Nagy port kavart a Nemzetközi Jégkorong Szövetség (IIHF) azon múlt heti döntése, amellyel kizárta az izraeli válogatottakat az idei világversenyekről arra hivatkozva, hogy az izraeli-palesztin háború miatt világszerte megszaporodott az antiszemita bűncselekmények száma, s ettől óhajtják megvédeni az izraelieket és a többi csapatot egyaránt. Izraelben álcázott antiszemitizmusnak minősítették a döntést, azonban egy Kanadában játszó izraeli hokis megértésének adott hangot az IIHF döntése fölött. Ennek ellenére van rá esély, hogy végül mégsem maradnak le az izraeli válogatottak a világbajnokságokról.
Az IIHF Tanácsa, mely a szövetség döntéshozó szerveként működik, a múlt héten határozott arról, hogy felfüggeszti az izraeli válogatottak indulását az idei világbajnokságokon. Ez azt jelenti, hogy a felnőtt férfi és női, valamint a férfi U20-as nemzeti csapat sem indulhat az idei vb-n. Most már enyhült a szövetség hozzáállása, s közölte, hogy kész meggondolni magát ebben az ügyben.
Luc Tardif, az IIHF elnöke a kanadai közrádiónak írt válaszában kijelentette, hogy a bolgár hatóságokkal folytatott egyeztetések alapján úgy látszik, meglesznek a kellő biztonsági feltételei annak, hogy az izraeli válogatott szerepelhessen a jövő héten esedékes szófiai U20-as divízió III/A-s világbajnokságon. A tornán a házigazda bolgárok mellett Törökország, Mexikó, Új-Zéland és Kirgizisztán válogatottjai vesznek még részt. A fölsorolt országok közül a török vezetés többször is nyíltan kifejezte a Gázai övezetben végrehajtott izraeli katonai támadásokkal szembeni ellenérzéseit. A két ország viszonyát az sem javítja, hogy a napokban letartóztattak egy török élvonalban szereplő izraeli labdarúgót, akit gyűlöletkeltéssel vádolnak, mert a hétvégi bajnoki mérkőzésen szerzett gólja után egy olyan pólót mutatott föl, amivel arra utalt, hogy Izrael akkor állt 100. napja háborúban a Hamász palesztin terrorszervezettel.
Tehát annak meglehet az esélye, hogy az izraeli-török mérkőzés feszült hangulatban folyjon le, de a bolgár szervezők szerint nincs mitől tartani. Mivel hétfőn kezdődik a vb, ezért ennek ügyében sürgősen dűlőre kellene jutniuk a feleknek.
Kérdés azonban, hogy mi lesz a felnőtt válogatottakkal. A férfiak április végén Belgrádban szerepelnének a divízió II/B-s világbajnokságon, a hölgyek pedig március végén Észtországban lennének érdekeltek a divízió III/B-s világbajnokságon.
Az IIHF minden résztvevő csapat biztonságára hivatkozva hozta meg az izraeliek felfüggesztéséről szóló döntését, amellyel állítása szerint a zsidó állam hokisait is óvni akarja, mert világszerte növekedett az antiszemita bűncselekmények száma a gázai konfliktus tavaly októberi kitörése óta, s a nemzetközi szövetség nem szeretné, ha bármelyik rendezvényén bármilyen incidens történjen.
Tény és való, hogy elég furcsa döntésről van szó, hiszen az izraelieket lényegében azért büntetik, mert országukat megtámadták, s nem meglepő módon Izraelben elég éles reakciókat váltott ki ez a határozat. A Jerusalem Post című helyi újság idézi Simon Davidsont, az izraeli parlament, a Knesszet sportbizottságának elnökét, aki szerint önkényes döntést hozott az IIHF, amely ráadásul ellenkezik a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) szabályaival.
Az Izraeli Olimpiai Bizottság a múlt héten kilátásba helyezte, hogy beperli az IIHF-et a Sportdöntőbíróságnál Lausanne-ban. Elnöke, Yael Arad egykori cselgáncsozó úgy fogalmazott, hogy ez egy veszélyes és példátlan döntés, amelyben a sportolók biztonságának álcája mögé bújtatott antiszemitizmust vélnek fölfedezni.
Kicsit tárgyilagosabban értékelte a helyzetet Eliezer Sherbatov, az izraeli férfi válogatott csapatkapitánya, aki Québecben játszik. A jégkorongozó a kanadai közrádiónak így nyilatkozott:
“Amikor megtudtam a hírt, először mérges voltam, de most már meg tudom érteni az IIHF döntését, miszerint nem tudják garantálni a biztonságunkat. Sajnálom a döntést, mert ez egy nagy presztízsű torna és már mindannyian alig vártuk, hogy ismét együtt játszhassunk. Ugyanakkor, amikor azt látom, hogy jelenleg növekszik az antiszemitizmus, talán ez a jó döntés. Nem zártak ki minket úgy, mint az oroszokat. Az IIHF egyszerűen félti a mi és a többi csapatok biztonságát”.
Mivel döntése megosztottságot, de talán inkább felháborodást váltott ki, ezért az IIHF a hétvégén kiadott közleményében magyarázkodásra szorult. “Nincs szó az izraeli szövetség elleni szankcióról. Az izraeli szövetség változatlanul teljes jogú tagunk”.
Hozzáteszi a közlemény, hogy februárban és márciusban is összeül az IIHF Tanácsa, hogy megvitassa a nemzetközi szövetség által szervezett eseményekkel kapcsolatos biztonsági kérdéseket. Az ígéret szerint minden torna esetében külön-külön hoznak végleges döntést az alapján, hogy a rendezővárosok milyen biztonsági intézkedéseket fognak bevezetni annak érdekében, hogy minden rendben legyen.
Az IIHF döntésének talán motivációja lehetett az 1972-es müncheni olimpián történt vérengzés, aminek keretében palesztin terroristák 11 izraeli sportolót és edzőt öltek meg. Bár a drámához nagyban hozzájárult a nyugatnémet hatóságok teljes felkészületlensége, de a mai világhelyzetet látva valahol érthető, hogy a szövetség nem akar nagy kockázatot vállalni, nehogy aztán olyasmi történjék akár a pályán, akár azon kívül, ami miatt aztán megint magyarázkodni kellene. Ugyanakkor manapság sokkal felkészültebbek a belbiztonsági szervek a világ legtöbb pontján egy támadásra, mint ötven évvel ezelőtt, így az izraeli jégkorongozók biztonsága is jobban szavatolható volna.
Úgy gondolom, hogy nem szerencsés a kizárásról szóló döntés, hiszen végső soron a sportolókat büntetik azért, mert országuk háborúba keveredett egy ellenségével. Amennyiben az orosz és fehérorosz sportolók kapcsán pont az volt az indok a kizárások ellen, hogy ők nem tehetnek kollektíven kormányaik és hadseregeik cselekedeteiről, akkor az izraeli hokisok kapcsán is megáll a lábán ez az érv.
A kiemelt kép forrása: By Marko Stanojević – Own work, CC BY-SA 3.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=32110702