Amennyiben azt a sportágat kéne megnevezni, amely a leggyakrabban kerül szóba a fönntarthatóság és a környezetvédelem tekintetében, akkor alighanem a legtöbben a kerékpárt mondanák. Napjainkban is mindenfelé népszerűsítik a kerékpározást, mint mindennapi közlekedési lehetőséget. Vannak helyek, ahol jól csinálják ezt, és vannak helyek, ahol nem. Az mindenesetre biztos, hogy a kerékpársport élen járhat a zöldebb jövőért folytatott küzdelemben és vannak is pozitív példák, amelyek segíthetnek. Ezek kerülnek bemutatásra a Zöld Olimpia cikksorozat legújabb írásában.
A kerékpár napjaink egyik legnépszerűbb közlekedési eszköze és sportága is. A különböző versenyeknek komoly helyszíni és televíziós nézettségük van. Ma már nem csupán a háromhetes körversenyek (Giro d’Italia, Tour de France, Vuelta a Espana), hanem a kisebb viadalok sokasága is sok rajongó figyelmét vonzza magához, hiszen a sportág egyre több sztárral rendelkezik.
Magyarországon is folyamatosan növekvő figyelem övezi a kerékpársportot, hiszen Valter Attila és Vas Kata Blanka révén két versenyzőnk is a tágabb értelemben vett világelithez tartozik. Mindketten képesek nagyon komoly eredmények elérésére, elég csak Blanka hegyikerékpárban 2020-ban elért olimpiai 4. helyére, vagy Attila Giro d’Italia-szerepléseire gondolnunk (2021-ben néhány napig az összetett éllovasaként ő viselhette a rózsaszín trikót). Emellett közlekedési eszközként is rengetegen használják a biciklit, így nem csoda, hogy gombamódra szaporodnak a kerékpárutak országszerte, bár nem minden esetben a legideálisabb nyomvonalon kerülnek kijelölésre ezek.
Ennek a cikknek azonban nem ez lesz a fő témája, hanem az, hogy a kerékpár, mint sportág mit tesz a környezetvédelemért és a fönntarthatóságért.
Tudományos körökben konszenzus van arról, hogy a kerékpár, mint közlekedési eszköz alkalmas egy biztonságos és fönntartható világ megteremtésében napjainkban és a jövőben egyaránt.
A Nemzetközi Kerékpár Unió (UCI), a kerékpársport globális ernyőszervezete is azon sportszövetségek közé tartozik, melyek csatlakoztak az ENSZ és a NOB Sport a Klímaakcióért elnevezésű programjához, melynek keretében a sportágak vállalásokat tettek az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése és sok más dolog tekintetében.
Ennek a programnak általános érvényű célja az, hogy a 2019-es értékekhez képest leghamarabb 2030-ra, legkésőbb 2040-re meg kell felezni az elkerülhető szén-dioxid-kibocsátás mértékét. Az UCI a 2030-as célt szeretné megvalósítani, s ennek elérése érdekében Klíma Chartát állított össze, mely magában foglalja az elérendő célokat és hogy azokat milyen módon lehet megvalósítani.
A kerékpár, mint a fönntartható jövő nélkülözhetetlen eszköze
A charta előszavában többek között az szerepel, hogy az emberiség életmódjára és a kerékpározásra is a globális felmelegedés jelenti a legnagyobb veszélyt, de a légszennyezettség és az inaktivitással összefüggő korai halálozások ellen is föl kell lépni. Mint az előszó fogalmaz: a kerékpár az egyik reményforrása a Földnek a fönntarthatóan működő társadalom megteremtésével kapcsolatban, hiszen mint közlekedési eszköz, alacsony vagy zéró emissziót produkál, tehát használata jóval kisebb környezeti terheléssel jár, mint egy gépjármű esetében.
