Ismét egy eseménydús hétvégén vagyunk túl, amikor számos sportágban szurkolhattunk a magyaroknak. Ezúttal is születtek sikerek, de sajnos akadt egy-két kudarc is. Kézilabda, kosárlabda, vívás és rövidpályás gyorskorcsolya alkotják a Hétvégi Összefoglaló eme cikkének gerincét. Tartsatok velünk!
Női kézilabda: Legyőzte a DVSC a Győrt
Magyar rangadót rendeztek a női kézilabda Bajnokok Ligája A-csoportjának utolsó előtti fordulójában. A bajnoki és Magyar Kupa-bronzérmes, az elitsorozatban a továbbjutását már biztosító Debrecen a fix csoportelső és egyenes ágon negyeddöntős Győrt fogadta. A két hazai élcsapat az NB I-ben január közepén végtelenül kiélezett csatát vívott egymással, a Loki akkor karnyújtásnyira volt a bravúrgyőzelemtől – ezúttal viszont összejött neki.
Nagy tempóban és jó iramban indult a küzdelem, mindkét együttes kiválóan kézilabdázott, a színvonalas játékban a DVSC abszolút egyenrangú partnere volt az ötszörös BL-győztesnek. A hazaiak végig nagy tűzzel és szívvel harcoltak, az sem vetette vissza őket, hogy az egyik alapember, Hámori Konszuéla egy ütközés után térdsérülés miatt kivált. Bár az utolsó tíz percnek kétgólos előnnyel vágott neki a a sorozatban második vereségét elszenvedő Győr, a több jó egyéni teljesítményt felvonultató debreceniek koncentrációja és lendülete végig kitartott: a mind az öt gólját a záró tíz percben szerző szerb válogatott Jovana Jovovics két másodperccel a vége előtt megszerezte a győztes gólt a házigazdának.
A Debrecen 2008. október 22. után nyert újra a Győr ellen, és a múlt hétvégi, német Bietigheim fölött idegenben aratott diadalt követően újabb tekintélyt parancsoló eredményt mutathat fel.
DVSC – Győri ETO 29:28
Női kézilabda: Csúnyán kikapott és még mindig veszélyben van a Ferencváros
A továbbjutás szempontjából kedvező helyzetbe navigálta magát a Ferencváros azzal, hogy az előző körben nyerni tudott a rivális Rapid Bukarest otthonában. Ez azt jelentette, hogy az utolsó két fordulóban egy pont is elég a magyar csapatnak ahhoz, hogy bejusson a kieséses szakaszba (feltételezve, hogy a bukarestiek kétszer nyernek). Az is igaz ugyanakkor, hogy a címvédő Vipers és a csoportelső Metz várt a népligetiekre az alapszakasz utolsó kettő körében.
Ráadásul az utóbbi időszakban pénzügyi gondokkal küszködő norvégok ellen Tomori Zsuzsannára sem számíthatott az FTC, Allan Heine viszont a hétközi, dunaújvárosi bajnoki mérkőzéssel ellentétben újra ott lehetett a kispadon. Csakúgy, mint a kézműtét után lábadozó Andrea Lekics, aki az utóbbi meccseken amolyan segédedzői szerepkörben segítette tanácsaival a csapatot. Tomori és a sérült Kisfaludy Anett hiánya azt jelentette, hogy beállóban és hármas védőben Béatrice Edwige-nek és Dragana Cvijicsnek kellett megoldania a feladatot, tovább csökkentve az FTC variációs lehetőségeit.
A francia játékos már fél percet követően megkapta az első kiállítását az EHF által a hét mérkőzésének megválasztott találkozón. A Vipers részéről logikus volt – és a stílusából is ez következett –, hogy igyekezett minél gyorsabban átrohanni a rövidebb kispaddal rendelkező Ferencvároson, felállt fal ellen pedig Anna Vjahireva egy-egyezéseire és góljaira építhetett. Az első perctől kezdve nagy küzdelem zajlott a pályán, ám több jó védekezéssel a magyar csapat tudott először több góllal ellépni (7:4). Utána azonban egy ötperces ferencvárosi gólcsend következett, több támadásbeli pontatlansággal, de ugyanúgy meglepő játékvezetői ítéletekkel tarkítva, ezt is kihasználva fordított a vendégegyüttes.
