Napra pontosan húsz évvel ezelőtt, 2003. július 20-án került sor Silverstone-ban a Forma-1-es Brit Nagydíjra, amely sok dolog miatt maradt emlékezetes. Maga a verseny elég jó és izgalmas volt, ugyanakkor mégis egy, a pályára rohanó őrült produkciója miatt beszélünk mind a mai napig erről a futamról. A nem mindennapi esemény hátteréről, de magáról a versenyről is szó esik a Visszapillantó rovat legújabb cikkében.
A 2003-as Forma-1-es világbajnokság 11. állomása volt a sportág bölcsője, Silverstone, ahol 1950-ben a legelső F1-es futamot is rendezték. Húsz évvel ezelőtt az ideihez képest kicsivel későbbi időpontban, július 18. és 20. között került sor a Brit Nagydíjra. A versenyzők 60 kört tettek meg a még régi vonalvezetésű pályán.
Azután, hogy a Ferrari és Michael Schumacher 2000 és 2002 között verhetetlen volt, úgy tűnt, 2003-ban megszakadhat a nagy sorozat, hiszen az igaz, hogy a német érkezett éllovasként Silverstone-ba, de csupán nyolcpontos előnye volt Kimi Räikkönennel szemben, aki akkoriban a McLarennél versenyzett. Húsz éve még a régi pontkiosztás létezett, azaz egy futamgyőzelem csak 10 pontot ért, így értelemszerűen jóval kisebb különbségek voltak a tabella első pár helyén álló versenyzők között, mint manapság. Azonban éppen emiatt, hogy csak tíz pontot lehetett maximum kisajtolni egy futamból, ezért ekkor már körvonalazódott a később meg is valósuló Schumacher-Räikkönen párharc, mely gigászi küzdelmet hozott, hiszen a német csak a szuzukai szezonzárón tudta bebiztosítani rekordot jelentő hatodik világbajnoki címét és mindössze kettő ponttal gyűjtött többet, mint a finn, s a 3. helyen záró Juan Pablo Montoya is csak 11 egységgel maradt el Schumitól.
Ebben a cikkben azonban elsősorban a Brit Nagydíjon történtekkel foglalkozom, hiszen amellett, hogy a száguldó cirkusz történetének egyik legveszélyesebb momentumára került sor ezen a futamon, egy igen jó versenyt láthattunk.
2003-ban még két időmérő edzést rendeztek, ám a végső rajtsorrendet a második kvalifikáció eredménye határozta meg, azaz mindazok a pilóták, akik hibáztak, vagy műszaki probléma miatt nem tudtak mért kört teljesíteni az első időmérőn, kaptak egy javítási lehetőséget. Ezt használta ki Rubens Barrichello is. A Ferrari brazilja az első edzésen nem tudott értékelhető kört teljesíteni, azonban a második időmérőn már a leggyorsabbnak bizonyult, hiszen 1:21.209-es idejénél senki sem tudott jobbat elérni, azaz övé lett a pole pozíció. Michael Schumacher az első kvalit még megnyerte, ám a másodikon nagyot hibázott az egyik kanyarban, amivel tizedmásodperceket vesztett, ezzel pedig végül csak az 5. rajtkockát tudta megszerezni.
Barrichello mellől az első sorból még a renault-s Jarno Trulli vághatott neki a 60 körös száguldásnak. Mögülük Kimi Räikkönen és Ralf Schumacher startolhatott, míg Michael Schumacher mellől némi meglepetésre a toyotás Cristiano Da Matta indulhatott a 6. helyről. Az akkoriban élcsapatnak számító istállók pilótái közül a Williamsnél menő Montoya a 7., a Renault-t erősítő Fernando Alonso pedig a 8. rajtkockából rugaszkodhatott el a piros lámpák kialvásakor, míg a mclarenes David Coulthard csak a 12. legjobb időt érte el.
Mozgalmas volt a rajt, ugyanis Barrichello beragadt, így Trulli és Räikkönen fordultak elsőként az első kanyarba. A brazil visszaesett a 3. helyre, mögötte a két Schumacher-fivér küzdött egymással, de végül Ralf megtartotta a 4. helyet. Kicsivel hátrébb Alonso és Montoya vívott nagy küzdelmet egymással, amiből végül a kolumbiai jött ki győztesen.
