Nem is olyan régen még arról olvashattunk, hogy Katalónia komolyan gondolkodik egy téli olimpia megrendezésében. Már akkor sokan kétkedtek abban, hogy a nem éppen téli időjárásáról ismert Spanyolország alkalmas volna-e téli játékok fogadására még akkor is, ha tény és való, hogy az ország északkeleti részén fekvő hegységekben télen szokott hó lenni. Csakhogy a klímaváltozás Katalóniában is kihat a hegyvidéki állapotokra, így a hóhelyzetre is. Emiatt a tartomány egyelőre letett az olimpiarendezésről, amiben persze annak is szerepe van, hogy gyakorlatilag 2038-ig minden téli olimpia elkelt.
Véletlen egybeesés vagy egy tendencia kezdete? Nem sokkal azután, hogy Szapporó visszalépett a közeljövőben esedékes téli olimpiarendezéstől, most a spanyolországi Katalónia tartomány hozott hasonló döntést. Az okok eltérőek. A japán nagyváros, amely 1972-ben már rendezett téli ötkarikás játékokat, elsősorban a 2020-as tokiói nyári olimpia körüli korrupciós botrány negatív társadalmi hatásai miatt volt kénytelen letenni a pályázásról. Ezzel szemben Katalónia, amely Barcelona révén 1992-ben nyári játékoknak adhatott otthont, elsősorban klímaszempontok miatt döntött arról, hogy tartósan jegeli téli olimpiai álmait.
Már eleve sokan meglepődtek, amikor a 2022-es pekingi téli olimpia idején arról lehetett olvasni, hogy Katalónia komolyan gondolkodik a 2030-as játékok megpályázásában, ráadásul ezt Szarajevóval közösen vette tervbe. Legyünk őszinték, elég bizarr lett volna egy spanyol-balkáni közös rendezésű olimpia, hiszen Spanyolország és Bosznia-Hercegovina egymástól eléggé távol fekvő országok, ráadásul utóbbi esetében az általános fejlettség, előbbi esetében pedig a nem feltétlenül kőkemény téli időjárási körülmények voltak azok, amik megkérdőjelezték ennek a projektnek a sikerességét, egyáltalán létjogosultságát.
Végül a katalánok nem is pályáztak semmilyen formában sem az olimpiára, pedig már lassan egy referendum kiírása került terítékre ebben a témában, annyira komolyan vették.
Azután azonban, hogy a 2030-as téli olimpiát Franciaország, a 2034-est minden bizonnyal Salt Lake City rendezheti meg, a 2038-as eseménnyel kapcsolatban pedig Svájccal kezdeményezett célzott párbeszédet a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB), ezért leghamarabb 2042-ben, de még inkább 2046-ban lehetne esetleg esélye egy katalóniai téli olimpiának.
Ez igen hosszú idő, így nem is meglepő, hogy Laura Vilagrá, a katalán tartományi elnökség minisztere közölte, hogy 2024-ben nincs tervbe véve semmilyen olimpiai vagy paralimpiai pályázattal, tervvel kapcsolatos értekezlet sem a Spanyol Olimpiai Bizottsággal és az egyéb érdekeltekkel. A költségvetésben sem szerepel erre vonatkozó tétel.
A 2030-as spanyol téli olimpiai pályázat hivatalosan azon bukott el, hogy Katalónia és Aragónia tartományok nem tudtak megegyezni a helyszínek elosztását illetően, azonban a politikai szempontok mellett, sőt, lehet, hogy azokat is felülmúlva egy másik faktor idézte elő az olimpiai álmok elvérzését.
Anna Barnadas, a katalán tartományi kormány klímaügyekért felelős titkára a Catalunya Rádiónak adott nyilatkozatában arra célzott, hogy a régió nincsen abban az állapotban időjárási viszonyai miatt, hogy nagyszabású téli sporteseményeknek adjon otthont.
