Egy igen eseménydús hétvégével zárult az augusztus a magyar sport szempontjából. A legújabb Hétvégi Összefoglalóban szó lesz a kajak-kenu-világbajnokságon elért sikerekről, a hazai rendezésű atlétikai vb zárásáról, az öttusa-világbajnokságról, a Vuelta kerékpáros körverseny nyitányáról, valamint a kamionos Európa-bajnokság és a túraautósok nemzetközi bajnokságának legutóbbi versenyeiről is. Tartsatok velünk!
Kajak-kenu: Sok érem és olimpiai kvóta
Soha rosszabb délelőttöt: Rendessy Eszter bronzérme után Vajda Bence és Szántói-Szabó Tamás ezüstjével kezdte meg a magyar válogatott a Németországban rendezett kajak-kenu világbajnokság szombati műsorát.
Egy esztendeje, 19 évesen Halifaxben második lett Rendessy Eszter a világbajnokságon K–1 1000 méteren, idén a harmadik helyen ért célba – az ausztrál Alyssa Bull megvédte a címét, s ezúttal még a lengyel Justyna Iskrzycka bizonyult szintén jobbnak.
„Szerettem volna a lengyel lányt megelőzni, de most ennyire futotta… Szerintem ennyire még sosem fulladtam ki egy futam alatt, még mindig kapkodom a levegőt, állni is alig bírok – értékelt öt-tíz perccel a célba érés után Rendessy Eszter a Nemzeti Sport helyszíni munkatársának. – Alyssa külön kategória, a mezőny fölé emelkedik, de van hat-hét év előnye – ennyi idő után szeretnék én is legalább úgy menni, mint ő.”
Az UTE kajakosa hozzátette, bár pénteken későn kezdődött a K–4 500 méter döntője, nem érzi úgy, hogy az visszavetette volna a teljesítményét, ha az nem történt volna meg, akkor is ennyire lett volna képes. Azt viszont elismerte, mentálisan nehéz túltennie magát a négyes hetedik helyén, sőt, talán nem is kell…
Még fényesebb érem került Vajda Bence és Szántói-Szabó Tamás nyakába, akik az Európai Játékokon az olimpiai K–2 500 méteren nem jutottak döntőbe, így a kvótaszerző világbajnokságon a szövetségi kapitány, Hüttner Csaba elővigyázatosságból inkább „csak” a nem ötkarikás 1000 méteren nevezte be őket (ötszázon a világbajnoki címvédő Nádas Bence és Kopasz Bálint megy). A fiatal kettős erős teljesítménnyel jelezte, hogy a krakkói rossz eredmény ellenére nem szabad leírni őket.
„Borzasztóan fájt, de amikor korán az élre álltunk, tudtam, nagy baj már nem lehet – fogalmazott Szántói-Szabó Tamás. – Nehéz volt az év változásait követni, mikor ötszázon, mikor ezren versenyeztünk, egyszer felnőttben, máskor U23-ban… Bebizonyítottuk magunknak, hogy át tudunk állni egyik számról a másikra, és mindkettőben kiemelkedő teljesítményt tudunk nyújtani.”
„Egész évben rövidebb távra készültünk, ezért az első ötszázon a gyorsaságunkat akartuk kihasználni. A spanyolok nagyon rajtunk voltak, majd a táv második felén betették elénk a hajójukat, aztán nem találtunk rajtuk fogást – tette hozzá Vajda Bence. – Így is nagyon boldogok vagyunk, első felnőttvébénken érmet szereztünk, ez szép lezárása az évnek.”
A két érmet C–2 1000 méteren Kollár Kristóf és Fejes Dániel ötödik helye, valamint C–1 1000 méteren Kisbán Zsófia negyedik helye követte – utóbbi az arcát a tenyerébe temetve próbálta feldolgozni, hogy hiába próbálta az utolsó 250 méteren ledolgozni a harmadik helyezetthez képest majdnem négy másodperces hátrányát emberfölötti erőbedobással, kilenc és fél századmásodperccel (!) lemaradt a bronzéremről…
Nem úgy Csipes Tamara, aki pénteken a négyessel már olimpiai indulási jogot szerzett, most azért kajak egyesben 500 méteren is serényen lapátolva odaért a dobogóra – a bronzérem mellé újabb kvóta már nem jár.
Dupla hosszú távon, 1000 méteren a kajak egyesek között Varga Ádám viszont kvótát szerzett, mivel a második helyen végzett.
A világbajnokságon az épek mellett a parasportolók számára is rendeztek versenyeket, melyeken paralimpiai kvótákat lehetett szerezni az érmek mellé.
Suba Róbert (VL3, 4. hely) és Varga Katalin (KL2, 3. hely) szerzett paralimpiai kvótát, ám utóbbi nem tudott neki örülni: az elmúlt évek brit első-második hegemóniáját megbontani érkezett Duisburgba.
„Mérhetetlenül bosszús vagyok. A futamot indító vezényszavak közül az első kettőt egyáltalán nem lehetett hallani, amikor elindult a futam, még bent sem voltam rajtgépben rendesen, csak a gondolataimat szedtem össze, merről fúj a szél, mit kell csinálnom – mondta a feldúlt Varga Katalin. – Az előfutamban is volt egy malőr az elindulásnál, de az teljes mértékben az én hibám volt, azóta óriási hangsúlyt fektettünk ennek kijavítására, jó is lett volna, ha hallom, mikor kell rajtolnom…”
Mielőtt az olimpiai számok dél körüli dömpingje megkezdődött volna, Birkás Balázs a Tokió óta a műsorból kikerülő K–1 200 méteren hatodik lett, kihajtotta magát, elégedett volt az eredménnyel. Aztán Adolf Balázs nyitotta a Párizsban is programon szereplő C–1 1000 méteren, és meg is szerezte a kvótát Magyarországnak.
