A doppingellenes küzdelemben bekövetkezett jelentős előrelépésként aposztrofálja az amerikai sajtó és igazságszolgáltatás azt a hétfői bejelentést, miszerint vádat emeltek egy texasi terapeuta ellen, aki doppingszereket adott el sportolók számára a 2020-as tokiói olimpia előtt. Azért tartják különösen nagy jelentőségűnek a vádemelést, mivel ez az első eset, hogy a Rodcsenkov-törvény alapján vonnak valakit felelősségre doppingolás miatt. Az ominózus jogszabály a moszkvai doppinglabor egykori vezetőjének nevét viseli, aki az orosz doppingrendszer feltárása óta az Egyesült Államokban él menekültként. A törvény megosztja az amerikai közvéleményt és sportvilágot, mert egyfelől olyan passzusai is vannak, melyekkel kapcsolatban nemzetközi jogi aggályok merültek fel, másfelől közel három évvel életbe lépése után hozta meg első eredményét, ami megkérdőjelezi többek szemében a doppingellenes fellépés eme új formájának hatékonyságát.
Történelmi jelentőségű lépés vagy egy soha véget nem érő történet? Az amerikai igazságszolgáltatás hétfőn vádat emelt egy emberrel szemben, aki doppingszereket értékesített sportolók számára. Ez az első eset, hogy az amerikai hatóságok a Rodcsenkov-törvény alapján emelnek vádat valaki ellen egy doppingügyben.
A 43 éves amerikai Eric Lira egy terapeuta, aki kineziológusként és természetgyógyászként mutatkozott be “pácienseinek”. Ő az, aki ellen vádat emeltek, mivel bizonyítékok állnak rendelkezésre arról, hogy doppingszereket adott el több, a 2020-as tokiói olimpián szerepelt sportolónak, köztük Blessing Okagbare nigériai sprinternőnek (a kiemelt képen).
Büntetéséről később, a tárgyalás során határoznak, azonban akár tíz év szabadságvesztést is kaphat. Eric Lira a Texas állambeli El Pasó-ban él. Beismerő vallomást tett, amelyben elmondta, hogy doppingszereket értékesített Blessing Okagbarének a 2020-as olimpia előtt. A sprinter Tokióban a 100 méteres síkfutás előfutamában még rajthoz állt és tovább is jutott, azonban az elődöntő előtt nem sokkal kizárták, mivel menet közben derült ki, hogy 2020. július 19-én leadott vizeletmintájában növekedési hormon nyomára bukkantak. A nigériai emiatt 11 éves eltiltást kapott az atlétikában működő igazságszolgáltató testülettől.
Rajta kívül Alex Wilson, a férfi 100 és 200 méter svájci országos csúcstartója is Lira “ügyfele” volt, s róla is kiderült, hogy doppingolt, így szintén eltiltották.
Damian Williams manhattani ügyész hivatala szerint Eric Lira azt tanácsolta a sportolóknak, hogy amennyiben fönnakadnak a doppingellenőrök rostáján, azaz pozitív mintát szolgáltatnak, fogják ezt szennyezett hús elfogyasztására, miközben pontosan tudták, hogy doppingszert fogyasztottak.
Bár a Lira-ügy nem sokban tér el a nemzetközi atlétikában az utóbbi években kirobbant doppingbotrányoktól, ám az amerikaiak szeretnék úgy eladni a mostani vádemelést, hogy az fordulópontot jelent a doppingellenes küzdelemben.
Ennek oka az, hogy a texasi terapeuta lett az első személy, akit az amerikai törvényhozás által 2020. december 4-én elfogadott Rodcsenkov-törvény alapján helyeztek vád alá. A jogszabály Grigorij Rodcsenkovról, a moszkvai doppinglaboratórium egykori vezetőjéről kapta nevét, aki 2015-ben lerántotta a leplet az Oroszországban államilag szervezett doppingolásról. Rodcsenkov azóta az Egyesült Államokban él, mivel attól tart, hogy hazájában megölnék. Az orosz hatóságok eljárást folytatnak ellene, de Amerika persze nem adja ki, s valószínűleg erre egyhamar nem is kerül sor.