A charta összesen nyolc vállalást fogalmaz meg. Ezek közül az első az, hogy rendszeresen mérni kell a kerékpársport éghajlati lábnyomát és legkésőbb az idei évtől kezdve a nemzetközi szabványoknak megfelelő értékelési rendszert kell kialakítani, ami abban segít, hogy az illetékesek láthassák: hol tart a sportág a fönntarthatóság felé vezető úton. Ez segíthet abban is, hogy az UCI elérje a célját, miszerint elkerülhető karbonkibocsátását 2030-ra a 2019-es szint felére csökkenti.
A második vállalás az, hogy népszerűsíteni kell kerékpárt, mint az aktív közlekedés egyik eszközét, s ki kell hangsúlyozni a biciklinek a klímaváltozás elleni küzdelemben játszott szerepét. Rá kell világítani arra is, hogy a kerékpár a társadalmi jólétnek a fönntartható jövő építésének is remek eszköze, hiszen egy bringa jóval olcsóbb, mint egy autó, s a károsanyag-kibocsátás csökkenése jelentősen javíthatja az életminőséget.
Az UCI tervei szerint minden kommunikációs csatornát igénybe vesznek ezeknek az üzeneteknek a terjesztésére és arra fogják ösztönözni a szövetség által szervezett eseményekre kilátogató nézőket, szurkolókat és az ott dolgozókat, hogy kerékpárral, az aktív közlekedés más eszközeivel vagy közösségi közlekedéssel utazzanak ki a helyszínre vagy a munkahelyre.
A harmadik vállalás úgy szól, hogy az UCI figyelembe fogja venni a jövőben kidolgozandó környezetvédelmi terveinek összeállításakor a most zajló mérések eredményeit. Ezt azzal indokolják, hogy a globális felmelegedésnek már kismértékű emelkedése is komoly következményekkel járhat, hiszen olyan időjárási események katalizátora lehet többek között, mint az erős viharok, az extrém hőség és az aszály. Az időjárás minden szélsőséges változása jelentős hatással van a kerékpározásra és akár katasztrofális is lehet, hiszen negatívan befolyásolja a teljesítményt, miközben veszélyezteti a sportolók és a szövetség munkatársainak, pl. a versenyeken ténykedő önkénteseknek az egészségét. Éppen ezért szükséges egy átfogó klímastratégia kidolgozása a kerékpársportban, hogy kezelni lehessen az ilyen helyzeteket, de a legfőbb cél ezek megelőzése.
Negyedik vállalásként a fönntartható beszerzési rendszer fölállítása van megfogalmazva. Ahogy más sportágaknál is láthatjuk, a cél, hogy a különböző eszközök, valamint az élelmiszerek beszerzése minél nagyobb arányban fönntartható forrásból történjék. Az élelmiszerek esetében jó megoldás, ha egy verseny vonatkozásában lehetőleg a helyi termelőktől szerzik be a szükséges enni- és innivalókat, hiszen így jóval kisebb utat kell megtenniük az élelmiszereknek, ami egyfelől jelentős károsanyag-kibocsátást tud megelőzni, másfelől lényegesen olcsóbb is, mintha egy távoli országból szereznének be valamilyen táplálékot. Cél a biodiverzitás megőrzése és erősítése is, hiszen azzal, hogy azokban a régiókban, ahol UCI-eseményekre kerül sor, helyben szerzik be az élelmiszereket és ezzel jelentős környezeti terhelést tudnak megelőzni, a helyi élővilág is jobban érezheti magát a bőrében.
Az ötödik vállalás a minél hatékonyabb energiafelhasználás elérése. Az UCI célja ezen a területen az, hogy amint lehetségessé válik, teljes áramfogyasztását megújuló forrásokból biztosítsa. Az is elérendő cél, hogy az áramgenerátorok is minél tisztább módon működjenek, tehát ezek esetében is elsősorban a megújuló forrásokra kell hagyatkozni.
A hatodik pontban a hulladék mennyiségének csökkentése és a körforgásos gazdaság megvalósítása a cél. Itt is ugyanazok a módszerek kerülnek elő, mint a többi, a Zöld Olimpia keretében már érintett sportágban is, azaz például az újrahasznosítás maximalizálása, de itt megjelenik a körforgás fontossága, amelynek lényege, hogy az erőforrásokat ne pazaroljuk, de közben védjük a biológiai sokféleséget.