„A klímaváltozás egy bizonyított tény, amely egyre jellemzőbbé fog válni. A sípályák jelenlegi állapotát bemutató képeket látva nehezen elképzelhető, hogyan lehetne egy téli olimpiát megrendezni Katalóniában a mostani és a közeljövőben várható éghajlati feltételek mellett” – hangoztatta a titkár.
Ebből tehát arra következtethetünk, hogy Katalónia tartósan letett a téli olimpiáról. Bár nem érdemes előrejelezni azt, hogy milyen is lesz egy adott terület klímája a 2040-es években, hiszen ennyire hosszú időtartamra egyszerűen képtelenség pontos prognózist szolgáltatni, de Spanyolország általános klímaviszonyaiból kiindulva nem csoda, hogy az utóbbi évtizedekben számos alkalommal fölmerült téli olimpiarendezés gondolata rendre elég hamar meghalt, hiszen rendre az volt a fő ellenérv, hogy időjárásilag nem alkalmas az ország egy ilyen rendezvény fogadására.
Bár a Pireneusokban vannak hófödte hegycsúcsok és pl. Andorrában komoly tervek vannak a téli sportok terén, de ha összességében nézzük ezt a térséget, akkor megállapíthatjuk, hogy abszolút nem olyan kedvezőek a feltételek és a körülmények a téli sportolás különböző formáihoz, mint az Alpokban, ráadásul már ott is hallani tartósan hóhiányos egykori síparadicsomokról, tehát nem teljesen jó a helyzet.
Ezek alapján tehát nem valószínű, hogy Spanyolország valaha téli olimpiát rendez. Mint emlékezhetünk rá, a 2030-as évek téli olimpiáinak helyszínkiválasztási folyamatát is alapjaiban meghatározta a klímaváltozás, hiszen a NOB szigorú követelményrendszert alakított ki, melynek keretében többek között feltételként szabták meg a téli olimpiára pályázni szándékozó országok, régiók, települések számára, hogy a havas sportágak kijelölt helyszínein a rendezést megelőző 10 évben folyamatosan el kell érni egy bizonyos természetes hómennyiséget, a szabadtéri jeges sportágak helyszínein pedig egy bizonyos átlaghőmérséklet alatt kell maradni, hogy azok alkalmasak legyenek az adott sportágak fogadására.
Mint már évek óta tudjuk, a NOB-nál a fenntarthatóság is fontos szerepet játszik az olimpiák rendezése kapcsán, hiszen az Agenda 2020 és az Agenda 2020+5 programok keretében is az egyik, ha nem a legfőbb cél az, hogy egy olimpiára a lehető legkevesebb új helyszínt és infrastruktúrát kelljen kialakítani, s ha kell is új helyszín, az csak átmeneti legyen, hogy ezáltal minél kevesebb pénzből és minél kisebb lábnyom hagyása mellett lehessen színvonalas sportünnepeket tartani.
Spanyolország a téli sportok terén nem rendelkezik a legmagasabb szintű és kiterjedésű infrastruktúrával, így aligha felelne meg a NOB elvárásainak. Érdekes számomra az, hogy a spanyolok részéről nem nagyon hallani nyári olimpiai pályázatról, holott az ország sportéletében bizonyos szempontból kilométerkövet jelentett az 1992-es barcelonai olimpia, hiszen ezt követően indult el a spanyol sport nagyszabású fejlődése, elsősorban infrastrukturális téren, de azért bizonyos sportágakban a jó eredmények sem maradtak el, gondoljunk csak a labdarúgásra, a teniszre, de akár az autósportokra is. Jelenleg is már komoly küzdelem zajlik – elsősorban most még csak kommunikációs téren – a 2036-os olimpiaért bizonyos európai országok között, s ebbe a csatába Spanyolország is beszállhatna, föltéve, ha politikai rendszere nem lenne olyan ramaty állapotban, amilyenben manapság van. Amennyiben nem lesz ezen a téren gyors változás, akkor viszont akármilyen fejlett is az ország, nem a legnagyobb esélyekkel szállna harcba a rendezési jog elnyeréséért.
A kiemelt kép forrása: francsjeux.com