Eget rengető robbanással indult a február a Forma-1 világában: a Ferrari a nap folyamán fölröppent híreszteléseknek megfelelően 20 óra után néhány perccel bejelentette, hogy 2025-től Hamilton lesz Charles Leclerc csapattársa. Bár évek óta többször is fölmerült pletyka szintjén ez az eshetőség, egészen máig nem volt realitása. Mindenki az okokat keresi, én is így teszek most ebben a cikkben.
A mai nap, 2024. február 1-je folyamán, nagyjából déltájban kezdtek el szállingózni az első hírek arról, hogy az elmúlt évek, de talán a XXI. század eddigi legnagyobb horderejű átigazolása valósulhat meg akár pár órán belül, derült égből villámcsapás módjára a Forma-1-ben. Az olasz sportsajtó számolt be róla először, hogy a Ferrari közel áll a megegyezéshez Hamiltonnal. Nem sokkal ezt követően a brit sajtó arról adott hírt, hogy a Mercedes nagy-britanniai bázisán tájékoztatót hívtak össze délutánra, melyen közlik a dolgozókkal, hogy a hétszeres világbajnok versenyző az idény végén távozik a csapattól, amelyhez még 2013-ban szerződött.
Mindenki megdöbbent ezeken a fejleményeken, hiszen az igaz, hogy az elmúlt években nem egyszer fölvetődött, hogy Hamilton kipróbálná magát a Ferrariban, de ezek mindvégig megmaradtak megmosolyogtató pletyka szintjén.
Ezúttal nem ez a helyzet, ez a kőkemény valóság. Hamilton többéves szerződést kötött a Ferrarival, amelyhez 2025 elején csatlakozik majd – ez derül ki a Scuderia nem sokkal 20 óra után közzétett rövid közleményéből. A kontraktus konkrét időtartama jelenleg nem ismert, de a megfogalmazás alapján teljesen biztos, hogy Hamilton a 2026-os szabályváltozások után is maradni óhajt az F1-ben, pedig többen, köztük magam is arra az álláspontra hajlottunk, hogy a brit legkésőbb 2025 végén távozik a száguldó cirkuszból, mivel motivációja már nem tűnt akkorának, mint a 2021-es drámai vereség előtt.
Ma azonban mindnyájan, akik így gondolkodtunk, arról győződhettünk meg, hogy ez nem így van. Hamilton szeretne még győzelmeket aratni, minden bizonnyal a rekordot jelentő 8. világbajnoki címre is rá akar hajtani. Senki sem mehet levezetés céljából a Ferrarihoz, s aki odaszerződik, azt a sok pénz mellett jó eséllyel az is motiválja, hogy egy patinás csapat erős autóját kormányozza.
Mint említettem, Hamilton 2013 óta a Mercedes versenyzője. Az elmúlt tizenegy évben összesen hat világbajnoki címet szerzett a stuttgartiakkal és rengeteg rekordot döntött meg. A legfontosabbnak, a vb-címek csúcsának megdöntésétől, amellyel a Ferrarinál hétszeres világbajnokká vált Michael Schumachert utasíthatta volna maga mögé, mindössze egyetlen kör választotta el a 2021-es szezonzárón. Akkor hetekre eltűnt, hiszen föl kellett dolgoznia az Abu Dhabiban történteket. 2022-nek azzal a céllal futott neki, hogy megszerezze a 8. világbajnoki elsőséget, ám a Mercedes nagyon elrontotta az új szabályok alapján építendő autó fejlesztését, aminek következtében nemhogy a vb-cím nem jött össze a britnek, hanem 2007 óta íródó Forma-1-es pályafutása során először zárt nyeretlenül egy szezont. Ez ismétlődött meg tavaly is, azaz Hamilton immár több mint kettő esztendeje nem tudott futamot nyerni, s ehhez bizony nagyon nincs hozzászokva.
Már lehetett tavaly is arról olvasni, hogy nehézkesen születik meg a szerződéshosszabbítás Hamilton és a Mercedes között. Végül a nyári szünetben vált hivatalossá, hogy a színesbőrű versenyző idén is marad a németeknél. A rendre egy-egyéves hosszabbítások már jelezték, hogy közel lehet a vég, de nem csak Hamilton mercedeses időszakát, hanem komplett F1-es karrierjét tekintve. Ez egy közel általános megközelítése volt a dolgoknak, ezért tényleg az egész világot hidegzuhanyként érte a ma esti bejelentés a ferraris folytatásról.
