Új sorozat kezdődik a Sportudvaron: Zöld Olimpia címmel egy olyan cikkszéria fog megjelenni az olimpiáig hátralévő időszakban, amelyben a nyári olimpiai sportágaknak a környezetvédelem és a fönntarthatóság terén tett vagy nem tett erőfeszítéseit fogjuk górcső alá venni. Elsősorban a nemzetközi szövetségek munkásságán keresztül fogjuk megvizsgálni, hogy melyik sportág mennyire van elköteleződve a zöldebb működés mellett. A sorozat első cikkében a legnépszerűbb, egyben leganyagiasabb játékról, a labdarúgásról esik szó.
Már fél év sincs hátra a nyári olimpiáig, így egyre inkább ez az esemény fog a figyelem középpontjába kerülni. Ezt jelzi az is, hogy éppen a minap látott napvilágot az a hír, amely szerint komoly hőségre lehet számítani az ötkarikás játékok helyszínén a versenyek ideje alatt. A nagy meleg a sportolók és a nézők egészségét is veszélyeztetheti, ahogyan azt a 2020-as tokiói olimpia idején is tapasztalhattuk.
Az, hogy nagy hőség van július végén és augusztus elején Európában, önmagában természetes dolog, azonban a kánikula mértéke és időtartama is egyre nagyobb, illetve hosszabb lett az utóbbi 10-20 esztendőben, amiben komoly szerepe van a globális fölmelegedésnek, melynek legfőbb kiváltó oka az üvegházhatású gázok kibocsátásnak emelkedése.
Bár a klímaváltozás hatásainak mérséklésére irányuló erőfeszítések története már az 1990-es évek közepéig nyúlik vissza, a sport világa csak a 2010-es évtized közepén eszmélt rá arra, hogy a sporttevékenységek, sportesemények is nagyban hozzájárulhatnak a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez. A 2015-ös párizsi klímaegyezmény keretében az ENSZ 2016-ban meghirdette a Sport a Klímaakcióért elnevezésű programját, melynek célja, hogy a nemzetközi sportszervezetek, szövetségek, klubok és maguk a sportolók is csatlakozzanak a környezetvédelmi kezdeményezésekhez, illetve maguk is alkossanak hasonló programokat.
Ehhez az ENSZ-akcióhoz a sportszövetségek közül elsőként – bármilyen meglepőnek is tűnhet – a Nemzetközi Labdarúgó-Szövetség (FIFA) csatlakozott. Ez alapján a FIFA vállalta, hogy karbonkibocsátását 2017-hez viszonyítva 2030-ra megfelezi, 2040-re pedig teljesen fölszámolja, azaz karbonsemlegessé válik működése, melybe nem csak a nagy tornák megrendezését, hanem az irodai munkát és az utazásokat is bele kell érteni.
Bár a FIFA volt az első, amely csatlakozott a klímaakcióhoz, a szövetség honlapján a környezetvédelemről és a fenntarthatóságról föllelhető anyagok, cikkek száma bizony nem túlságosan bőséges, miközben szinte minden negyedévben új tartalom jelenik meg a gyermekek védelme, a rasszizmus elleni fellépés és a sportág fejlesztése terén. A FIFA 2021 novemberében a glasgow-i klímakonferencián mutatta be klímastratégiáját. A szövetség indoklása szerint az tette szükségessé a stratégia megalkotását, hogy a globális felmelegedés a labdarúgást, mint szabadtéri sportot közvetlenül érinti és a Föld több régiójában is egyre kockázatosabbá válik a focizás napközben, mert nagyon nagy a hőség, vagy pedig özönvízszerű esőzések történnek, amelyek használhatatlanná teszik a pályákat.
A FIFA először a 2019 és 2022 közötti időszakra hirdette meg „A Labdarúgás egyesíti a világot” elnevezésű programját, melynek egyik eleme a klímakérdések kezelése volt. Csakhogy van egy igen nagy probléma ezzel a programmal, mégpedig az, hogy a klímakérdéseket összemosták az emberi jogi kérdésekkel, mert egy fejezet szól a kettő, alapvetően nem túl nagy átfedésben lévő területről. Emiatt jócskán kutakodnom kellett a FIFA anyagai között, hogy a klímaváltozással kapcsolatos lépéseket vagy elképzeléseket találjak. A 2019 és 2022 közötti időszakból csupán a föntebb már említett klímastratégia 2021-es megjelenése van feltüntetve, ami kapcsolódik a környezeti kihívásokhoz.