Klujber Katrin támadásban igen aktív és gólerős volt, egymaga azonban nem tudta tartani a lépést a Vipersszel, így plusz háromból mínusz három lett, Heine kénytelen volt időt kérni. Egyértelműen megakadt a ferencvárosi gépezet, hiába szállt be jól a kapuba Janurik Kinga (a szünetig nyolc lövésből négyet kifogott), és lőtt talpról bombagólt Klujber szinte a dudaszó pillanatában Katrine Lundénak, a szünetben négy találat volt a norvégok előnye (13:17).
A második félidőben próbált felzárkózni a Ferencváros, azonban nem volt egyszerű, mert Vjahireva kis túlzással akkor verte meg az éppen vele szemben védekező játékost, amikor csak akarta. Ráadásul Lunde is sorra fogta a bal szélről jövő kísérleteket, így aztán tartotta szünetbeli előnyét a Vipers.
Az FTC a játékrész felénél emberfogással jött ki Vjahirevára, előbb Kukely Annának, majd Simon Petrának jutott a feladat, hogy féken tartsa a norvégok sztárját. Közben hat percig nem esett gól a mérkőzésen, Janurik és Lunde is tiszta helyzetekben hárított. A Ferencvárost szorította az idő, sokszor talán emiatt kapkodva fejezte be az akciókat vagy éppen eladta a labdákat, amelyből lerohanást indíthatott a Vipers. A végére megduplázta félidei vezetését a címvédő, a nyolcgólos ferencvárosi vereség (27:35) azt eredményezte, hogy az utolsó fordulóra maradt a döntés.
Ha a Lubin otthonában nehezen nyerő Rapid egy hét múlva legyőzi hazai pályán az Esbjerget, a Ferencvárosnak is pontot kell szereznie Metzben. Nem könnyíti meg a helyzetet, hogy nem egy időpontban vannak a mérkőzések, míg az FTC jövő szombaton, addig a román csapat csak vasárnap, már a rivális eredményének ismeretében lép pályára.
Női kézilabda: Kiesett a Vác
A váciak csak a mérkőzés legelején, 2:1-nél tudtak előnyhöz jutni, a kaproncaiak onnantól kézben tartották a mérkőzést, stabilizálták a 3-4 gólos előnyüket a női kézilabda Európa Liga csoportkörének 5. fordulójában rendezett összecsapáson. Kuczora Csenge 10 gólja kevés volt a sikerhez, a Vác 27:24-es vereséget szenvedett, ami egyben azt is jelenti, hogy biztosan kiesik a csoportjából.
A Mosonmagyaróvár hazai pályán 34–29-re kikapott a norvég Solától az Európa-liga szombati játéknapján, így az utolsó fordulóban dől majd el, hogy a magyar csapat továbbjut-e a csoportból.
Két Szemerey Zsófi-védés, két gyors gól – így kezdett a Mosonmagyaróvár a norvég bronzérmes Sola ellen, és a folytatásban sem vett vissza a tempóból, 4:0 után is csak hetesből kapta az első gólt.
A folytatásban aztán támadásban és védekezésben is egyre többet hibáztak az óváriak, a vendégegyüttes pedig magára talált, és bő tíz perc után fordított. Sőt, 12:12 után a félidő hajrájára már hat góllal is ment (14:20), így Gyurka János másodszor is időt kért, de ez sem segített.
Kifejezetten sok gólt, huszonkettőt kapott a félidőig az MKC, ezen mindenképpen változtatni kellett a folytatásra. Fel is keményedett a Lajta-partiak védekezése, tíz perc alatt mindössze két gólt engedett riválisának, mi több, negyedórával a vége előtt ismét csak kettő volt közte.
