A nyári olimpiai sportágak zöld megoldásait bemutató Zöld Olimpia cikksorozat keretében pontosan 100 nappal az ötkarikás játékok kezdete előtt egy magyar sikersport, a vívás kerül terítékre. A sportágban elsősorban a felszerelések és ruházatok terén lehet tenni egy fönntarthatóbb, környezettudatosabb jövőért és vannak is olyan programok, melyek sikeresen működnek. Elsősorban ezek kerülnek bemutatásra ebben a cikkben.
Akik szoktak vívóversenyeket nézni, elsőre talán nem is gondolnák, hogy ebben a beltéri sportágban is sokat lehet tenni a környezetvédelem és a fönntarthatóság érdekében. Mivel beltérben űzik, ezért az időjárási viszontagságoknak nincs igazán kitéve, ugyanakkor egy vívócsarnokot is kell fűteni, világítani, vízzel ellátni stb. Emellett a vívók ruházatát, fegyverét, maszkját és egyéb eszközeit is le kell gyártani, ami elkerülhetetlenül szén-dioxid-kibocsátással és hulladéktermelődéssel jár.
Ebben az írásban elsősorban a hulladékkezelés lesz főszerepben, hiszen a vívósportban a környezettudatosság tekintetében jelenleg az van leginkább terítéken, hogy az elhasználódott, de még kisebb javítások után, de akár azok nélkül is használható eszközöket szegényebb országok vívói, vívóklubjai számára ajánlják fel.
Vívás a Földért
A Sportudvar korábban foglalkozott már a vívásban elindult kezdeményezéssel. Tavaly áprilisban tartották meg első alkalommal a Vívás a Földért napot, melynek az a célja, hogy fölhívja a sportág közösségének figyelmét a környezeti kihívások kezelésének fontosságára és elősegítse a zöld megoldások minél szélesebb körben való elterjesztését.
A minden év második szombatján sorra kerülő napot a Nemzetközi Vívó Szövetség (FIE) hozta tető alá azzal a céllal, hogy helyi és nemzetközi szinten is minél többet tegyen a vívás a jövőért és elsősorban a Földért.
Ana Irene Delgado Guerra, a FIE végrehajtó bizottságának alelnöke, a Vívás a Földért program megvalósításáért felelős munkacsoport elnöke a tavalyi első ilyen alkalomkor úgy nyilatkozott, hogy a világ vívócsaládját bátorítani szeretnék arra, hogy mindenki a maga életvitelével, hozzáállásával sokat tehet a környezet megóvásáért és az erőforrások tudatos fölhasználásáért. Cél az, hogy mindenki a környezettel harmóniában élje az életét.
“Nagyon fontos a műanyag-felhasználás csökkentése a versenyeken pl. újrahasznosítható vizes palackok alkalmazásával, a szükségtelen utazások visszaszorítása, valamint az olyan környezetvédelmi projektekben való részvétel, mint a faültetés és a tengerpartokon található nagy mennyiségű szemét összeszedése. Ezekkel már rengeteget tudunk tenni bolygónk élővilágának megóvásáért. Vívókként felelősségünk van minden szinten és nekünk is a lehető legnagyobb mértékben hozzá kell tennünk a magunkét a környezetvédelemhez” – jelentette ki Delgado Guerra.
A Vívás a Földért ötleteket ad a vívóknak, edzőknek, a kluboknak és a szövetségeknek, hogyan cselekedjenek a zöldebb jövő elérése érdekében. Több akciócsoport kezdte meg működését. Az egyik pl. a közösségi közlekedés népszerűsítéséért felel, vagyis az a célja, hogy a versenyeken részt vevők amennyire csak lehetséges, közösen utazzanak el egy-egy helyszínre. Külön akciócsoport felel a faültetésért és a szemétszedésért.
