Hétvégi Összefoglaló

Ismét egy eseményekben és szerencsére sikerekben is dús hétvégén van túl a magyar sport. Krakkóban befejeződtek az Európa Játékok és a magyar sportolók több érmet is szereztek az utolsó kettő nap folyamán. Kézilabdában egy vb-ezüstérem jött össze. Minderről szó esik a Hétvégi Összefoglalóban!

Kézilabda: Ezüstérmes lett a magyar U21-es férfi válogatott

Két veretlen együttes találkozott az U21-es férfi kézilabda-világbajnokság vasárnapi döntőjében Berlinben, ahol a házigazda német, és a magyar válogatott is hét győztes meccsel a háta mögött álmodozott a világbajnoki aranyérem megszerzéséről. Az várható volt, hogy otthon a németek eljuthatnak a fináléig – ahogy azt tették is magabiztosan –, s eséllyel pályáznak a végső sikerre. A magyar csapat mellett mindazonáltal az szólhatott, hogy rendkívül egységes képet mutatott az egész torna folyamán, s a folyamatos rotálásnak köszönhetően talán jobban beoszthatta erejét, sőt, a legtöbb nemzetközi rutinnal rendelkező játékossal is mi rendelkeztünk a korosztályos vb-n. A mieink egyébként 1977 után jutottak ismét döntőbe: akkor az első junior vb-n a szovjetektől kaptunk ki, míg a németek 2009-ben és 2011-ben játszottak finálét, s mindkettőt meg is nyerték a dánok ellen.

Ezúttal magyar technikai hibával kezdődött a döntő, majd mindegyik oldalon védéssel mutatkoztak be a kapusok. A mieink ezúttal is az öt egyes védekezési formációval próbálták hatástalanítani a távoli lövéseket és a bejátszásokat, míg elöl a középső játékunkon volt a hangsúly: rendkívül jól játszottuk be a labdákat a beállónak, azonban a lövők betörései közül többet is bravúrral hárított David Späth.

Látszott, hogy tudatosan lassítjuk a játékot, nem megyünk bele a rohanásba, így nem is a rengeteg gólról szólt az összecsapás, amelyen először a 14. percben, 5:4-nél vezettünk Krakovszki Zsolt találatával. Hiába védett kollégájához hasonlóan egész jól Palasics Kristóf, egy-egy eladott labda után ismét mi futhattunk az eredmény után, s a hibák miatt a szünetre az addigi legnagyobb, háromgólos különbség alakult ki (14:11).

Próbálta rendezni a sorokat Sótonyi László, mégis öt-kettővel kezdték a második félidőt a hazaiak, ami úgy tűnt, lélektanilag el is döntötte a mérkőzést. Späth az egész találkozón szenzációsan védett, a magyar átlövők számára szinte bevehetetlen volt a kapuja, így húsz perc alatt mínusz hatról kellett volna megfordítani az állást. Rövid ideig úgy tűnt, talán még sikerülhet is, ám az utolsó negyedóra kezdetén is sok volt a magyar hiba. Megrázták magukat a németek, és fokozatosan újra elléptek, így a hajrára már nem volt kérdés a győztes kiléte. A mieink első, és egyben legfájdalmasabb vereségüket szenvedték el a torna döntőjében, mindenesetre így sem lehetnek elégedetlenek, hiszen 46 év után szereztek ismét ezüstérmet a junior világbajnokságon.

Európa Játékok: Éremeső teqlabdában és kick-bokszban, olimpiai kvóták öttusában

Mindent megtettek az önkéntesek, de hiába igyekeztek szárazra törölni a pályát, a páralecsapódás miatt nem tudták befejezni szombat este a teqlabdás férfi párosok küzdelmeit. A Bányik Csaba, Katz Balázs kettős magabiztos játékkal menetelt az elődöntőig, a csoportkörben montenegrói és koszovói, a negyeddöntőben ukrán riválist győzött le könnyedén. Az Oleh Uszicsenko, Dmitro Sevcsuk duó nagy biztatást kapott a lelátóról, de nem tudta megnehezíteni a mieink dolgát, akik ha kellett, erőből, ha kellett, fineszes megoldással fejezték be a labdameneteket.