A következő említésre méltó esemény a 6. körben történt, amikor Coulthardnak azért kellett egy előrehozott bokszlátogatást megejtenie, mert az 1-es kanyarban történt pályaelhagyása során elmozdult a fejtámlája, s a biztonsági előírások értelmében azonnal ki kellett javítani ezt a hibát, s ezt csak a bokszban lehetett megtenni. A McLaren versenyzője sok kavicsot hordott fel a pályára egy igen gyors kanyarban, ezért takarítás miatt be kellett küldeni a Biztonsági Autót.
A Biztonsági Autó kihajtását követően Barrichello csökkenteni kezdte a különbséget Räikkönennel szemben és a 11. körben meg is előzte a finnt. Ekkor Trulli, Barrichello, Räikkönen, Ralf Schumacher, Michael Schumacher volt az első öt sorrendje.
És akkor elérkeztünk a 12. körhöz, amelyben olyan esemény történt, melyre senki sem számított és mindenkit megdöbbentett. Akkor, amikor az autók a Becketts-kanyarból kihajtva a Hangár-egyenesen száguldtak végig, hirtelen megjelent előttük, velük szemben egy ember, aki mindkét kezében táblákat tartott és egyáltalán nem zavartatta magát attól, hogy közel 300 km/órás tempóval közlekedő versenyautók suhannak el mellette pár méterre. Szerencsére minden éppen arra járó pilóta el tudta kerülni a Horanra nézve biztosan végzetes ütközést, igaz, a Jaguart vezető Mark Webbernek kellett tennie egy apróbb ellenkormányzást, hogy ne gázolja el ezt az elmebeteget.
Ez az esetről készült videó, amely a hivatkozásra való kattintás után, a YouTube-on indul el:
Egyáltalán nem túlzó ezt az erős jelzőt használni az ír, laikus római katolikus vallású papként ismert Horanra, aki egyébként a két táblán az „Olvasd a Bibliát!” és „A Bibliának mindig igaza van!” feliratokat mutogatta az óriási sebességgel menő versenyzőknek, akik nyilván mindannyian simán el tudták olvasni Horan „igéit”. A beszaladó őrültet az egyik pályabíró, Stephen Green vonszolta le az aszfaltról, amikor már nem volt versenyautó a közelben, ennek ellenére ismét beküldték a Biztonsági Autót, hiszen meg kellett győződni róla, hogy nincs más illetéktelen személy a pályán és annak közvetlen környezetében (nem lehetett azonnal tudni, hogy magánakcióról vagy csoportos cselekedetről van-e szó), valamint meg kellett erősíteni a pálya azon pontjának őrzését, ahol „hősünk” a szigorú biztonsági intézkedések ellenére bejutott a pályára futam közben. Green 2004-ben megkapta a pályát üzemeltető Brit Automobil Verseny Klub, a BARC Browning-medálját a Horan levonszolása során tanúsított rendkívüli bátorsága elismeréseképpen. Ennek a díjnak nagyon nagy értéke van, mert a pályabíró mindössze a második volt, aki ebben a kitüntetésben részesült – először David Purley korábbi Forma-1-es versenyző érdemelte ki ezt a medált még 1973-ban, amiért az abban az évben rendezett Holland Nagydíjon azért adta föl a versenyt, hogy megmentse a lángoló autójában fuldokló Roger Williamsont.
Természetesen eljárás indult Horan ellen, akit a northamptoni bíróság vont felelősségre. Az akkor 56 éves laikus pap elismerte bűnösségét, de ezt is a maga módján tette. Azt állította, hogy nyitva találta a pályát övező kerítés egyik kapuját, amit Isten jeleként értelmezett, ezért szaladt be. Az viszont az első pillanattól fogva teljesen egyértelmű volt, hogy Horan előre eltervezte cselekedetét, hiszen a két transzparenst nem csinálhatta meg öt perccel a berohanás előtt, főleg, hogy ezekkel aligha engedték volna be a pálya területére. Horan végül nagyon-nagyon olcsón megúszta, hiszen a zárt osztály helyett mindössze kettő hónap börtönbüntetést kapott.
