Peter Wright nem cserélt nyilat és Európa-bajnok lett

Oláh Gergely
0

A hátunk mögött hagyott hétvégén került sor a profi dartsjátékosok Európa-bajnokságára Dortmundban. Az esemény nagyon magas színvonalat és több meglepetést hozott, így kicsit a végső győztes és a finalista kiléte is meglepő volt. Peter Wright és James Wade sem remekelt eddig idén, de tegnap este mégis ők játszották a döntőt, melyet végül Wright nyert meg, akinek sikerében komoly szerepe lehetett annak is, hogy az egész tornát ugyanazzal a nyílkészlettel játszotta végig, nem csere-berélte azokat. A tornának volt egy nagy felfedezettje is Gian van Veen személyében, aki egészen az elődöntőig jutott. Sajnos nem volt minden fenékig tejfel Dortmundban, mert a német közönség viselkedésével és a szervezők nem éppen megfelelő hozzáállásával is adódtak gondok.

A szokásoknak megfelelően október utolsó hétvégéjén, egész pontosan csütörtöktől vasárnapig került sor a profik szervezete, a PDC Európa-bajnokságára. A kontinenstorna különlegességét az adta, hogy azon nem csak európai játékosok vehettek részt, hiszen a European Tour sorozat 13 állomásán, melynek ranglistája alapján az Eb mezőnye összeállt, a más földrészekről érkezők is indulhattak. Idén egyetlen nem európai szerepelt a versenyen az ausztrál Damon Heta személyében. Ott volt a mezőnyben a tavaly nagy meglepetésre diadalmaskodó Ross Smith, de szinte az összes nagyágyú is, így többek között a négyszeres Európa-bajnok Michael van Gerwen, a kétszeres Eb-győztes Rob Cross, s az egy-egy győzelemmel rendelkező Peter Wright és James Wade is.

A hazaiaknak is volt miért, pontosabban kiért kilátogatniuk a Westfallenhalléba, hiszen Gabriel Clemens, Martin Schindler és a European Tour utolsó fordulóját óriási meglepetésre megnyerő, az azt megelőző magyarországi versenyen Major Nándortól még kikapó Ricardo Pietreczko is kvalifikálni tudta magát a 32-es mezőnybe.

A tornát nem előzte meg sorsolás, mivel előre meg volt szabva, hogy az 1. fordulóban az egymással összekerülő játékosok European Tour-ranglistás helyezésének összesen 33-nak kell lennie, azaz az 1. a 32.-kel, a 16. pedig a 17.-kel került össze. Komoly izgalmakra lehetett számítani, hiszen idén rekordszámú, 10 játékos tudott European Tour-fordulót nyerni.

Az 1. fordulóban hat nyert legig tartottak a mérkőzések, ahogy az a European Tour-on is jellemzően lenni szokott. Ahogy manapság a dartsban lenni szokott, sok meglepetés történt ezen a versenyen is, hiszen rögtön az első akadálynál elbukott a European Tour ranglistáját idei három tornagyőzelmének köszönhetően megnyerő, ezáltal Dortmundban 1. kiemelt Dave Chisnall, akit a 32.-ként jegyzett Chris Dobey vert meg 2:0-ás hátrányból fordítva 6:2-re.

Meglepetésnek lehet még nevezni azt, hogy Danny Noppert 6:0-ra kiütötte az idén UK Opent nyert Andrew Gildinget. Elsőre meglepőnek tűnhetett az is, hogy José de Sousa megverte Jonny Claytont, az északír rangadón pedig Daryl Gurney fölülmúlta Josh Rockot, hiszen előzetesen inkább a vesztes felek esélyei lehettek némileg nagyobbak a győzelemre, ám hozzá kell tenni, hogy mostanában sem Clayton, sem Rock nincs nagy formában.