„Maradt azért bennem egy kis tüske, mert nem hittem magamban eléggé. Az elején annyira azzal foglalkoztam, hogy a román közelében maradjak, hogy nem a saját iramomat mentem. Ha elengedtem volna az ő helyzetét, erősebb utazótempót mehettem volna, az utolsó kétszázötven méterre akár előnnyel is érhettem volna oda, és akár érmet is szerezhettem volna – kezdte a negatívumokkal Adolf Balázs. – Tanulópénznek jó volt, és előzetesen alá is írtam volna ezt az eredményt. Tavaly is kaptam leckét, nem a világkupaversenyeken kell jól menni, javítottam a formaidőzítésen. Kellett az a pofon is, most viszont úgy tanultam, hogy mellette boldog is vagyok, ez igazán nagy lendületet adhat. Nincs igazából csapatom, ezért nagyon hálás vagyok Csipes Ferencéknek, mert edzhettem velük, és Matyus Zsoltnak és Varga Ádámnak is, amiért befogadtak és segítették a felkészülésemet.”
A Varga Ádámmal ápolt barátságát mi sem tükrözi jobban, mint hogy amikor Ádám a K–1 1000 méteres futamban másodikként célba ért – és olimpiai kvótát szerzett –, a partra érve az első két mondata így és ebben a sorrendben hangzott el: „Mit ment Balázs?… És én?”
Miután megkapta a kérdéseire a válaszokat, készséggel és a rá jellemző szerénységgel felelt a sajtóéira: „Régen fáradtam már el ennyire, mindent kiadtam magamból, szépen csillog a világbajnoki ezüstérem. Fernando Pimentától sosem szégyen kikapni, már ellene versenyezni is nagy szó. Az év elején kétszer legyőztem, ez is mutatja, mekkora versenyzőről beszélünk. Nagy iramban kezdte a pályát, gondoltam, »bedobom magam« mellé, hátha a hajrában jobb leszek. Ötszáznál elkezdtem fáradni, és becsúszott elém. Az utolsó ötven méteren elkészültem az erőmmel. Kihajtottam magamat, ezért elégedett vagyok.”
Csipes Tamara szintén olimpiai kategóriában, K–1 500 méteren állt rajthoz, de a négyesben szerzett kvótája miatt ebben már nem szerezhetett, így „örömfutamnak” élte meg, hogy versenyezhet egyet a világ egyik legjobb női kajakosával, Lisa Carringtonnal. Az új-zélandi klasszis kétszázas (veretlen!) versenyző volt, ezért nem csoda, hogy az ötszázas pályáján is az első szakaszon kirívó a teljesítménye.
„Megpróbáltam új stratégiával felvenni vele a versenyt. Hagyományosan én vele ellentétesen a táv második felében szoktam kimagaslót nyújtani, most megpróbáltam az elejét megnyomni. Nyilvánvaló volt, hogy előtte nem lehetek félúton, de igyekeztem minél kevésbé lemaradni – elemezte a történteket a világbajnoki bronzérmet nyerő Csipes. – Sok energiát felemésztett a tegnapi nap a kajak négyes középfutamával és döntőjével, a most második Emma Jörgensen viszont egész nap pihenhetett. Lehet, hogy az ezüstérem ezen múlt, Lisától viszont sokat kaptam. Nem jött be a taktika, kétszáznál nem tudtam robbantani, de legalább ezt is megtanultam.”
Nagyobb volt a tét az olimpiai számok sorát záró női C–2 500 méteren, Bragato Giada és Nagy Bianka ötödikként haladt át a célvonalon. Többet vártak maguktól, így már alapból bosszankodtak, aztán meg végképp, amikor már a parton kapták a fülest, kihívták őket mérlegelni, nem jelentek meg, így rövid ideig annak a lehetősége is fennállt, hogy kizárják őket.
„Úgy gondolom, nem hibáztunk, az első négy helyezettnek kell mérlegelnie, mi meg ötödikek lettünk – mondta Nagy Bianka. – Idegesítő, hogy egész évben sz**ul mentünk, és ki sem tudtuk javítani a hibáinkat a versenyeken. Fel van építve a pályánk, edzésen jó is, aztán élesben nem tudjuk megcsinálni. Elgondolkodtató… Kicsit el is ment a kedvem az egésztől, össze kell szednem magam, mert rossz lenne lendület nélkül belevágni a következő, kulcsfontosságú évbe.”
Mind a három vasárnap megszerezhető kvótát megszerezte a magyar gyorsasági válogatott, a para-szakág küldöttsége további egyet tett a közösbe a duisburgi világbajnokságon.
Elsőként Molnár Nikoletta a női KL2 besorolású parakajakosok versenyében lett ötödik, ezért járt a paralimpiai indulási jog, majd a vébére címvédőként érkező Nádas Bence, Kopasz Bálint kettős állt rajthoz K–2 500 méteren – kiemelendő, a tavalyinál sokkal erősebb mezőnyben, sokkal kevesebb felkészüléssel, de így is ezüstérmesek lettek Joao Ribeiro és Messias Ribeiro mögött.