A hajrára ismét alábbhagyott a magyar lendület, így a fordítás elmaradt. Sőt az ötgólos vereség azt jelenti, hogy egymás elleni összevetésben a Sola is jobb Tóth Eszteréknél. A végeredmény: 29:34.
Férfi kézilabda: Előnybe került a Ferencváros az EL-ban
Kétgólos előnyt szerzett Törökországban a Ferencváros férfi kézilabdacsapata az Európa Liga nyolcaddöntőjének első mérkőzésén. A budapesti együttes 34:32-re győzött a Besiktas ellen.
Az FTC keretéből Ónodi-Jánoskúti Máté és Csörgő Kristóf sérülés miatt hiányzott, a hasfalhúzódással bajlódó Nagy Bence azonban vállalta a játékot. Az isztambuli klub egy héttel ezelőtt leigazolta a franciák 39 éves olimpiai, négyszeres világ- és kétszeres Európa-bajnok beállóját, Cédric Sorhaindót, aki a 11. percben lépett először pályára.
Mindkét kapus remekül kezdte a meccset, részben ennek volt betudható, hogy a tizedik percig felváltva estek a gólok. A magyar együttes a 14. percben vezetett először (7:8), de hibáit szinte mindig góllal büntették a rendkívül gyorsan játszó törökök. Amikor ezt sikerült megakadályoznia a zöld-fehér csapatnak, akkor egy 5:1-es sorozattal fordított, a szünetben pedig 19:17-es előnyben volt.
Sorhaindo első gólja a Besiktas egyenlítését jelentette a meccs háromnegyedénél, de az egyre jobban védekező Ferencváros csakhamar négy találattal ellépett. Balogh Zsolt súlyosnak tűnő, vérző kézsérülés miatt kivált a játékból, így nem maradt jobbátlövője az FTC-nek a hátralévő időre, és lehetséges, hogy a visszavágóra sem. A ferencvárosiak 33:28-as vezetése után a törököknek volt egy 3:0-s sorozatuk, így még reménykedhetnek a visszavágó előtt.
Bognár Alex nyolc, Balogh Zsolt öt góllal, Borbély Ádám hat, Győri Kristóf három védéssel járult hozzá a sikerhez. A hazaiaknál Nikola Arsenic és Tobias Cvetko hat-hat gólt lőtt, Enis Yatkin 11, Mehmet Emre három védéssel zárt.
Férfi kézilabda: Szoros meccsen nyert a Veszprém
A Telekom Veszprém az első félidőben háromgólos előnyre tett szert, de a Tatabánya nem adta fel a meccset küzdelem nélkül – a vendégek a második félidőben nem csupán egyenlítettek, de egy ponton a vezetést is átvették a férfi kézilabda NB I szombati játéknapjának rangadóján. Az éllovas a hajrában öt gólt lőtt, s közben csak egyet kapott, így végül 34:31-re megnyerte a mérkőzést.
A Veszprém továbbra is százszázalékos mérleggel vezeti a bajnokság tabelláját.
A jóval esélyesebb Budakalász hat góllal bizonyult jobbnak a kiesés elől menekülő Komlónál – 33:27-re győztek a hazaiak.
A Balatonfüred a Dabas, a Csurgó az Eger otthonában nyert szoros meccsen egy góllal. Nem bírt egymással a PLER Budapest és a Gyöngyös – a hazaiak a szünetben még három góllal jobbak voltak, de a lefújásnál 29:29-et mutatott az eredményjelző.
