogy 2019 óta Jang Jang, a NOB kínai tagja a WADA egyik alelnöke, aki jelenleg második hároméves mandátumát tölti. Kína hozzájárulása Jang kinevezése óta több mint a duplájára emelkedett.
Olivier Niggli, a WADA vezérigazgatója egy hétfői online sajtótájékoztatón leszögezte, hogy a WADA pénzügyei teljesen átláthatóak és semmi gond sincs azzal, hogy Kínával ennyire szoros kapcsolatot tart fönn az ügynökség.
A történtekre természetesen több sportoló is reagált. Közülük kiemelendő a britek háromszoros olimpiai bajnok úszójának, Adam Peatynek közösségi médiás bejegyzése, melyben számon kérte a WADA-n, hogy miért nem hozta nyilvánosságra a kínaiak doppingolásával kapcsolatos információkat, miközben köztudott, hogy a kínai hatóságok szeretik mellőzni az átláthatóságot és előnyben részesítik a titoktartást. Peaty szerint “igen nagy gond”, hogy a sajtónak kellett fényt derítenie az igazságra, s a sportvilágnak mindenképpen időbe fog telni, amíg föl tudja dolgozni ezeket az információkat.
Sokan latolgatják annak lehetőségét, hogy veszélybe kerülhetnek-e az érintett kínai úszók tokiói eredményei. Mivel a WADA úgy döntött, elfogadja a Kínai Doppingellenes Ügynökség álláspontját, miszerint a 23 úszó szervezetébe azok tudta nélkül került a trimetazidin, s nem indít eljárást ellenük, ezért elvileg a 2020 óta elért eredményeik nem fognak a törlés sorsára jutni. Az ugyanakkor jó kérdés, hogy a NOB hogyan viszonyul ehhez az ügyhöz. Az olimpiai szervezet eddig nem szólalt meg a napvilágot látott információkkal kapcsolatban, pedig jó volna tudni, mi az álláspontja.
Magyar szempontból is érdekes lehet, ha esetleg elvesznek érmeket a kínaiaktól, mivel Tokióban a női 200 méteres pillangóúszás döntőjében, melyet ugye Csang Jü-fej nyert meg, Kapás Boglárka a 4. helyen végzett, vagyis, amennyiben esetleg kizárnák a kínait, akkor Bogi bronzérmet kaphatna.
Fontos leszögezni, hogy kevés esély mutatkozik arra, hogy ilyen előzmények után eltiltsák a kínai úszókat és töröljék eredményeiket. Az viszont biztos, hogy a doppingellenes küzdelem újabb sallert kapott, tíz éven belül legalább a harmadikat. Az első volt az oroszok államilag szervezett doppingrendszere, a második volt Kamila Valijeva ügye, a harmadik pedig a kínai úszók most kiderült ügye.
Amíg az oroszok komoly büntetésekben részesültek, Valijevát pedig négy évre tiltották el, addig a kínai úszók nem kaptak semmit. Úgy versenyezhettek tovább, mintha mi sem történt volna. Amíg Valijeva esetében nem volt elegendő az a védekezés, hogy a kis mennyiségben kimutatott trimetazidin szívbeteg nagyapja poharából került a szervezetébe, addig a kínai úszók simán megúszták azzal az állítással, hogy szennyezett élelmiszer fogyasztásával juthatott szervezetükbe ez a szer.
A WADA működése tehát nemzetközi szinten is egyre több botrány tárgyát képezi, de elég szűkebb hazánkban szétnéznünk, hogy találjunk hasonlóan furcsa ügyeket. Hogy az úszásnál maradjak, elég Kenderesi Tamás mindmáig igen homályos ügyére gondolni. Tavaly áprilisban, szinte napra pontosan egy évvel ezelőtt derült ki, hogy az olimpiai dobogós úszó biológiai útlevelében anomáliákat mutattak ki, ami miatt eljárás indult ellene. A hírek szerint született is egy elsőfokú határozat, ami elmarasztalta a magyart, de még annyit sem tudni, pontosan milyen büntetést kapott, mint ahogy az sem világos, hogy egészen pontosan mire alapozza a WADA a vádat. Jelenleg is zajlik az eljárás, miután Kenderesiék fellebbeztek az ítélet ellen.
Néhány hete derült égből villámcsapásként érkezett a hír, hogy Kun Anna párbajtőrvívó ellen doppingvétség miatt eljárás indult. Maga a magyar sportolónő vallotta be, hogy mivel 12 hónapon belül 3 alkalommal mulasztotta el a doppingellenőrzésen történő megjelenést, ezért a szabályok alapján doppingvétséget követett el, így vizsgálat zajlik ellene.
Kun Anna, aki márciusban megnyerte a budapesti Grand Prix-versenyt, ezzel pedig kvótát szerzett az olimpiára, azt állítja, hogy adminisztrációs hiba áldozata, mivel amikor tavaly augusztusban megkapta harmadik sárga lapját az ellenőrzés elmulasztása miatt, akkor úgy tudta, hogy az csak a második figyelmeztetés, mivel rejtélyes okból kifolyólag az illetékesek csak októberben közölték vele, hogy májusban is kapott egy sárga lapot ugyanilyen okból, vagyis az augusztusi már a harmadik volt, ami egyet jelentett a doppingvétség elkövetésével. Az információk alapján úgy tűnik, nem Kun Anna mulasztotta el a megjelenést a vizsgálatokon, hanem rosszul dokumentálták, hogy mikor és hol érhetik el az ellenőrök.
Jelenleg az a veszély fenyeget, hogy Kun Annát eltilthatják, s akkor ugrik az olimpiai kvóta is, pedig nagyon úgy néz ki, hogy nem ő hibázott, vagyis igazságtalan lenne őt elmarasztalni. Azt hiszem, hogy a kínai úszók ügyének függvényében kijelenthető, hogy amennyiben Kun Annát eltiltják, pedig bizonyítani tudja, hogy nem ő a felelős a kialakult helyzetért, akkor azzal végérvényesen elássa magát a WADA, s valóban megérik a megszűnésre, vagy legalábbis a gyökeres változásokra úgy a működés, mint a személyek terén.
Per pillanat nehéz vitatkozni azokkal, akik azt mondják, írják, hogy a WADA komolytalanná vált.
A kiemelt kép forrása: Getty Images / insidethegames.biz