Már csak nagyjából hét és fél hónap van hátra a 2024-es olimpiáig, de jelen pillanatban sincs végleges döntés az orosz és fehérorosz sportolók indulásáról. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) a múlt héten azt ígérte, hogy jövő márciusig döntést hoz a kérdésben, azonban több nemzetközi sportszervezet is sürgeti a NOB-ot, hogy minél előbb hozza meg végleges határozatát, mert nagy a bizonytalanság, miközben egyre több kvóta kerül kiosztásra.
A kommunikáció finom művészet a NOB-nál. Precíziós gyakorlat, ahol minden szót szakértő gondossággal választanak ki, azzal a céllal, hogy eleget mondjanak az elmondani kívánt dolgok megértéséhez, de anélkül, hogy a lényeget túlságosan hangsúlyoznák.
Nagyjából így lehet összefoglalni az ötkarikás szervezetnek az orosz és fehérorosz sportolók jövő nyári olimpiai indulásával kapcsolatos kommunikációját. Eddig mindig arról beszéltek a megszólalt vezetők, hogy időt kell adni a döntésnek ebben a kérdésben, de most már lassan eljutunk oda, hogy az idő elfogy, mert vészesen közeleg az olimpia és jó lenne tudni, hogy hány sportoló lehet majd ott a különböző versenyeken. Ezt fölismerték a nemzetközi sportszervezetek, egész pontosan az olimpiai sportágak nemzetközi szövetségeit tömörítő föderáció, valamint maguk a nemzetközi szakszövetségek is.
Kedden került sor Lausanne-ban, a NOB székhelyén az idei Olimpiai Csúcsra, melyen az ötkarikás mozgalom vezetői egy 40 pontból álló nyilatkozatot fogadtak el.
A negyven pontból négy azonban többféle értelmezésre is lehetőséget ad homályos megfogalmazása miatt, s ide tartozik az orosz és fehérorosz sportolók olimpiai szereplésének kérdése is.
Magatartásához, de még inkább kommunikációs stratégiájához hűen a NOB hivatalosan nem közölt semmi újat ebben a témában. Az Olimpiai Csúcson elfogadott nyilatkozatban foglaltak azonban aligha hagynak kétséget afelől, hogy a bizottságnak mi a szándéka: az orosz és fehérorosz útlevéllel rendelkező egyéni sportolók (tehát a csapatok nem) semlegesekként ott lehessenek az olimpián. Ebben semmi új sincs, hiszen a NOB már márciusban megfogalmazta ezeket a kritériumokat, mint ahogy azt is, hogy csak azok a sportolók vehetnek részt a játékokon, akik nem tartoznak katonai vagy rendőri szervezethez és nyíltan nem is támogatják kormányaik katonai és politikai lépéseit, amelyeket esetleg a világ nagyobb része elítélne.
Azonban lehet még egy csavar a történetben, ami akadályozhatja a két kelet-európai ország versenyzőinek olimpiai részvételét. Ugyanis ahhoz, hogy valaki semlegesként olimpiai kvótára legyen jogosult, kérelmet kell benyújtani az adott sportág nemzetközi szövetségéhez, s annak kell elbírálnia a kérelmeket. A kérelem formátumáról döntés született az Olimpiai Csúcson, tehát annyit már tisztázódott a helyzet, hogy minden érintett tudhatja, mit kell benyújtania, hogy esélye legyen az olimpiai indulásra. Itt azonban kissé paradox helyzet áll elő, ugyanis a NOB egyáltalán nem kötelezte az egyéni sportágak nemzetközi szövetségeit arra, hogy engedélyezze az oroszok és fehéroroszok olimpiai szereplését, csak ajánlásként fogalmazta meg ezt.
Így most is ott tartunk, hogy vannak olyan sportágak, ahol visszaengedték a két ország versenyzőit, s akadnak olyan sportágak, ahol pedig nem vagy pedig még később döntenek erről. Például az atlétikában erősen valószínűtlen, hogy visszatérhetnek az orosz és fehérorosz sportolók, mivel ott lassan egy évtizede ki vannak tiltva az oroszok a doppingbotrányok miatt, s a kialakult geopolitikai helyzet következtében már a doppingügyektől függetlenül sem akarja a nemzetközi szövetség visszaengedni az orosz szövetséget, s nyilván a fehéroroszok is tiltólistára kerültek az ismert okokból kifolyólag.
Annak érdekében, hogy minél előbb, akár még idén végleges és kötelező érvényű döntés szülessen a kérdésben, több nemzetközi sportszervezet is azon álláspontjának adott hangot, hogy a NOB-nak nem kéne megvárnia a jövő márciust a döntéshozatallal, hanem minél előbb pontot kellene tennie a lassan kettő éve húzódó ügy végére. Egy közleményben az azt aláíró szervezetek, köztük a nyári és a téli olimpiai sportágakat tömörítő szövetségek, illetve az egyes sportágak nemzetközi szakszövetségei elsősorban amiatt sürgetik a döntést az oroszok és fehéroroszok kérdésében, mert javában zajlanak a kvótaszerző események az olimpiára, s jó lenne pontosan látni, hány kvótát lehet kiosztani sportáganként és országonként, hiszen az egyéni sportokban lényegesen több indulási jog van függőben, mint a csapatsportágakban, de utóbbi kategóriában továbbra is él a két ország kitiltása, így ezek nem érintettek a mostani bonyodalomban.