A 15. forduló eredményei:
Veszprém – Tatabánya 34:31
Eger – Csurgó 27:28
Dabas – Balatonfüred 21:22
PLER – Gyöngyös 29:29
Budakalász – Komló 33:27
NEKA – Fejér-B.Á.L. Veszprém 31:27
A bajnokság állása:
| 1. Veszprém | 15 | 15 | – | – | 624–397 | +227 | 30 |
| 2. Szeged | 14 | 12 | – | 2 | 501–404 | +97 | 24 |
| 3. Tatabánya | 15 | 10 | – | 5 | 442–420 | +22 | 20 |
| 4. Csurgó | 15 | 8 | 2 | 5 | 435–437 | –2 | 18 |
| 5. Ferencváros | 14 | 8 | 1 | 5 | 446–414 | +32 | 17 |
| 6. Balatonfüred | 15 | 7 | – | 8 | 395–411 | –16 | 14 |
| 7. Gyöngyös | 15 | 6 | 2 | 7 | 441–463 | –22 | 14 |
| 8. Budakalász | 15 | 7 | – | 8 | 419–447 | –28 | 14 |
| 9. Dabas | 15 | 6 | 1 | 8 | 422–442 | –20 | 13 |
| 10. NEKA | 15 | 6 | – | 9 | 401–422 | –21 | 12 |
| 11. Komló | 15 | 5 | – | 10 | 393–432 | –39 | 10 |
| 12. Eger | 15 | 5 | – | 10 | 378–459 | –81 | 10 |
| 13. PLER | 15 | 3 | 2 | 10 | 407–469 | –62 | 8 |
| 14. Fejér-B.Á.L. Veszprém | 15 | 2 | – | 13 | 398–485 | –87 | 4 |
Női kosárlabda: Nagy előnyről bukta el az olimpiai kvalifikációt a magyar válogatott
Nem sikerült az álom, lemaradt az olimpiáról a magyar női kosárlabda-válogatott, amely több mint 20 ponttal is vezetett, de egy ponttal kikapott Spanyolországtól az olimpiai selejtező 3. fordulójában. Bár a spanyolok már továbbjutóként léptek pályára, nem engedték el a meccset, és ezt a mieink bánták, akik persze maguknak is köszönhetik ezt az igen fájó vereséget.
Tegnap 17 órakor kiderült, számunkra éles lesz a Spanyolország elleni utolsó mérkőzés a soproni olimpiai selejtező 4. csoportjában. Ugyanis a japánok hatalmas küzdelemben, de megérdemelten megverték Kanadát, és megváltották jegyüket az ötkarikás játékokra. El nem ítélhető módon több mint kettőezren szurkoltak a juharleveleseknek, hiszen sikerük kvótát ért volna a második meccsen pályára lépő magyar együttesnek. A két csapat már járt hasonló cipőben: a 2020-as kvalifikációs tornán körömrágós meccset játszottak, akkor 70:68-ra Kanada nyert… Ezt az eredményt most mi aláírtuk volna, de végül nem ez lett a vége.
A magyar válogatottnak tehát egy dolga maradt a kvótaszerzéshez: legyőzni a már továbbjutó spanyolokat. Akik ellen bízhattunk a japánok ellen már többnyire nagyszerűen játszó nemzeti csapatban, s picit abban is, hogy ellenfelünk nem töri össze magát igyekezetében, mivelhogy már továbbjutott. Valahogy úgy, mint Puerto Rico a 3. csoportban, mert miután eldőlt, hogy az ex-DVTK-s Arella Guirantesék mehetnek az olimpiára, a Kína elleni utolsó meccsen súlyos, 36 pontos zakóval „ünnepelték” az ötkarikás szereplésüket… A 2014-ben olimpiai, 2016-ban világbajnoki ezüstérmes, négyszeres Európa-bajnok elleni mérlegünk persze nem volt túl fényes, 2003 óta nyolc hivatalos meccset játszottunk velük, ebből egyet (egy barátságos összecsapást) sikerült megnyernünk. Az előzmények fényében semmi meglepő sem volt abban, hogy a spanyolok mosolyogva, vidáman, a mieink feszülten melegítettek – a nyomás és a teher már a magyarokra került.
De ez nem látszott a mérkőzés első háromnegyedében.
