A 2010-es évek során sokáig úgy festett, hogy Kína töltheti be a fociban azt a szerepet, amit manapság Szaúd-Arábia, miszerint Európán kívüli országként egy egészen magas színvonalú és számos európai, illetve dél-amerikai sztárt fölvonultató bajnokságot tud létrehozni szinte a nulláról indulva. Pár évig úgy ahogy működött is a dolog, ám a 2020-as évekre ráfordulva kártyavárként omlott össze mindaz, amit pár esztendő alatt lényegében a semmiből építettek fel a kínaiak. Számos klub csődöt mondott és fény derült a sportágban uralkodó korrupcióra és fogadási bűnözésre is. Ennek egyik főszereplője Li Tie, a kínai válogatott korábbi szövetségi kapitánya, aki ellen jelentős összegű kenőpénzek kifizetése miatt folyik eljárás. Li most nyilvánosan beszélt az elkövetett bűnökről, amelyekből igen sötét kép rajzolódik ki a kínai fociban uralkodó állapotokat tekintve.
A CCTV kínai állami televízió helyi idő szerint kedden este vetített le egy dokumentumfilmet, amely a távol-keleti ország labdarúgásában kirobbant korrupciós botrány eddigi fejleményeit dolgozta föl. Ebben a műsorban megszólalt Li Tie, a kínai válogatott korábbi szövetségi kapitánya is, aki jelenleg előzetes letartóztatását tölti korrupció vádja miatt. A játékosként egykoron az angol Evertonban is megfordult, most 46 éves ex-szakember őszintén vallott arról, hogy még klubedzőként milyen aljasságokat követett el azért, hogy az edzői ranglétra csúcsára, azaz a szövetségi kapitányi posztra eljuthasson.
Li beismerte, hogy a Wuhan Zall csapatának vezetőedzőjeként a klub segítségét kérte abban, hogy ő lehessen a kínai válogatott szövetségi kapitánya, miután az olasz Marcello Lippi 2019 végén távozott a nemzeti csapattól. Linek – állítása szerint – élete álma volt az, hogy szövetségi kapitány legyen, s nem akarta elszalasztani a lehetőséget. Mivel azonban jó esély volt rá, hogy Lippi helyére egy másik külföldi szakembert hoz a kínai szövetség (CFA), ezért Li 2020 januárjában arra vette rá a wuhani klubot – bizonyos ellenszolgáltatásért cserébe -, hogy fizessen ki 2 millió yüant, mai árfolyamon több mint 96 millió forintot kenőpénz gyanánt Csen Hszu-juannak, a CFA akkori elnökének, hogy ezáltal Li lehessen az új szövetségi kapitány.
Li azt is bevallotta, hogy saját pénzéből 1 millió yüant, mai árfolyamon 48 millió forintot fizetett ki a szövetség főtitkárának, hogy teljesen biztosra menjen a kinevezést illetőleg.
Segített bizonyos másodosztályú kluboknak a feljutásban – pénzzel
Li Tie tehát 2020 elején megkapta a kínai válogatott szövetségi kapitányi posztját, s kevéssel kinevezése után előző munkáltatója, a Wuhan Zall csapatából négy játékost is behívott a keretbe, akik a dokumentumfilmben ugyancsak megszólaltatott egykori klubelnök elmondása szerint egyébként nem voltak válogatott szintű labdarúgók.
Li Tie ténykedése sem hozta meg a régóta várt áttörést a kínai válogatott számára, hiszen a csapat nem tudta kvalifikálni magát a 2022-es katari világbajnokságra, ezért a kapitány 2021 decemberében távozott.
Ezután nem sokkal derült ki, hogy Li is érintett a kínai labdarúgást addigra már alapjaiban megrengető korrupciós botrányban, melynek keretében már számos egykori szövetségi vezetőt, alkalmazottat, klubelnököket, klubtulajdonosokat és edzőket, játékosokat is meggyanúsítottak, többek ellen pedig vádat is emeltek korrupció, valamint mérkőzések eredményének manipulálása címén.
Merthogy korántsem csak kenőpénzek ide-oda küldözgetéséből állt Li Tie repertoárja sem. A volt kapitány arról is beszélt a dokumentumfilmben, hogy több kínai másodosztályú csapat mérkőzéseinek eredményét is manipulálta, hogy ezek a klubok feljuthassanak az első osztályba. Természetesen a szóban forgó klubok nem voltak hálátlanok Linek anyagi értelemben.
A kínai antikorrupciós ügyészség 2022 végén indított nyomozást Li Tie ellen, s ebbe a nyomozásba a CFA tíz vezető beosztású munkatársa és a korábbi elnök, Csen Hszu-juan is belebukott, mert ellenük is vádat emeltek. Csen ellen tavaly szeptemberben emeltek vádat és a dokumentumfilmben kijelentette, valóban jelentős pénzeket kapott a kínai labdarúgás különböző szereplőitől, akik ezáltal akartak kegyeibe férkőzni.
