Zöld Olimpia: Az atlétikát nagyban érinti a fölmelegedés és a légszennyezettség

Új sorozat kezdődik a Sportudvaron: Zöld Olimpia címmel egy olyan cikkszéria jelenik meg az olimpiáig hátralévő időszakban, amelyben a nyári olimpiai sportágaknak a környezetvédelem és a fönntarthatóság terén tett vagy nem tett erőfeszítéseit fogjuk górcső alá venni. Elsősorban a nemzetközi szövetségek munkásságán keresztül fogjuk megvizsgálni, hogy melyik sportág mennyire van elköteleződve a zöldebb működés mellett. A sorozat második cikkében a sportok királynőjéről, az atlétikáról esik szó.

A környezeti problémák és a fönntartható fejlődéshez kapcsolódó kihívások elsősorban érintik azokat a sportágakat, amelyek teljesen vagy javarészt szabadtéren működnek. Ezek közé tartozik az atlétika is, hiszen ugyan vannak fedettpályás viadalok is telente, de a szezon nagy része a szabad ég alatt zajlik le, éppen ezért ez a sportág is különösen ki van téve a nem éppen pozitív környezeti változásoknak.

A nemzetközi szövetség (WA) 2023. augusztus 20. és szeptember 15. között 373, a budapesti világbajnokságon résztvett atléta megkérdezésével felmérést készített arról, hogy a sportág legfontosabb szereplői hogyan vélekednek a klímaváltozásról, annak rájuk gyakorolt hatásairól. A kutatás nem túl pozitív eredményeket produkált. A megkérdezettek 75%-a közvetlenül érzi magán a környezeti változások negatív egészségügyi hatásait, 85%-a pedig úgy látja, hogy teljesítményére is negatív hatással van a fölmelegedés és a légszennyezettség.

A WA 2021 óta készíti el minden évben klímaváltozási felmérését és a tavalyi számok jóval rosszabbak a 2022-es adatoknál, hiszen akkor még “csak” az atléták 72%-a vélekedett úgy, hogy a globális felmelegedés és az egyéb szélsőséges időjárási vagy környezeti események, változások közvetlenül és negatívan érintik egészségileg, s 66% felelt úgy a föltett kérdésre, hogy teljesítményére is negatív hatással van mindez.

A megkérdezett sportolók 77%-át rendkívüli mértékben, 83%-át pedig nagy mértékben érinti a légszennyezettség, 90% pedig úgy gondolja, hogy a WA építőszerepet játszik és kell is, hogy játsszon a fönntarthatóbb jövő érdekében.

Sebastian Coe, a nemzetközi szövetség elnöke a felmérés eredményeit így értékelte:

“Sportolóink ​​továbbra is világosan beszélnek arról, hogy az éghajlati válság milyen hatással van az életükre és a sportágukra. Aggodalmuk hangos és egyértelmű. Fontos, hogy továbbra is foglalkozzunk ezekkel az aggodalmakkal és használjuk fel a rendelkezésünkre álló befolyást az értelmes változás előmozdításához.”

A WA fönntarthatósági programja

A WA 2020 áprilisában tette közzé a 2020-as évtizedre vonatkozó és 2030-ig érvényes fönntarthatósági programját, melynek keretében elsődleges célként tűzte ki, hogy minél fenntarthatóbbá tegye működését, ezáltal pozitívan hozzájáruljon a klímaváltozás jelentette kihívások, így a fölmelegedés és a légszennyezettség kezeléséhez, valamint a természeti és anyagi erőforrások túlzott felhasználásának megszüntetéséhez, miközben biztosítja a jövő generációk kilátásait.

A WA szeretne az első olyan nemzetközi sportszövetség lenni, amely fenntartható eseményeket rendez és fenntarthatóan működik – ez a program első számú célja.

Az anyagban szerepel többek között az is, hogy a szövetség monacói székhelyén és világszerte zajló különböző versenyein is igyekszik megfelelni a fönntarthatósági és környezetvédelmi eljárásoknak, s mindezt az összes érintett fél, azaz a 214 nemzeti tagszövetség, a versenyszervezők, a szponzorok, a sportolók és a nézők bevonásával szeretné megvalósítani.