A centerpályán telt ház előtt kezdődött el a lengyel Adrian Duszak, Marek Pokwap kettős elleni elődöntő, amely során többször is jelezték a játékosok, hogy csúszik a pálya – végül a második szett elején küldték be az öltözőbe őket, az elsőt a mieink nyerték meg. A szurkolók egy ideig türelmesen várták a fejleményeket, de a körülmények nem javultak, így az illetékesek a halasztás mellett döntöttek.

Mint kiderült, a félbeszakadt elődöntő újrajátszását rendelték el, vagyis vasárnap délelőtt kezdődött minden elölről… Sajnos nem úgy, ahogy tizenkét órával korábban, Bányik szerváiból a lengyelek szereztek pontokat, akik már 5:1-re is vezettek. Az esélyesebb magyar kettős megrázta magát, bravúros mentéseket bemutatva 6:0-s sorozattal fordított, ám ez sem volt elég a játszmagyőzelemhez, mert 10:7 után már csak a rivális volt eredményes.

A hazai közönség lelkesedése hamar alábbhagyott, a második játszmát ugyanis sokkal jobban kezdték a mieink, és bár a lengyelek többször is egyenlítettek, a vezetést nem tudták átvenni. Amikor 10:7-ről 10:9-re zárkózott a vetélytárs, felsejlett az első szett emléke, de kétszer nem léptek ugyanabba a folyóba Katzék, következhetett a döntő játszma.

Az első négy Bányik-szerva ezúttal négy magyar pontot eredményezett, amivel meg is alapoztuk a szett kimenetelét. Folyamatosan növelte előnyét kettősünk, Katz feladásaiból Bányik jól fejezte be a támadásokat, miközben a lengyeleknek csak villanásaik voltak – 12:7 lett a vége, a fináléban a világbajnoki címvédő szerb Nikola Mitro, Bogdan Marojevics páros várt a mieinkre.

A döntő elején is Bányik kitűnő szervái adták meg az alaphangot, az első szettben csak ritkán tudták hosszú labdamenetre késztetni a szerbek a pontosan és gyorsan játszó magyar kettőst. A másodikban viszont egyértelműen a rivális volt a jobb, Mitro látványos megoldásokkal fejezte be az akciókat, így a döntés a harmadik játszmára maradt.

Ahogy számítani lehetett rá, színvonalas és kiélezett küzdelemben dőlt el az aranyérem és az Európa-bajnoki cím sorsa: három szerb pont után hat magyar, majd újabb három szerb következett. A nagy tét ellenére a mieink keveset rontottak, Marojevics azonban két kettős hibát is elkövetett, ami sokba került a szerbeknek. 11:9 után ugyanis meccslabdához jutott párosunk, Bányik pedig annak rendje és módja szerint, tökéletes szervával lezárta a döntőt.

Az időjárás tehát átírta Krakkóban a főtéren zajló teqlabdaversenyek programját, Janicsek Zsanett és – a vegyes párosban Katz Balázzsal pénteken aranyérmet nyerő – Vasas Lea párosát azonban ez nem zavarta meg. A péntek esti csoportmeccseiket megnyerték, majd a szombat kora délutáni kezdésre is jó formában érkeztek.

A magyar duó a Nanna Lind Kristensen, Mira Faenö Dahlmann dán páros ellen kevés izgalmat hozó negyeddöntőt vívott. Az első szettben ugyan még jól tartotta magát a rivális, de 12:7-tel Vasasék kerültek előnybe, majd a több szép, hosszú labdamenetet tartogató második szettben 4:3 után állva hagyták ellenfelüket és 2:0-s sikerrel jutottak be az elődöntőbe.

A négy között a hazaiak párosa, az Alicja Bartnicka, Ewa Kaminska duó várt Janicsekékre. A meccsre gyakorlatilag megteltek a centerpálya körüli lelátók és a lengyel duó komoly biztatásban részesült, ebből viszont nem tudott előnyt kovácsolni.

A mérkőzés elején a hazaiak 4:3-ig tartották a lépést a mieinkkel, akik ezt követően nagyon precízen játszottak, míg a másik oldalon sok hibát vétettek Bartnickáék, így az első szettet nagyon simán, 12:4-re nyerte Vasas és Janicsek.

A második játszmának már az elején elhúzott a magyar kettős, amely folyamatosan növelte előnyét az egyre kedvetlenebb ellenféllel szemben és végül 12:3-as részsikerrel lezárta a meccset.

A 16 óra után kezdődő fináléban a Barabási Kinga, Dakó Katalin romániai páros volt a magyar duó ellenfele. Szoros csatában a mieink győztek 2:1-re, így aranyérmet ünnepelhetnek.

