Befejeződött az év harmadik Grand Slam-tenisztornája, a wimbledoni bajnokság. Idén is sok emlékezetes pillanatot hozott a kéthetes verseny, de voltak kevésbé szép történések is. Ebben a cikkben összefoglalom, szerintem mi volt jó és mi volt rossz az idei tornán.
POZITÍVUMOK
Egy máris legendássá vált férfi döntő
Abban nincs vita, hogy a 2023-as wimbledoni férfi döntő bevonult a tenisztörténelem legnagyobb mérkőzései közé. Már előzetesen is arra lehetett számítani, hogy Novak Djokovics és Carlos Alcaraz összecsapása nem lesz egy pocsék, felejthető ütögetés, de amit a két úriember közel öt órán keresztül, öt játszmában művelt egymással, az tényleg elképesztő volt.
Epikus küzdelmet hozott és nagy fordulatokban bővelkedett a finálé, melyet végül ha csak hajszállal is, de az ifjú spanyol nyert meg, aki idei első Grand Slam-sikerét aratta az Ausztráliában és Franciaországban is diadalmaskodó, utóbbi sikerével férfi GS-rekorderré vált szerb legyőzésével. Alcaraz győzelme nem csak azért nagy szó, mert gyengén kezdte a mérkőzést, hanem azért is, mert egy tízéves veretlenségnek vetett véget – Djokovicsot 2013 óta nem tudták legyőzni a centerpályán.
Az egész pontosan 4 órán és 42 percen át zajlott mérkőzés olyan klasszikusok mellett követel magának helyet a sportág aranykönyvében, mint a 2019-es wimbledoni Federer-Djokovics döntő, vagy a 2008-as Nadal-Federer ütközet, de ide sorolhatjuk a teljesség igénye nélkül az 1980-as Borg-McEnroe párharcot is. Több szakértő e három mérkőzés után a 4. helyre sorolja a tegnapi ütközetet. Mivel a háromból csak két mérkőzést láttam, ezért nem tudok állást foglalni ebben a kérdésben, de az biztos, hogy a 2019-es döntő még ennél is izgalmasabb volt, mivel az volt maga a dráma. Ettől függetlenül amit tegnap láttunk, sose feledjük el.
Egy kívülálló cseh lány szenzációja
Cseh győztese van a 2023-as wimbledoni női tornának – ez önmagában nem nagy meglepetés, hiszen a világranglista első 25 helyezettje között öt játékost is találunk a közép-európai országból. Az várható volt, hogy ebből a régióból kerül ki a brit nyílt bajnokság idei bajnoknője, de végül nem a mindenki által várt lengyel Iga Swiatek diadalmaskodott, hanem Marketa Vondrousova.
A 24 éves cseh lány történelmet írt azzal, hogy szombaton legyőzte a jóval esélyesebbnek tartott tunéziai Onsz Dzsabúrt a döntőben, hiszen 1963 és Billie Jean King után ő lett az első női teniszező, aki nem kiemeltként tudott Grand Slam-tornát nyerni, egyben az Open-éra 1968-as kezdete óta is ő az első, aki ezt a bravúrt véghez tudta vinni.
Vondrousova mögött nagyon nehéz időszak áll, hiszen egy évvel ezelőtt be kellett gipszelni a bal csuklóját, amelyet három éven belül másodszor kellett műteni. A torna előtt alighanem ő is úgy gondolta, hogy elsősorban turistának megy Londonba, mert nem sok sansz mutatkozott arra, hogy sok mérkőzést fog nyerni Wimbledonban. Ehhez képest ő lett a torna veretlen játékosa, azaz a győztese is. Sikere azért különösen megdöbbentő, mert előtte csupán kettő, azaz kettő mérkőzést tudott megnyerni füvön. Helyzetét nehezítette, hogy korábbi sportszergyártója, a Nike januárban magára hagyta, s mindmáig nem talált új támogatóra. Lehet, hogy nem pontos a megfogalmazás, mert wimbledoni győzelme után bizonyára több gyártó is zsíros ajánlatokkal fogja bombázni, vagy már bombázza most is.