Fontos feladat, hogy minden versenyhelyszínen lehetőség legyen a vizes palackok újratöltésére. Törekednek az illetékesek a megújuló energiaforrásokat kínáló szolgáltatókkal való együttműködésre is, hiszen a vívótermek, vívócsarnokok áramellátását és fűtését, hűtését is meg lehet ma már oldani ilyen források bevonásával. A tervek között szerepel tanfolyamok szervezése, amelyeken a sportolók és a vívás többi szereplői bővebb információkhoz juthatnak a fönntarthatóság és a környezetvédelem módszereiről.
Helyi és regionális nagykövetek kinevezésére fog rövidesen sor kerülni, akik sokat letettek az asztalra sportszakmailag és a környezetvédelem terén is. Ezeknek az embereknek az lesz a feladatuk nagykövetként, hogy ösztönzőleg hassanak a saját településükön, országukban, régiójukban a többi vívóra és vívóklubra, hogy az ő ténykedésük is minél zöldebb legyen.
Egyéni szinten a globális vívócsalád minden tagja sokféleképpen kiveheti a részét ezekből az erőfeszítésekből, például újrahasznosítható hátizsákok használatával, használt ruhák és termékek vásárlásával, villamosenergia-fogyasztásuk minimalizálásával, hulladékuk újrahasznosításával és komposztálható termékek használatával.
Több magyar vívó is bekapcsolódott a körforgásba
Ahogy föntebb említettem, nem kizárólag a hulladékok újrahasznosításával vagy fák ültetésével tud a vívás eredményeket fölmutatni, hanem a használt eszközök adományozásával is.
Szintén volt már cikk róla itt, a Sportudvaron, hogy több vívó, köztük Szilágyi Áron is rendszeresen fölajánlja használt eszközeit a szegényebb országok vívói, klubjai számára, akiknek és amelyeknek jelentős anyagi megterhelést jelent a vívóruhák, fegyverek, maszkok és egyéb szükséges eszközök beszerzése.
Amellett, hogy karitatív szempontból is nagyszerű kezdeményezésről van szó, környezetvédelmileg sem utolsó cselekedet, hiszen ezáltal kevesebb új vívóeszközt kell gyártani, ezáltal csökken a sportág karbonlábnyoma és beindul a manapság gyakran hangoztatott körforgásos gazdaság is, melynek éppen az a célja, hogy a még jó állapotú és tartósan használható tárgyak, jelen esetben a víváshoz elengedhetetlen felszerelések második életet kezdhessenek valahol. Szilágyi Áron egyik felajánlása pl. egy brazíliai vívóklubhoz jutott el a nemzetközi szövetség által koordinált program keretében.
Sportszakmailag is nagyon jó ez a program, hiszen ezzel a gyengébb országok vívói előtt is megnyílhat az esély arra, hogy jobb körülmények között készülhessenek fel versenyeikre (akár az idei olimpiára is) és a korábbinál jobb minőséget képviselő eszközökkel komolyabb eredményeket érhessenek el.
A program keretében minden évben országok jelentkezését várják, amelyek kedvezményezettek kívánnak lenni, azaz részesülni szándékoznak a fölajánlásokból.
Idén tíz nemzet került be a programba. Ezek:
- Antigua és Barbuda
- Benin
- Costa Rica
- El Salvador
- Irán
- Kirgizisztán
- Libanon
- Montenegró
- Pakisztán
- Togo
A Karib-térségben fekvő Antigua és Barbuda szövetsége az ország 4 férfi és 2 női vívója, valamint 2 edzője számára szeretne hosszabb távon megfelelő edzőtermet és felszereléseket biztosítani. Az országot tavaly októberben 20 nap különbséggel egy trópusi ciklon és egy hurrikán is sújtotta, ami károkat okozott a vívóknak is. Megsegítésük nem csupán emiatt fontos, hanem amiatt is, mert nem túl jó anyagi háttérrel rendelkező sportolókról van szó, akik nem tudják önerőből beszerezni a szükséges eszközöket, ruhákat. A cél az, hogy esélye legyen legalább egy Antigua és Barbuda-i vívónak kijutnia a 2028-as Los Angeles-i olimpiára, így ennek érdekében kér a szigetország vívószövetsége felszereléseket.