„Amit három hét munkájából ki lehet hozni, azt kihoztuk, a döntőn mentünk a legjobban – fogalmazott Nádas Bence. – A terveinket megvalósítottuk, csak azt sajnálom, hogy a végén kicsit megbillentünk, ha az nincs, a portugálok talán nem előznek meg. Ettől függetlenül ilyen rövid idő alatt elérni ezt a szintet, hihetetlen.”
Bár alapesetben az egység mindkét tagjának járna kvóta, Nádas Bence már szerzett a négyessel – szintén második helyezettként –, így ezúttal „csak” Kopasz Bálintnak járt, de így is meglett a maximálisan elérhető hat férfi kajakos indulási jog. Az MVM Szegedi VSE sportolója hozzátette, hálás edzőjének, Hüvös Viktornak és minden társának, akár a párosban Kopasz Bálintnak, akár Csizmadia Kolosnak, Kuli Istvánnak vagy Tótka Sándornak a négyesből, amiért támogatták és hittek benne.
„Nem teherként éltem meg, hanem lehetőségként. Nyilván azért kaptam meg mindkét feladatot, mert bíznak bennem” – fogalmazott Nádas Bence
„Nyugodtan állítom, bravúros futamon vagyunk túl Bencével, nagyon ügyesen adta a tempót, már a rajttól kezdve összhangban voltunk, csak a végére fáradtunk el egy kicsit – vette át a szót Kopasz Bálint. – A többiek hónapokat, éveket készültek erre a versenyre. Ha egy hónappal többet edzünk együtt, mint ahogyan tavaly, talán nem csúszunk szét egy kicsit a végén, de a körülmények közepette ez volt a »csutka max«. Nagyon boldog vagyok a kvótaszerzés és az ezüstérem miatt, főleg, hogy a 2022-esnél sokkal erősebb mezőny gyűlt össze, így még édesebb a siker.”.
A kajakosokat egyből a kenusok páros ötszázas futama követte, újabb magyar érdekeltséggel, Korisánszky Dávidnak és Fekete Ádámnak egyetlen egységet kellett megelőznie az olimpiai kvótáért. Ötödikek lettek, de kevesebb mint két tizedmásodperccel maradtak le a dobogóról, így felemás érzésekkel szálltak ki a hajóból – mármint szálltak volna ki, ha a híres-hírhedt Korisánszky-féle berúgás miatt nem kötöttek volna ki a vízben.
„Kicsit csalódott vagyok, négyszázötven méterig kiváló pályát jöttünk, de a kínaiak, akik addig mögöttünk voltak, megelőztek, mint azóta kiderült, ők másodikak lettek. A kvótának nagyon örülök, de bosszant, hogy egész évben mi hajráztunk jobban a mezőnynél, most pedig a végén vertek meg – értékelt Fekete. – Azt se felejtsük el, milyen hányatott éven vagyunk túl, Hajdu Jonatán betegsége miatt Korissal kezdtük meg az évet, aki ekkor még főállású festő volt. Aztán ő is megsérült, össze-vissza változott, mikor milyen egység állt rajthoz a nemzetközi és hazai versenyeken. Ha a vébé előtt valaki azt mondja, kvótát szerzünk, főleg úgy, hogy a döntőben mindenki egy perc negyven másodpercen belüli időt megy, egyből aláírtam volna.”
„Kiemelném, októberben úgy vágunk bele az olimpiára készülésbe, hogy »Korisánszky Dávid, főállású sportoló«. Retteghet az egész világ. Adolf Balázzsal megszereztük a három férfi kenus kvótát, visszahelyeztük Magyarországot a sportági térképre” – tette hozzá Korisánszky Dávid, mire Fekete Ádám a bajsza alatt megjegyezte, majd ő lesz festő, megpróbálják úgy is…
Zárásként vasárnap délután került sor a nem olimpiai 5000 méteres számok döntőire Duisburgban és a magyar sikerek itt sem maradtak el.
Ezüstéremmel indult a délutáni ötezer méteres futamok sora, női kenu egyesben Kisbán Zsófia ért be másodikként. Az egyes rajtszámmal a bal szélről teljesen át kellett vágnia a mezőny előtt, hogy jó ívre kerüljön, gyönyörűen oldotta meg a feladatot, és a táv első felében hatalmas előnyt dolgozott ki az élen, de mint később kiderült, nagy árat fizetett érte.
„Kavarognak bennem az érzelmek, jól kezdtem, váratlanul ért, hogy Katie Vincent ennyire feljött rám az utolsó körben – értékelt Kisbán Zsófia. – Elfogyott az erőm a korai előny kiépítése alatt, nem tudtam megújulni, így sajnos ismét elmaradt a világbajnoki cím. Remélem, egyszer sikerül…”
Hozzátette, a futószakasz kialakítása hagy kívánnivalót maga után, egyrészt nagyon magasan van a stég, amire ki kell szállnia a versenyzőknek, másrészt a felülete is érdes, így fokozottan kell figyelni, nehogy „kilyukassza” a hajót, és akkor a derékszögű kanyarokról nem is ejtettünk szót…Persze, szégyenkezni semmi oka sincs, C–1 1000 méteren negyedik helyezést ért el, szombaton 95 századmásodperccel lemaradva a dobogóról, az ötezren nyert vb-érem pedig magáért beszél.