Hamilton szempontjából tehát szerintem elsősorban azzal magyarázható ez a váltás, hogy egy másik környezetbe kerüljön, egy olyan istállóhoz, amely reális alternatívát kínálhat neki a világbajnoki cím megszerzése szempontjából. A jelek alapján az sem kizárható, hogy a háttérben kissé meggyengült, de lehet, hogy némileg hűvössé vált a Mercedesszel fönntartott viszonya, hiszen 2014 és 2021 között, amikor 2016 kivételével minden évben ő lett a világbajnok (2016-ban is csapattársa, Nico Rosberg volt jobb nála), alaposan hozzá szokhatott a sikerekhez és a gördülékeny együttműködéshez – na jó, utóbbihoz inkább csak a Bottas-időszakban, mert Rosberggel bőven voltak összeakaszkodásai…
Amennyiben a Ferrari szemszögéből nézzük ezt a történetet, egyáltalán nem csodálkozhatunk Hamilton leigazolásán. Nézzük csak meg, hogy a XXI. század eddigi világbajnokai közül hányan versenyeztek éveken keresztül a tűzpiros együlésesekben. Amióta 2006-ban Michael Schumacher távozott és 2007-ben Kimi Räikkönen megszerezte a maranellóiak mindmáig utolsó egyéni világbajnoki címét, megfordult a csapatnál Fernando Alonso és Vettel is. Hamilton szerződtetése után már csak Jenson Button, Nico Rosberg és Max Verstappen nem rendelkezik ferraris múlttal, s előbbi kettő már nem is fog, hiszen visszavonult a Forma-1-től.
Bár még teljesen fölösleges a 2025-ös erőviszonyokra következtetni, pláne, hogy az idei sorrenddel sem vagyunk tisztában, de ha megnézzük, hogy Alonso és Vettel milyen eredménysort tud fölmutatni a Ferrarinál, akkor láthatjuk, hogy egyikőjük sem váltotta meg a világot Maranellóban. Alonso kétszer is az utolsó futamon csúszott le a vb-címről éppen Vettellel szemben, aki pedig a 2010-es évek második felében egy jó szezonkezdetet leszámítva igazából egyetlen évben sem tudott komolyabb fejtörést okozni Hamiltonnak. A Ferrarinak évek óta nem volt vb-címre esélyes autója és semmi garancia nincs arra, hogy ez akár idén, akár jövőre így lesz. Bár ezúttal is azt halljuk, olvassuk a Scuderia háza tájáról, hogy több tizedet gyorsult a kocsi a teszteken, de ezt a mantrát már évek óta lehet hallani, olvasni a téli uborkaszezonban, aztán az idény során ebből nagyjából semmit sem lehet érzékelni a Red Bull nyomasztó fölénye miatt.
Sokan úgy vélekednek, hogy idén és jövőre sem lehet legyőzni Max Verstappent és a Red Bull-t, s leghamarabb a jelentős szabályváltozásokat hozó 2026-ban lehet érdemi küzdelem az egyéni vb-címért. Nem vagyunk jósok, nem tudhatjuk, hogy ez tényleg így lesz-e, semleges szurkolókként csak abban reménykedhetünk, hogy nem. Az esélye azonban mindenképpen megvan egy ilyen szcenáriónak, s ebben az esetben Hamilton sem fog tudni csodát tenni a Ferrarinál. Aztán persze alakulhatnak úgy is a dolgok, hogy ezúttal tényleg egy bivalyerős járgányt dobtak össze a mérnökök a kulisszák mögött és sikerül diadalmaskodni a végelszámolásnál, de azért itt van még egy szempont, ami egyáltalán nem mellékes.
Ez, illetve pontosabban ő nem más, mint Charles Leclerc. A monacói 2019 óta versenyez a Ferrarinál és nemrégen 2029-ig szóló szerződéshosszabbítást írt alá. Hosszú távon számolnak tehát a még mindig fiatal pilótával Maranellóban és nyilván ő is bízik a csapatban, abban, hogy világbajnok lesz egy szép napon. Hamilton személyében azonban nagyon komoly riválist kap maga mellé, mert afelől nekem per pillanat nincsenek kétségeim, hogy mindketten szeretnének a legjobbnak bizonyulni. Leclerc volt már ilyen helyzetben első ferraris évében, amikor Vettellel kellett megküzdenie az első számú pilóta címéért házon belül. A pályán elért eredmények végül őt igazolták, hiszen viszonylag simán lenyomta a már erősen kiégőfélben lévő és a 2020-as szezon végén le is lépő németet. Leclerc tudja tehát, hogyan kell egy többszörös világbajnok csapattárssal megküzdeni és legyőzni őt.
Most még kár volna arról értekezni, hogy milyen lesz kettejük viszonya csapattársakként a pályán és egyáltalán milyen erőviszonyok fognak fönnállni közöttük, de bizonyára sokakat foglalkoztat ez a kérdés. Az biztos, hogy jelenleg alapvetően jó kapcsolatban vannak egymással, sem a pályán, sem azon kívül nem volt különösebb csörte kettejük között.
Abban viszont szinte teljesen biztos vagyok, hogy amennyiben a Ferrari ütőképes autót tud rakni mindkettejük alá, akkor komoly csata lesz közöttük. Már most kíváncsi vagyok, mi fog történni ebben az esetben. Ki lesz a jobb? Hogyan fog kezelni a csapat egy feszült helyzetet? Hogyan fog alakulni kettejük kapcsolata, amikor már ugyanazt az overált fogják viselni? Ezekre a kérdésekre leghamarabb jövőre kapunk választ. Addig is pedig lehet tovább csámcsogni a mai történéseken, mert azt hiszem, ebből nehezen fog fölocsúdni a világ.
A kiemelt kép forrása: Sam Bloxham / Motorsport Images / Panoramic