Alaposan megizzadt a továbbjutásért Michael van Gerwen. A 2014 és 2017 között zsinórban négy Európa-bajnokságot nyerő holland a lett Madars Razmával csapott össze. A balti játékos nagyon fölszívta magát erre az ütközetre, s ez látszott is játékán, hiszen végig nagyon jól dobta a nyilakat, s a végén két meccsnyila is volt, ám ezeket elrontotta. A gyengébb napot kifogó van Gerwen rutinjának köszönhetően jól kezelte ezt a helyzetet, s 6:5-re be tudta húzni az összecsapást, de a végső győzelemre vonatkozó esélyei nem nagyon nőhettek szemünkben akkori játékát látva. Razma nagyon csalódott volt veresége miatt, mert – mint ahogy X-oldalán fogalmazott – élete mérkőzését játszotta. Ebben tökéletesen igaza van a lettnek, mivel volt szerencsém számos mérkőzését élőben látni, s korábban rendszeresen előfordult az, hogy nehezen bírt az idegeivel fontos szituációkban, s emiatt folyamatosan elhibázta a kiszállókat. Most is hibázott, de sokkal összeszedettebb volt az egész mérkőzésen, emiatt pedig ő is továbbjutást érdemelt volna, de Fortuna most van Gerwen kezét fogta meg.

Érdekesen alakult Dirk van Duijvenbode és James Wade mérkőzése. A sajátos bevonulásairól ismertté vált holland, aki az egyik tavaszi European Tour-fordulón nagyot esett a színpadon a bevonulózenéjének számító technorettenetre való tombolása közepette, s kis híján súlyosan megsérült, most is sérülten játszott, ám ezúttal nem a bokáját fordította ki, hanem a jobb vállával voltak problémák. Wade, aki szemüveges, a mérkőzés során többször is látásproblémákkal küzdött, s meg kellett törölnie a szemét. Utólag derült ki, hogy van Duijvenbode lóbalzsammal kente be a fájós vállát a meccs előtt, s ennek erős szaga irritálta Wade szemét. A lóbalzsam végül nem használt a hollandnak, hiszen a mérkőzést Wade nyerte 6:3-ra, de a borzalmas átlagok (van Duijvenbode 75-ös, Wade épphogy 80-as meccsátlagot produkált) is mutatják, hogy mindkét játékosnak voltak nehézségei a színpadon.

Ami a németeket illeti, a három hazai játékosból ketten rögtön az első fordulóban elhullottak. Martin Schindler simán, 6:1-re kapott ki Stephen Buntingtól. Ennél sokkal fájóbb lehetett a hazaiak számára Gabriel Clemens veresége. A világbajnokságon az elődöntőig menetelő német ugyanis 5:2-re is vezetett már Peter Wright ellen, ám a kétszeres világ- és egyszeres Európa-bajnok skót nagy fordítást bemutatva 6:5-re győzött, így ő jutott tovább. Ez a mérkőzés bizonyára nagyban hozzájárult a torna későbbi végkifejletéhez, de erről majd lentebb esik szó.

A germánok utolsó reménysége új kedvencük, Ricardo Pietreczko maradt. A beceneve után mindenki által csak Pikachunak nevezett játékos az év folyamán folyamatosan fejlődött, s Hildesheimben, a European Tour utolsó állomásán óriási meglepetésre tornát tudott nyerni, mégpedig úgy, hogy a Peter Wright elleni döntőt hibátlan kiszállózással nyerte meg 8:4-re. A hazai szurkolók nyilván abban reménykedtek, hogy ha a világranglista-3. Wrightot sikerült otthon legyőzni, akkor a 16. helyen álló, ugyanakkor Eb-címvédő Ross Smith ellen is sikerülni fog a bravúr.

Pietreczko jól játszott, végig kontrollálta a mérkőzést és 6:3-as győzelmet aratott az angol fölött, így egyetlen németként bejutott a legjobb 16 közé. Bár a mutatott játékkal rászolgált a sikerre, de azt sem szabad elhallgatni, hogy a hazai közönség jelentős része rendkívül sportszerűtlen módon viselkedett az egész mérkőzésen. Amikor Smith dobott, ahelyett, hogy inkább Pikachut éltették volna, hangos füttyszóval igyekeztek zavarni az angolt. Bár Smith látszólag igyekezett kizárni ezt, szinte biztos, hogy nem sikerült teljesen függetlenítenie magát a nézők reakciójától, s emiatt nem volt túl erős a kiszállózása. A német közönséggel sokszor adódtak már gondok a németországi versenyeken, ha német külföldivel játszott, de talán minden eddiginél súlyosabb volt a mostani incidens, így a PDC vezetőinek át kellene gondolniuk, érdemes-e annyira sok színpadi tornát vinni Németországba.

Ami az 1. forduló többi eredményét illeti, továbbjutott a világbajnok és világelső Michael Smith, az október elején rendezett World Grand Prix-n élete első majortorna-győzelmét arató Luke Humphries, a korábbi világbajnok Gerwyn Price, a nyáron World Matchplayt nyert Nathan Aspinall és a korábbi kétszeres Európa-bajnok Rob Cross is.