Az eddig a legkiegyensúlyozottabban teljesítő magyar kosaras, Juhász Dorka szerezte az első négy magyar pontot, de a felszabadultan játszó fehér mezesek is két gyors duplát jegyeztek, sőt, Alba Torrens egy lefutást triplával fejezett be, így négy perc után öt ponttal megugrott az ellenfél. Bő két perc múlva a félidőben hibátlan mutatóval 15 pontig jutó Studer Ágnes hárompontosával egy pontra megközelítettük a spanyolokat, majd Dombai Réka középtávolija magyar előnyt ért. Tíz perc után öt ponttal vezettek a mieink, és szerencsére semmiféle görcsösséget sem lehetett érezni a lányokon, akik aztán a magára találó Kiss Virág eredményességének köszönhetően nyolc ponttal elhúztak, kierőszakolva egy nem tervezett újabb időkérést Miguel Méndez szövetségi kapitánytól. Studer „ablakos” triplája után már tíz volt ide, közben észrevehettük, hogy időnként könnyelműsködtek a spanyolok, mi pedig szárnyalunk. Tizenkilenc pontos előnnyel vonultak a felek a nagyszünetre, miközben könnyedén építette fel ezt az előny a magyar válogatott, talán még Juhászék sem számítottak erre. A magyarok 63, a spanyolok 29 százalékkal dobtak az első húsz percben, ez óriási különbség volt.
Hasonló mederben folytatódott a találkozó, 22 ponttal álltunk jobban a 22. percben, s úgy tűnt, örömjátékkal és magabiztos győzelemmel váltja meg jegyét az olimpiára a csapat, és szerepelhet 44 év után ismét az ötkarikás játékokon.
Nem így történt, mert a magyar válogatott egyik legnagyobb leolvadásának lehettünk szemtanúi, s nem túlzás, kevesen hittek a szemüknek bő fél óra múlva. Ugyanis ebből a vezetésből már csak 13 egység maradt a 28. percre, ekkor még csak kisebb hullámvölgybe kerültek a mieink. Az utolsó negyed elején néhány figyelmetlenséget azonnal megbüntettek a spanyolok, és ötpontnyira olvadt a magyar fór a 33. percben. Pánikra nem volt ok, de a spanyolok zónavédekezése láthatóan zavart okozott, és nem találtuk rá a megfelelő ellenszert. Néhány perc múlva már kezdtünk aggódni, mert a pánik jelei mutatkoztak a játékunkban: kimaradtak a ziccerek (igaz, mindkét oldalon), dadogott a labda egy-egy játékosnál, a spanyolok pedig vérszemet kaptak. Egy perccel a meccs vége előtt aztán átvették a vezetést az ibériaiak Mariana Ortiz büntetőivel, s ugyan támadhattunk a győzelemért, Határ Bernadett középtávoli, ám rövidre sikerült dobása lejött a gyűrűről, majd ezután még két büntetőt elhibázott Ortiz, ám nem maradt időnk.
A remekül szurkoló publikum döbbent csendben figyelte, amint a spanyolok ünnepelnek – megint, aznap már másodszor –, Székely Norbert szövetségi kapitány feldúltan kirobog a az öltözőfolyosóra, Studer Ágnes pedig zokogva nyilatkozik… Egy álommal szegényebbek lettek a magyar válogatottnál, s azért nagyon fájó ez, mert roppant közel jártak ennek a megvalósításához. A végeredmény: 72:73.
Vívás: Szilágyi Áron világkupát nyert Tbilisziben
Két magyar is nyolc közé jutott a férfi kardozók tbiliszi világkupa-viadalán, Szilágyi Áron pedig ismét a legjobbnak bizonyult – Rabb Krisztián a hetedik lett.
A döntő végeredménye 15:7 lett.
És ezzel tulajdonképpen mindent el is mondtunk a férfi kardozók tbiliszi világkupaversenyéről – persze úgy, hogy azt is hozzá lehet tenni, Szilágyi Áron nyert.