Beninnek az a célja, hogy az idei év végére 20%-kal emelkedjék az igazolt vívók száma, ami konkrétan azt jelentené, hogy 120-ra növekedne a számuk. Emellett 15 edző oktatására is sor kerül. Négy településsel működik együtt szorosan a benini szövetség, hogy az egész országban fejlődésnek induljon a vívás. Elsősorban a főiskolai és egyetemi hallgatókat célozzák meg, az ő körükben próbálják népszerűsíteni a sportágat. Ehhez viszont az afrikai országnak is szüksége van különböző felszerelésekre.
Costa Rica egy vívóklub megsegítése érdekében fordult a FIE-hez. A Monse névre hallgató klub a főváros, San José egyik társadalmilag és gazdaságilag is elmaradott külvárosában működik. A klub összesen 80 szegénysorsú ember számára biztosít sportolási lehetőséget. Tavaly decemberben egyik napról a másikra a megszűnés szélére került a klub, mivel nem állt rendelkezésre edzőterem, ahol tudtak volna gyakorolni a sportolók. Néhány héttel később azonban állami segítséggel sikerült új termet találni, így folytatódhatott a klub működése. Itt is cél a vívás népszerűsítése, de az is, hogy a hátrányos helyzetű emberek életkilátásait javítsák, hiszen a sanyarú körülmények miatt sokan adják fejüket bűnözésre a térségben, ám a vívóklub tevékenységének köszönhetően sokakat sikerült jó útra téríteni.
El Salvador elsősorban a 8-12 éves gyermekek vívásoktatásának fejlesztését tűzte zászlajára, amikor a nemzetközi szövetséghez fordult támogatásért. 50 és 75 közötti számú gyermek oktatását szeretnék még idén megvalósítani, ennek érdekében volna szükség felszerelésekre.
Iránban különösen a fiatal nők és a kamasz lányok körében növekszik a vívás népszerűsége, így köreikből kerül ki az ország sok ifjú vívója. Irán a kereskedelmi korlátozások miatt nehezen jut külföldi forrásból eszközökhöz és több városban a terembérlés sem egyszerű, s akkor még ott vannak a nők öltözködésére vonatkozó szigorú vallási előírások is. Irán használt fegyverek, maszkok, ruhák, pengék és testzsinórok beszerzése iránt nyújtott be kérelmet. Amennyiben ez sikeres lesz, akkor három klubban hat edző segítségével valósulhat meg a fiatal iráni vívók képzése.
Kirgizisztán úgy tekint a vívásra, mint a fiatal generációk egészséges életmódra nevelésének egyik eszköze. Ez az ország is korlátozott anyagi erőforrásokkal rendelkezik a felszerelések beszerzése terén, ezért fordul a nemzetközi közösséghez, hogy segítsen.
Libanon súlyos pénzügyi krízist él át évek óta. Emiatt az arab országban sem jut elegendő anyagi erőforrás új vívófelszerelések beszerzésére. Cél a tinédzserek körében a sportág népszerűsítése, ahhoz pedig, hogy ezek a kamaszok tényleg el is menjenek egy vívóterembe, szükség van felszerelésekre kellő mennyiségben. Harminc fiatal kerülhet be a programba, vagyis számukra kellene megszerezni a nélkülözhetetlen dolgokat.