A stratégia előszavában arról van szó, hogy a labdarúgás minden szintjét érinti a felmelegedés, hiszen ugyanúgy hatással van a profikra, mint az amatőrökre és a focira csak szabadidős tevékenységként tekintő civilekre is. A hőhullámok, az özönvízszerű esőzések és más extrém időjárási jelenségek növekvő kockázatot jelentenek a sportág gyakorlására vonatkozólag – itt elég csak azokra a nem nagy számban, de nem is csak egy-kétszer előfordult szomorú esetekre gondolni, amikor villámcsapás miatt kellett félbeszakítani mérkőzéseket, mert több játékos is megsérült, akár meg is halt ennek következtében.
Az előszó hozzáteszi, hogy a tengerek vízszintjének emelkedése és a klímaváltozás extrém hatásai károsíthatják az infrastruktúrát, miközben növekszik a légszennyezettség, ami szintén komoly veszélyt jelent a szabadban sportolók számára. A természeti problémák befolyásolják a különböző tornák lebonyolítását is, hiszen nem egyszer volt arra példa, hogy egy erős vihar vagy a rekkenő hőség miatt kellett mérkőzéseket elhalasztani, vagy napon belül későbbi időpontra áthelyezni, hogy biztonságosan le lehessen játszani azokat – ez bizonytalanságot eredményez a játékosok, a szurkolók, a szponzorok, a közvetítők és a szervezők számára egyaránt.
„A klímaváltozás és annak hatásai korszakunk egyik, ha nem a legsürgetőbb kihívását jelenti. Ezenkívül mindannyiunknak azonnali és fenntartható intézkedéseket kell hoznia ebben az ügyben” – áll az előszóban.
A FIFA – állítása szerint – szeretne úttörő szerepet játszani a klímaváltozás hatásainak mérséklése terén, aminek legfőbb eszközeként igyekszik karbonsemlegessé átalakítani működését.
„A globális gazdasági növekedés és a környezettudatosabb fejlődés által fölkínált minden lehetőséget meg fogunk ragadni arra, hogy a szervezetünk és a labdarúgás általánosságban környezettudatosabb, hatékonyabb és eredményesebb legyen” – áll az előszó utolsó mondatában.
A szándék és a megfogalmazott célok tehát szépek, csak éppenséggel a tervbe vett konkrét intézkedésekre nem lehet rábukkanni ebben az anyagban, aminek az a prózai oka, hogy a FIFA Klímastratégiája nemes egyszerűséggel nem található meg a FIFA honlapján.
A tavalyi női világbajnokság egy remek példa a zöldebb működésre
Emiatt kénytelen voltam tovább kutakodni a föllelhető anyagok, cikkek között. Ennek keretében találtam rá a FIFA elnökének ama 2022 júniusi bejelentésére, miszerint a szövetség éltre hívta a zöld lapot. Ezt nem a mérkőzéseken alkalmazzák, ennek az a célja, hogy érzékenyítse a közvéleményt a környezetvédelem ügyére. Az ezt bejelentő rövid videóhoz csatolt szövegben újfent csak az ENSZ föntebb már idézett programjának célkitűzései vannak megismételve, vagyis, hogy 2030-ig megfelezni, 2040-ig pedig teljesen megszüntetni kell a karbonkibocsátást.
A fenntarthatósággal kapcsolatos cikkek között leltem rá a tavalyi női világbajnokság környezetvédelmi intézkedéseihez fűződő egyik írásra, amelyből kiderül, hogy az Ausztrália és Új-Zéland által rendezett torna volt az első női vb, amelynek valamennyi stadionja és edzőhelyszíne megkapta a fönntarthatósági tanúsítványt. Ezt a FIFA dolgozta ki még 2012-ben azzal a céllal, hogy az általa szervezett tornák rendező országai minél zöldebb eseményeket valósítsanak meg. A tanúsítványt olyan stadionok kaphatják meg, amelyekben az energia-, s ezen belül különösképpen a víz- és áramfogyasztás terén olyan intézkedéseket valósítottak meg, amelyeknek köszönhetően sikerült csökkenteni eme energiahordozók felhasználásának mértékét. A másik fontos szempont, egyben feltétel volt a minél hatékonyabb hulladékfeldolgozás, aminek keretében arra kell törekedni, hogy a stadionokban keletkező szemét minél nagyobb hányadát lehessen újrahasznosítani.
