Bár az atlétika az elmúlt negyven évben nem tartozott a magyar sikersportágak közé, de több érmet is szereztek sportolóink a világbajnokságok 1983 óta íródó történetében. Ezekről esik szó a Visszapillantó rovat atlétikai vb-t fölvezető cikkében.
Mai formájában 1983 óta rendezik meg az atlétikai világbajnokságot. Kezdetben négyévente került sor az eseményre, 1991 óta azonban minden páratlan esztendőben, azaz kétévente bonyolítják le. Magyarország az összes világbajnokságon résztvett átlagban 15-20 fős csapatokkal (ez alól csak a legutóbbi, eugene-i vb kivétel, amelyre kettő honfitársunk utazott el), s ugyan nem minden évben sikerült érmet szerezni, de a tornák többségén igen.
Az 1983-as és az 1987-es világbajnokságon nem született magyar érem. Előbbi évben a távolugró Szalma László érte el a legjobb eredményt, aki a dobogóról hajszállal lemaradva a 4. helyen végzett. Utóbbi évben Kovács Attila szintén a 4. helyen végzett egy olyan versenyszámban, amelyben manapság az is csoda, ha fehérbőrű európai döntőbe jut világversenyen, hiszen neki 100 méteres síkfutásban sikerült elérnie ezt az eredményt. 1987-ben amúgy rajta kívül további három atléta tudott az első tízben végezni, vagyis az összteljesítmény nem volt pocsék.
Az első magyar dobogós eredményre egészen 1991-ig kellett várni, amikor Tokióban előbb Horváth Attila szerzett egy bronzérmet diszkoszvetésben, majd kettő napra rá Bagyula István ezüstérmes lett rúdugrásban. 1993-ban Gécsek Tibor kalapácsvetésben szerzett egy bronzérmet, amit 1995-ben megismételt. Ugyanabban az évben megszületett az első magyar női érem is az atlétikai vb-k történetében, hiszen Ináncsi Rita hétpróbában végzett a 3. helyen.
Az 1997-es athéni világbajnokságon érem nélkül maradt a magyar küldöttség, pedig az egy évvel korábban olimpiát nyerő kalapácsvető Kiss Balázs csak nüanszokkal maradt le a dobogóról, végül 4. lett. Rajta kívül még Szebenszky Anikó végzett az első tízben, ő 10 km-es gyaloglásban 6. lett.
Az 1999-es sevillai világbajnokságon ismét született magyar érem, ugyanis Németh Zsolt kalapácsvetésben ezüstérmes lett. A 2001-es edmontoni vb nem hozott magyar dobogós eredményt, ellenben hét top 10-es helyezés is összejött – kalapácsvetésben három magyar is döntőbe jutott, ám Kiss Balázs a 6., Gécsek Tibor a 8., Annus Adrián pedig a 9. helyen zárt. Ismét a 4. hely volt a legjobb magyar eredmény, amit ketten is szállítottak: Zsivoczky Attila tízpróbában, Vaszi Tünde távolugrásban lett a legjobb nem dobogós.
A 2003-as párizsi világbajnokságon két ezüstérem született, ám ezt két olyan versenyző hozta össze, aki egy évvel később, az athéni olimpián doppingolva szerzett aranyat, amelytől rövidesen megfosztották őket. Annus Adrián kalapácsvetésben, Fazekas Róbert diszkoszvetésben lett 2., s ezen eredményüket még tisztán érték el, így megtarthatták érmeiket. Athént követően Annus visszavonult, Fazekas pedig ugyan próbálkozott a visszatéréssel, de újfent doppingolt, így végleg leírta magát.
Az athéni doppingbotrányok alaposan megtépázták a magyar atlétika hírnevét, ennek ellenére a 2005-ös helsinki világbajnokságon sem maradtunk érem nélkül, hiszen Zsivoczky Attila bronzérmes lett tízpróbában.
A 2007-es oszakai világbajnokságon nem született magyar érem, mint ahogy a 2009-es berlini viadalon sem. Mindkét évben születtek top tízes eredmények. A következő éremre a 2011-es tegui vb-ig kellett várni, ahol Pars Krisztián ezüstérmes lett kalapácsvetésben. A szombathelyi dobóatléta 2012-ben olimpiai bajnok lett, azonban a 2013-as világbajnokságon újfent a 2. helyet tudta megcsípni.
A 2015-ös pekingi vb nem hozott magyar érmet, a 2017-es londoni tornán azonban kettőt is. Márton Anita egy évvel riói olimpiai bronzérme után a brit fővárosban a dobogó második fokára állhatott föl, míg Baji Balázs 110 gáton 3. lett – ezzel ő lett az első magyar atléta, aki sprintszámban állhatott vb-dobogóra.
A 2019-es dohai világbajnokságon Halász Bence bronzérmes lett kalapácsvetésben. Bence az eugene-i világbajnokságot a 4. helyen zárta. Ott nem született magyar érem.
A magyar sportolók eddig tehát 13 érmet: 7 ezüstöt és 6 bronzot szereztek szabadtéri atlétikai világbajnokságokon.
A hazai rendezésű világbajnokságon 63 magyar atléta indulhat. Korábbi cikkemben arról írtam, kiktől lehet érmet remélni. Bízzunk benne, hogy ezúttal is sikerül legalább egy-két érmet szerezniük a magyaroknak!
A kiemelt kép forrása: 444.hu