Az biztos, hogy Marketa Vondrousova győzelme nagyon jót tett az Iga Swiatek által uralt női tenisznek, hiszen Wimbledon előtt sokan szinte készpénznek vették, hogy a lengyel lány mind a kettő, még idén esedékes Grand Slam-tornát meg fogja nyerni. Az ukrán Szvitolina gondoskodott róla, hogy ez ne így legyen, de ki tudja, ha összejött volna egy Swiatek-Vondrousova finálé, lehet, hogy annak végén sem a világelső ünnepelhetett volna.
Chris Eubanks mosolya
A 27 éves amerikai szinte szünet nélküli mosolygásával és klasszikus játékstílusával magával ragadta Wimbledon sokat látott közönségét. A brit közönség szinte beleszeretett ebbe a torna előtt majdhogynem teljesen ismeretlen játékosba, aki korábban sosem jutott a 2. fordulónál messzebbre Grand Slam-tornán, soha nem győzött le top 10-es játékost és életében először áprilisban került be a világranglistán az első száz közé.
“Úgy érzem, hogy egy álomban élek, egy őrült álomban. Szürreális, nem hiszem el” – mondta a rangsorban most 43. Eubanks, aki az elmúlt két hét során legyőzte a tavalyi elődöntős Cameron Norrie-t és a világranglista-5. Sztefanosz Cicipaszt is. A negyeddöntőben kis híján legyőzte a világranglistán 3. Danyiil Medvegyevet is. Ötszettes mérkőzésük a döntőig az idei férfi, de talán a komplett wimbledoni torna legemlékezetesebb összecsapása volt. Chris Eubanks emelt fővel, mosolyogva távozott a gyepről, amire volt is oka, mert nagyon nagy eredményt ért el.
Wimbledon mágiája
Wimbledon olyan a teniszben, mint a londoni Wembley Stadion a labdarúgásban, vagy Silverstone a Forma-1-ben – kultikus helyszíne egy világszerte népszerű sportágnak. Aki van olyan szerencsés, hogy eljusson a brit nyílt bajnokság legalább egy napjára, az kiváltságosnak érezheti magát. Ennek oka, hogy a wimbledoni bajnokság egyszerre hagyománytisztelő és modern sportesemény. A legrégibb tenisztorna, melyen számos “ősi” hagyomány is mindmáig megmaradt, pl. az, hogy a játékosok kötelesek fehér ruhában szerepelni. Vannak, akik régimódinak tartják Wimbledont, s változtatnának bizonyos dolgokon, de azért nem szabad elhallgatni, hogy sok tekintetben követi napjaink trendjeit a torna. Az, hogy idén is sok mérkőzésen teltház volt, jelzi, hogy kicsit sem kopott meg a verseny népszerűsége, pedig az időjárás nem mindig volt kegyes, de erről majd lentebb kicsit bővebben…
NEGATÍVUMOK
A pocsék női döntő
Igen nagy kontrasztot lehet találni a férfi és a női döntő között. Amíg az Alcaraz – Djokovics ütközet a legnagyobb klasszikusok sorában illeszkedik, addig a Vondrousova – Dzsabúr találkozóról ezt már korántsem mondhatjuk el. Gyorsan el fogjuk felejteni magát a mérkőzést, mert a toronymagas esélyesnek kikiáltott tunéziai valósággal összeroppant a favoritstátusz terhe alatt, ami cseh ellenfele tökéletesen kihasznált, de azért rajta is látszott az izgalom, hiszem mégis csak élete első GS-döntőjét játszotta.
A cseh anélkül tudott nyerni, hogy élete legjobbját kellett volna produkálnia. Masszívabban és bátrabban támadta a labdákat, ahogy ezt a hálónál beütött meccslabdánál is láthattuk. Nem túl erős, de nagyon kreatív játékos, aki simán ráerőltette akaratát Dzsabúrra.
A finálé legemlékezetesebb pillanata sajnos az marad, amikor a tunéziai sírt a mérkőzés után, hiszen harmadik nekifutásra sem tudott Grand Slam-tornát nyerni, Wimbledonban pedig egymás után második évben maradt alul az utolsó mérkőzésen. A nagy nyomást nem tudta elviselni. Tanulnia kell még ezt a dolgot, hogy legközelebb már sikerrel járjon.