A program egyetlen európai résztvevője, Montenegró egy fiatal ország, hiszen csupán 2006-ban nyerte el függetlenségét. A balkáni országban jelenleg 60-an vívnak, ugyanakkor országszerte nagy az érdeklődés az általános iskolás gyerekek számára szervezett vívóedzések, vívótáborok iránt. Montenegróban a fiatalok anyagi háttere nem túl erős, így a vívófelszerelések beszerzése komoly kihívást jelent. Szintén nem könnyíti meg a sportág helyzetét, hogy jelenleg nem tartozik a legsikeresebb és legnézettebb sportok közé az országban, de cél az, hogy ezen változtassanak. Ennek érdekében igyekeznek a gyerekekkel megszerettetni a vívást, hogy aztán egy szép napon majd egy montenegrói vívó komoly sikert érjen el nemzetközi szinten.
Pakisztánban ugyancsak a gyerekek vívásoktatásának előmozdítása céljából számítanak külföldi, akár magyar fölajánlásokra is, hiszen Lahoréban, az ország második legnagyobb városában, amelyben 1772 négyzetkilométeren 15 millióan élnek, számos iskolában része a testnevelési lehetőségeknek a vívás. Cél, hogy 120 fiú és lány számára biztosítsanak felszerelést, mivel az országban nem gyártanak vívóeszközöket, s a külföldi beszerzés is nehézkes.
Togóban elsősorban az elmaradott régiókban élő embereket akarják a vívás segítségével kihúzni nehéz helyzetükből, s ehhez kellenének a szükséges felszerelések. Az afrikai országnak mindössze 2008 óta van vívószövetsége, vagyis a sportág még gyermekcipőben jár, de szeretnének fejlődni, ehhez pedig nemzetközi segítséget remélnek.
Azért ismertettem röviden a körforgásos program tíz idei résztvevő országának célkitűzéseit, hogy ezzel is megmutassam, milyen nemes célok valósulhatnak meg, amennyiben ezek az országok hozzájutnak a kért felszerelésekhez.
A FIE programja, mely a használt vívóeszközök adományozását teszi lehetővé, 2017-ben indult el és mint föntebb látható, idén is működik. Azóta minden egyes évben lehetőségük van a gazdagabb országoknak arra, hogy a FIE által szervezett eseményeken, elsősorban a világbajnokságokon és az olimpiákon fölajánlhassák használt eszközeiket. Általában minden ilyen alkalomkor többszáz darab eszköz kerül átadásra a nemzetközi szövetség számára, amely aztán a kedvezményezett országok között osztja szét azokat. A Magyar Vívó Szövetség (MVSZ) a kezdetektől fogva adományozóként vesz részt a programban.
Több, a világelithez tartozó vagy már visszavonult, de komoly sikereket elért magyar vívó ajánlotta fel használt eszközeit a szegény országok vívói számára. Boczkó Gábor a 2017-es plovdivi junior és kadét világbajnokságon elsők között csatlakozott a kezdeményezéshez – a manapság a magyar válogatott szövetségi kapitányaként dolgozó Boczkó a 2016-os riói olimpián használt maszkját és kesztyűjét ajánlotta föl jótékony célra. Később Szilágyi Áron és Kovács-Szász Emese tett hasonló fölajánlást – előbbi a 2017-es és a 2018-as, utóbbi a 2017-es vb-n használt felszerelésével tett így.
Az MVSZ-nek mind a mai napig fontos, hogy az itthon már leselejtezett, de még használható vívóeszközök eljussanak a szerényebb anyagi lehetőségek között működő klubokhoz, szövetségekhez, hogy ezzel is segíteni lehessen a sportolókon, s hozzá lehessen járulni a körforgásos gazdaság megvalósításához, ami a környezetvédelem és a fönntarthatóság szempontjából kulcsfontosságú.
A vívás tehát sokat tesz a zöldebb jövőért, s bízni lehet abban, hogy az idei olimpia után is rengeteg felszerelés fog új gazdára találni ahelyett, hogy hulladékként kellene kezelni vagy újat kelljen gyártani helyette.
A Zöld Olimpia korábbi cikkei elérhetőek ide kattintva.
A kiemelt kép forrása: Pexels