A WA működésének hatásai, illetve ezeknek kontrollja és minden, az atlétikában érdekelt félnek a fönntarthatóbb működés irányában történő befolyásolása érdekében három alappillért állított föl:

  • Integrálni kell a fönntarthatósági szempontokat a nemzetközi szövetség versenyrendezési engedélyének/licenszének megszerzési kritériumai közé, s ezeknek a versenyeknek ebben a formában kell megvalósulniuk
  • Az Atlétikai Világsorozat tervezésének és versenyszervezésének minden aspektusában meg kell jelenniük a fenntarthatóság követelményeinek
  • A fönntarthatóság alapelveit és módszereit alkalmazni kell a WA teljes működése során

A WA fönntarthatósági programjában négy területet jelöl meg, ahol az atlétika szereplőinek konkrét intézkedéseket kell tenniük 2030-ig a föntebb említett célok elérése érdekében.

Elsőként magának a fenntartható fejlődésnek, mint a világ jövője szempontjából kulcsfontosságú témának és a vele összefüggő módszereknek a sport világában történő megjelenésében és elterjesztésében játszandó vezető szerep van megfogalmazva. Ezzel kapcsolatban cél az, hogy az atlétikában és a sport világában is minél többeket megismertessenek a fönntartható fejlődés módszereivel, meg kell látni, hogy melyek azok az intézkedések, amelyek megfelelnek a fejlődés kritériumainak, hiteles és hatásos intézkedések egész sorozatát kell meghozni és megvalósítani úgy, hogy azok a szövetség által megfogalmazott fönntarthatósági céloknak megfelelően és a szövetségnek köszönhetően váljanak valóra.

Ezen a területen 2030-ig el kell érni, hogy a szövetség egész működése, illetve a nemzeti tagszövetségek működése során is meg kell felelni a fenntarthatósági szempontoknak, s emiatt kötelező egy fönntarthatósági kódex kidolgozása. Minden atlétikai eseménynek a WA Fenntarthatósági Chartájának előírásai szerint kell megvalósulnia. Az Atlétikai Világsorozat valamennyi versenyének meg kell szereznie az ISO 20121-es tanúsítványt, amely igazolja, hogy az adott verseny fenntartható módon kerül lebonyolításra. Végezetül elérendő cél az is, hogy a partnercégeket is bevonják ebbe a folyamatba, s nekik is vállalásokat kell tenniük a zöldebb működés érdekében. Ennek a területnek fontos pillérét alkotja még a Fönntartható Események Kódexe, melyet legkésőbb 2030-ig ugyancsak minden versenyhelyszínnek alkalmaznia kell. Fontos még a tapasztalatok, a bevált gyakorlatok megosztása az érdekelt felek között, valamint egy értékelési program megalkotása is, hogy az egyes helyszínek mennyire feleltek meg a fenntarthatósági kívánalmaknak és saját vállalásaikat mennyire tudták megvalósítani.

A második terület a termékek és szolgáltatások fenntartható beszerzése, ami nem csak önmagában a beszerzés, hanem az előállítás és a fogyasztás kapcsán is kritériumokat szab meg. Fontos, hogy pozitívan viszonyuljanak az atlétika szereplői a beszerzések hatásaihoz, ami alatt konkrétan azt kell érteni, hogy a lehető legminimálisabbra kell csökkenteni a termékek és szolgáltatások beszerzésének társadalmi és gazdasági hatásait. Ezzel párhuzamosan maximalizálni kell az atlétikai eseményekhez kötődő helyi gazdasági hatásokat (minél több dolgot kell helyi termelőktől/gyártóktól beszerezni), illetve meg kell alkotni egy fenntartható beszerzési kódexet, valamint meg kell szerezni egy harmadik fél által biztosított garanciát, hogy a WA beszerzései valóban fönntartható módon fognak lebonyolódni. Nagyon fontos a hulladékkezelés is, mellyel kapcsolatban hierarchiát kellett fölállítani 2022-re. Ez azt jelenti, hogy az atlétikában is nagyon fontos a szelektív hulladékgyűjtés, az ebből eredő újrahasznosítás, valamint a hulladékmennyiség csökkentése azáltal, hogy pl. a futók nem egyszer, hanem többször használatos kulacsokból isznak vizet. Nagyon fontos egy zártláncú előállítási rendszer megvalósítása az atlétikai fölszerelések terén, amihez az innovációs szektor szereplőit hívja segítségül a szövetség – itt cél, hogy az anyagfelhasználás és a hulladékkezelés terén is fönntartható működés álljon elő.