Noha egyéniben lemaradtak az éremről a magyar teqlabdások, kettőseink kitettek magukért Krakkó főterén: mindhárom páros számban a mieink diadalmaskodtak. Le a kalappal!

Az utolsó lövészethez érkeztek meg a férfi öttusázók. Elsőként az olasz Giorgio Malan, aki a megszokottnál többet várt az első lövéssel – megtehette, győzelmét nem fenyegette veszély. Eközben a kanyarban feltűntek a többiek: öten futottak együtt, s bizony ott volt a bolyban Bőhm Csaba is. Az első három lövészete sikerülhetett volna jobban, a negyedikre viszont nem lehetett panasza. Malan után két brit, Myles Pillage és Joseph Choong jött ki a lőállásból, de rögtön utánuk ott futott Bőhm Csaba is. Aztán következett a kanyar…

Mire a britek hátranéztek, már előttük volt Bőhm. Olyan lendületesen mozgott, hogy úgy tűnt, mintha Pillage ólomlábakon lépkedne. Hogy honnan merített erőt a hajrára? Talán maga sem tudja. Az olimpiai bajnok persze attól olimpiai bajnok, hogy tizenkilencre alsót húz, Choong lehajrázta a 22 éves magyar öttusázót, aki aligha bánkódott miatta sokat, hiszen Európa-bajnoki bronzérmet szerzett! Alighogy átfutott a célvonalon, mosolyogva az égre pillantott, hívő emberként nem győzte hangsúlyozni, hogy nem az ő érdeme a siker.

Mi meg nem győzzük hangsúlyozni, hogy azért az övé is, sőt, elsősorban az övé. Kellett hozzá már a körvívás is, amely lényegesen jobban sikerült, mint a selejtezőben, 19 győzelem mellé 16 vereség társult. Azért így sem volt könnyű helyzetben Bőhm Csaba a szombati versenynap előtt, amelyet kilencen is több ponttal kezdtek meg, ám a lovaglás ezúttal is „megszórta” a mezőnyt. Szinte teljesen megtelt a lelátó, a délelőtt még eredeti funkciójukban használt esernyők délután már napernyőként szolgáltak. Akadt olyan ló, amelyet még a melegítőpályán is kergettek, de Bőhmnek és a döntő másik magyar résztvevőjének, Szép Balázsnak szerencsére nem volt nehéz dolga.

Meg is oldották a feladatot, és bár Szépnek a vívása és az úszása miatt nem maradt esélye beleszólni az éremcsatába, mindent kiadott magából, végül a 17. helyen zárt. Bőhm azonban a bónuszvívás után az uszodában is remekelt, rendkívül jól építette fel a 200 métert, a fal előtt pedig még a végig vezető Choongot is megelőzte, és a nyolcadik helyről, kilenc másodperces hátrányból vághatott neki a kombinált számnak. A többi pedig már történelem, Bőhm Csaba pályafutása során először állhatott dobogóra felnőtt Európa-bajnokságon és ezzel az eredményével kvótát szerzett a jövő évi olimpiára.

Mivel öttusában a nőknél nyolc ország képviselői jutottak a döntőbe, és a szabályok értelmében egy nemzetből csupán egy versenyző harcolhatja ki az indulási jogot az olimpiára az Európa Játékokon, így már a finálé előtt biztos volt a kvótánk – csak az nem, hogy Gulyás Michelle, Guzi Blanka vagy Barta Luca szerzi.

A rangsoroló vívás utóbbinak sikerült a legjobban, Barta a második legjobb pontszámmal várhatta a szombati lovaglást, amelyet verőhiba nélkül, szintidőn belül teljesített. Gulyás sem ütött, időtúllépésért is mindössze egyetlen pontot vontak le tőle, és bár Guzi két rudat is levert, összességében jó pályát ment. Időközben az eső is elállt, a döntő pedig a bónuszvívással folytatódott, amely csak Bartának jelentett pluszpontokat, miután legyőzte a német Rebecca Langrehrt.

Ahogy vártuk is, Gulyás Michelle hatalmas fölénnyel nyerte meg futamát 200 méteres gyorsúszásban, ideje összesítésben a második legjobb volt, így a hatodik helyről várhatta a kombinált számot, amelyet az Európai Olimpiai Bizottság márkajelzésre vonatkozó szabályai miatt ezúttal nem kabalasapkájában teljesített. Az úszásban kilencedik Barta másodikként rajtolhatott a kombinált számban, igaz, húsz másodperccel később, mint a biztosan vezető olasz Alice Sotero.

