Bár a jogi akadályok elgördültek az orosz sportolók olimpiai indulásának útjából, ám a legfrissebb hírek szerint a részvételhez szabott semlegességi feltételek olyannyira kicsapták a biztosítékot Moszkvában és egyes orosz sportkörökben is, hogy végül a csapat távolmaradásáról születhet döntés. Azzal, hogy az orosz (és fehérorosz) versenyzők csak semleges státusban indulhatnának az ötkarikás játékokon, nem használhatnák nemzeti szimbólumaikat. Mivel javában zajlanak a kvótaszerző versenyek, ezért az idő szorít, s a hírek szerint hamarosan végleges döntés születhet az indulás vagy nem indulás kérdésében.
Lesznek-e orosz sportolók az idei olimpián? Kevesebb mint 150 nappal (149-cel egész pontosan) a játékok kezdete és 132 nappal a kvótaszerzési időszak lezárulta előtt még mindig homályos, hogy rajthoz állnak, rajthoz állhatnak-e a világ egyik sporthatalmának képviselői a földkerekség legnagyobb versenyén. A jelekből ítélve sajnos úgy tűnik, hogy a sportolók elemi érdekeit fölülbírálhatja a nemzeti büszkeség és főleg a politikai ellenségeskedés.
Amíg az elmúlt hónapokban inkább bizonyos Oroszországgal szomszédos és/vagy ellenséges országok részéről hangzott el az a követelés, hogy az elmúlt évek botrányai, így a doppingügyek és a háborús manőverek miatt kollektíven zárják ki az orosz sportolókat az olimpiáról, még az egyébként erkölcsileg és doppingügyileg is teljesen tiszta versenyzőket is, addig most Moszkvából érkeznek olyan jelentések, amelyekből arra lehet következtetni, hogy meghiúsulhat az oroszok olimpiai indulása.
A TASZSZ hírügynökség a Kreml-höz közel álló forrásokra hivatkozva azt közölte a napokban, hogy Oroszország várhatóan el fogja utasítani a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) azon feltételét, miszerint csak semleges státusban szerepelhetnek orosz sportolók az idei olimpián és az egyéb nemzetközi versenyeken.
Igor Levityin, Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik tanácsadója egy Moszkvában a múlt hét végén rendezett fórumon közölte, hogy az államfő felkérte a sportminisztériumot és az Orosz Olimpiai Bizottságot, hogy a lehető legrövidebb időn belül tegyen javaslatot az idei ötkarikás játékokon való részvétellel kapcsolatban.
A két szervezetnek sportágról sportágra meg kell vizsgálnia a kvalifikációs feltételeket és procedúrákat. A legtöbb sportban már javában zajlanak a kvótaszerző versenyek. Levityin elmondása szerint a Kreml a szakmai álláspont alapján fog döntést hozni az ügyben.
Oroszország a kezdetektől fogva ellenezte, hogy sportolói kizárólag semleges státusban, azaz a nemzeti szimbólumok (zászló, címer, himnusz) használata nélkül indulhassanak az olimpiai játékokon. Számos orosz sport- és politikai vezető is úgy érvelt, hogy az orosz versenyzőket hazájuk elárulására kényszerítené a NOB, ami ellentétes az Olimpiai Chartával. Az oroszok azóta egyszer sem mutattak kompromisszum iránti hajlamot, sőt, retorikájuk egyre radikálisabbá vált ebben a kérdésben.
Oleg Maticsin orosz sportminiszter a hétvégén “kategorikusan elfogadhatatlanoknak” minősítette a NOB-nak és bizonyos nemzetközi szövetségeknek az orosz sportolók indulása terén alkalmazott korlátozásait. A Nemzetközi Egyetemi Sportszövetség (FISU) egykori elnöke sokadjára is azt az álláspontját hangoztatta, hogy az Olimpiai Charta közvetlen megsértésének minősül a semlegességre való kényszerítés.
Maticsin tehát lényegében előkészítette a terepet az oroszok távolmaradása számára, ugyanakkor most arról is beszélt, hogy várják a NOB végső döntését és ajánlását. Ezt követően az Orosz Olimpiai Bizottsággal és az ország sportközösségével együtt hoznak döntést, aminek során – ígérete szerint – a sportolók és az edzők érdekei, illetve az Olimpiai Charta előírásai lesznek a legfontosabbak.