Az aláírók a lehető leggyorsabb döntést szeretnék, de jelen állás szerint 2024. január 18-ig várniuk kell, mert a NOB végrehajtó bizottsága legközelebb akkor tervez összeülni a dél-koreai Gangwonban, az ifjúsági téli olimpia helyszínén. Mint föntebb említettem, márciusban várható végleges döntés, merthogy március közepén lesz a vb következő ülése a januári alkalmat követően.
A közlemény szerint minden földrész olimpiai bizottságai támogatják a minél előbb történő döntésre vonatkozó kérést, mert a nemzeti olimpiai bizottságoknak és elsősorban a sportolóknak nagyon jól jönne, ha tiszta képet kapnának arról, milyen erőviszonyok közepette kell harcba szállniuk a kvótákért.
A kezdeményezéshez a NOB sportolói bizottsága is csatlakozott. A testület elnöke, Emma Terho finn sífutónő az Olimpiai Csúcson elmondott beszédében üdvözölte a nemzetközi szervezetek közös föllépését és leszögezte, a világ sportolóinak többsége ellenzi, hogy bármelyik versenyzőt hazája politikai vezetésének döntései miatt büntessenek. A sportolóknak is céljuk az, hogy a NOB minél előbb döntsön az oroszok és a fehéroroszok visszaengedéséről.
Az idő fogy és főleg a mostani fejlemények fényében nem tűnik tarthatónak a márciusi határidő, pláne, hogy akkor már csak szűk negyedév lesz hátra a kvótaszerzési időszakból, hiszen június 30-áig lehet kvótákat szerezni, azt követően legfeljebb visszalépések vagy kizárások esetén fölszabaduló kvótákat lehet megszerezni, de azok sorsáról az adott sportág nemzetközi szövetsége dönt, nem pedig kvalifikációs verseny.
Más kérdés azonban, hogy az oroszok és a fehéroroszok mennyire óhajtanának a mostani feltételek mellett indulni az olimpián. Eddig rendre azt hangoztatták mindkét ország sportvezetői, hogy elfogadhatatlannak tartják a feltételeket, mert szerintük ezzel hazaárulásra akarják kényszeríteni a sportolókat. Mivel semmi változás sem körvonalazódik ebben a tekintetben, ráadásul a NOB októberben felfüggesztette az Orosz Olimpiai Bizottság tagságát az elcsatolt ukrajnai megyék támogatása miatt, így valószínűtlen, hogy bármilyen enyhülés bekövetkezne.
Tovább ronthatja a helyzetet, hogy Oroszország jövőre két nemzetközi multisport-eseményt is szeretne megrendezni. Júniusban Kazany adhat otthont a BRICS-játékoknak, melyen a hasonló nevű nemzetközi szervezet országai, azaz Oroszország, Brazília, Kína, India és Dél-Afrika, valamint egyéb csatlakozó államok sportolói indulhatnának számos sportágban. Szeptemberben kerülne sor a Barátság Világjátékokra, melynek helyszíne Jekatyerinburg lenne. Itt is sok sportágban lennének versenyek és több ország részvételét várják. Egyelőre hivatalosan csak Kazahsztán jelezte, hogy szívesen elküldi sportolóit az Ural-menti városba, de jó eséllyel a posztszovjet térség legtöbb, főleg ázsiai országa is indulna majd, amennyiben tényleg megvalósul ez a rendezvény.
A NOB többször kijelentette és kedden ismét leszögezte, hogy a két sportesemény megrendezése egyfelől csak növelné a sportvilág megosztottságát, másfelől a politikai propaganda eszközévé válhatna, hiszen jó eséllyel az oroszok megtépázott hírnevüket is szeretnék valamennyire helyreállítani ezzel a két nagyszabású rendezvénnyel. Harmadik kifogásként a doppingellenes küzdelem került szóba, mivel az sem tisztázott, hogy milyen szabályok vonatkoznának a doppingellenőrzésekre, az viszont valószínű, hogy nem a WADA ellenőrei működnének közre a két eseményen, mert a világügynökség nemrégen szintén elhatárolódott a BRICS-játékoktól és a Barátság Világjátékoktól, ráadásul évek óta hűvös viszonyt ápol az oroszokkal. Márpedig ebben az esetben a résztvevő sportolók helyzete eléggé kényelmetlenné válhat, mert akár szankcionálhatják is őket az ilyen eseményeken történő szereplésért. Ezt erősíti az is, hogy az Olimpiai Csúcson a nemzetközi szövetségek jelezték, nem óhajtják fölvenni versenynaptárukba a két eseményt.
Jelenleg itt tart az orosz és fehérorosz sportolók kálváriája. Kíváncsian várjuk, hogy idén fog-e még történni valami ebben az ügyben, vagy pedig a januári NOB-tanácskozásig várnunk kell. Az biztos, hogy az idő tényleg egyre jobban fogy, így igazuk van azoknak, akik minél előbbi döntést sürgetnek.
A kiemelt kép forrása: francsjeux.com