Két gyengélkedő sztár játszotta a döntőt

A 2. fordulóban, azaz a legjobb 16 között négy sima és négy viszonylag szoros mérkőzésre került sor. Könnyedén jutott a negyeddöntőbe a Michael Smitht lehengerlő játékkal két vállra fektető Peter Wright, valamint Price, Humphries és James Wade is, aki 10:1-re lépte le José de Sousát. Nagy csatában diadalmaskodott Chris Dobey, aki Buntingot verte 10:8-ra és szintén nem volt sétagalopp a mérkőzés a Rob Crosst 10:7-re legyőző Danny Noppert és a Pietreczkón ugyancsak 10:7-tel átlépő Michael van Gerwen számára sem.

Érdekesen alakult Gian van Veen és Daryl Gurney összecsapása. Van Veen egy 21 éves holland játékos, aki már tavaly is megmutatta, hogy a világelitbe készül, idén pedig oszlopos tagja volt a European Tour-versenyeknek, s remek eredményei miatt már most biztossá vált részvétele a világbajnokságon és más nagy versenyeken is. Gurney ellenben már volt a világelit része, manapság azonban csak keresi régi önmagát. Szoros mérkőzést játszottak egymással, ám végig van Veen volt előnyben, s végül 10:7-re nyert is. Befolyásolta azonban mindkettejük teljesítményét, hogy egy légcserélő berendezés befújt levegője éppen a színpadon okozott némi szelet, ami mind a két játékost többször megzavarta játék közben. Az döntött van Veen javára, hogy ő jobban tudta függetleníteni magát ettől a körülménytől, mint Gurney. Lejjebb még fog szó esni a szervezés körüli problémákról.

A negyeddöntőben négy egészen elképesztő mérkőzést láthattunk. A felső ág két mérkőzésén egyaránt nagy fordításokat láthattunk. Chris Dobey és Peter Wright találkozóján utóbbi már 7:2-re is vezetett, amikor előbbi elkezdett fölzárkózni, s végül ki is tudott egyenlíteni. A véghajrát azonban Wright bírta jobban, aki végül 10:8-ra győzött, ezzel bejutott az elődöntőbe. Mindkét játékos 99-es meccsátlagot ért el. A másik mérkőzés még drámaibban alakult. Gerwyn Price már 7:0-ra és 8:1-re is vezetett Danny Noppert ellen, azonban a holland 9:1-es rohamának köszönhetően 10:8-ra diadalmaskodott, ezzel nem mindennapi föltámadás után jutott a legjobb négy közé.

Az alsó ágon két meglepetés született: James Wade viszonylag simán, 10:6-ra verte Luke Humphriest, Gian van Veen pedig Michael van Gerwen ellen aratott 10:6-os sikert, s ő is végig kontroll alatt tartotta a mérkőzést. Van Gerwen játéka egyáltalán nem volt jó, rengeteg szektorhibája volt és a kiszállózással is gyakran meggyűlt a baja. A korábbi négyszeres Európa-bajnok mind a két szünet végén meglepően sok idő után tért vissza a színpadra. Utólag kiderült, hogy ennek oka a szervezés hiányosságaiban keresendő. Van Gerwen a De Telegraaf című holland lapnak adott nyilatkozatában dühösen mesélt arról, hogy az első szünetben szeretett volna kimenni a mosdóba, ezért megakarta kérdezni a tornaigazgatót, hogy hány perce van dolga elvégzésére. A tornaigazgató azonban nem volt jelen Dortmundban, mert akkor éppen Londonban tartózkodott egy találkozón.

A PDC-versenyeknek minden esetben van egy tornaigazgatója, aki az adott esemény sikeres és zökkenőmentes lebonyolításáért személyesen felel. Emiatt érthetetlen, hogy egyfelől miért nem volt ott a versenyen, másfelől, hogy ha már nem tudott ott lenni, akkor miért nem volt kijelölve egy olyan ember, aki amolyan helyettesként el tudott volna járni azokban az ügyekben, amelyekkel őt lehetett volna “bombázni”. Van Gerwen elmondása szerint valaki azt mondta neki, hogy 4 vagy 2 perce van dolga elvégzésére, azaz konkrétumot senki sem tudott mondani. A holland ezt szóvá tette már a meccs alatt is, s azt követően is, s gyenge játékát részben ennek számlájára írta.