A politikai ok mellett sportszakmai oka is lehet az oroszok távolmaradásának. Mivel az olimpiáig már “csak” 149 nap van hátra, a kvótaszerzés határideje pedig július 8-án, azaz 132 nap múlva jön el, így egyre nagyobb kérdőjelet jelent, hogy egyáltalán lesz-e valós esélyük az orosz sportolóknak az indulási jog kiharcolására azokban az egyéni sportágakban, ahol a nemzetközi szövetségek engedélyezték indulásukat versenyeiken (a csapatsportágakban teljes tilalom van érvényben az oroszokkal szemben). S már itt beüt egy újabb probléma, ugyanis nem egy olyan sportág van, amely továbbra sem látja szívesen az orosz és fehérorosz versenyzőket. Ilyen többek között az atlétika és a tollaslabda is.
Az Orosz Tollaslabda Szövetség hétfőn közleményt adott ki, melyben közölte, hogy mivel a nemzetközi szövetség változatlanul nem oldotta fel az orosz játékosok kizárását, így azok nem indulhatnak nemzetközi versenyeken, így az olimpiai kvalifikációs tornákon sem.
“Egyetlen játékosunk sem tudja elfogadni a semleges státust. Minden nemzetközi tornáról ki vagyunk zárva. Folyamatosan és közelről figyeljük az aktuális helyzetet. Sok dolog függ a Nemzetközi Tollaslabda Szövetség éves közgyűlésének döntéseitől” – áll a szövegben. A nemzetközi szövetség (BWF) közgyűlésére április 27-én kerül sor a kínai Csengtuban.
A BWF azon kevés nemzetközi szövetségek egyike, amely nem követte eddig a NOB közel egy évvel ezelőtt hozott ajánlásait, s továbbra sem engedélyezi orosz és fehérorosz tollaslabdázók szereplését az általa szervezett versenyeken. Ugyanakkor a legutolsó információk szerint az áprilisi közgyűlésen a tiltás feloldásáról fognak határozni, mivel a tagszövetségek többsége támogatja, hogy semleges státuszban visszatérhessenek a két ország versenyzői. Amennyiben így döntenek, azt az oroszok aligha fogadják el.
Az olimpiai tollaslabdatorna szempontjából nem lenne hatalmas veszteség az orosz versenyzők távolmaradása, mivel a sportág 1992 óta íródó ötkarikás története során eddig összesen egy bronzérmet tudtak szerezni a kelet-európai ország sportolói az ázsiaiak által erősen dominált játékban.
A szintén említett atlétikában már közel tíz éve tiltás alatt vannak az orosz versenyzők, mivel először a 2016-os riói olimpiáról zárta ki őket a nemzetközi szövetség az államilag szervezett doppingrendszer miatt. Az orosz szövetség ugyan próbálkozott megtépázott renoméjának helyreállításával, ám az IAAF álláspontja szerint nem tett meg mindent ennek érdekében, magyarul: nem teljesítette a nemzetközi szervezet által szabott feltételeket, amelyek az oroszok visszafogadásához elengedhetetlenek lettek volna, ráadásul a helyzetet a kelet-ukrajnai események is bonyolítják.
Az már most 100%-ban biztos, hogy egyetlen orosz atléta sem lesz ott az olimpián, ugyanis az orosz szövetség legfrissebb közleménye szerint a válogatott jelenleg Kínában edzőtáborozik, az idei két legfőbb verseny pedig az egyaránt Oroszországban rendezendő BRICS Játékok és a Barátság Világjátékok lesznek.
Jelen pillanatban 9 orosz és 4 fehérorosz kvóta biztos, amelyek kerékpárban, evezésben, birkózásban és úszásban állnak fönn. Vannak tehát már olyan sportolói mindkét országnak, akik elvileg ott lehetnek az olimpián, hiszen kiharcolták az indulás jogát. Nekik alighanem elég nagy csapás lenne, ha hazájuk mégis úgy döntene, hogy nem engedi őket indulni, vagy ha el is utaznak, akkor otthon retorziók érhetik.
A véleményem továbbra is az, hogy a sportolók többségének az a legfőbb érdeke, hogy ott legyen az olimpián, hiszen négy éve erre a versenyre készülnek. Ahogy a magyar csapatnak az 1984-es Los Angeles-i játékoktól történt távolmaradása is nem egy, akkor kiváló formában lévő sportoló karrierjét törte derékba, úgy jelen esetben is fönnállhat ennek a veszélye, s ez nem hinném, hogy bárkinek érdeke lehetne. Persze tudjuk, hogy a politikusok vak és süket lények kevés vagy nulla agysejttel.
Csak bízni lehet abban, hogy nem a legrosszabb megoldás fog megvalósulni.
A kiemelt kép forrása: francsjeux.com / REUTERS / Leonhard Foeger