A hetedik vállalásban az szerepel, hogy előnyben kell részesíteni az alacsony vagy zéró emissziós közlekedési formákat, azaz lehetőleg a közösségi közlekedést, vagy pedig a mikromobilitás módjait, így a kerékpárt, a rollert vagy a gyaloglást. Az UCI azt szeretné, ha a kerékpár a fönntarthatóság bajnokává válna ezáltal. Azt gondolom, nem állunk messze attól, hogy ez valósággá váljon.
Bárki nyomon követheti saját lábnyomát
Végezetül a nyolcadik pontban a természet tisztelete, az élővilág megőrzése és az ehhez igazodó sportolás megteremtése szerepel. Az UCI minden befolyását szeretné fölhasználni arra, hogy a kerékpársport rávilágítson a biodiverzitás és a természet megőrzésének fontosságára.
„Tisztában vagyunk azzal, hogy kötelezettségeink sportágunk változásának csupán első szakaszát jelentik. Ezeket a kötelezettségvállalásokat a jövőben mutatók integrálásával kell megerősíteni és mennyiségi intézkedéseket kell tenni az éghajlat iránti felelősségünk és haladásunk mérésére.” – ezzel zárul az UCI Klíma Chartája.
A szövetség fönntarthatósági politikájából is kiderül, hogy sok más mellett azért nagyon fontos a föntebb kifejtett célok megvalósítása, mivel az előrejelzések szerint a jelenlegi viszonyok közepette abban az esetben, amennyiben sikerül a célokat elérni, csak akkor lehet arról beszélni, hogy a Föld átlaghőmérsékletének emelkedése 1.5 Celsius-fokot ér el az iparosodás előtti korszakhoz képest. Ennél nagyobb mértékű emelkedés a szakemberek szerint már súlyos helyzetet teremthet.
Az UCI célja, hogy 2050-re teljesen fölszámolja elkerülhető szén-dioxid-kibocsátását.
Ami a már megvalósult intézkedéseket illeti, a szövetség működtet egy külön honlapot, ahol a nemzeti szövetségek, a klubok, a versenyszervezők és a kerékpározók egyaránt meghatározhatják saját fönntarthatósági céljaikat, s két különböző módszer segítségével folyamatosan mérhetik, hogy milyen eredményeket érnek el.
Ez a rendszer segíti annak megállapítását, hogy a felhasználónak mekkora karbonlábnyoma van, s ez milyen terhelést jelent a Földnek. A szisztéma megoldási javaslatokat is ad, hogy mit lehet tenni a lábnyom csökkentése érdekében. Ezzel tehát jelentős segítséget kaphatnak mindazok az egyének és szervezetek, amelyek igénybe veszik ezt a lehetőséget.
Ennek köszönhetően a kerékpárt szabadidőben vagy munkába, iskolába járáshoz használók megtudhatják, milyen célokra érdemes még használniuk a biciklit a fölsoroltakon kívül. A versenyzők és a csapatok arra vonatkozó tanácsokat kaphatnak, egy nap mekkora távú edzést érdemes megcsinálniuk, ami még jót tesz a versenyzők egészségének.
A versenyszervezők és a nemzeti szövetségek, illetve a kerékpárosklubok elsősorban működésük tekintetében kaphatnak tanácsokat a karbonlábnyom csökkentésére, így pl. egy szervező azt tudhatja meg, milyen módokon hívhatja fel a verseny látogatóinak figyelmét a szelektív hulladékgyűjtésre és hogyan érzékenyítheti a közvéleményt a környezettudatosabb életmódra.
Ezen az oldalon tehát a kerékpározás minden szereplője jó tanácsokat kaphat a fönntarthatóság tekintetében.
Összefoglalva azt lehet mondani, hogy a kerékpársport sokat tett és tesz a zöld jövő érdekében, s lehet bízni abban, hogy a továbbiakban is komoly eredményeket sikerül majd elérni.
A Zöld Olimpia cikksorozat korábbi írásai ide kattintva érhetőek el.
A kiemelt kép forrása: Pexels