Igen hangzatos kijelentéseket tett Vlagyimir Putyin orosz elnök egy sportkonferencián tartott beszédében. Az államfő kőkeményen nekiment a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak (NOB), amely szerinte etnikai diszkriminációt folytat az orosz sportolók ellen, miközben az olimpiát a politikai nyomásgyakorlás eszközeként alkalmazza. Eközben ukrán portálok beszámolói szerint több olyan orosz versenyző is indulhat a novemberi cselgáncs Európa-bajnokságon, aki nyilvánosan támogatja Oroszország ukrajnai beavatkozását.
Putyin a Permben zajló, „Oroszország Sporthatalom” című konferencián tartott tegnap beszédet, melyről a TASZSZ orosz állami hírügynökség adott ki tájékoztatást.
Mint ismert, az orosz és fehérorosz sportolók az ukrajnai események miatt közel kettő éve nincsenek szívesen látva több sportágban annak ellenére, hogy a kezdetben még igen szigorúan föllépő és a két ország kizárását ajánló NOB az idei év elején enyhített hozzáállásán és az egyéni sportágakban semlegesekként engedélyezte az orosz és fehérorosz versenyzők szereplését a nemzetközi sporteseményeken.
Ennek azonban szigorú feltételei vannak, pl. az, hogy a sportolóknak nem szabad támogatniuk országuk Ukrajnában végrehajtott katonai lépéseit és nem lehetnek katonai szervezet tagjai. A két ország zászlaját nem lehet kitűzni, s a két himnuszt sem lehet lejátszani. A nemzetközi sportági szakszövetségek többsége elfogadta a NOB ajánlásait, s visszaengedte a két ország sportolóit eseményeire, de akadnak olyan sportágak, ahol még mindig él a tiltás, holott már csak alig háromnegyed év van hátra az olimpiáig.
A NOB múlt heti, mumbai-i tanácskozásai során sem hozott végleges döntést az orosz és fehérorosz sportolók olimpiai indulásával kapcsolatban.
Thomas Bach, a NOB elnöke azt állítja, egyre erősebb a szervezet módosított álláspontjának támogatottsága, azonban Putyin – az orosz sportvezetőkhöz és politikusokhoz hasonlóan – elfogadhatatlannak tartja a feltételeket, s most egészen odáig ment, hogy etnikai diszkriminációról beszél.
„Az, hogy a játékokat fölhasználhatják politikai nyomásgyakorlás eszközeként olyan emberek ellen, akiknek semmi közük sincs a politikához, durva és valójában rasszista etnikai diszkrimináció” – mondta Putyin.
„A modern Nemzetközi Olimpiai Bizottság egyes vezetőinek köszönhetően megtudtuk, hogy a játékokra való meghívás nem a legjobb sportolók feltétlen joga, hanem egyfajta „kiváltság”, amelyet nem sporteredményekkel lehet kiérdemelni, hanem valamiféle politikai gesztusokkal, amelyeknek semmi közük a sporthoz, és csupán az a céljuk, hogy a játékok politikai nyomásgyakorlás eszközeként használhatók olyan emberek ellen, akiknek semmi közük a politikához. Azt is megtudtuk és hallottuk, hogy az Olimpiai Charta állítólag elavult, és már nem univerzális jellegű” – folytatta az orosz elnök.
Putyin azt is hangoztatta, hogy szerinte egyes sportvezetők magukra ruházták azt a jogot, hogy eldöntsék, kire vonatkozik az Olimpiai Charta és kire nem, az ilyen megközelítések azonban ellentmondanak a sport természetének, amely valójában a nemzetközi sportmozgalmak lényege.
Putyin beszédében utasítást adott a BRICS-játékok megszervezéséhez, amelyet sokan az olimpia potenciális riválisának tekintenek. A BRICS egy olyan politikai csoportosulás, amelynek Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika a tagja.
Az ellentmondásos multisport-eseményre a tervek szerint 2024. június 12. és 23. között kerül sor az oroszországi Kazanyban, azaz alig egy hónappal az olimpia előtt, amely július 26-án kezdődik.