Az első lövészet Soteronak és Bartának sem sikerült jól, ám míg előbbi megőrizte első helyét, utóbbi mellett öten is elfutottak. Köztük volt Gulyás, aki a második körben faképnél hagyta riválisait, és nemcsak a kvótára, hanem az éremre is bejelentkezett. Hét lövésből megoldotta a második lövészetet, majd a harmadikban is gyorsan, s ami fontosabb, hibátlanul lőtt.

Noha a spanyol Laura Heredia futásban megelőzte Gulyást, harmadik helyét ekkor még nem fenyegette veszély. Az üldözőbolyban viszont összedolgoztak a németek, nagy tempót diktáltak, miközben a magyar öttusázó fáradni kezdett, és többen is megelőzték. Bartának és Guzinak már nem volt esélye arra, hogy legjobb magyarként olimpiai kvótát szerezzen, de a csapatverseny miatt mindketten nagyot hajráztak – megérte, hiszen együttesünk a németek és a litvánok mögött 4170 ponttal Eb-bronzérmes lett.

Gulyás Michelle hetedik helyével megszerezte az olimpiai indulási jogot, de ha kettőnél több női öttusázónk harcolja ki a kvótát a kvalifikációs időszakban, válogatóverseny dönt az indulókról. Barta Luca a 13., Guzi Blanka a 14. helyen zárta a döntőt.

A kick-box Myslenicében rendezett versenyei 16 fináléval értek véget, ezek közül háromban volt magyar érdekeltség. Fésű Lajos az ún. light-contact kategória 79 kilogrammos súlycsoportjában, Busa Andrea pointfightingban a 60 kilósok között lett második.
   
Elsőként Fésű lépett tatamira a német Al Amin Rmadannal szemben. Mint utóbb elmondta, egész évben ellene készült, tisztában volt vele, hogy ő okozhatja majd a legtöbb kellemetlenséget neki, és ez így is lett. A 23 éves magyar kick-boxos fizikális hátrányban volt, mert két súlycsoportot jött fel, míg ellenfele a mérlegelés után szerinte 80 kiló fölött lehetett. Ez érződött is, elsősorban a belharcokban, lökdösődésekben. Fésű végig szívósan küzdött, de végül mindhárom pontozónál a német volt a jobb.
   
Nem sokkal később következett a négyszeres világ- és háromszoros Európa-bajnok Busa Andrea az olasz Francesca Cecivel szemben. Kiegyenlített, taktikus küzdelem zajlott a tatamin, mindkét fél kereste az akicóindítás lehetőségét. Kevés pont esett, az első két perc után a harmincéves magyar kick-boxos 2–1-re, a másodikat követően 4-3-ra vezetett, de a harmadikban az olasz kicsit élesebb volt, fordított, majd amikor már 5–4-re ő vezetett, egy rúgása is célba talált tíz másodperccel a vége előtt.   

A pointfighting 74 kilogrammos súlycsoportjában érdekelt Bálint Martin döntője már sikerrel zárult, így a magyar küldöttség aranyéremmel búcsúzik az Európai Játékoktól.

Eltökélten vetette bele magát a küzdelembe a húszéves magyar, ami 4–0-s vezetést eredményezett számára. Később ellenfele is tudott pontot érő támadást végrehajtani, de az első kétperces menet után 5–2-re vezetett Bálint.

A folytatás megfontoltabb csatát hozott, a 2019-ben 63 kilóban világbajnok magyar kick-boxos azonban így is tudta növelni előnyét. A 8–3-ról indult harmadik szakaszban pedig megint felpörgött, végig bátrabban támadott, és 34 másodperccel a vége előtt, 15–5-nél tízpontos különbséget alakított, ezzel véget ért a küzdelem.

A vegyes zónában nem sokkal később emlékeztetett rá, hogy az Európa-bajnoksága nem úgy sikerült, ahogy szerette volna, így az Európa Játékokon csak az egyik versenyzőtársa visszalépése miatt indulhatott el.
   
„Ezért volt ez nagy pillanat, hogy meg tudtam mutatni, hogy én vagyok a legjobb” – mondta a helyszíni újságíróknak.
   
