Több mint hétszáz nap elteltével pont került a 2022-es pekingi téli olimpia legnagyobb botrányának végére. A Sportdöntőbíróság (TAS) tegnap, január 29-én este meghozott ítéletével négy évre eltiltotta Kamila Valijeva orosz műkorcsolyázónőt, akinek nagy szerepe volt az orosz csapat olimpiai győzelmében, ám egy nem sokkal Peking előtt elkövetett doppingvétsége miatt felelnie kellett.
Régóta várt ítéletet hozott meg tegnap a Sportdöntőbíróság. A lausanne-i székhelyű nemzetközi testület hosszú hónapokon keresztül tárgyalta Kamila Valijeva doppingügyét. Az orosz sportolónak a 2021-es országos bajnokságon leadott vizeletmintájában trimetazidin nyomaira bukkantak. Ez szívgyógyszerek hatóanyagaként funkcionál, ám teljesítményfokozó hatása is van, emiatt sportolók legfeljebb orvosi engedéllyel használhatják, mivel tiltott szernek minősül. Valijevának nem volt ilyen engedélye, s védekezése sem volt túlságosan meggyőző, hiszen azt állította, hogy egy karácsony alkalmából tartott családi összejövetelen nagyapja poharából ivott, aki szívproblémáira trimetazidin hatóanyagú gyógyszert szed.
Az Orosz Doppingellenes Ügynökség (RUSADA) felfüggesztette Valijevát, ám az Orosz Olimpiai Bizottság fellebbezése folytán a TAS Pekingbe kihelyezett testülete engedélyezte a 2022-es olimpia idején mindössze 15 éves műkorcsolyázó indulását a nők egyéni versenyében. Mint emlékezetes, Valijeva doppingügyére egy nappal azután derült fény, hogy a pekingi téli játékok vegyescsapat-versenyében az olimpiák történetében először ő mutatott be négyfordulatos gyakorlatot, amivel aranyéremhez segítette övéit. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elhalasztotta a versenyszám eredményhirdetését, mivel az orosz csapat egyik tagjánál doppinggyanú állt fönn. Nem sokkal később kiderült, hogy Valijeváról van szó.
Nem hirdettek eredményt mind a mai napig, így kérdőjeles volt, hogy az oroszok megtarthatják-e aranyérmüket, s amennyiben nem, akkor a 2. helyen végzett amerikaiak, a 3. japánok és a 4. kanadaiak előrébb léphetnek-e egy-egy helyet a sorrendben.
A Doppingellenes Világügynökség (WADA) és a Nemzetközi Korcsolya Unió (NKU) is fellebbezett a TAS azon végzése ellen, amivel engedélyezte Valijeva indulását a pekingi olimpia női egyéni versenyében. Arra a viadalra közel két héttel a doppingbotrány kirobbanása után került sor, s a fiatal oroszt láthatóan megtörte az a nagy figyelem és rengeteg támadás, ami érte, hiszen a kötelező program után még vezetett, ám a kűrben többször is elesett, így visszacsúszott a 4. helyre.
A Valijeva-ügy jócskán elhúzódott. Először azt kellett tisztázni, miért csak a 2022-es olimpia idején, vagyis februárban derült fény a pozitív vizeletminta meglétére, holott azt még a 2021. december 25-én megrendezett orosz országos bajnokságon szolgáltatta a műkorcsolyázólány. Az oroszok alapvetően jogosan vonták kérdőre az illetékeseket, hogy miért csak öt héttel később elemezték ki Valijeva akkor leadott mintáját. Az indoklás szerint azért történt a csúszás, mert a minta kielemzésével megbízott stockholmi laboratórium munkáját megakasztotta, hogy a munkatársak közül sokan influenzások lettek.
A RUSADA-nak elvileg 2022 szeptemberéig kellett volna első fokon döntést hoznia az ügyben, ám végül hosszas csúszás és titkolózás után derült ki, hogy fölmentette Valijevát a doppingvétség gyanúja alól azzal az indokkal, hogy az elkövetés idején még kiskorúnak számító sportoló nem vonható felelősségre – lényegében elfogadták a nehezen bizonyítható védekezést a szívbeteg nagypapa poharából történt ivásra vonatkozólag.
A WADA és az NKU természetesen nem fogadta el ezt a döntést, így fellebbezés után másodfokon a TAS elé került az ügy. A háromtagú bírói tanács először tavaly szeptemberben tartott tárgyalást, melyen többek között Valijevát is meghallgatták videókonferencia keretében. November végén újabb tárgyalásra került sor, mivel további információk bemutatására volt szükség.