Az ausztráloknak és az új-zélandiaknak különösen nagy kihívással volt dolguk az összes eddigi női világbajnokság házigazdái közül, ugyanis a 2023-as volt az első 32 csapatos torna, így itt volt szükség először tíz stadionra, s mivel a mérkőzések száma is meredeken növekedett, ezért a nézőszám, s ezzel együtt a hulladék mennyisége is emelkedett, azaz ilyen körülmények között kellett minél zöldebb működést megvalósítani.
Jól szemlélteti, hogy a fenntarthatósági tanúsítvány kötelezően előírt megszerzése mekkora előrelépést jelentett mindkét országban a sport környezettudatosabb működtetése terén, hogy a világbajnokság előtt csupán két ausztráliai stadion rendelkezett ezzel, tehát tennivaló bőven volt. A szervezők mindkét országban hangsúlyozták, hogy ez a folyamat az ausztrál és az új-zélandi sportélet egészére is komoly hatást fog gyakorolni, hiszen a fenntarthatósági tanúsítvány rendszerét más sportágak létesítményei számára is elérhetővé fogják tenni, újonnan építendő stadionok, csarnokok, szabadtéri pályák esetében pedig előírás lesz ennek megszerzése, máskülönben az adott létesítmény nem kezdheti meg üzemelését.
Katarban már nem volt ennyire rózsás a helyzet…
A zöld tanúsítvány csak egyike volt a világbajnokság környezetvédelmi intézkedéseinek. A torna alatt folyamatosan mérték az üvegházhatású gázok kibocsátását, mivel előírás volt az is, hogy az elkerülhetetlen emissziót kompenzálni kell. Emellett fontos törekvés volt a pazarlás elleni fellépés és a hulladék-újrahasznosítás fokozása – utóbbi cél érdekében a stadionokban és azok környezetében is szelektív hulladékgyűjtőket helyeztek ki a műanyag-, a fém- és a papírszemét számára. A lelátókon önkéntesek szedték össze az ott hagyott szemetet, s ennél a folyamatnál is fontos volt a szelektálás. A szervezők igyekeztek újrahasznosított papírból készült dolgokat használni, pl. a mellékhelyiségekben. Bár pontos adatok nem állnak rendelkezésre ezeknek az intézkedéseknek eredményességéről, ám gyanítható, hogy jelentős mennyiségű hulladékot sikerült újrahasznosítani, miközben az élelmiszer-felhasználás is gazdaságos volt, tehát, ami nem került a vébé alatt elfogyasztásra, az nem veszett kárba.
2032-ben Brisbane lesz a nyári olimpia házigazdája, vagyis Ausztráliának bőven lesznek nagy sporteseményei a közeljövőben is, amelyekhez kapcsolódóan a környezeti kérdések terén is komoly erőfeszítésekre lesz szükség. A tavalyi női világbajnokság mindenesetre remek alapot szolgáltat ezen a téren az ország számára.
Ez a torna tehát pozitív példaként említhető a labdarúgás zöldebb működése terén, ám ahogy korábban több cikkben is foglalkoztam vele, sajnos a környezetvédelem és a fönntarthatóság a FIFA vezetése számára elsősorban csak propagandaszólam és nem valóban fontos cselekvési terep. Erre remek példa a 2022-es katari férfi világbajnokság, mely nagyon nagy kihívásokat eredményezett számos szempontból. Ezek közül kiemelendő az arab ország klímája: Katarban június-júliusban akár 50 fokos hőség is lehet, de még az év végén sem ritka a 28-30 fok körüli, de akár ennél is nagyobb meleg napközben. Emiatt szó sem lehetett róla, hogy a világbajnokságra a megszokott időpontban kerüljön sor. Végül novemberben és decemberben rendezték meg a tornát, amelyen azonban így is igen nagy hőség volt a legtöbb napon. Komoly vitát váltott ki az előkészületek idején a katariak azon lépése, hogy nagy teljesítményű légkondicionálókat telepítettek a stadionokba, hogy a nézők minél komfortosabban élvezhessék a mérkőzéseket. Ezeknek a gigantikus klímaberendezéseknek használatához azonban jelentős mennyiségű áramra és vízre volt szükség. Az emberi jogok és a stadionok építésénél dolgozó munkások jogai mellett talán ez a megoldás váltotta ki a leghevesebb kritikát sokakból a katari világbajnoksággal szemben.