Nem ez volt az első és sajnos nem is az utolsó eset a Forma-1 történetében, hogy emberek rohantak be a pályára. Az 1977-es Dél-Afrikai Nagydíjon nem egy őrült, hanem egy önkéntes pályabíró, egy bizonyos Frederick Jansen van Vuuren okozott tragédiát azzal, hogy figyelmetlen módon rohant át keresztbe a pályán, kezében egy poroltóval, hogy segítsen eloltani Renzo Zorzi kigyulladt autóját. Tom Pryce 274 km/órás sebességgel érkezett meg, s elütötte a pályabírót, aki azonnal szörnyethalt. Pryce-nak esélye sem volt a tragédia elkerülésére, mivel a pálya egy dombos részén hajtott fölfelé, s nem vehette észre időben van Vuurent. Maga Tom Pryce is meghalt, mivel a poroltó az ütközés során nagy erővel a fejének csapódott.
A 2000-es Német Nagydíjon történt az az eset, amire Palik László is utalt a fönti videóban. A Mercedes egyik németországi gyárának nem sokkal korábban elbocsátott dolgozója úgy döntött, azzal ad hangot a munkahelye elvesztésével szembeni dühének, hogy átmászik a régi hockenheimi pálya közel 3 méter magas kerítésén, s a pálya egy igen gyors, padlógázas szakasza mellett sétálgat a füvön, majd amikor ez biztonságos, átszalad a pálya másik oldala melletti füves területre. Ez is igen veszélyes szituáció volt, hiszen 300 km/óra fölötti sebességgel haladtak az autók azon a részen. A férfit, aki magára tekert egy transzparenst, melyen elbocsátása ellen tüntetett, letartóztatták.
A 2003-as silverstone-i esetet követően legközelebb a 2015-ös Szingapúri Nagydíjon volt példa arra, hogy egy ember futam közben bement a pályára. Egy részeg férfi tévedt be valahogy a pályára, s még egy fotót is készített arról, hogy ott tartózkodik. Őt is elkapták a hatóságok és örökre kitiltották a szingapúri utcai pálya területéről.
A 2004-es Spanyol Nagydíj felvezető körében történt, hogy Jimmy Jump, aki különböző sportesemények megzavarásáról vált ismertté, a célegyenesben bemászott a pályára és ott szaladgált ide-oda, mielőtt a pályabírók lefogták és levonszolták onnan. Az eset miatt nem kellett a rajtprocedúrát megszakítani.
Utoljára a tavalyi Brit Nagydíjon történt berohanásos eset, de szerencsére nem a versenyen, hanem annak megszakítása alatt. Bizonyára sokan emlékeztek rá, hogy a rajt után közvetlenül George Russell egyik kereke eltalálta Csou Guan-jü kerekét, amitől a kínai hatalmasat repült, s a gumifal és a kerítés közti területre esett. A piros zászló idején történt, hogy a Stop Oil! nevű csoport pár aktivistája beszaladt a pályára, hogy a nagy-britanniai olajkitermelések azonnali leállítását követelje, de a pályabírók ott is gyorsan intézkedtek. Ez volt az a csoport, melynek két embere az idei sznúker-világbajnokságon azzal okozott fölfordulást, hogy beszaladt az asztalokhoz, s narancs porral akarta beteríteni azokat. Ez csak egyikőjüknek sikerült, de így is komoly problémát idéztek elő, mivel teljesen újra kellett posztózni azt az asztalt.
Ami Horant illeti, a nevetséges büntetés letöltését követően többször is hallatott magáról. A 2004-es Epsom Derby lóversenyen is beszaladt a pályára – akkor azzal „büntették”, hogy kitiltották a pálya 2 mérföldes övezetéből. Ismét az egész világ figyelmét irányította magára a szintén 2004-ben rendezett athéni olimpia férfi maratonján, amikor nem sokkal a cél előtt a kordonon átmászva beszaladt a pályára és a versenyt vezető brazil Vanderlei de Limát belökte a nézők közé. Egy görög néző, Poliviosz Kosszivász terítette le a földre Horant, majd fölsegítette Limát, aki ugyanakkor ennek az incidensnek köszönhetően elbukta az olimpiai bajnoki címet és végül csak a bronzérmet tudta megszerezni. A brazil a történtekről úgy nyilatkozott, hogy olyan pszichológiai sokk volt számára Horan akciója, amihez foghatót még sosem élt át. Vanderlei de Lima számára sokan követeltek aranyérmet, ám ezt végül nem kapta meg utólag sem. Megkapta viszont azt a dicsőséget, hogy ő gyújthatta meg az olimpiai lángot a 2016-os riói játékok nyitóünnepségén.