2030-ig biztosítani kell, hogy a műszaki- és rendezvényszabványok figyelembe vegyék a társadalmi és környezeti hatásokat, valamint a teljesítménykövetelményeket. A Világsorozat minden versenyére vonatkozóan meg kell alkotni egy ún. referenciabázist, amely azt foglalja magában, hogy az egyes versenyek milyen hatásokat vonnak maguk után fenntarthatósági téren, valamint cselekvési tervvel is kell rendelkeznie minden egyes helyszínnek, amely ilyen viadaloknak otthont akar adni a jövőben. Emellett legkésőbb 2030-tól kezdve a WA minden tevékenységi szintjén és a WA licenszével rendelkező versenyeken szigorúan be kell tartani a fönntartható beszerzési kódex előírásait.

Harmadikként a karbonsemlegesség elérése került megjelölésre. A WA célja, hogy 2030-tól kezdve karbonsemlegesen működjön, azaz legfeljebb akkora üvegházhatásúgáz-, s különösen szén-dioxid-kibocsátást eredményezzen a szövetség mindenféle tevékenysége, amelyet 100%-ban kompenzálni képes. A 2019-es értékhez viszonyítva 2030-ig évente 10%-kal kell csökkenteni a karbonkibocsátást, miközben meg kell találni azokat a hiteles eszközöket, amelyek segítségével az elkerülhetetlen emissziót kompenzálni lehet. 2030-tól kezdve csak olyan atlétikai versenyt lehet rendezni, amely megfelel a karbonsemlegesség előírásainak. Fontos cél az is, hogy 100%-ban megújuló forrásokból, azaz javarészt napelemekből fedezzék a globális atlétika áramellátását, s meg kell valósítani a fönntartható utazási irányelveket is, aminek az a fő alapja, hogy csökkenteni kell elsősorban a légi utazások számát – ez utóbbi cél elsősorban az edzőképzés terén érvényesülhet, hiszen a tanfolyamokat távoktatás keretében is meg lehet tartani. Együttműködést kell kialakítani a rendező városokkal, országokkal a klímaváltozás és a a karbonhatás kapcsán, illetve azokkal a cégekkel, amelyek a megújuló energiák előállítása vagy a fönntartható közlekedés, szállítmányozás területén komoly eredményeket értek és érnek el.

Negyedik területként a helyi környezet védelme és a levegőminőség javítása szerepel. Az a cél ezen a téren, hogy minden atléta számára biztosítani kell a Föld valamennyi pontján, ahol atlétikai versenyeket rendeznek, hogy teljes biztonságban küzdhessenek meg egymással, azaz megfelelő a levegőminőség és más környezeti körülmények sem hátráltatják a sportolást. Emellett minimalizálni kell a versenyeknek, egyéb eseményeknek a helyi környezetre gyakorolt negatív hatásait. Legkésőbb 2030-tól kezdődően olyan relatív normákat kell megszabni a versenyhelyszínekre, a versenyekre és a felszerelésekre tekintettel is, amelyek magukban foglalják a környezetvédelmi szempontokat is. Olyan szabályokat kell alkalmazni a versenyek helyszínein, amelyek a lehető legkisebb mértékűre csökkentik az adott eseménynek a helyi élőkörnyezetre gyakorolt hatásait. A rendezővárosokban csökkentett emissziós zónákat kell kijelölni az atlétikai stadionok és pályák körül, a levegőminőségi célokat pedig nem csak elérni kell, hanem tartani is, ami miatt folyamatosan mérni szükséges a légszennyezettséget. A WA monacói székhelyén a Monacói Hercegséggel együttműködésben már meg is valósult egy levegőminőségi mérőhálózat még 2021-ben. 2030-ig a WA tulajdonában lévő ingatlanokra, területekre és minden verseny helyszínére vonatkozóan is föl kell állítani a környezetvédelmi normákat. Útmutatót kell kiadni azokról a jó módszerekről, melyekkel egy atlétikai esemény minimalizálhatja a helyi környezetre gyakorolt nemkívánatos hatásokat.

A WA programjában az a megállapítás is szerepel, hogy a fenntartható fejlődés hozzáállás, konkrétan a hozzáállás megváltoztatásának kérdése, éppen ezért kommunikációs stratégia került megvalósításra, melynek keretében az embereket és a közösségeket is igyekeznek tájékoztatni és inspirálni abban, hogy saját életükben és kollektív szinten mi az, amit megtehetnek a fönntarthatóbb és zöldebb működés és életvitel érdekében. Az is nagyon fontos, hogy az emberek minél több társukat is inspirálják ezen a téren, mert ezzel a szövetség reményei szerint egy változási dinamika indítható el.

