Mostanában nem sok jót hallunk, olvasunk az öttusa háza tájáról, pedig a magyarok a legutóbbi világbajnokságon is szereztek érmeket. Csakhogy a sportágban komoly problémák uralkodnak, és sajnos nem csak nemzetközi, hanem hazai szinten is. Mint közismert, kérdéses a modernkori olimpiák atyja, Pierre de Coubertin báró által 1912-ben életre hívott sportág helye a 2028-as olimpia műsorában és az is, hogy a lovaglás helyére bekerülő akadályverseny mennyire lesz népszerű a közönség és a szponzorok körében. Itthon is csökkent az öttusa iránti érdeklődés a fiatalok körében, de a hazai szövetség igyekszik mindent megtenni a fellendülés érdekében. Kérdés, hogy ez mire lesz elegendő.
Nem állíthatjuk, hogy történetének legjobb időszakát élné a 111 éves múltra visszatekintő modern pentatlon, azaz az öttusa. Az olimpiák műsorán 1912 óta megszakítás nélkül szereplő sportág, melyben a magyarok a legsikeresebbek közé tartoznak évtizedek óta, az elmúlt években elég zűrös időket él.
A Sportudvar is többször foglalkozott a sportág körüli problémákkal, így a kezdetektől fogva az öt versenyszám egyikét alkotó lovaglás kis túlzással egyik napról a másikra történő ejtésével és az e körül kialakult konfliktussal, valamint a nemzetközi szövetség vezetésével szembeni kritikákkal.
Mint sokan emlékezhetünk rá, a tokiói olimpián a női verseny során komoly gondok adódtak a lovaglással, hiszen több ló sem nagyon akart engedelmeskedni a versenyzőknek, akik így rengeteg időt, ezáltal pontot is buktak. Többek között a női versenyt addig nem kis előnnyel vezető német öttusázó annyira rosszul szerepelt lova nem megfelelő viselkedése miatt, hogy ki is szállt az érmekért folytatott küzdelemből. Gulyás Michelle sem járt sokkal jobban, hiszen az előzetesen éremesélyesnek tartott és a lovaglásig az élmezőnyben álló magyar lova sem akarta az igazságot, így neki sem jött össze az érem. Lényegében csak a szerencsének köszönhető, hogy végül mégis lett magyar dobogós, mert Kovács Sarolta lova normálisan végig ment a pályán kevés hibát összehozva.
A tokiói lovaglás körüli cirkuszt természetesen a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) sem nézte jó szemmel, amely egyből ki is találta, hogy az a megoldás erre a problémára, hogy a lovaglás helyett, amely pedig a kezdetek, vagyis 1912 óta folyamatosan az öttusa része volt, egy új versenyszám kerüljön. A NOB ezt szabta feltételként ahhoz, hogy a Coubertin báró által létrehozott sportág ne kerüljön le az ötkarikás játékok műsoráról 2028-tól kezdve. A nemzetközi szövetség (UIPM) tehát kényszerhelyzetbe került, azonban nem csupán az új versenyszám körül alakultak ki viták, hanem sok sportoló és edző is fölemelte a szavát a szövetség vezetése, különösen a 30 éve regnáló Klaus Schormann elnök ténykedésével szemben.
A kritizálók szerint az UIPM vezetői a sportág érdekei helyett kizárólag anyagi szempontokat vesznek figyelembe és nem hallgatják meg a versenyzők véleményét a sportágban megvalósítani óhajtott változtatásokkal kapcsolatban. Sokat elmond a sportágon belül uralkodó hangulatról, hogy egy idén tavaszi felmérés szerint az öttusázók többsége nem bízik abban, hogy a pentatlon a 2028-as Los Angeles-i olimpia műsorán is szerepelni fog, függetlenül attól, hogy a lovaglást fölváltó akadályverseny sikeres lesz-e vagy sem.
Itthon sincs kolbászból a kerítés, de vannak pozitív jelek
Ilyen körülmények között készül tehát a sportág az utolsó olyan olimpiára, melyen a klasszikus fölállásban fog szerepelni az öttusa, azaz vívásból, úszásból, lovaglásból és a futást, valamint a lövészetet magában foglaló kombinált számból fog állni.
Az tehát egyértelmű, hogy nemzetközi szinten komoly problémák állnak fönn, de sajnos ezek a gondok a magyar öttusára is hatást gyakorolnak. Mizsér Attila, az 1988-as szöuli olimpia bajnoka, a magyar szövetség (MÖSZ) főtitkára Csisztu Zsuzsának adott interjújában, mely a mandiner.hu-n jelent meg, többek között arról beszélt, hogy vérátömlesztésre van szükség a hazai öttusában.