Ezt követte a tegnap este közzétett jogerős ítélet, ami alapján Kamila Valijevát 2021. december 25-étől számított négy évre eltiltották a versenyzéstől. Az ítélet indoklása szerint minden kétséget kizáróan bizonyítást nyert, hogy az orosz műkorcsolyázó elkövette a doppingvétséget, s a teljesítményfokozó hatással bíró trimetazidin használata segíthette abban, hogy megnyerte az országos bajnokságot. Bár Valijeva Pekingben leadott mintáiban nem találtak tiltott szert, azonban az ítélet értelmében a versenyző minden, 2021. december 25. óta elért eredményét törölni kell, azaz jó eséllyel az orosz csapat olimpiai aranyérme is odavész.
Ennek ügyében a NOB-nak kell döntést hoznia, ám eléggé valószínű, hogy mivel eddig nem hirdettek végeredményt ebben a versenyszámban, így az oroszokat kizárják, ezáltal pedig USA, Japán, Kanada lesz a dobogósok sorrendje. A döntésre ugyanakkor jó eséllyel márciusig várni kell, mivel akkor lesz a NOB végrehajtó bizottságának következő ülése, amelyen szóba kerülhet ez a helyzet.
Emiatt egyáltalán nem meglepő, hogy az amerikai olimpiai és paralimpiai bizottság (USOPC) üdvözölte a TAS ítéletét. “A mai egy olyan nap, amelyet kettő éve türelmetlenül vártunk, mert ez nem csak az amerikai csapat sportolói számára jelentős győzelem, hanem a világ minden, a fair play szellemében és tisztán küzdő sportolója számára is az. Várjuk azt a napot, amikor tiszta szívvel ünnepelhetjük majd ezeket a sportolókat” – jelentette ki Sarah Hirshland, a USOPC vezérigazgatója.
A WADA szintén üdvözölte a TAS ítéletét. Witold Banka, a szervezet elnöke X-bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy az országoknak fontolóra kellene venniük törvényeik olyan irányban történő szigorítását, hogy föl lehessen lépni a kiskorú sportolók edzői, orvosai és egyéb támogató emberei ellen, amennyiben az illetővel kapcsolatban doppingvétségre derül fény. Az ilyen embereket börtönbe kell juttatni, mivel a gyermekek doppingolása megbocsáthatatlan – jelentette ki éles hangon a lengyel sportvezető.
Az NKU szintén elégedett az ítélettel. A szövetség annak idején éppen a Valijeva-ügy miatt döntött úgy, hogy 15-ről 17 évre emeli föl a felnőtt versenyek alsó korhatárát. Ezt a döntést a sportolók fizikai, mentális és érzelmi egészségével indokolták.
Orosz részről természetesen nem örülnek az ítéletnek, hiszen folyamatosan azt hangoztatták, hogy Valijeva igazából ártatlan, mert véletlenül került szervezetébe a tiltott szer, egyben az egész botránynak politikai színezete van. Ilyen szellemben nyilatkozott Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője is, aki az ítéletet kommentálva annyit mondott, hogy tisztán politikai háttere van a döntésnek.
Az Orosz Olimpiai Bizottság egy hosszú közleményben kijelentette, hogy hadat üzentek az orosz sportnak. “Sajnos a TAS döntése negatív, de nem számolhattunk ennek a nemzetközi szervezetnek függetlenségével és objektivitásával, hiszen ennek ellenkezőjéről győződhettünk meg minden korábbi, az orosz sportolókkal szembeni eljárás során” – áll a közleményben.
Kamila Valijeva eme cikk megjelenéséig (2024. január 30. 8:30) nem nyilvánult meg az ügyben. A mostani döntés azt jelenti tehát, hogy a még mindig csupán 17 esztendős műkorcsolyázó, aki pár hete megnyerte az idei orosz bajnokságot, 2025. december 25-éig nem versenyezhet, s minden, 2021 karácsonya óta mostanáig elért eredményét törlik. Valijevának arra tehát megvan az esélye, hogy indulhasson a 2026-os téli olimpián, ám nem lesz sok ideje a kvóta megszerzésére, hiszen a játékokra februárban kerül sor, azaz lényegében egy hónap alatt kellene az indulási jogot megszereznie, föltéve, hogy nem érik további szankciók az orosz műkorcsolyázókat a történtek miatt.
