Kuss váratlan győzelme, Valter Attila remeklése és az Ineos semmittevése – a Vuelta legfőbb tanulságai

Befejeződött tegnap az év utolsó háromhetes kerékpáros körversenye, a Vuelta, melyen a Giro d’Italiához és a Tour de France-hoz hasonlóan egy Jumbo-versenyző, Sepp Kuss diadalmaskodott. Természetesen ő volt a legnagyobb sztárja az idei spanyol körversenynek, de három csapattársának teljesítményét is a pozitív példák között lehet emlegetni. Ami a negatívumokat illeti, az Ineos erős sorral ment el a versenyre, de végül nem ért el semmit, a szervezés pedig hagyott némi kívánnivalót maga után.

Sepp Kuss meglepetés-győzelme

A 29 éves amerikai idén mind a három nagy körversenyt teljesítette, s mindegyik alkalommal a top húszban zárt. A Giro d’Italián a 14., a Tour de France-on a 12. helyen végzett, ehhez képest a Vuelta összetettjét megnyerte, mégpedig egészen simán. Kuss a 8. szakasztól fogva végig vezette a versenyt, s ugyan csapattársa, a TdF-győztes Jonas Vingegaard próbálta támadni őt, de végül egyik akciója sem bizonyult annyira erősnek, hogy levegye a piros trikót az amerikairól. Ehhez némileg kellett az is, hogy Richard Plugge, a Jumbo menedzsere a verseny egy pontján összehívja a csapatot, s közölje, hogy most már Kuss segítése a fő cél, s nem annak eldöntése, hogy Vingegaard vagy Primoz Roglic nyer-e idén még egy háromhetest.

Sepp Kuss pontosan tíz év után az első amerikai Grand Tour-győztes, hiszen utoljára a 2013-as Vueltán Christopher Horner révén örülhettek az amerikaiak összetett győzelemnek, ami szintén egy váratlan siker volt. Kuss az idei spanyol körversenyen egy szakaszt nyert (történetesen a 6.-kat), s végső sikerét nagyban köszönheti annak, hogy nem esett pánikba, amikor megtörni látszott a kemény hegyeken, s higgadtságának, valamint pozitív életfelfogásának köszönhetően mindig meg tudott újulni. Előzetesen senki sem várt tőle győzelmet, de végül teljesen megérdemelten lett a legjobb, ezzel beteljesítve a Jumbo-Visma aranyévét, hiszen a holland csapat mind a három nagy körversenyt megnyerte, amire még sosem volt példa.

Evenepoel azután is küzdött, hogy már nem volt esélye

Remco Evenepoel érkezett címvédőként a Vueltára, s természetesen a duplázásról álmodozott. Az igjú belgát azonban “kivégezte” a verseny királyetapja, melynek befutója az egyik legnagyobb francia hegycsúcson, a Tourmalet-n volt. Azon a napon 27 perc hátrányt szedett össze összetettben, ezzel kiszállt a piros trikóért folytatott küzdelemből. Ezt követően azonban föltámadt, s az a lazább állapot, melybe attól került, hogy már nem volt esélye a címvédésre, két szakaszgyőzelmet hozott ki belőle, s végül összesen három sikerrel zárta a versenyt. Evenepoel jutalma a hegyi trikó és legtöbbet támadó versenyző különdíja lett – a hegyi pontversenyben 84 pontot vert Jonas Vingegaard-ra! Az összetettben a 12. lett. Biztos, hogy a jövőben is számolni kell vele.