Hogy mekkora fölénnyel, azt tényleg elmondja a végeredmény, aki pedig netán végigkövette az internetes közvetítést, újfent megállapította, háromszoros olimpiai bajnok kardozónk a jelenkor fényesen ragyogó csillaga, de mostanra talán kijelenthetjük azt is, a valaha volt legjobb kardvívó.
Szilágyi Áron a nap folyamán végig magabiztosan vívott, egyetlen pillanatig sem ingott meg, egyszer sem forgott veszélyben a győzelme, és a végére nagyon bemelegedett, hiszen az első asszóját leszámítva csak a nyolcaddöntőben engedte a török Ferjanit tíz tusig, egyébként tíz közelébe sem értek az ellenfelei.
Tbilisziben, az elődöntőben amellett, hogy megismétlődött a tokiói olimpiai döntő, hiszen akárcsak akkor, szombaton is Luigi Samelét verte Szilágyi Áron, kicsit megismétlődött a tavalyi budapesti vk-viadal döntője is, ahol az az emlékezetes, később nemzetközi fair play díjjal elismert „nem jelzett az ellenfél gépe, visszaadom a tust” jelenet zajlott le, mert itt is visszaadott a magyar klasszis egy találatot hasonló okokból.
A tbiliszi vk-verseny másik nagy eredménye magyar szempontból Rabb Krisztián negyeddöntőbe jutása: a korábban ifjúsági olimpiát nyerő fiatal vívó a később ezüstérmes iráni Ali Pakdamantól kapott ki.
Másnap, azaz vasárnap került sor a csapatok küzdelmeire a grúz fővárosban.
Maga Szilágyi Áron hangsúlyozta a szombati egyéni viadal legvégén – aranyéremmel a nyakában –, hogy az, hogy az egyéni verseny neki sikerült a legjobban, társainak kevésbé, egyáltalán nem jelenti azt, hogy ők elfelejtettek vívni.
Ezt persze nem is gondolta senki sem, csak hát ott az emberben a kérdés, vajon meddig hordozza egy-egy sportoló magában a kudarcot.
Nos, Gémesi Csanád és Szatmári András vasárnap reggelre biztosan elfelejtette rossz érzéseit, a tbiliszi világkupa-viadal csapatversenyén legalábbis semmi sem látszott meg ebből.
Előbb a törökökön, majd az egyiptomiakon ugrottak át a mieink, így rögtön a négy között találták magukat, s jöhettek az elmúlt időszakban egyre acélosabbá váló amerikaiak.
Hogy egyre jobbak, azt persze mutatja az is, hogy elődöntőt vívhatnak, de hogy a mieinknél nem azt, azt meg a végeredmény: a Szilágyi-Szatmári-Gémesi trió 45:31-re lelépte Dershwitzéket.
Már a négy közé jutással biztossá vált, hogy férfi kardcsapatunk ott lesz az olimpián – a kvalifikációs rangsort eddig is a mieink vezették, a tbiliszi eredmény azonban matematikailag is egyértelműsítette a kijutást.
A fináléban Dél-Korea, mégis egy majdhogynem ismeretlen csapat várt Szilágyiékra, merthogy az ázsiai gárdában csak Ku Bon Gil volt ott a „régi ismerősök” közül, ennek ellenére nagyszerűen vívott az ellenfél, sőt, egyre nagyobb előnyt gyűjtött össze. Gémesi Csanád utolsó színre lépésekor megállította a dél-koreaiak menetelését egy 15:4-es asszóval, fordított is, Szatmári tovább növelte az előnyt, s 44:42-nél azt hittük, Szilágyi Áron befejezi az asszót.
Az ellenfél fejezte be – a mieink ezüstérmet hozhatnak haza Tbilisziből.
Vívás: Battai Sugár ezüstérmet szerzett a női kard világkupában
Battai Sugár Katinka teljessé tette a magyar kardvívók szombati éremkollekcióját, hiszen Szilágyi Áron aranya után a debreceni kardozó ezüstöt szerzett a nők limai világkupaversenyén.
