Meghamisított széladatok miatt tiltották el az albán atlétika vezetőit

Egy igen meghökkentő ügy végére tett pontot a Nemzetközi Atlétikai Szövetség mellett működő integritási testület: több évre szóló eltiltással sújtották az albán szövetség elnökét és főtitkárát, mivel kiderült, hogy 2021-ben meghamisították egy távolugró egyik versenyen elért eredményét, hogy azzal kvalifikálhassa magát a világbajnokságra. A három érintettet már tavaly decemberben felfüggesztették, s most közülük a két szövetségi vezetőt elmarasztalták.

Egy igen ritka, sőt, talán példátlan ügy keltett megdöbbenést az elmúlt hónapokban az atlétika világában. A nemzetközi szövetség mellett működő integritási testület, melynek feladata a szövetségtől függetlenül kivizsgálni a sportágban fönnálló fegyelmi ügyeket és döntéseket hozni ezekben, még tavaly decemberben jelentette be, hogy felfüggesztette minden sporttevékenység végzése alól Izmir Smajlaj albán távolugrót, Gjergj Rulit, az albán szövetség elnökét és Nikolin Dionisi főtitkárt, mivel annak gyanúja merült föl, hogy meghamisították Samjlaj egyik 2021-es eredményét, hogy ezzel indulási jogot szerezzen a világbajnokságra. Az akkori közlés szerint a távolugró 2021 májusa és júliusa között elért eredményeit vették górcső alá az integritási testület nyomozói.

Összesen három vádpontban: a nemzetközi szövetség félrevezetésében, versenyről való jelentéstétel elmulasztásában és bűnrészességben indult meg az eljárás. A nyomozók Smajlajnak egészen konkrétan a 2021. május 8-án Tiranában megrendezett Dita E Kërcimeve-versenyen elért eredménye kapcsán találtak furcsaságokat. Smajlaj 816 centiméteres ugrással nyerte meg a távolugrást, ráadásul ezt az eredményt első kísérletre érte el, mellyel egyben egyéni és országos csúcsot is produkált. Ez az eredmény tette lehetővé a tokiói olimpián is indult albán távolugró számára, hogy ott legyen a világbajnokságon, ahol viszont mindössze a 17. helyen végzett és csupán 786 centiméterre tudott elrepülni. Ez alapján a szakemberek megnézték, hogy Smajlaj milyen eredményeket produkált korábbi versenyeken, s ez alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a 816 cm-es tiranai eredmény erősen sántít.

Az eljárás során csakhamar kiderült, hogy az albán szövetség, mint a tiranai verseny szervezője meghamisította a szélmérésre vonatkozó adatokat. A távolugrásban nagyon fontos, hogy milyen a szélsebesség, mert ha egy bizonyos értéket meghalad, akkor az adott versenyen esetleg elért rekorderedményeket nem lehet rekordként hitelesíteni. A nemzetközi szövetség mellett működő integritási testület emberei fényképes igazolást kértek az ominózus versenyen alkalmazott szélmérőről, ám kiderült, hogy az albánok által szolgáltatott fotók nem ezen az eseményen, hanem Smajlaj egyik edzésén készültek. Ezután mindketten, tehát az elnök és a főtitkár is beismerték, hogy nem használtak semmilyen szélmérőt sem Tiranában és hamis adatokat szolgáltattak be a szélsebességre vonatkozóan. Ezután már nem volt kérdéses, hogy súlyos büntetések fognak születni, hiszen a csalás egy igen szofisztikált, nagyon ritkán látott és éppen ezért rendkívül aljas formájáról van szó.

Egyelőre csak az elnök és a főtitkár kapta meg büntetését: előbbit öt, utóbbit négy évre eltiltották minden atlétikával kapcsolatos tevékenységtől. Izmir Smajlaj nem kapott eltiltást és egyéb szankciót sem, mivel nem sikerült az eljárás során minden kétséget kizáróan bizonyítani, hogy a sportoló tudtával hajtották végre a csalást. Ebből az következik, hogy felfüggesztését megszüntették, azaz a 30 éves távolugró akár ki is harcolhatja az augusztusi budapesti világbajnokságon való részvételt, már amennyiben van annyi tehetsége, hogy tiszta körülmények között teljesítse a kvalifikációs szintet és egyáltalán akar-e ezek után még versenyezni.

David Howman, az Atlétikai Integritási Egység (AIE) elnöke a büntetések bejelentését követően úgy nyilatkozott, hogy ezek a szankciók nagyon fontosak az atlétika jövője szempontjából, és figyelmeztetésként szolgálnak mindazok számára, akik bárhol a világon vezető szerepet töltenek be a sportágban.

„A most kiszabott büntetések nagy súllyal bírnak, hiszen nem csak az elkövetett vétségek súlyosságát jelzik, hanem azt is, hogy az AIE komolyan veszi az integritási normákat megsértő szövetségi tisztségviselők elleni fellépést” – tette hozzá Howman.

Ez a nem mindennapi ügy nem tesz jót Albánia megítélésének az atlétikában, amely már eddig sem volt túl pozitív. A kis balkáni ország ugyanis annak a 7 nemzetnek egyike, amely szerepel az AIE versenymanipulációs megfigyelőlistáján, miután a testület 17 gyanús versenyeredményről szóló bejelentést vizsgált meg a 2020-as tokiói olimpia kvalifikációs időszakából. Albánián kívül Grúzia, Kirgizisztán, Moldova, Örményország, Törökország és Üzbegisztán neve található meg ezen a listán.

Nemrégen Klodiana Shala albán sprintert doppingvétség elkövetésében találta bűnösnek a Nemzetközi Olimpiai Bizottság. Shala a 2012-es londoni olimpián használt tiltott szert, melynek nyomaira akkoriban még nem bukkantak rá a vizsgálatok során, ám a minták sok évvel későbbi szokásos újbóli elemzése során, a legújabb módszerek alkalmazásával már kimutatták a sztanozolol névre hallgató anabolikus, azaz teljesítményfokozó szteroid jelenlétét.

Mit ne mondjak, nem semmi, amit az albán atlétikai vezetők műveltek. Szélmérési adatok meghamisítására aligha volt példa korábban.

A kiemelt kép forrása: insideteagames.biz / Getty Images

Hozzászólás