Befejeződött a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) idei közgyűlése Mumbaiban. Az értekezleten számos nehéz kérdés került napirendre, s ezek többségére sikerült részben vagy egészben válaszokat adni, de még mindig akadnak kérdőjelek a jövő nyári olimpiával kapcsolatban is.
A múlt hét második felében számoltam be arról, hogy több igen fontos témában is döntés születhet a NOB közgyűlésén. Ez így is történt.
Ami várható volt, hogy a fallabda, a baseball/softball, a flag football, a lacrosse és a krikett kerültek be a 2028-as Los Angeles-i olimpia programjába. Bár voltak, akik megkérdőjelezték azt, hogy kell-e még négy csapatsportág a játékok menetrendjébe, ám a küldöttek végül úgy határoztak, hogy annyiban el lehet majd térni az Olimpiai Chartában meghatározott 10 500 fős sportolói létszámtól, hogy ezek a sportágak is beleférjenek a programba – a legújabb tervek szerint 11 242-re emelik a kiosztható kvóták számát. A fallabda, a flag football és a lacrosse először lesz az olimpiai műsor része. A krikett 1900 után került be ismét a világ legnagyobb sporteseményének menetrendjébe. Ezek a döntések azt eredményezik, hogy mindenképpen rekordszámú, 35, az ökölvívás bennmaradása esetén 36 sportágban fognak érmeket osztani nem egész öt év múlva Los Angeles-ben. Egyes küldöttek a témában tartott vita során azon aggályuknak adtak hangot, hogy egyik új sportág sem rendelkezik kellő reprezentativitással a világban, s garanciákat kértek arra vonatkozólag, hogy az öt sportág nemzetközi szövetségeiben a világ országainak legalább 75%-a képviselve lesz nemzeti szövetségén keresztül az olimpia idején. A többség végül elfogadta a NOB vezetésének azon érvelését, hogy az új sportágak és az olimpia számára is fejlődési lehetőséget jelent, amennyiben ott lehetnek az ötkarikás játékok programjában.
Döntés született arról is, hogy az öttusa és a súlyemelés 2028-ban is olimpiai sportág lesz, mivel a közgyűlés mindkét nemzetközi szakszövetségnek az adott sportág műsoron tartása érdekében megtett lépéseit elegendőnek találta ahhoz, hogy ne kerüljenek ki a programból. Ezzel szemben az amatőr ökölvívás sorsa továbbra is kérdéses, mivel amiatt, hogy nincsen a sportágnak a NOB által elismert nemzetközi szövetsége, ezért még mindig nem döntöttek a Los Angeles-i szerepléséről. Mint ismert, tavasszal WB néven új szövetséget hoztak létre az IBA-ből kivált nemzeti szövetségek. Az új szervezetnek az a célja, hogy a NOB elismerje a boksz hivatalos nemzetközi szakszövetségeként, de még nem csatlakozott elég ország ahhoz, hogy ez megtörténhessen. Az esély továbbra is fönnáll, s a cél most a jövő évi közgyűlés meggyőzése lehet majd.
Felfüggesztették az Orosz Olimpiai Bizottságot
Az indiai megbeszéléseken természetesen szóba került a kelet-európai országok jövő évi olimpiai indulásának kérdése is. Arról, hogy végülis valóban elindulhatnak-e orosz és fehérorosz versenyzők a játékokon, még most sem született kvázi végleges döntés, de jó eséllyel ronthatja a két ország részvételét az a határozat, mellyel a NOB azonnali hatállyal fölfüggesztette az Orosz Olimpiai Bizottság tagságát, mivel elismerte Donyeck, Luhanszk, Zaporozsje és Herszon délkelet-ukrajnai megyék Oroszország általi annektálását, amit viszont a nemzetközi közösség nem tett és a közeljövőben bizonyára nem is tesz meg. A NOB érvelése szerint az orosz bizottság eme döntésével megsértette az Ukrán Olimpiai Bizottság területi egységét és szuverenitását, ezért hozták a szigorú szankciót.
