A Nerazzurri fölénye, Krunic pocsék játéka – a Milan-Inter mérkőzés legfőbb tanulságai

Az Internazionale 2:0-ás győzelmével végződött a milánói derbi első felvonása a labdarúgó Bajnokok Ligája elődöntőjében. A kék-feketék az első 11 percben beállították a végeredményt. A Milan az egész meccsen képtelen volt olyan szintre felpörögni, amelyen valós esélye lett volna az egyenlítésre, de legalább a szépítésre. A Sportudvar értékeli a mérkőzésen történteket.

POZITÍVUMOK
Az Inter gőzhengere

Az első félidő vitathatatlanul az Inter nagy fölényét hozta. A Milan játékát gyakorlatilag teljesen megfojtotta a városi rivális. A Nerazzurri játékosai elképesztő lelkesedéssel futottak ki a pályára és ahogy a nagy mérkőzéseken már megszokhattuk tőlük, rendkívüli agresszivitással léptek fel a szó alapvetően pozitív értelmében, ezzel pedig esélyt sem adtak a Rossonerinek. Az Inter a 8. percben szerzett vezetést Edin Dzeko góljával, majd három perccel később Henrih Mhitarjan is bevette a papíron hazai pályán játszó Milan kapuját. A 16. minutumban simán jöhetett volna a harmadik gól is, ám Hakan Calhanoglu a bal oldali kapufát találta el. Néhány perccel később Lautaro Martinez közel járt ahhoz, hogy kiharcoljon egy 11-est, ám a VAR néhány perc vizsgálódás után érvénytelenítette a bíró ítéletét. Ettől függetlenül totális Inte-dominancia jellemezte az első játékrészt, hiszen a Milan képtelen volt helyzetet kidolgozni és saját térfeléről sem túl gyakran jutott ki. A fordulás után visszavett az Inter, de ez is bőven elegendő volt ahhoz, hogy ne kapjon gólt, ezzel pedig jó helyzetbe hozta magát a keddi, „hazai” visszavágó előtt, melynek persze ugyanúgy a San Siro lesz a helyszíne, mint tegnap este is volt.

Sandro Tonali volt a Milan egyetlen értékelhető játékosa

Az AC Milan kollektív pangásából egy játékos nem óhajtotta kivenni a részét és próbált mindent megtenni azért, hogy valami jó is történjen csapatával ezen az estén. Sandro Tonali, a 23 éves fiatal középpályás volt a piros-feketék egyetlen labdarúgója, aki valamilyen veszélyt tudott jelenteni az Interre és képes volt idejében reagálni az ellenfél megmozdulásaira. Őt lehetett a legtöbbször megtalálni a labdákkal. A 64. percben közel járt a szépítéshez, ám erős lövése a kapufán csattant. A találkozón végig mindent megtett azért, hogy életet vigyen a középpályába és a támadó szekcióba, amit jól mutat, hogy 62 labdaérintése volt és közel 80%-os passzhatékonysággal dolgozott. Párharcai felét megnyerte és két szabálytalanságot is kiprovokált az Interből. Egyértelműen övé a legjobb osztályzat a Milan játékosai közül.

NEGATÍVUMOK
Hiányzott a Milanból a realitásérzék

A kilencven perc során a Milan – a már említett Sandro Tonalin kívül – képtelen volt reagálni az Inter erős kezdésére. A lövések döntő többsége a reménytelenség megnyilvánulása volt a Rossoneri részéről, arról nem is beszélve, hogy hiányzott a kreativitás ezekből a megmozdulásokból. Ezzel szemben sok pontatlanság és technikai hiba jellemezte a hazaiak játékát. Az első félidőben mindössze öt lövése volt a Milannak, amelyből egy sem talált kaput. A fordulás után már 13 lövést sikerült megereszteni, ám ezekből is csak kettő találta el Onana kapuját. Ezek a nagyon gyenge statisztikák a valóságérzék és a hatékonyság kegyetlen hiányával magyarázhatók. Olivier Giroud, akitől előzőleg talán a legtöbbet várták a Milan szurkolói, szintén csalódást keltő produkcióval rukkolt elő.

A Milan steril játéka a középpályán

Sandro Tonalit leszámítva a Milan középpályás szekciója volt igazán ludas a mostani vereségben és nagyon gyenge játékban. Rade Krunic nagyon pocsékul játszott, s ehhez jött még hozzá Ismaël Bennacer sérülése – mindez oda vezetett, hogy a Rossoneri az esetek nagy részében képtelen volt támadásokat indítani a középpályáról. Ennél is rosszabb, hogy az első félidőben az lehetett a benyomásunk, mintha emberhátrányban játszana a Milan, annyira könnyedén járt át az Inter a hazaiak középpályáján, mivel senki sem tudta igazán megakadályozni ebben. A két szélső, Brahim Diaz és Alexis Saelemaekers is ritkán segített be a középpályások munkájába. A visszavágóra való felkészülés egyik kulcsa lesz a középpályás játék rendbetétele, hiszen a modern labdarúgásban alapvető az egyensúly az egyes csapatrészek között. A Milan játékából hiányzott ez az egyensúly.

Az Inter tehát 2:0-ra győzött. A visszavágóra kedden kerül sor.

A kiemelt kép forrása: AFP/ Panoramic

Hozzászólás