A kép forrása: OSCAR DEL POZO / AFP
Valter Attila a Jumbo egyik motorja volt

Mindenki bízott abban, hogy nem múlik el úgy 2023, hogy Valter Attila háromhetes versenyen bizonyíthat. Szerencsére nem is múlik el így az idei esztendő, hiszen a magyar versenyző ott volt a Vueltán a Jumbo-Visma keretében, s ha már ott volt, akkor meg is mutatta, hogy a jövő nagy ígéretei közé tartozik. A csömöri bringás az egész versenyen sokat dolgozott segítőként. Többször is húzta csapattársait egy-egy nehezebb szakaszon egészen addig, amíg szükség volt szolgálataira. Végül egy etapon sem harcolhatott a szakaszgyőzelemért, de nagyon jól teljesített, aminek egy összetett 22. hely lett a jutalma, azaz a három dobogós után ő volt a legjobb jumbós. Most már mindenki meggyőződhetett arról, hogy Valter Attilának helye van a kerékpározás krémjében, s bízhatunk benne, hogy 2024-ben még sikeresebb lesz – mondom ezt úgy, hogy az őszi szezon még csak most kezdődik, igaz, háromhetesre idén már nem kerül sor.

Valter Attila (balra magyar bajnoki trikóban) nagy segítségére volt csapatának. A kép forrása: eurosport.hu
NEGATÍVUMOK
Az Ineos gyengélkedése

A brit csapat ambiciózus sorral rajtolt el Barcelonából. Geraint Thomas, a 2018-as Tour de France győztese volt a sor első számú embere, de ott volt a keretben Filippo Ganna és Egan Bernal is. Az Ineos végül egyetlen szakaszt tudott megnyerni, ez természetesen Ganna révén jött össze, aki a valladolidi egyéni időfutamon bizonyult a leggyorsabbnak. Végül Thomas a 31., Bernal az 55. helyen fejezte be a versenyt. Nem fogják kitenni az ablakba ezt a szereplést az Ineosnál, amelynél most át kell gondolni, hogyan lehetne jövőre legyőzni a Jumbo menőit.

A szervezés hiányosságai

Nem lehet azt mondani, hogy teljesen zökkenőmentesen ment volna le az idei Vuelta. Rögtön az első szakaszon, a barcelonai csapatidőfutamon komoly problémák adódtak. Már önmagában az nem volt túl kerek, miért az esti órákra tették a versenyt, hiszen a sötétedés alapból problémát okozott volna, de úgy, hogy még az eső is nem kicsit eleredt, így egyenesen sötétben kellett tekernie a mezőnynek a csúszós utakon. Abból is látszott, hogy a spanyol szervezők nem voltak felkészülve az esőre, hogy az indítópódiumról a vizet letakarító önkéntesek nem kaptak esőkabátot, így jó esélyekkel indulhattak volna egy vizespóló-versenyen átázott zöld pólóingjükkel. Sok volt a vita a következő napokban, hogy miért kellett ilyen későre tenni a nyitóetapot, pláne szombaton, amikor napközben is megteltek volna az utcák emberekkel a verseny miatt. Minden bizonnyal a tévés érdekek diadalmaskodtak.

A problémáknak ezzel azonban nem lett végük. A 18. szakaszon történt, hogy a rendőrök a földre teperték a Jumbo egyik emberét, akinek az volt a bűne, hogy a befutó helyszínén meg akarta ölelni az egyik versenyzőt, ami ilyenkor teljesen természetes és megengedett viselkedés.

A 3. szakaszon a sok néző okozott fölfordulást szintén a befutó helyszínén, ami pl. Remco Evenepoel bukásához vezetett – a belga az etap megnyerése után próbálta gyorsan átverekedni magát a kezeletlen embertömegen, de valakiben elesett. Szerencsére senki sem sérült meg súlyosan.

Ezek az incidensek és hiányosságok azonban rávilágítanak arra, hogy a Vuelta nem csak időben, hanem rangban is a harmadik helyen áll a háromhetes versenyek között, hiszen a francia és az olasz körön nem szoktunk ilyen zűröket tapasztalni. Lesz hova fejlődni a következő egy évben, mielőtt elérkeznénk a lisszaboni rajthoz.

A kiemelt kép forrása: Photo News / Panoramic / Rafa Gomez / Sprintcyclingagency / Photo News / Panoramic

Leave a Reply