A magyarok tisztességes, de egyben balszerencsés szereplése
Összesen öt magyar játékos jutott ilyen-olyan módon a főtáblára egyéniben Wimbledonban.
A férfiaknál ismét Fucsovics Márton jutott el a legmesszebb, hiszen a legjobb 32 között búcsúzott. Marci 2021-ben negyeddöntős volt a brit bajnokságon, de idei szereplése miatt sem szégyenkezhet, hiszen Danyiil Medvegyev ellen megnyerte az első játszmát, majd a másik három szettet is szoros küzdelemben bukta csak el.
Marozsán Fábián szerencsés vesztesként került a főtáblára, miután a selejtezőben elvérzett. Ellenfele a legjobb 128 között a szebb napokat is megélt belga David Goffin volt. Ugyan a második szettet megtudta nyerni rövidítésben, ezzel élete első felnőtt GS-főtáblás összecsapásán rögvest nem nullázott, a másik három játszmát simán elveszítette, így nem tartott sokáig számára ez a verseny. Az ő esetében azonban még mindig a tapasztalatgyűjtés időszakáról kell beszélni, hiszen hiába győzte le világszenzációt okozva a római tornán Carlos Alcarazt, még nem érett meg egy igazán erős menetelésre a felnőttek között. Ugyanakkor jó úton halad, s biztosra veszem továbbra is, hogy fog ő még szép eredményeket elérni.
A nőknél most már mondhatjuk nyugodtan, hogy szokás szerint három honfitársunk került a főtáblára. Bondár Anna és Udvardy Panna számára az első kör jelentette a végállomást, hiszen előbbi a korábbi US Open-bajnok Bianca Andreescutól kapott ki három játszmában, míg utóbbit az alig több mint egy hónapja Roland Garrost nyert Arina Szabalenka búcsúztatta kettő szettben.
Gálfi Dalmának ezzel szemben két győztes mérkőzése is volt, hiszen az első körben meglepetésre legyőzte a nála több mint száz hellyel magasabban jegyzett cseh Linda Noskovát egy tie-break-ben elvesztett első játszma után két sima szett megnyerésével, majd a legjobb 64 között a német Niemeiert búcsúztatta, aki a torna előtt pontosan hatvan pozícióval előzte meg Dalmát a világranglistán. A 32 között a 21. kiemelt Jekatyerina Alekszandrova már túl nagy falatnak bizonyult és sima vereség lett a vége, de Gálfi Dalma büszke lehet wimbledoni szereplésére, ami a tavalyi US Opennel együtt a legjobb Grand Slam-eredményének számít. Ez különösen azután nagyon jó, hogy Melbourne-ben és Párizsban nem tudott mérkőzést nyerni a főtáblán. Bízhatunk benne, hogy a nőknél is lesznek sikeres magyar játékosok, s erre jelen állás szerint Gálfi Dalmának is megvan minden esélye.
Női párosban két magyar indult, mindketten belga partner oldalán. Babos Tímea Kirsten Flipkensszel még sikerrel vette az első két fordulót, azonban a legjobb 16 között a Caroline Garcia – Luisa Stefani francia-brazil kettős két küzdelmes játszmában fölülkerekedett.
Bondár Anna Greet Minnennel indult Wimbledonban, s ők is a nyolcaddöntőig jutottak. Először a Makenna Jones – Sloane Stephens amerikai párost győzték le (Stephens egyéniben ért már el nagy eredményeket) két szettben, majd az 5. kiemelt Krawczyk – Shuurs amerikai-holland kettőst verték három szettben. A 16 között a Bouzková – Sorribes Torma cseh-spanyol duó ellen már nem volt ellenszer és vereség lett a vége, de Annáék is szépen szerepeltek a brit bajnokságon.
Összességében véve tisztesen helytálltak a magyarok Wimbledonban, de kicsit lehetett volna több szerencséjük a sorsolással. Ez most már lényegtelen. Reméljük, hogy a US Openen és az addig hátralévő tornákon is jól fognak teljesíteni.