Horant a görög bíróság egy év felfüggesztett szabadságvesztésre és 3000 euró pénzbírságra ítélte. Akár öt évet is kaphatott volna, ám a bíróság tekintettel volt elmeállapotára.
Horan a későbbiekben is több sporteseményen próbált fölfordulást okozni, de már kevesebb sikerrel járt, mivel ismerték a hatóságok. Nácibarát nézeteiről is ismertté vált, ami miatt le is tartóztatták Németországban, mivel tüntetést akart szervezni. Tavaly is hallatott magáról, amikor egyedül tüntetett a hindu származású Rishi Sunak brit miniszterelnökké történt kinevezése ellen, mivel szerinte Nagy-Britannia egy keresztény ország, ezért csak keresztény lehet miniszterelnök.
A 2003-as Brit Nagydíjat követően nagy volt a félelem, hogy a silverstone-i pályával elégedetlen Bernie Ecclestone és Max Mosley akkori FIA-elnök az incidenst fölhasználva kiveszi a versenynaptárból a pályát, s máshol rendezik meg a szigetországi futamot. Erre végül szerencsére nem került sor, Silverstone mindmáig a naptár része. A mezőny nagy része egyébként ellenezte volna, hogy ne legyen verseny ott, mert szerintük nem a pályát kell azért büntetni, mert egy őrült beszaladt.
A verseny néhány környi Biztonsági Autó-fázist követően indulhatott újra. A komplett élmezőny bement a bokszba kereket cserélni, így a Toyota két pilótája: Cristiano Da Matta és Olivier Panis vezették a futamot az újraindításnál. Mögöttük a korai kiálláson átesett David Coulthard állt a 3. helyen. Kimi Räikkönen rögtön a restart után megelőzte Jarno Trullit, majd még ugyanabban a körben Coulthardot is maga mögé utasította. Rubens Barrichello a 17. körben megelőzte a lassuló Ralf Schumachert, Räikkönen pedig Panis mellett ment el, s már a 2. volt. Ralf Schumachernek ismét a bokszba kellett hajtania technikai problémák miatt, miközben bátyja képtelen volt megelőzni Fernando Alonsót. A 27. kör végére Barrichello és Montoya is megelőzte Trullit, majd a 29. körben Panison is mindketten könnyedén tették túl magukat.
Räikkönen nagy menete az újraindítást követő körben (a lejátszás a hivatkozásra való kattintás után, a Youtube-on indul el) :
Da Matta egészen a 30. körig vezette a versenyt, ekkor kellett a bokszutcába mennie friss gumikért. Ekkor Räikkönen állt az élre. Barrichello a kitisztult pályán megfutotta a verseny leggyorsabb körét, s Räikkönen második kiállása után az élre állt. Amikor a brazil is megejtette második kerékcseréjét és tankolását, ismét a finn került az élre, de minimális előnye kevés volt ahhoz, hogy megőrizze vezető helyét, hiszen a Ferrari brazilja gyorsan utolérte és megelőzte. Ezzel az előzéssel Rubens Barrichello megnyerte a 2003-as Brit Nagydíjat, így ironikus módon a második, beszaladó ember által megzavart verseny is az övé lett rövid időn belül, mert a 2000-es Német GP-n is ő diadalmaskodott. Räikkönen végül csak a 3. lett, mert hibázott az utolsó körökben, s Montoya el tudott menni mellette. Michael Schumacher a 46. körben megelőzte Trullit, ezzel megszerezte a 4. helyet. Trulli végül a 6. helyen ért célba, mert Coulthard is körbe tudta autózni – kettejükre mondta azt Palik a közvetítés során, hogy a „nyugdíjasfront előretört”. Cristiano Da Matta lett a futam meglepetésembere, hiszen a középszerű Toyotával megszerezte a 7. helyet. Jenson Button zárta a pontszerzők sorát a 8. helyen.
Barrichello futamgyőzelmet érő előzése:
A 2003-as Brit Nagydíj tehát egy igen emlékezetes verseny lett, de szerencsére nem kizárólag a berohanó őrült, hanem a több nagy csata miatt is, amire sokáig emlékezhetünk még.
A kiemelt kép forrása: dailystar.co.uk