„Van némi hasonlóság a második és a negyedik hely keltette érzések között – jegyezte meg Kisbán Zsófia. – Nyerni szerettem volna, de nagynak számító, tizenkilenc tagú mezőny gyűlt össze, nem is kis nevekkel, egyáltalán nem vehettem biztosra, hogy éremmel térek haza. Csak amiatt van bennem hiányérzet, mert az utolsó körön ment el a bajnoki cím. Lehetett volna eggyel kevesebb…”
Közvetlenül a nők után a férfiak versenyében Adolf Balázs – szintén az egyes rajtszámmal – jött ki jobban a hazai közönségkedvenc, Sebastian Brendel ellen vívott csatájából, és világbajnoki címet szerzett az ötezres távon.
„Négy esztendeje, tizenkilenc évesen Szegeden már attól is megszeppentem, hogy Brendel mellettem áll a parton, ráadásul egymás ellen versenyeztünk. Akkor mondtam neki, ő a példaképem, ez azóta sem változott. Sokszor leírták már, de ismét megmutatta – méltatta Adolf Balázs a 35 évesen is elnyűhetetlen német kenust, akivel az olimpiai 1000 méteres verseny középfutamában és döntőjében is nagyot csatázott. – Voltak félelmeim az ötezerrel kapcsolatban, ugyan két világkupa-versenyt is megnyertem az idén, kiszámíthatatlan. Bármikor becsúszhat egy rossz kiszállás, rossz forduló, be is boríthatnak – most is kétszer estem majdnem a vízbe.”
Az Óbudai Ganz versenyzője szerint nem az állóképessége, hanem a taktikája vezette győzelemre, a bal szélről indulva ugyanis az első 350 méteren – amit a szerencsésebb sportolóknak csak egyenesen előrefelé kellett megtennie – ötvenet kellett jobbra „igazítania”, rengeteg energiát felemésztett az élbolyhoz zárkózás, de tudott az előtte haladók farvízén „taxizni”, a legtöbbet pedig a futószakaszokon lépdelt előre.
A női kajakosoknál Kiszli Vanda csak kicsivel járt szerencsésebben, mint Kisbán Zsófia és Adolf Balázs, ő az ötös sávból indulhatott öt kilométeres útjára, s bár a maratoni szakágban hétszeres világbajnok erőssége éppen a futószakaszokban jártassága, a rövid szárazföldi táv és a kialakítása nem hajtotta a malmára a vizet. Végül ötödik helyen ért célba, a vébé záró számát, a férfi K–1 5000 métert pedig későbbre tolták, hiszen a nők versenye alatt ismét lecsapott a péntekről ismerős ítéletidő. Még nagyjából másfél kör volt vissza a futamból, amikor a pályától néhány száz méterre csapott be valahova a villám, az utolsó kiszállónál több kajakos is megállt, és értetlenül nézelődött, vissza kell-e szállnia a hajóba, vagy beszüntetik a versenyt… A rendezők a pénteki „szabadszellemű” felfogásban ezúttal is zöld utat adtak a befejezésre, szerencsére senkinek sem esett baja.
A férfiak K–1 5000 méteres versenye fél órás csúszással rajtolt el, Noé Bálint a kilencedik helyen ért célba, és Kiszli Vandával együtt készülhet a maratoni világbajnokságra – sok ideje nem lesz rá, hiszen a dániai Vejen Koldingban rendezendő esemény csütörtökön kezdődik.
A magyarok összesen 3 arany-, 5 ezüst- és 4 bronzérmet szereztek a világbajnokságon. Most elmaradt az aranyérmek száma az utóbbi években megszokottól, de ennek a versenynek a minél több kvóta megszerzése volt a célja. Az indulási jogok nagy része meg is lett, de egy-két kategóriában még izzadni kell az olimpiai vagy paralimpiai szereplésért.
Atlétika: Befejeződött a hazai vébé
Tegnap este ért véget az atlétikai világbajnokság. A hazai rendezésű esemény utolsó kettő napján már nem sok magyarnak szurkolhattunk. Közülük végül senki sem tudott érdemleges eredményt elérni. Szombat délelőtt Márton Anita a női súlylökés selejtezőjében szerepelt, ám a fedettpályás világbajnokság, szabadtéri vb-ezüstérmes és olimpiai bronzérmes versenyző legjobb eredménye 17.85 méter volt, amivel végül a 20. helyen zárt, vagyis nem jutott be a 12-es döntőbe.
„Sajnálom, hogy nem volt még három lökés. Javítottam lökésről lökésre, és szerettem volna 18 méter fölé menni. Szuper volt ilyen közönség előtt versenyezni. Nagyon sokan kijöttek szurkolni, rengeteg üzenetet kaptam az elmúlt napokban, és fantasztikus volt a szurkolók szeretete. Van még két versenyem az idényben, aztán meghozom a döntésemet a folytatásról, hiszen huszonhárom éves pályafutás van mögöttem és úgy érzem, számomra is eljött az idő, hogy másfelé tekintsek. Éppen a minap került elém a riói olimpia dobogóján készült fotó, s a többiek már rég befejezték, úgyhogy ezen elgondolkodtam. Ami a karrieremet illeti, nincs hiányérzetem, és a kislányom születése után már úgy gondoltam, minden nap ajándék számomra a sportpályán” – mondta Márton Anita az M4 Sport kamerája előtt.
Szombat reggel került sor a női maratonfutásra, melyben Szabó Nóra és Kovács-Garami Katalin indult hazai részről. Előbbi a 24., utóbbi az 57. helyen ért célba az etióp és kenyai futók által uralt mezőnyben.