Azt is megemlítette, hogy itt csak egy tatami volt, míg például az Eb-n hat van, így az is plusz teher volt rajta, hogy ráirányult minden figyelem.
   
A versenyét értékelve úgy vélekedett, hogy az elődöntőben legyőzött olasz kick-boxos volt a legerősebb ellenfele, a döntő viszont már simán alakult. Mint mondta, az utolsó meccs jól sikerült, így is ment föl a tatamira, hogy ki tudja majd alakítani a technikai KO-hoz szükséges tíz pont különbséget.   

„Én minden meccsre, a legnagyobb ellenfelemmel szemben is így szoktam fölmenni, így indulok neki. Ez nekem plusz motiváció” – árulta el. 

”Csalódott vagyok, hiszen egyértelműen az aranyéremért jöttem, viszont úgy érzem, méltóképpen helytálltam és képviseltem a hazámat” – nyilatkozott Fésű Lajos.
   
A meccsét elemezve arról is beszélt, hogy ő most 74 kilós, és a korábbi súlynövelés közben kisebb sérülések is hátráltatták, vissza is kellett engednie egy kicsit a súlyából. A meccs közben edzői azt kérték tőle az első szünetben, hogy a második menetben hozza egy kicsit be a lemaradását, a harmadikban pedig késztesse hibázásra a német kick-boxost és ezeket használja ki.
   
„Ez részben összejött, de emiatt a végére teljesen elfogytam” – tette hozzá.
   
Nagyon értékesnek nevezte az ezüstérem megszerzését, mert a sportága először szerepelt az Európa Játékok programjában.
   
„Nagyon bánom, hogy nem sikerült aranyat összehozni, de bízom benne, hogy lesz még rá alkalmam, és akkor bizonyíthatok” – folytatta.

Busa Andrea pár perccel később még maga sem tudta, mi döntött az olasz javára, azt mondta ki kell értékelni ezt a meccset.  

„Főleg az első két menetben úgy éreztem, hogy topon vagyok, érzem a ritmusát, vezetek, irányítom a mérkőzést. A harmadik menetre felpörgött vagy kicsit én ültem bele ebbe a domináló szerepbe. Még nekem is át kell gondolnom, hogy mi történt.”   

Arról is beszélt, hogy jól ismerik egymást, sokszor látják egymást a versenyeken, és egy-egyre állt eddig a kettejük párharca. Ugyanekkor örült annak, hogy részese lehet a kick-box Európa Játékokon történő bemutatkozásának és hogy ezen a versenyen döntőbe jutott, érmet nyert. Úgy vélekedett, hogy összességében jól teljesített.
   
Elárulta, hogy korábbi csípősérülése gyógytornával együtt sem jött teljesen rendbe, de „az adrenalin is segítette” a fájdalom elfelejtésében.

A norvégok és a britek mögött harmadik helyen ért célba és bronzérmet szerzett a Kiss Gergely, Bragmayer Zsanett, Dobi Gergő, Kropkó Márta magyar triatlon vegyes váltó az Európai Játékokon.

Még be sem ugrottak a Nova Huta-tóba, amikor már csuromvizesek voltak a versenyzők. Az égiek nem voltak kegyesek a triatlonistákhoz az Európai Játékokon, már kora reggel látszott, hogy a finoman szólva sem ideális időjárási körülményekkel is meg kell birkózniuk a vegyes váltóknak. A magyar csapatot tehát Kiss Gergely, Bragmayer Zsanett, Dobi Gergő és Kropkó Márta alkotta, akikre a 300 méter úszás után öt kilométer kerékpározás és másfél kilométer futás várt – a vizes aszfalt biciklivel különösen balesetveszélyes volt, a szűk fordítóknál nagyon résen kellett lenniük az indulóknak.

Jól kezdődött a verseny, Kiss Gergely elsőként jött ki a vízből, ám messzemenő következtetést még nem vonhattunk le ebből, elvégre a vegyes váltót éppen a nem várt fordulatok miatt kedveljük. Kiss kerékpárral is az élmezőnyben haladt, és bár a depóban többen elmentek mellette, futásban is tartotta az iramot. A szakadó eső ellenére ezúttal is sokan kíváncsiak voltak a triatlonistákra, ráadásul lehetőségeikhez mérten követték is őket a szurkolók, akik a tribün és a tópart között futólépésben ingáztak.