Dávid László tanítványa nagy győzelemmel nyitott Peruban szombaton, hiszen a januári tuniszi Grand Prix-viadal aranyérmesét, a világranglista hetedik helyezettjét, a spanyol Lucia Martin-Portuguest verte meg – aztán meg szépen menetelni kezdett.
Bár a nyolcad-, majd a negyeddöntőben is egyetlen tussal győzött, öröm volt nézni a vívását, s nemcsak azért, mert akkor sem ijedt meg, ha elhúzott az ellenfele, sokkal inkább azért, mert még kívülről is látni lehetett, hogy gondolkozik a páston, hogy higgadtan igyekszik a saját akaratát ráerőltetni a másikra.
És egészen a fináléig sikerült is.
Ott azonban a sportág nagyasszonyának is hívott Olha Harlan ellen kötött be, s bár győzte már le az ukránt Battai Sugár, szombaton nem talált rajta fogást.
A jövő viszont a mi lányunké, ez egyértelmű, a vk-ezüstérem pedig kifejezetten biztató – akár az idei olimpiát illetően is.
Battai Sugár Katinka mellett Pusztai Liza is nagyszerűen vívott szombaton, és esetében is elmondható, hogy hátrányban sem adta fel egyetlen pillanatig sem, az pedig, hogy a franciák klasszisát, Manon Apithy-Brunet is „kitessékelte” a mezőnyből a nyolcaddöntőben, remélhetőleg azt is jelenti, hogy végre-végre visszatért a régi Pusztai Liza.
A végállomást számára Peruban a negyeddöntő jelentette, ahol Olha Harlan állta útját – az ukrán egyébként ezen a napon három magyart is legyőzött, hiszen a 64 között Katona Renátát búcsúztatta.
Vívás: Muhari Eszter bronzérmes
Két legjobbunk, Kun Anna és Muhari Eszter köthetett csak be a női párbajtőrözők barcelonai vk-viadalán a 64 között, a pénteki selejtezőből egyedül Muhari jutott a főtáblára, Kun pedig a világranglista harmadik helyezettjeként, vagyis kiemeltként csak szombaton kapcsolódott be a küzdelembe.
Plásztán Attila tanítványa az első, sikerrel megvívott asszója után a másodikban sajnos kikapott, így Muhari egyedüli magyarként maradt talpon – és a páston, ráadásul a 16 közé jutásért nagy skalpot fogott, és vissza is vágott a világranglista másodikjának a január végi, dohai GP-viadalon elszenvedett vereségért. Ott Muhari Eszter egyetlen tussal kikapott a francia Marie-Florence Candassamytől, szombaton Barcelonában azonban nyert, s innentől „repült” előre, egészen a legjobb négyig.
Ott a dél-koreai Szong Sze Ra megállította ugyan: Muhari Eszter bronzérmet szerzett.
Rövidpályás gyorskorcsolya: Egy bronzérmet hoznak a magyarok Drezdából
A férfiváltó döntője öt csapat küzdelmét hozta a drezdai vk-viadalon: mint ismert, éppen a mieink szombati elődöntőjéből juttatták tovább a bírók a lengyeleket – akik meg a vasárnapi finálé végén a kizárás sorsára jutottak…
A rövidpályás gyorskorcsolya ilyen, gyakorta előfordulnak hasonló esetek a jégen, ráadásul a lengyelek olyan nagyon nem is reklamálhatnak, hiszen az egyik váltásukkal akadályozták az amerikaiakat, akik így elestek, s ezek után hiába futottak nagyon gyorsan a lengyelek, hiába értek be a dél-koreaiak és a japánok mögött a harmadik helyen, a videózás után a bírók úgy döntöttek, kizárják őket – a Bontovics Balázs, Csizmadi Márk, Jászapáti Péter, Tiborcz Dániel összetételben futó kvartettünk ezt köszönte szépen, hiszen ez azt jelentette, hogy a mieink nyakába került a bronzérem.
A kiemelt kép forrása: pestisracok.hu