Szombat este a férfi és a női 4×400 méteres váltó volt érdekelt. Az uraknál Steigerwald Ernő, Wahl Zoltán, Kovács Árpád és Molnár Attila alkotta a magyar csapatot. A döntőbe jutás nem volt reális elvárás, hiszen futószámokban nem tartoznak a mieink a világelithez. Ettől függetlenül helytálltak a fiúk, akiknek minden váltása jól sikerült, s végül 3:02.65-ös időeredménnyel a 8. helyen zárták a világbajnokságot.
Nem sokkal utánuk a hölgyek következtek, akiknél Nádházy Evelin, Kéri Bianka, Rapai Fanni és Molnár Janka futhattak a döntőért. A fináléhoz itt is kisebb csoda kellett volna, de az elvárás volt, hogy legalább néhány váltót sikerüljön megelőzni. Ez végül sikerült is, hiszen 3:27.79-es országos csúccsal 6. lett előfutamában az egység. A lányok egy 1980 óta íródó rekordot adtak át ezzel a múltnak, ami nem rossz teljesítmény.
Vasárnap reggel került sor az utolsó magyar érdekeltségű eseményre, a férfi maratonra, melynek 83 fős mezőnyében Szemerei Levente futhatott. A magyar fiú végül a 40. helyen ért célba 2:17:20 órás idővel.
Öttusa: Bronzérmes lett a magyar női csapat
Bronzérmes lett a Bauer Blanka, Gulyás Michelle, Barta Luca összeállítású magyar csapat a bathi olimpiai kvalifikációs öttusa-világbajnokság női versenyében.
Egyéniben Bauer Blanka a 16., Gulyás Michelle a 18. helyen végzett, Barta Lucának pedig az elődöntős eredménye számított a csapatösszesítésbe.
A 18 fős fináléban a britek négy, az olaszok három, a magyarok két versenyzővel szerepeltek, más országokból egy-egy öttusázó került a legjobbak közé, így lett harmadik a magyar együttes az olaszok és a britek mögött.
A szerdai selejtezőből Gulyás Michelle és Bauer Blanka mellett Barta Luca került a magyarok közül a legjobb 36 közé, Guzi Blanka nem jutott tovább, majd a pénteki elődöntőben Barta Luca fejezte be szereplését.
Bauer Blanka a csütörtöki körvívásban 12/23-as győzelem/vereség mutatóval zárt, így neki már az is bravúr volt, hogy döntőbe verekedte magát. Ehhez az kellett, hogy elődöntős csoportjában nagy fölénnyel megnyerte a kombinált számot. A finálénak viszont megint a 18. pozícióból kellett nekivágnia, mivel a vívás eredményét az elődöntő után a döntőbe is „magukkal vitték” a versenyzők. A lovaglásban öt akadályt vert le, és volt egy másodperc időtúllépése, így a lehetséges 300-ból 264 ponttal zárt. A bónuszvívásban nem tudott asszót nyerni, a 200 méteres úszásban 2:18.98 perccel a 11. időt érte el. A négy lövészettel megszakított 5×600 méteres futásnak a 17. helyről vágott neki és 11:12.30 perces idővel, a negyedik legjobb eredménnyel az egyiptomi Szalma Abdelmakszúdot meg tudta előzni.
Az olimpiai kvótát már július elején az Európa Játékokon megszerző Gulyás Michelle a csütörtöki körvívásban 20 győzelmet aratott és 15 ellenfelétől kapott ki, ezzel az eredménnyel pedig – öt riválisáéval azonos pontszámmal – a mezőny közepéről kezdhette meg a vasárnapi 18-as döntőt, húsz ponttal elmaradva az éllovastól. A tavalyi vb ezüstérmesének azonban vasárnap hamar elszállt az esélye arra, hogy ismét dobogós helyen végezzen, mivel a lovaglást pont nélkül zárta. Lovával leverte az első akadályt, majd az 5-ös A-elemét, azután a 9-es A-eleménél is leesett a rúd, a B előtt pedig megállt a ló. Aztán az ismétlésnél is ellenszegült, később pedig rombolt is, így Gulyás Michelle-t kicsengették. Az emelt páston nem szerzett plusz pontot, úszásban viszont a várakozásnak megfelelően az élcsoportban végezett, 2:12.38 perccel harmadik lett. A kombinált számot ezzel együtt utolsóként kezdte és nem is volt esélye előre lépni, végül 11:54.30-as idővel, a 17. eredménnyel fejezte be a lövészetes futást és maradt a 18.
„A lovaglással gyakorlatilag megpecsételődött a két lány sorsa – szögezte le az MTI érdeklődésére Martinek János szövetségi kapitány. – Gulyás Michelle a kilencedik ugrásig jól teljesített, ott elfogyott a lendülete, megállt a ló, majd rombolt is. A nulla pontos lovaglással nem volt már esélye a jó helyezésre, becsületből teljesítette a verseny hátralévő részét. Bauer Blanka rohanós lovában benne volt a verés, végül öt verőhibával és egy másodperc időtúllépéssel jött le a pályáról. Utána kapaszkodott, és egy helyet tudott előrelépni.”
Alapesetben az első három hely ért kvótát, de azzal a megszorítással, hogy ha olyan öttusázó végez érmes pozícióban, aki már korábban kiharcolta az ötkarikás részvétel lehetőségét, a kvóta nem tolódik lejjebb, a ki nem osztható helyeket a 2024. június 17-én érvényes olimpiai világranglistáról töltik majd fel.