Egy konkrét példa: A tavalyi budapesti világbajnokság

A WA 2020-2030 közötti időszakra szóló fönntarthatósági programja természetesen már a 2023-as világbajnokságra is vonatkozott, melyet Magyarországon rendeztek meg. A Sportudvar annak idején beszámolt arról, hogy a hazai szervezők milyen zöld megoldásokat alkalmaztak a Nemzeti Atlétikai Stadionban, annak környezetében és a főváros más, a világbajnokság által érintett területein.

A cikkben nem tettem róla említést, úgyhogy álljon itt annak a kezdeményezésnek a ténye, amely szintén a budapesti vb-hez kapcsolódott. Először a 2022-es eugene-i világbajnokság idején valósult meg az a program, melynek keretében az esemény minden egyes napján önkéntesek (mintegy 25 ember) előre meghatározott távokat kerékpárral, futva, gyalogosan vagy környezettudatosan működő közösségi közlekedési járművel tettek meg otthonuk és a stadion között oda-vissza irányban. Ezzel jelentős üvegházhatásúgáz-kibocsátást sikerült megelőzni ahhoz viszonyítva, ha a résztvevők autóval tették volna meg útjukat. Ennél is fontosabb megállapítás volt azonban, hogy emberek kis csoportja is már jól mérhető változást érhet el a levegőminőség javítása terén anélkül, hogy ehhez nagyon nagy távolságokat kellett volna megtenniük.

Eugene-ben a világbajnokság egy hete alatt összesen 58 darab 3 kilométeres utat tettek meg kerékpárral a program keretében, s ez 93.06 kg-mal csökkentette a szén-dioxid- és a nitrogén-monoxid-kibocsátást, ami nagyjából 112 fa elültetésével elért hatásnak felel meg. Azzal, hogy csúcsidőben kerékpárral közlekedtek, heti 1 órát és 56 percet takarítottak meg a résztvevők ahelyett, hogy a dugóban araszoltak volna gépjárműben és közel 38 000 forintnak megfelelő utazási költséget spóroltak meg.

Ugyanezt a mobilitási programot csinálták meg tavaly nálunk is. Ennek keretében augusztus 19. és 27. között, azaz a világbajnokság ideje alatt több mint 200 önkéntes vállalkozott arra, hogy gyalog, futva vagy kerékpárral jut el szálláshelyéről vagy otthonából a Nemzeti Atlétikai Stadionba. Ez a program lényegében egy tanulmány megvalósításához volt szükséges, ugyanis a WA szakemberei külső partnerek bevonásával azt mérték fel, hogy az ún. aktív utazás milyen előnyökkel jár egy nagy sporteseményre nézve. Megmérték az aktív intermodális közlekedésnek a városi gépjárműforgalomra gyakorolt hatását, valamint az üvegházhatású gázok elkerülhető emissziójának csökkenését is. Vizsgálták a gazdasági hatásokat is. A résztvevők egészségére és jólétére vonatkozó információk is fontos részét képezték a projektnek.

A tanulmány azt is megmérte, hogy egy rendezvényszervező csapat hogyan csökkentheti saját közlekedési lábnyomát azáltal, hogy ösztönzi és gyakorolja az aktív utazást, amikor a rendező városban tartózkodik.

A magyar kormány és a WA társfinanszírozásában megvalósult programban a nemzetközi szövetség szervezőcsapatának közel 40 tagja vett részt, akik naponta 5.5 km-t kerékpároztak a világbajnokság által lefoglalt szállodától a stadionhoz. További 100 vidéki és külföldi önkéntes szálláshelyéről, 75 budapesti és környékbeli önkéntes pedig lakhelyéről tekert el a helyszínre.

Összesen 2800 utat tettek meg a résztvevők, jellemzően 3.5 és 8 km közötti távokon.

Bár a cikk megjelenéséig nem tették közzé ennek a programnak az eredményeit, de mivel arányaiban jóval nagyobb volt a résztvevők száma, s Budapest azért lényegesen nagyobb Eugene-nél, ezért valószínűsíthető, hogy ehhez mérten még jobb számokat sikerült nálunk produkálni. A WA célja, hogy a jövőbeli világbajnokságokon is megvalósítsa ezt a programot, így a jövőre Tokióban esedékes vb-n is lehet hasonló akcióra számítani.

Összefoglalásképpen azt lehet megállapítani, hogy az atlétika tényleg nagyon sokat tesz a környezetvédelem és a fönntarthatóság érdekében, s az eddig megvalósított intézkedések működőképesek, de még sok tennivaló akad, pláne, ha a 2030-ig elérni tervezett célokat tényleg legkésőbb addig szeretnék realizálni.

A kiemelt kép forrása: https://nationwideradiojm.com

Leave a Reply