“Nagyon irritál ez a helyzet, mivel profi vagyok és perfekcionista. Azért vagyok ott egy versenyen, hogy játsszak, nem azért, hogy a menedzserem helyett én derítsek ki dolgokat, mert a menedzseremet nem engedik be a backstage-be. A PDC-nél nem először fordul elő, hogy hasonló problémák vannak egy tornán. Az az érzésem, hogy a PDC kissé túlvállalja magát, mert akkor, amikor szóvá teszek valamit, meg vannak lepődve az illetékesek és úgy néznek rám, mint egy birkára.”

A holland újság tudósítása szerint a PDC részéről kérték van Gerwent, hogy ne nyilatkozzék a háttérben történtekről, de ő ezt nem vette figyelembe, amiért akár pénzbüntetést is kaphat.

Fontos megemlíteni, hogy az Európa-bajnokságot elsősorban a PDC Europe, a PDC európai leányszervezete szervezte, amely felelős a European Tour-tornákért is. A német székhelyű szervezetnek a hírek alapján bőven okozott fejtöréseket az idei Eb lebonyolítása, hiszen a már említett légbefúvási anomália és a német szurkolók botrányos viselkedése mellett több renitens nézőt is erővel kellett kiszedni a tömegből meccs közben, mert nem megfelelően viselkedett. Arra persze már korábban, s a nagy PDC által szervezett tornákon is bőven akadt példa, hogy nézőket kellett kivezetni a teremből, de az idei Eb-n mintha kicsit több probléma adódott volna a szervezés körül, mint általában szokott, s emiatt nem kizárt, hogy a PDC Europe vezetőinek felelniük kell majd a PDC néhány kellemetlen kérdésére is, bár nem látunk be a kulisszák mögé, s van Gerwen nyilatkozata is lehet némileg kiszínezett, mivel a holland közvetlenül a van Veen elleni mérkőzés után, még felfokozott idegállapotban nyilatkozott.

Az este folyamán minden rendben volt, így három igen jó színvonalú mérkőzést láthatott a közönség és a tévénézők széles tömege.

Az első elődöntőben Danny Noppert és Peter Wright nézett farkasszemet egymással. A meccs nagy részében Noppert vezetett, s már kezdett úgy tűnni, hogy Wright nem fog tudni fordítani, csakhogy a mérkőzés vége neki sikerült jobban. Noppert több kiszállót is elrontott, Wright pedig ezeket kihasználva megfordította a mérkőzést és 11:8-as győzelemmel 2020 után jutott ismét az Európa-bajnoki döntőbe.

A másik elődöntőben hasonló forgatókönyv érvényesült. Gian van Veen kezdett jobban, s többször is vezetett James Wade ellen, ám a végét a 40 éves angol sztár bírta jobban a tapasztalatlanságból fakadóan egyre idegesebbé és kapkodóbbá váló 21 éves hollanddal szemben, s 11:9-cel jutott be a döntőbe – 2018 után először.

Ez tehát azt jelentette, hogy a döntőben két olyan játékos csaphatott össze egymással, aki több mint tíz éve része a darts elitjének, ám idén pocsék szezont produkál, ezáltal a világranglistán is némileg visszaesett. Ez különösen állt Wade-re, aki a világranglista 17. helyéről várhatta az Európa-bajnokságot, vagyis olyan mélységből, ahol ezer éve nem volt. Azzal azonban, hogy régen nem látott nagyszerű játékkal rukkolt elő, följött a 14. helyre. A döntőben azonban Wright volt a jobb, aki végig vezetett, s végül 11:6-os diadalt aratott, ezzel 2020 után második alkalommal nyerte meg az Európa-bajnokságot.

Wright sikerében komoly szerepe lehetett annak, hogy szokásával ellentétben nem cserélt nyílkészletet a torna közben, minden mérkőzését ugyanazzal a szettel játszotta végig.

A következő nagy torna a november 11. és 19. között esedékes Grand Slam of Darts lesz, melyen a nagy tornák győztesei, döntősei és kisebb versenyek, sorozatok legjobbjai indulhatnak. James Wade mostani Eb-döntős szereplésével kvalifikálta magát arra a versenyre. Természetesen itt, a Sportudvaron arról az eseményről is beszámolunk majd.

A kiemelt kép forrása: AFP

Leave a Reply