A magyarok a tegnap véget ért világbajnokságon ezen kívül még egy ezüstérmet szereztek, melyet még kedden a Regős Gergely, Szép Balázs összeállítású férfi váltó ért el.
Kerékpár: Megkezdődött a Vuelta
Szombat este az esős barcelonai csapatidőfutammal vette kezdetét az év utolsó háromhetes kerékpáros körversenye, a spanyol Vuelta, melynek mezőnyében 2007 után ismét van magyar bringás Valter Attila személyében.
A csapatok közül az elmúlt napokban – a közösségi média tanúsága szerint – többen az F1-es Spanyol Nagydíjnak is otthont adó barcelonai autóversenypályán gyakorolták a versenynaptárban csak ritkán helyet kapó csapatidőfutamot. A 14.8 kilométeres távnak négyperces különbséggel vágtak neki az olimpiai kikötőből a sorok. A technikás, 18 darab 90 fokos kanyart tartalmazó útvonal érintette a katalán főváros több emblematikus helyszínét, eltekertek például a Sagrada Família templom előtt is.
A Jumbo-Visma nyolc versenyzőjéből négy, köztük Valter Attila is tagja volt a tíz nappal korábban a burgosi körverseny csapatidőfutamát megnyerő sornak. A nagy esélyesek közül a háromszoros győztes, idén a Giro d’Italián diadalmaskodó szlovén Primoz Roglicot és a Tour de France legutóbbi két kiírásának bajnokát, a dán Jonas Vingegaard-t soraiban tudó holland csapat röviddel 20 óra után, már erős homályban kezdte meg az etapot, utána még három istálló rajtolt el, utolsóként a Soudal-Quick-Step a címvédő és friss időfutam-világbajnok belga Remco Evenepoellal.
Az egyre fokozódó eső miatt nedves, csúszós aszfalton óvatosan tempóztak a sorok, az Arkéa Samsicból a cél előtti utolsó kanyarkombinációban kerültek földre versenyzők, az Alpecin-Deceunincket két esés szedte darabokra, az Ineos Grenadiersnél pedig korán esett, megsérült és fel is adta a viadalt a belga Laurens De Plus, míg a Jayco-AlUlából a hajrában a tavalyi Tour de Hongrie-n győztes ír Edward Dunbar került földre.
A másodikként elrajtolt DSM-Firmenich jó időt és 50.743 kilométer/órás átlagot tekerve diadalmaskodott, a piros trikót az elsőként beérkező, U23-as időfutam-világbajnok Lorenzo Milesi vehette fel, az utolsók között elinduló Movistar már sötétben mindössze 55 századmásodperccel maradt le az első helyről.
Valterék a biztonságra törekedve, 32 másodperces hátránnyal a 11. helyen értek be.
„Nem kockáztattunk, van még három hetünk a versenyből, de azért elég gyorsan haladtunk. Vingegaard defektet kapott, meg kellett várnunk, mert őt azért be akartuk hozni, és ez végül sikerült is. Úgyhogy alapjában véve boldogok lehetünk. Mindenki láthatta, hogy milyen sötét volt, a sisakon lévő plexi is becsillant, bent voltunk a házak között, a utcai közvilágítás sem segített, szóval nagyon nehezek voltak a látási viszonyok, és így ez azért egy kicsit veszélyes volt” – mondta a Eurosportnak a szakasz után Valter Attila.
Az összetett esélyesek csapatai közül az Ineos Grenadiers 20, az UAE 37, míg a Soudal-Quick-Step 6 másodpercet kapott.
Nem ért véget az ítéletidő a szombati nyitó nappal, vasárnap is esőben kellett tekerni a mezőnynek Mataró és Barcelona között a spanyol körversenyen. A 181 kilométeres táv domborzatából kifolyólag ideálisnak tűnt a szökevények számára, és volt is életképes szökés. A szervezők viszont egy fokkal proaktívabbak voltak mint az első szakasz során, merthogy a nap elején meghozták azt a döntést, hogy az eső miatt mindenki azonos időt kap a nap végén, ezen túl csak a bónusz másodpercekért küzdöttek a versenyzők a befutónál. A szökést viszont végig kontroll alatt tartotta a főmezőny, nem is lett belőle hazaérés, annyit viszont profitált a 22 éves Andrea Piccolo, hogy a legaktívabb versenyzőként a bónuszmásodperceknek köszönhetően ő viselheti a piros trikót ma.
A vége a neutralizálás miatt így csak a kisebb csapatokról szólt, hiszen az esélyeseknek nem volt értelme kockáztatni semmit. A főmezőnyből Andreas Kron volt az, aki a legmerészebb taktikával rukkolt ki, jól támadott a Castell de Montjuic-en, így a Lotto bringása nyerte a Vuelta második etapját. A mezőny magyar tagja, Valter Attila is az esélyesek csoportjával, nyugodt körülmények között, beszélgetve ért célba.
„Ez egy kinti sport, eshet az eső, de a Tour de Hongrie-n egész jól meg tudták oldani, amikor hasonló helyzet állt elő. Nyilván a városnak nem jó, Budapestnek sem volt jó, de a versenyzők értékelték a gesztust” – utalt az M4 Sport helyszíni stábjának az időfutamban és mezőnyversenyben is magyar bajnok Valter Attila a májusi magyar körverseny fővárosi záróetapjára, amelyen ugyancsak eső miatt az eredeti táv felére rövidített szakaszt tekertek le lassú tempóban, az összetett eredmény nem változott és a szakaszgyőzelemért sem harcoltak a sprinterek. „Itt eléggé nehéz volt elérni bármit is a rendezők részéről, annyit sikerült, hogy ezt a brutális körpályát nem kellett élesben teljesíteni.”