A főtitkár elmondta, hogy a szövetség korábbi vezetéséhez ugyan több szakmai javaslatot is intézett a sportág fejlődése érdekében, ám ezek “kivétel nélkül a fiókban landoltak”. Idén áprilisban vette át a főtitkári posztot, s azonnal komoly kríziskezelésbe kellett kezdenie, mert a hazai rendezésű világkupát követően több irodai alkalmazott is fölmondott, akiket sürgősen pótolni kellett, hogy működőképes maradjon a szövetség.
Több különböző szabályzat sem volt meg, amelyek pedig nélkülözhetetlenek a szövetség megfelelő működéséhez. Mizsér Attila elmondása szerint mostanra sikerült orvosolni a legtöbb problémát, sikerült új embereket találni és a hiányosságok nagy részét pótolni, miközben pénzügyileg is tervezhetőbb a jövő a MÖSZ számára.
Ami viszont sportszakmai szempontból komoly probléma, hogy 10 és fél hónappal az olimpia előtt nincsen ötkarikás felkészülési terve a magyar öttusának. Mizsér Attila szerint 2016 óta nem készült ilyen terv, így nincs érdemi egyeztetés a szövetségi kapitány és a klubedzők között. És ha már klubok! A főtitkár arról a szomorú helyzetről is beszámolt ebben az interjúban, miszerint csak idén már hat egyesület szűnt meg, a 9-16 éves korosztályban pedig 650-ről 275-re csökkent a versenyzők száma az elmúlt öt évben. Mizsér Attila többször is megosztotta aggályait a korábbi sportági vezetőkkel, de érdemi lépés nem történt, pedig – ahogy fogalmazott – ez a helyzet mélyütés az öttusa számára.
Ennek ellenére a magyar pentatlonosok becsülettel küzdenek és ennek megvannak az eredményei is, hiszen Tokióban Kovács Sarolta bronzérmes lett, s az azóta rendezett nemzetközi versenyek többségén is születtek magyar érmek. Bár az idei, bathi világbajnokságon szerzett két medália egyike sem olimpiai versenyszámban (váltó és női csapat) született, de jelzi, hogy vannak olyan magyar versenyzők, akik esélyesek lehetnek akár az olimpián is a dobogó elérésére.
Az interjúban szó esett a lovaglás levételéről és a helyére kerülő akadályversenyről is. A felnőttek egyelőre nem foglalkoznak az új tusával, hiszen az olimpián még a lovaglás fog szerepelni a műsoron. Az utánpótlásban szereplők már idén is az új formátumban versenyeznek, így ezen a szinten gyűlnek a tapasztalatok arról, mennyire is jó ez a változtatás. Mizsér Attila elmondta, hogy a sportolók fizikai felkészülését alapvetően változtatja meg a nagy horderejű változás, hiszen az akadályverseny, melynek keretében 30 másodperc alatt kell teljesíteni egy pályát, teljesen más fizikumot követel meg a sportolóktól, hiszen erősebb karokra és izmosabb vállakra van szükség, márpedig ez nem biztos, hogy jó fog tenni a vívás és az úszás során, hiszen előbbinél minél lazább karra, utóbbinál pedig minél flexibilisebb vállakra van szükség. A főtitkár emiatt is bízik abban, hogy a NOB még idén dönt az öttusa 2028-as szerepléséről, mert a változások miatt is szükség lesz egy új sportági stratégia kialakítására. Úgy véli, a sportágnak jó esélyei vannak arra, hogy bennmaradjon az ötkarikás műsorban.
Mizsér Attila arról is szólt, hogy konkrét tervek vannak arra vonatkozólag, hogyan vonzzanak be pénzügyi szereplőket az öttusába, hiszen az anyagi források bővítése elengedhetetlen. Szeptemberben és októberben országszerte 20 helyszínen fogják népszerűsíteni a sportágat, hiszen az ismertség növelésével bevételt lehet generálni, egyben új fiatalokat lehet toborozni, akik öttusázónak állnak. Életre keltették a szövetség közösségi médiafelületeit is, így a főtitkár biztosra veszi, hogy egy év múlva sokkal népszerűbb lesz az öttusa, mint manapság.
Bízzunk benne, hogy ez tényleg így lesz, hiszen egy magyar sikersportágról beszélünk, amelyben eddig kilenc arany-, nyolc ezüst- és hat bronzérem született az olimpiákon, amivel Magyarország számít a sportág legsikeresebb nemzetének az ötkarikás játékok történetében.
A kiemelt kép forrása: Sportudvar-archívum