Li Tie és Csen Hszu-juan is bocsánatot kért a kínai focirajongóktól a történtek miatt. Előbbi kijelentette, a földön kellett volna maradnia és jogkövető magatartást kellett volna tanúsítania, míg utóbbi állítása szerint a legmélyebben szégyelli magát amiatt, amit elkövetett.
Jelenleg is folyik az eljárás a korrupciós és fogadási ügyben, s mindegyik vádlott ellen különböző kényszerintézkedéseket léptettek életbe, amíg meg nem születik a jogerős ítélet ellenük.
A kínai labdarúgásban földcsuszamlásszerű folyamatokat elindító korrupciós botrány kirobbanásához Hszi Csin-ping kínai elnök néhány évvel ezelőtt meghirdetett nagyszabású korrupcióellenes hadjárata vezetett, hiszen fény derült arra, hogy a kínai államapparátus számos szintjén történtek törvénytelenségek, s ezek ellen a kommunista rendszer vasszigorral igyekszik föllépni.
Hszinek minden bizonnyal fájhat az, hogy a labdarúgás is érintett lett ebben a történetben, hiszen a kínai államvezető a hírek szerint nagy focirajongó, s álma volt az, hogy a kínai válogatott és a bajnokság is minél magasabb szintre kerüljön Ázsiában és globálisan egyaránt.
A bajnokság néhány évig valóban nagy európai, dél-amerikai és afrikai sztárok egész sorát vonultatta föl, hiszen többek között Didier Drogba, Nicholas Anelka, Tim Cahill, Demba Ba, Carlos Tévez vagy éppen Stephan El Shaarawy is megfordult a kelet-ázsiai országban néhány szezon erejéig. Hatalmas pénzeket öltek a kínai klubfociba, ám a lufi túlságosan nagyra nőtt, ezáltal egy ponton szétdurrant. Egyre-másra mondtak csődöt élvonalbeli klubok, köztük bajnokcsapatok is, a szerencsésebb egyesületek pedig megúszták jelentős tőkeelvonásokkal vagy tulajdonosváltásokkal, mivel számos tulajdonos került szorult anyagi helyzetbe, így kénytelen volt megválni klubjától. Jóval kevesebb pénz van ma a kínai fociban, ezáltal a nagy sztárok is elhagyták az országot, s nemzetközileg ismert labdarúgó legfeljebb levezetni megy oda manapság, ahogy az a 2000-es években is jellemző volt.
Ami a válogatottat illeti, a kínai bajnokság lufijának szétdurranását nem csak a korrupció és a túlzott költekezés mellőzésével lehetett volna elkerülni, hanem azáltal is, hogy a helyi tehetségekre alapozzák ezeknek a csapatoknak a működését, akik a nemzetközi sztárok mellett sokat fejlődhettek volna. Ez jó alapot szolgáltathatott volna a kínai válogatottnak is, amelytől elvárás volt, hogy rövid időn belül jusson ki egy világbajnokságra. Ez azonban továbbra is csak 2002-ben sikerült a nemzeti csapatnak, azóta egyszer sem. Jól szemlélteti az állapotokat, hogy a kínai válogatott jelenleg 79. a FIFA világranglistáján, ami azt jelenti, hogy tíz évvel ezelőtti pozícióját foglalja el ma is.
Végezetül Hszi elnök nagy vágya volt az is, hogy Kína világbajnokságot rendezzen. Afelől nem lehetnek kétségeink, hogy az ország gazdaságilag és infrastrukturálisan is tökéletesen alkalmas lenne egy vb megrendezésére, hiszen nyári és téli olimpiának is viszonylag nagy sikerrel adott otthont az elmúlt 15 évben. A korrupciós és fogadási botrányok azonban a kínai labdarúgás nemzetközi megítélését is alaposan megtépázták, így szó sem lehetett róla, hogy az ország pályázzon akár a 2030-as, akár egy későbbi világbajnokság rendezésére. Mint tudjuk, Szaúd-Arábia lényegében megvette magának a 2034-es világbajnokságot, miután a 2030-as tornát három földrész hat országában tervezik lebonyolítani. Kína is vehetett volna magának egy vébét, ám alighanem még a FIFA egyébként korrupt vezetésének is sok lett volna, ha egy olyan országgal jut dűlőre, amelyben éppen játékosok, edzők és vezetők sokaságát csukják börtönbe éppen mohóságuk miatt.
A kínai labdarúgás tehát nagyjából oda süllyedt vissza, ahol tíz éve is volt, s ebben sokan mások mellett Li Tie-nek, az ország első Premier League-légiósának és a szövetség volt elnökének is jelentős szerepe és felelőssége van.
A kiemelt kép forrása: Jia Haocheng / Zuma / Panoramic