Ez önmagában még nem jelenti azt, hogy ne indulhatnának az orosz sportolók az olimpián, hiszen volt már rá példa, hogy egyes országok versenyzői úgy szerepelhettek a versenyeken, hogy eközben hazájuk olimpiai bizottságát felfüggesztette a NOB ilyen-olyan okokból. Változást fog jelenti azonban az, hogy amennyiben lesz orosz csapat a jövő nyári olimpián, akkor nem Orosz Olimpiai Bizottság néven fog indulni, mint történt az Tokióban és a pekingi téli játékokon, hanem bizonyára visszatér az Olimpiai Sportolók Oroszországból elnevezés, amely a 2018-as pjongcsangi téli olimpián élt, mely az első ötkarikás seregszemle volt azután, hogy a NOB 2017 decemberében az oroszok elleni szankciókról döntött a sorozatos doppingbotrányok miatt.
Fehéroroszországgal szemben nem hozott szankciót a NOB közgyűlése, holott a nemzeti olimpiai bizottságot közel három éve Lukasenka elnök fia vezeti, előtte pedig maga az államfő volt ott az első ember, ami erősen kimeríti a politikai beavatkozás tilalma megsértésének fogalmát.
Jövőre döntenek két téli olimpiáról is
A várakozásoknak megfelelően sok beszédtémát szolgáltatott a 2030-as téli olimpia körüli bizonytalanság is. Miközben már a 2032-es nyári olimpiának, a 2030-as labdarúgó-világbajnokságnak és a 2032-es labdarúgó Európa-bajnokságnak is megvannak már a helyszínei, addig ennek az eseménynek még ma sincs otthona. A NOB-közgyűlés mostani döntése értelmében a jövő évi tanácskozáson egyszerre fognak dönteni a 2030-as és a 2034-es téli játékok helyszínéről is. Thomas Bach NOB-elnök azzal indokolta a helyszínkijelölés lassúságát, hogy a klímaváltozás miatt jelenleg csak tíz ország felel meg a NOB-nak a téli olimpiákkal kapcsolatban támasztott követelményeinek, melyek alapján a havas sportágak helyszínein a játékokat megelőző tíz évben folyamatosan egy bizonyos szint alatt kell alakulnia az átlaghőmérsékletnek és a természetes hóvastagságnak is el kell érnie egy adott értéket.
A 2030-as olimpiára Franciaország, Svájc és Svédország nyújthat be pályázatot, míg 2034-re Salt Lake City jelezte érdeklődését. A következő hónapokban akadhatnak új pályázók is, pl. a 2030-as kandidálástól éppen a napokban visszalépett Szapporó is dönthet úgy, hogy megpróbálkozik a 2034-es pályázattal, amennyiben a közhangulat javul annyit a 2020-as tokiói nyári olimpia körüli korrupciós botrányok után, hogy az megérje.
Végül röviden érdemes még megemlíteni, hogy több felszólaló is szolidaritását fejezte ki Izraellel és a Gázai övezetben élő ártatlan civilekkel az október 7-e óta tartó háború miatt. Casey Wassermann, a 2028-as olimpia szervezőbizottságának elnöke kijelentette, hogy semmi sem igazolhatja mindazt, ami a térségben az elmúlt hetekben történt, hiszen ártatlan emberek sokasága vesztette életét. Az amerikai sportvezető úgy fogalmazott, hogy a holokauszt óta nem öltek meg annyi zsidót, mint most az izraeli háborúban. Wassermann hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a sport és az olimpiai közösség reményt nyújtson a szenvedőknek és tegyen a világ békéjéért. Nem mindenkinek tetszettek az amerikai fölszólaló megnyilvánulásai. Egy pakisztáni NOB-tag kritizálta Wassermannt beszédének politikai tartalmú részei miatt, mert ezek szerinte elhomályosítják a beszéd nagy részét kitevő sporttémákat. Guy Drut francia küldött ezzel szemben megvédte Wassermannt, s utalt arra, hogy versenyzett az 1972-es müncheni olimpián, amelyen palesztin szélsőségesek 11 izraeli sportolóval végeztek egy, az olimpiai faluban végrehajtott rajtaütés és az azt követő menekülés során és pontosan emlékszik arra, mekkora sokkot okozott minden sportolónak ez a szörnyű esemény.
A kiemelt kép forrása: insidethegames.biz