Alighanem a világ legkeményebb maratonjára került sor a napokban Oroszországban, az északi sarkkör térségében. Az Ojmjakon Maratonon egészen horribilis körülmények között kellett megtenniük a vállalkozó szellemű bátraknak egy komplett vagy egy félmaratoni távot. Nem sokan vállalkoztak erre, de akik igen, azok becsülettel teljesítették a különböző távokat és célba értek.
Hogy milyen nehéz teljesíteni egy maratont, azt csak azok tudhatják, akik már legalább egy alkalommal lefutották a 42 195 méteres utat, azt a legendás távot, amelyet a görög hírnök, Pheidippidész Kr. e. 480-ban megtett, hogy közölje Athénnal a maratoni csata megnyerésének hírét. Bár minden bizonnyal ez tényleg csak egy legenda, mivel a történészek többsége szerint nem történhetett meg a valóságban pontosan így, de ettől függetlenül napjainkban már mindenki elfogadja a sportban maratoni távként, pedig az, hogy egészen pontosan 42 195 méterről van szó, az 1908-as londoni olimpiához kapcsolódik, mert a brit királyi család kikötötte, hogy a maraton résztvevőinek az olimpiai stadion királyi díszpáholya előtt kell célba érniük, így a Windsor-kastélytól számított távolság ennyi lett és mindmáig ezt alkalmazzák.
Közel 2500 év elteltével a maraton az atlétika egyik legnépszerűbb versenyszáma, hiszen világszerte százezrek vesznek részt a különböző viadalokon. A szakmabeliek úgy tartják, hogy a legideálisabb futóidő a nem túl meleg, de nem is túl hideg és közepes páratartalmú idő. Nem véletlen, hogy a maratonok többségét tavasszal és/vagy ősszel rendezik. Ezek alapján különösen nehéz elképzelni, hogy mit élhettek át azok az orosz maratonfutók, akik vállalkoztak a Föld minden bizonnyal leghidegebb maratonjának teljesítésére január 13-án.
Idén immár hatodik alkalommal írták ki az Ojmjakon Maratont, melyre Oroszország északkeleti részében, Kelet-Szibériában, azon belül Jakutföldön került sor, Ojmjakon település térségében. Jakutföld a Föld leghidegebb lakott területe. Bár hatszor akkora, mint Franciaország vagy Spanyolország, ám alig egymillióan lakják, hiszen a térségben az év közel háromnegyedében fagyos az időjárás, a föld szinte állandóan be van fagyva, vagyis itteni szemmel nézve extrém körülmények uralkodnak.
Ojmjakon a Föld leghidegebb állandóan lakott települése, ugyanis januárban az átlaghőmérséklet -42 és -50 Celsius-fok között alakul, s a legmelegebbnek számító júliusban is csak 22 fok körül alakul a legmagasabb hőmérsékletek átlaga, de nem ritka, hogy napközben sincs melegebb 6-7 foknál ilyenkor. Bár egyes szakértők szerint Verhojanszk számít a Föld leghidegebb állandóan lakott helyének, de hivatalosan az Ojmjakonban regisztrált -71.2 Celsius-fokot tekintik ebből a szempontból rekordnak. Csak összehasonlításképpen írom ide, hogy Magyarországon a történelmi hidegrekord -35 Celsius-fok, amelyet 1940. február 16-án Görömbölytapolcán, a mai Miskolctapolcán regisztráltak.
Ezen a területen rendezték meg 38, kizárólag orosz futó részvételével a 6. Ojmjakon Maratont, amelyen a 42 km-es teljes táv mellett félmaratoni, azaz 21 km-es utat is lehetett teljesíteni. A versenyzők Oroszország hat régiójából érkeztek, olyan területekről, ahol a jakutföldihez hasonló körülmények uralkodnak.
A verseny helyi idő szerint reggel 6 órakor -55°C-ban rajtolt el. Az indulóknak a 462 lakossal bíró Ojmjakonból az 1256 lelket számláló Tomtorba, a környék közigazgatási székvárosába kellett elfutniuk természetesen nagy hóban és jócskán befagyott talajon.
A versenyzőket orvosok kísérték a teljes út során, hogy megelőzzék a fagyási sérülések kialakulását, de végül a hírek szerint szerencsére senkinek sem esett komolyabb baja.
A futók különböző szakmákat űznek a hétköznapokban, s életkort tekintve is színes volt a kép, hiszen nyugdíjasok is indultak, de akadtak profi sportolók is a mezőnyben. A 38 versenyzőből végül 12 férfi és 2 nő teljesítette a távot. A férfi és a női győztes is 100-100 000 rubelt, mai árfolyamon 396 000 forintot kapott jutalomként, de természetesen minden indulónak és főleg a célbaérőknek járt az elismerés.
A férfiaknál Konsztantyin Dragunov győzött, aki 3 óra 7 perc alatt teljesítette a 42 km-es távot. A 2.-ként célbaért Mihail Aproszimov 3:36 perces időeredményt ért el, míg a 3. helyen záró Albert Szivcov 3:57 perces időt produkált. A női győztes, egy bizonyos Izabella Boriszova 3:37 perc alatt teljesítette a távot, azaz egy perccel maradt el a férfi másodiktól. A női 2. és egyben utolsó helyezett, Marina Szedaliscseva 4:25 perc alatt ért célba.
Azt hiszem, ha akad olvasóim között maratonfutó, nehezen tudja felfogni, hogyan lehet -55 fokban teljesíteni egy maratont. Ám ezek a bátor oroszok bizonyítják, hogy igenis megvalósítható mindez, persze a legnagyobb óvintézkedések megtétele mellett, hiszen ekkora, Magyarországon elképzelhetetlen hidegben nagyon gyorsan fagyási sérüléseket lehet összegyűjteni, s a fagyhalál kockázata is jelentősen megnő.
Mindenképpen megemelhetjük létező vagy nem létező kalapunkat, de akár az elmúlt napokban megszokott nappali mínuszok idején viselt téli sapkánkat a 38 induló és különösen a 14 célbaérő előtt finoman szólva sem mindennapi teljesítményük miatt.
A kiemelt kép forrása: SAKHA GOV.