Kérdéses menetrend
Wimbledon sok más mellett arról is híres, hogy arányaiban itt van a legtöbb fedetlen pálya, holott a klasszikus brit időjárás, azaz a hűvös, esős idő nyáron is ugyanúgy fölütheti a fejét Dél-Angliában. Ez történt idén is, hiszen a csapadákhullás miatt sok mérkőzést kellett áthelyezni másik időpontra és másik pályára. Mivel kevés fedhető pálya van, ezért kevés meccs áthelyezése jöhetett szóba. Ugyan a néhány éve behúzható tetővel felszerelt centerpályán világítás is működik, az, a szintén a régi hagyományokból eredő szokás, miszerint helyi idő alapján 13:30 és 23:00 között rendezhetnek mérkőzéseket, nem tette lehetővé, hogy az elhalasztott találkozók közül akár többet is áttegyenek erre a pályára és korábban kezdjék vagy később fejezzék be az adott napi programot.
A férfiaknál Andy Murray és Sztefanosz Cicipasz este a fedett centerpályán kezdték meg mérkőzésüket, ám azt másnap már szabadtéren fejezték be. Ugyanígy járt Novak Djokovics és Hubert Hurkacz is, akiknek mérkőzése 2-0-ás szerb szettelőnynél szakadt félbe a kései idő miatt, így csak másnap tudták befejezni. Djokovics nem véletlenül vetette fel azt a javaslatot, hogy előbbre kellene hozni a mérkőzések kezdetét, hogy 23 órára befejezhessék az adott napra kitűzött összecsapásokat. Sally Bolton tornaigazgató azonban a sportszakmai szempontoknál fontosabbnak tartja az üzleti érveket, mivel azzal reagált a szerb ötletére, hogy a televíziós nézettség minden várakozást felülmúl. Ebből egyértelműen arra következtethetünk, hogy a wimbledoni szervezők nem akarják föláldozni a nagy nézettséget azzal, hogy már késő délelőtt elkezdik a mérkőzéseket, ami pedig a Roland Garroson nem működik rosszul, hiszen ott (csak úgy, mint az Ausztrál Openen és a US Openen) helyi idő szerint 11:00-kor kezdődik a napi program. Lehet, hogy ekkor még kevesebben foglalnak helyet a lelátókon, de a globális tévés nézettség bizonyára már ekkor sem rossz.
Azarenka túl sok füttyöt kapott
Végezetül keverjünk egy kis politikát is a wimbledoni összegzésbe, mert sajnos idén sem sikerült politikamentesen letudni a brit Grand Slam-versenyt. Ugyan idén a brit kormány előírásainak lazítása következtében már lehetőség nyílt arra, hogy az orosz és fehérorosz játékosok is elutazzanak Wimbledonba, nem mindenkinek tetszett az, hogy egy év szünet ismét ott van a két kelet-európai ország igen nagyszámú “küldöttsége” a helyszínen.
Különösen állt ez az ukrán játékosokra. Elina Szvitolina a női nyolcaddöntőben nem üdvözölte Viktorija Azarenkát, aki ennek ellenére neki adta ütőjét a mérkőzés végén. Ezt az aktust sok néző nem szívlelte, mivel a levonuláskor nagy füttykoncertet kapott a fehérorosz. A nézők nagy része bizonyára nem volt tisztában a kontextussal, mert nem arról volt szó, hogy Azarenka dühből tette volna azt, amit tett.
Mindenképpen méltánytalan viselkedés volt ez az egykori világelsővel szemben, aki a nagyszerű mérkőzés után ugyanúgy megérdemelte volna az ovációt, mint legyőzője. A kétszeres Grand Slam-győztes fehérorosz a sajtótájékoztatón nem is rejtette véka alá csalódottságát:
“Nem tudom irányítani a tömeget. Nem vagyok benne biztos, hogy sokan megértették, mi történik, szóval… Valószínűleg sok néző részeg lehetett. Mit tehetek?”
Az eset a teniszvilág sok szereplőjének sem tetszett, de már most lehet tartani attól, hogy a US Openen is elő fog fordulni hasonló incidens.
A kiemelt kép forrása: Chryslene Caillaud / Panoramic / Chryslene Caillaud / Panoramic / Action Plus / Panoramic / Shaun Brooks