Valter Attila hozzátette, előtte 22 kilométer alatt 39 körforgalmat szeltek át szűk, kacskaringós utcákon, a vizes úton a piros-fehér zebrák felfestései csúszósak voltak.
„Hogy úgy mondjam, a seggen csúszás melegágya. Volt is nem kevés esés” – emelte ki a 25 esztendős csömöri kerekes, aki elárulta, a végén csapattársával, a holland Robert Gesinkkel azon gondolkoztak, a mezőny fele eleshetett-e az etapon.
Kérdésre válaszolva kitért rá, hogy tudomása szerint Roglic rendben van a bukása után, ám igazából a verseny után derülnek ki a dolgok. Miután ő maga a Tour de France-címvédő dán Jonas Vingegaard társaságában elöl tekert, így csak hallotta egymás után a bukásokat, hátrébb kemény lehetett a mezőny sűrűjében.
Azt is megemlítette ugyanakkor, hogy ilyen helyzetben nehéz jó megoldást találni, mikor „egy barcelonányi ember” szeretné látni a versenyt.
Ma jöhet az első hegyi befutó két első kategóriás emelkedővel – előbb a Coll d’Ordino (17.5 km, 4.9 százalék átlagmeredekség), majd a végén az Arnisal (8.2 km, 7.8 százalék) szakítja majd szét a mezőnyt.
Kamionos Eb: Kiss Norbert ismét remekelt
Kiss Norbert, a Révész-csapat címvédő és négyszeres Európa-bajnok versenyzője szombaton az első futamot megnyerte, a másodikban negyedikként ért célba a gyorsasági kamion Eb csehországi állomásán.
A 38 éves szombathelyi pilóta közösségi oldala szerint Norbi a szezon kilencedik időmérőjét is megnyerte, így szombaton az élről rajtolhatott Mostban, ahol csaknem nyolc másodperces előnnyel nyert – a sorozat weboldala alapján az idényben 11. alkalommal.
A Facebook-bejegyzésből az is kiderült, hogy a második futamot egy nagyobb baleset miatt félbeszakították, az új rajtra pedig 15 percet kellett várni.
„Szerencsésen elkerültek minket ezek az ütközések és végül egy negyedik helyet szereztünk. Az autó rendben van, gyors szervizelés után, holnap folytatjuk a hétvégét” – írta Kiss Norbert Facebook-oldala.
A vasárnap már jobban sikerült, hiszen Norbi mind a két futamot megnyerte!
Hogy mi a titka? Erre a kérdésre Kiss Norbert általában aztán válaszolja, hogy a csapat sokat dolgozik és remek munkát végez. Jók a beállítások, ő pedig igyekszik mindent megtenni a sikerért.
A recept tehát nem túl bonyolult, a megvalósítás azonban korántsem egyszerű. Vasárnap, Mostban például meg kellett küzdeni az ellenfeleken kívül a hektikus időjárással is, ám a négyszeres Európa-bajnok magyart egyáltalán nem zavarta meg az eső, viszonylag simán harcolta ki a pole pozícióból való indulás jogát, azután pedig az első, majd a fordított rajtrácsos második versenyt is megnyerte!
Mindez egyébként azt jelenti, hogy Kiss Norbi az eddig megtartott 20 futam közül 13 alkalommal nem talált legyőzőre, ami egyszerűen fantasztikus.
„Az első versenyen jobbak voltak a körülmények, mint az időmérésen, vizes volt ugyan a pálya, de nem állt meg a pályán a víz, így lehetett egy kicsit jobban nyomni a gázt – nyilatkozta az első futam végén Kiss. – Nagyon örülök, hogy itt volt Adam (Lacko) a mezőnyben, mert neki ez hazai pálya, ráadásul nagyon jól megy esőben, mindig büszke vagyok rá, ha sikerül legyőzni ilyen körülmények között, és most sikerült…”
Kiss Norbertnek ez volt a 60. időmérőn aratott sikere, és a vasárnapi kettővel összesen 93 győzelemnél és 185 dobogós helynél tart, ami elég szép statisztika, tekintve, hogy 364 alkalommal indult Európa-bajnoki futamon.
„A második verseny nem volt könnyű, elsősorban egyébként az időjárási viszonyok miatt, mert bár volt száraz nyom, egyre sötétebb lett, és a végén már eléggé korlátozottak voltak a látási viszonyok – folytatta Kiss Norbi. – Még éppen időben, a piros zászló előtt sikerült megelőzni Steffi Halmot, úgyhogy megvan a vasárnapi második győzelem is!”
A magyar egyébként nemcsak Halmot előzte meg tisztán és látványosan a fordított rajtrácsos futamon, hanem a többi ellenfelét is, ami azt mutatja, amit a statisztika: elképesztő fölényben van az idén az ellenfeleivel szemben.
Túraautó: Michelisz Norbert jól ment Argentínában
Yann Ehrlacher szerezte meg a pole pozíciót a nemzetközi túraautó-bajnokság argentínai időmérőjén, így ő várhatta az élről a piros lámpák kialvását az első versenyen. Mellőle a Hyundai magyar versenyzője, Michelisz Norbert indulhatott, míg a második sorban Mikel Azcona és Rob Huff foglalhatott helyet.