A magyar váltó második tagjának, Bragmayer Zsanettnek a montreali verseny után a jetlag mellett kisebb betegséggel is meg kellett küzdenie, de formáján nem érződött a nehézségek hatása, a kerékpárra negyedikként pattant fel. Az egyre rosszabb körülményeket látva sajnos borítékolható volt a bukás, ám Bragmayer szerencsére kimaradt belőle, a táv feléhez érve kettészakadt az élboly. A futást már az élről kezdte a magyar triatlonista, de a friss Európa-bajnok luxemburgi Jeanne Lehair megelőzte, így Dobi Gergő a második helyen vette át a váltót.

A debreceniek kiválósága nem sokáig tempózott Lucas Cambresy lábvizén, hamar az élre tört, de az olaszok és a dánok is felzárkóztak, továbbra sem lehetett megtippelni a győztest. Kialakult egy nyolcas boly, amelynek Dobi is tagja volt – többnyire a nyolcadik helyen tekert, de nem szakadt le az élmenőktől. Számolhattunk azzal a forgatókönyvvel, hogy futásban a norvég Casper Stornes faképnél hagyja a többieket, aki valóban nagy tempót diktált, de nem tűnt behozhatatlannak a lemaradásunk.

Már csak azért sem, mert Kropkó Márta következett, aki ismét igazolta, hogy úszásban gyakorlatilag nincs ellenfele. Ahogy fokozódtak az izgalmak, úgy lettek egyre lelkesebbek a szurkolók, a hangulatfelelősnek arra is sikerült rávennie őket, hogy „sárkánytáncot” járjanak, miközben a versenyzők a kilométereket rótták. A kerékpározásnál már sejteni lehetett, hogy éremért harcolhatunk, a norvég, a brit, a svájci és a magyar váltó ugyanis ellépett a mezőnytől.

Kropkó a negyedik helyen futott, ám a harmadik Nora Gmürnek le kellett töltenie a tíz másodperces büntetést, amit még a svájciak első emberére, Adrien Briffodra szabtak ki, mert a kijelölt zóna előtt szállt fel kerékpárjára. Kropkó kihasználta a lehetőséget, megelőzte riválisát, és behozta a magyar váltót harmadikként.

A célban természetesen már várták a társak, a magyar kvartett összeölelkezve ünnepelte a bronzérmet, amelyről Kropkó Márta csak annyit mondott: „csapatmunka eredménye” – ezzel nem is lehet vitatkozni.

„Hétfőn éjjel értem haza Montrealból és minél több időt szerettem volna otthon lenni, mert nem éreztem jól magamat az elmúlt héten. Csinálnom kellett egy tesztet, de szerencsére nem kaptam el semmilyen vírust – nyilatkozta az MTI-nek Bragmayer Zsanett, aki a rövid pihenő után csak pénteken délután érkezett meg Krakkóba. – Úgy látszik, annyira kipihentem magam, és annyira fel tudtam töltődni mentálisan, hogy amikor tegnap itt kimentem átmozgatni, éreztem, hogy nagyon jó formában vagyok. Jók voltak a lábaim tegnap és ma reggel is, egyszerűen tudtam, hogy ez egy jó verseny lesz és minden pillanatát nagyon vártam. A bronzéremnek pedig nagyon örülök, az egész csapat nagyon jó volt.”  

Bragmayer azt is elárulta, hogy a futásnál elé sprintelő luxemburgi Leanne Lehair, akivel jó barátok, nem zavarta meg, sőt még segített is neki a táv végén, mert gyakorlatilag behúzta a váltóhelyre.

„Tegnap beszéltem vele és azon poénkodtunk, hogy majd első, második helyen váltunk és így is lett. Azt tudni kell, hogy Luxemburgnak biztosan nem lesz váltója az olimpián, szóval ha ebből indulunk ki, akkor nem lesz olyan rossz majd a helyzet az olimpián a második váltásnál” – viccelődött a 29 éves sportoló, aki legközelebb a hétvégén, Tiszaújvárosban versenyez.

A magyar küldöttség 10-10 arany- és ezüst-, valamint 18 bronzéremmel a 8. helyen végzett az éremtáblázaton az összesen 29 sportágat fölvonultató III. Európa Játékokon. Nem rossz szereplés, de remélhetőleg az európai országok közül azért ennél is többet sikerül majd megelőzni a jövő évi olimpián.

A kiemelt kép forrása: Imago

Leave a Reply