A katari szervezők igyekeztek megújuló energiaforrásokat is alkalmazni, így ott is feltűntek pl. a napelemek. Emellett több stadion is átmeneti építményből készült, melyeket a világbajnokság után más célokra lehetett fölhasználni. Erre jó példa volt a dohai 974 Stadion, mely azért kapta ezt a furcsa nevet, mert 974 darab újrahasznosított hajókonténerből épült. A közösségi közlekedés terén többnyire alacsony vagy zéró emissziós autóbuszok és taxik lettek forgalomba állítva, s meghirdettek egy víztakarékossági programot is.
Pozitívumokat tehát lehet találni ennek a tornának a zöld hátterében is, ám sajnos bebizonyosodni látszik az a félelem, hogy a rengeteg új stadion megépítése, a jelentős útépítések, de különösen a már említett klímaberendezések olyan energiaigénnyel, egyben energiafogyasztással fognak működni, amelyek miatt a világbajnokság nem lesz karbonsemleges esemény a FIFA minden reménye és propagandája ellenére sem. Ehhez képest a szövetség nem sokkal a torna után azt közölte, hogy sikerült karbonsemleges vb-t rendezni, vagyis az elkerülhetetlen szén-dioxid-kibocsátást teljes mértékben kompenzálták.
Tavaly júniusban számolhattam be arról, hogy egy svájci bizottság szerint a FIFA azon kijelentése, miszerint a katari világbajnokság megrendezése nem generált többlet szén-dioxid-kibocsátást, hamis és félrevezető benyomásokon alapul, vagyis nem igaz.
A döntés ugyan jogilag nem kötelező érvényű, de a bizottság azt tanácsolta a FIFA-nak, hogy a jövőben ne nevezze karbonsemlegesnek a 2022-es világbajnokságot.
A bizottság azzal indokolta határozatát, hogy semmilyen megdönthetetlen bizonyítékot sem nyújtott be a nemzetközi szövetség annak alátámasztására, hogy a világbajnokság nem generált kompenzálatlan karbonkibocsátást. A FIFA azt állította, hogy a vb idején keletkezett 3.63 millió tonna szén-dioxid-emissziót 2023 nyarára már teljesen kompenzálta. Öt európai ország ezt nem hitte el, ezért fordult a svájci hatóságokhoz.
Az indoklásban az áll többek között, hogy “a tényállásoknak a törvény szerint helytállóknak kell lenniük, és nem lehetnek félrevezetőek” és “szigorú szabvány” szükséges a környezeti állítások bizonyításához.
“Bizonyos esetekben a FIFA abszolút kijelentéseket tett, így azt a hamis és félrevezető benyomást keltve, hogy a 2022-es katari világbajnokság már a torna előtt, de az alatt is klíma- és karbonsemleges volt” – mondja a bizottság.
“Nem lehet azt állítani, hogy a fönntarthatósági célok megvalósultak, amíg nincsenek végleges és általánosan elfogadott módszerek a fönntarthatóság mérésére vagy megvalósításának biztosítására” – áll a határozatban.
Sajnos tehát bőven akadnak negatív példák is arra, hogy a labdarúgásban a zöld törekvések nem mindig valósulnak meg, mert elhasalnak a pénzügyi és egyéb érdekeken. Azt minden, a foci történéseit figyelemmel kísérő ember tudja, hogy a FIFA egy velejéig korrupt szervezet, ahol a pénz szab meg mindent. Ennek oltárán sajnos a környezetvédelmi szempontokat is sok esetben föláldozzák, főleg a férfi világbajnokságok rendezése terén, ami a Föld egyik legnagyobb üzlete.
Az, hogy a FIFA honlapján alig találni valamit, ami a környezettudatosággal és a fönntarthatósággal kapcsolatos, mutatja, hogy a szövetség vezetését mennyire is érdeklik komolyan ezek a témák. Lehet, hogy van zöld felelőse a szervezetnek, de sok beszéddel, előadással és prezentációval még nem lesz zöld a labdarúgás. Lehet, hogy zöld a gyep, de ha a sportág nem tesz folyamatosan komoly lépéseket a környezeti kérdések terén, akkor hamarosan a hőségtől kiégett sárga füvecskén fognak majd focizni világszerte nagyon sok helyen, persze a hipermodern, nem egy esetben energiazabáló stadionokat kivéve.
A kiemelt kép forrása: ecolounge.hu / pexels.com