Az Egyesült Államokban tehát történelmi előrehaladásként beszélnek sokan a mostani vádemelésről, de eközben a sportvilág számos szereplője kritizálja a törvényt, mivel az lehetőséget ad az amerikai igazságszolgáltatásnak arra, hogy egy nemzetközi doppingügyben annak valamennyi szereplője ellen vádat emelhessen állampolgárságra való tekintet nélkül. Egyes jogászok szerint ez a törvényi rendelkezés a nemzetközi jogba ütközik, mert nemzetközi bűnügyekben elsősorban nemzetközi bíróságnak kell eljárnia, nem pedig egy ország igazságszolgáltatásának.
Annak idején, amikor megszavazták ezt a törvényt, a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) is aggodalmának adott hangot, mivel a jogszabály előszavában nyíltan kritizálta a WADA Oroszországgal szembeni fellépésének elégtelenségét, s ezzel veszélybe sodorta az ügynökségnek a globális doppingellenes küzdelemben betöltött vezető szerepét annak dacára, hogy a törvény a sportolók vonatkozásában elismerte a WADA eljárási jogkörét és csak az edzők, orvosok és egyéb személyek ügyében teszi lehetővé az amerikai bíróságok önálló eljárását. Azzal is érvelt a WADA, hogy ennek mintájára más országok is hasonló törvényeket hozhatnak, s előfordulhat, hogy egymást fedő szabályok fogják megnehezíteni a nemzetközi doppingügyek felderítését, egyben nem fognak a világ összes sportolójára azonos előírások vonatkozni.
Valahol igazat lehet adni a WADA-nak még úgy is, hogy eközben pl. a Valijeva-ügyben újabb halasztást jelentettek be, mivel továbbra sem sikerült kideríteni, hogy az orosz hatóságok milyen információk alapján hozták meg a fiatal műkorcsolyázónő doppingvétség alóli felmentésére vonatkozó határozatot. Az ott fönnálló késlekedés szerintem valahol a WADA hibája is, mert nem lép fel kellő eréllyel az ügy tisztázása érdekében.
Visszatérve a mostani ügyhöz, Damian Williams ügyész hivatala igen hangzatosan fogalmaz az Eric Lira elleni vádemelés jelentőségével kapcsolatban:
“Ez a vádemelés egy sorsdöntő esemény, mely fordulatot jelent a nemzetközi sport számára. Eric Lira tiltott szereket adott el jelentős pénzösszegekért sportolóknak, akiknek ezektől jelentősen javult a teljesítménye. A sport integritásának aláásására irányuló ehhez hasonló erőfeszítések ellentétes az olimpia céljaival, amely az atlétikai kiválóság egyenlő versenyfeltételek révén történő bemutatása. E cél elferdítésére tett erőfeszítések nem maradnak büntetlenül”.
Travis Tygart, az Amerikai Doppingellenes Ügynökség (USADA) elnöke, a Rodcsenkov-törvény egyik nagy támogatója hasonló szellemben nyilatkozott: “E törvény nélkül az, aki orvosként mutatkozott be sportolók előtt, valószínűleg megúszta volna a doppingtermékek kereskedelmének és a tokiói olimpián megszülető eredmények manipulálásának következményeit”.
Ez kétségtelen. Mint ahogy az is, hogy a Rodcsenkov-törvényt lassan három éve fogadták el, s ennyi időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy először alkalmazzák a gyakorlatban, holott bőven voltak olyan doppingügyek ebben az időszakban is, amelyekben amerikai sportolók érintettek voltak. Most már tehát van egy ember, akit a Rodcsenkov-törvény alapján meszelhetnek el, de ettől még a jogszabály hatékonysága és értelme nem nyer teljes igazolást.
A kiemelt kép forrása: francsjeux.com