Véget ért tehát egy több mint hétszáz napja húzódó történet, ami sajnos mindenkinek ártott, aki érintett volt benne. Ártott Kamila Valijevának, akit minden bizonnyal félrevezettek a hozzá közel állók, hiszen egy 15 éves kislánynak nem az a legfőbb dolga, hogy odafigyeljen arra, mit szed be. A stábjának kellett volna tisztában lennie azzal, hogy milyen anyagokhoz nyúlhat és milyenekhez nem. Nagy a gyanúja annak, hogy tudatosan doppingolhatták a fiatal lányt, aki erről nem is tudott semmit. Ilyen szemszögből nézve akár még igazságtalannak is nevezhetnénk a mostani eltiltást, ám nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az olimpiai vegyescsapat-versenyben indult többi sportoló számára is igazságtalan lett volna az, ha egy olyan versenyzőt magában foglaló csapat mögött végeztek volna hivatalosan is, aki nem sokkal azelőtt tiltott szert használt.
Az amerikaiak, a japánok és a kanadaiak is közel kettő éven át bizonytalanságban voltak amiatt, hogy mi lesz a verseny végeredménye, s ugyan a NOB végleges döntése jelen állás szerint csak márciusra várható (bár a vb-t rendkívüli ülésre is össze lehet hívni), de az eredmények törlésére vonatkozó ítélet után szinte kizárt, hogy ne zárják ki az oroszokat utólag ebből a versenyszámból. Ettől függetlenül mindhárom országban jogosan kritizálhatják az ügymenet lassúságát, de ezért elsősorban az orosz felet terheli a felelősség, amely nyilvánvalóan igyekezett eltussolni az ügyet, mert pontosan tudta, hogy mi az igazság, s annak kiderülése milyen következményeket von maga után. Ebben az orosz sportvilágnak sok tapasztalata gyűlt össze az államilag szervezett doppingrendszer leleplezése óta eltelt közel tíz évben.
Az ügy ártott a különböző nemzetközi sportszervezeteknek is, hiszen a WADA-t az Oroszország körüli feszült geopolitikai helyzettel összefüggésben a politikai részrehajlás vádja érte, mivel lengyel elnöke van, s köztudott, hogy a lengyel politikai vezetés élesen szemben áll Oroszországgal a kelet-ukrajnai események miatt. Witold Bankáról nem árt tudni, hogy mielőtt WADA-elnökké választották, az egyik nagy, éveken át kormányzó lengyel párt politikusa volt. Ugyan a WADA-t nem érte politikai befolyásolás ebben az ügyben, de kétségtelenül lehet kapcsolatokat keresni ilyen tekintetben is. Ugyanakkor nem csak emiatt érték – főleg orosz részről – támadások a doppingellenes szervezetet, hanem amiatt is, hogy milyen bánásmódban kellene részesíteni a kiskorú sportolókat. A WADA kódexe értelmében a 16 éven aluliak védettséget élveznek, ami nem a jogi felelősség alóli mentességet jelenti, hanem azt, hogy fokozott körültekintéssel kell eljárni ügyükben. Elég erős a gyanú, hogy Kamila Valijevát megvezették a hozzá közel álló személyek, így nem meglepő Bankának azon tegnapi üzenete, miszerint a jövőben szigorúbban kellene föllépni a fiatalkorú sportolókat segítőkkel szemben doppingvétség esetén. Ebből a kijelentésből viszont az is kiderül, hogy a WADA szabályozása nem elegendő vagy egyáltalán nincs is megfelelően szabályozva, hogyan is kell cselekedni ilyen speciális ügyekben.
Végső soron kritikák érték az NKU-t is, amiért korábban lehetővé tette 18 éven aluli sportolók szereplését is felnőtt versenyeken. Bár a 15 éves alsó korhatárt fölemelték 17 évre, de már annak idején is többen kritizálták amiatt a nemzetközi szövetséget, hogy nem szabott komolyabb határt a még bőven utánpótláskorú versenyzőknek a felnőttek között történő indulására vonatkozólag, pedig nem feltétlenül szerencsés a nagyon fiatalokat az élmenőkkel egy mezőnyben szerepeltetni, még akkor sem, ha egyébként hatalmas tehetségek és le tudnak győzni mindenkit, akár tisztán is.
Pont került tehát a 2022-es téli olimpia legnagyobb botrányának végére, azonban csak bizakodni lehet abban, hogy a jövőben nem fogunk kamasz sportolók doppingügyeiről hallani, olvasni, mert megdöbbentő, hogy már ilyen fiatal korban is előkerülnek a tiltott szerek. Remélhetőleg valóban szigorúbb föllépés fog következni a jövőben.
A kiemelt kép forrása: francsjeux.com