Oroszország rendszeresen azt hangsúlyozza, hogy a BRICS-játékok nem minősül az olimpia alternatívájának és Putyin mostani beszédében kijelentette, országa változatlanul elkötelezett az olimpiai elvek mellett.
A NOB visszautasítja Putyin vádjait
„Nagy, multinacionális sportcsaládunk kohéziója, a sport valódi értékei iránti hűség, a szolidaritás, az egyenlőség és a tisztességes verseny olimpiai alapelvei mindig is megingathatatlanok voltak és azok is maradnak Oroszország számára” – mondta végül Vlagyimir Putyin.
A NOB az insidethegames.biz olimpiai sportágakkal foglalkozó hírportál kérdéseire válaszolva visszautasította az orosz elnök azon kijelentését, miszerint etnikai diszkriminációt folytatna a szervezet az orosz sportolókkal szemben. Az ötkarikás bizottság leszögezte, hogy az olimpiai játékokon való részvétel nem emberi jog.
„Az olimpiai játékokon való részvétel semmiképpen sem emberi jog, és az Olimpiai Charta közelmúltban történt módosítása sincs összefüggésben ezzel” – áll a NOB válaszában.
A bizottság hozzátette, hogy az orosz és fehérorosz sportolók indulásának szigorú feltételei, azaz a semlegesekként történő szereplés és a nemzeti szimbólumok kitiltása megfelelnek az Olimpiai Charta előírásainak.
Gondok lehetnek az oroszok körül a cselgáncs-Eb-n
Bár a sportágak többségében ismét engedélyezték az orosz és fehérorosz versenyzők szereplését a nemzetközi eseményeken, azonban ennek ellenére bőven vannak problémák a témával kapcsolatban.
November 3. és 5. között a franciaországi Montpellier-ben rendezik a cselgáncs Európa-bajnokságot, melyen a tervek szerint 17 orosz judoka fog tatamira lépni.
A két ország cselgáncsozói először a májusi dohai világbajnokságon szerepelhettek több mint egy év távollét után, azonban jelenlétük oda vezetett, hogy az ukránok bojkottálták a versenyt. Vadim Gutszájt ukrán sportminiszter azzal vádolta akkor a nemzetközi szövetséget (IJF), hogy katonai személyek részvételét engedélyezte a világbajnokságon. Az IJF cáfolta az ukrán vádat, azt állítva, hogy független háttérellenőrzést végeztek, s ez alapján nem találtak arra utaló jelet, hogy bármely orosz vagy fehérorosz sportoló, edző vagy sportvezető nyíltan kiállt volna a kelet-ukrajnai hadműveletek mellett, vagy pedig tagja lett volna katonai szervezetnek.
A Babel névre hallgató ukrán honlap most azt közölte, hogy az Eb-re készülő orosz judokák többsége nyilvánosan is kiállt Putyin és/vagy a háború mellett. Eddig Manszur Lorszanovot és a Tokióban olimpiai bronzérmet szerzett Magyina Tajmazovát nevezték meg.
Lorszanov egy olyan csecsenföldi dzsúdóklubnak a versenyzője, amelyet maga Ramzan Kadirov csecsen elnök irányít, aki ellen az emberi jogok megsértése és a kelet-ukrajnai hadműveletekben való részvétel miatt nemzetközi szankciók vannak érvényben. Tajmazova egy Putyint fiatal judokák társaságában ábrázoló poszter előtt fotózkodott, amelyen a „Putyinért, a győzelemért, a népért!” felirat volt látható. Tajmazova klubja nem sokkal később törölte a közösségi oldalakról a képet.
Rajtuk kívül egy harmadik oroszt, a 2021-ben világbajnoki címet szerzett Jago Abuladzét is háborúpárti sportolóként azonosították az ukránok. Az Ukrán Sportbázis névre hallgató weboldal írta meg róla, hogy nyíltan támogatta klubtársát, az orosz hadsereg katonájaként Kelet-Ukrajnában harcoló Nyikita Ivkint, akinek számos Instagram-bejegyzését lájkolta.
Az Európai Dzsúdó Unió (EJU) egyelőre nem reagált az ukrán állításokra alig két héttel a 46 ország több mint 400 sportolóját fölvonultató kontinenstorna előtt.
A kiemelt kép forrása: insidethegames.biz / Getty Images