Bár Michelisz Norbi remek rajtot vett, és azonnal az élre állt, nagy volt mögötte a mozgolódás, és az Ehrlacher, Huff és Azcona alkotta hármas szorosan tapadt rá, így kénytelen volt folyamatosan nézni a visszapillantó tükröt. Huff először a külső íven elment az egyéni összetettet vezető francia mellett, majd a Hyundai magyarja ellen is sikeres offenzívát indított, igaz, a két autó összeért, aminek következtében Michelisz több pozíciót is veszett, és visszaszorult a negyedik helyre.
A magyar pilóta a csapattársa, Azcona mögé sorolt be, azonban hiába tapadt eleinte a spanyolra, rövidesen már Néstor Girolami támadta. Újabb pozíciócsere viszont nem történt, hiszen Mattias Milla leállása miatt a pályára küldték a biztonsági autót. A mentés meglehetősen elhúzódott, több mint tíz percen keresztül tartott a korlátozás, és mire újra zöld jelzést kapott a mezőny, már csak bő tizenegy perc volt hátra a kockás zászlóig.
Huff megtartotta az első helyet az újraindításnál, mögé Ehrlacher sorolt be, míg mögötte a két Hyundai viaskodott egymással, amit kihasználva Girolami megelőzte a magyar pilótát. Az ötödik pozícióba visszaeső Michelisz ugyanakkor nem hagyta magát, és hamarosan visszaelőzte az argentint, míg előttük Azcona csatázott Ehrlacher-val, és lépett fel a második helyre.
Nem kellett sok Michelisznek sem, rövidesen ő is áthámozta magát a bajnoki riválisán, aki nem sokkal később további egy pozíciót vesztett, mert Girolami is megelőzte őt. A két Hyundai-versenyző ezt követően megkezdte a felzárkózást a vezető Huffra, ám Azcona hiába ért fel rá, és tapadt szorosan az Audira, újabb biztonsági autós szakasz következett, miután Girolami alatt adta meg magát a Honda.
Az autómentés ezúttal sem zajlott gördülékenyen, és az idő is lepergett, így a mezőnyt végül egyetlen körre engedték el. Huff számára ezúttal már nem volt menekvés, Azcona szorosan tapadt rá, ráadásul hibázott, amit kihasználva mindkét Hyundai elment mellette.
Azcona ezt követően már nem engedte ki a vezetést a kezei közül, és győzelmet aratott Argentínában, mögötte Michelisz látta meg a kockás zászlót, míg Huff harmadikként szelte át a célvonalat. A negyedik Ma Csing-hua lett, majd Fabian Yannantuoni, Ehralcher, Juan Angel Rosso, Bernardo Llaver, Ignacio Montenegro, valamint Pedro Cardoso tette teljessé a pontszerzők sorát.
Néstor Girolami zárt a tizedik helyen a szombati időmérőn, így a hazai pilóta várhatta az élről a piros lámpák kialvását a második, részben fordított rajtrácsos versenyen. Mellőle Cadroso Pedro rugaszkodhatott el, míg a második sorban Frédéric Vervisch és Thed Björk foglalhatott helyet.
Michelisz Norbert a kilencedik, míg az egyéni összetettet 16 ponttal a Hyundai magyar versenyzője előtt vezető Yann Ehrlacher a tizedik rajkockából vághatott neki a futamnak.
Girolami jól kapta el a rajtot, és sikerült megtartania a vezetést, mögötte Rob Huff, Cadroso, Ma Csing-hua és Michelisz sorrendben érkezett az első ötös, míg hátrébb először Mikel Azcona találta el a falat, majd Balbi Frederik alatt adta meg magát az autó, aminek következményeként pályára kellett küldeni a biztonsági autót.
Girolami jól jött el az újraindításnál is, és megtartotta az első helyet, mögötte Huff és Cardoso csatázott a második pozícióért. Bár a párharcból utóbbi jött ki győztesen, Huff rövidesen visszaelőzte a vetélytársát, akit nem sokkal később Ma, valamint Michelisz is maga mögé utasított, így visszaszorult az ötödik helyre. Míg Cardoso körről körre vesztette a pozíciókat, az egyéni összetettben a harmadik Azcona kénytelen volt feladni a versenyt, így pont nélkül zárt a második futamon.
Michelisz mögé Ehrlacher zárkózott fel az ötödik pozícióba, míg előttük Ma tapadt szorosan Huffra, és meg is előzte a britet. A kínai ezt követően elkezdett felzárkózni a vezető Girolamira is, ám hiába érte utol, már nem tudott előzni, így meg kellett elégednie a második hellyel.
A hazai pályán győzelmet arató Girolami ezreddel szelte át Ma előtt a célvonalat, harmadikként Huff látta meg a kockás zászlót, míg Michelisz és Ehrlacher az utolsó pillanatokban keményen harcolt egymással, aminek következében utóbbi eltalálta a falat, és végül csak a tizenhetedik helyen rangsorolták. A Hyundai magyarja a negyedik helyének, valamint a fő riválisok nullázásának köszönhetően átvette a vezetést az egyéni összetettben.
Az ötödik helyet Santiago Urrutia örökölte meg, majd Frédéric Vervisch, Björk, Bernardo Llaver, Cadroso, valamint Raphael Reis tette teljessé a pontszerzők sorát.
Folytatás november 3. és 5. között Ausztráliában.
A kiemelt kép forrása: m4sport.hu