Rekordot döntött a sportfogadási csalások száma 2022-ben

Az már évek óta nyilvánvaló, hogy a sportfogadási piac exponenciális növekedése magával hozta a csalások elterjedését is. A Sportradar idén is közzétette jelentését, amiből sajnos az derül ki, hogy 2022-ben ismét rekordot döntött az olyan sportesemények száma, amelyeken történt csalás vagy fölmerült ennek gyanúja. Leginkább a labdarúgás érintett, de a kosárlabdában is nagyon sokat romlott a helyzet. A szakértők közzétették a világ tíz, a fogadási szabálysértések által leginkább érintett országának rangsorát is, melyben több környező országot is megtalálunk.

Szomorú megállapítással kezdődik a Sportradar sportfogadási csalások leleplezésére létrejött szervezet 2022-es jelentése. A minap közzétett 32 oldalas dokumentumból ugyanis kiderül, hogy a tavalyi volt az első olyan év, amikor átlépte az ezret a fogadási csalás által érintett mérkőzések száma. 2022-ben 92 országban és 12 sportágban nem kevesebb mint 1212 gyanús mérkőzésre és versenyre bukkantak – ez a 2021-es adathoz képest 307-tel több. A Sportradar fogadási monitoring rendszere tavaly több mint 850 000 sporteseményt vizsgált meg a fogadások szempontjából, ami százezerrel több az egy évvel korábbinál. Az ellenőrzések több mint hetven sportágat érintettek világszerte.

A Sportradar második alkalommal adta ki éves jelentését. A 2021-es és a 2022-es adatok összehasonlítása alapján enyhe növekedés figyelhető meg a legtöbb sportágban és az összes sportágban együttvéve is. A labdarúgásban a tavalyelőtti 0.5%-ról 0.59%-ra emelkedett a gyanús mérkőzések aránya, míg a kosárlabdában 0.31%-kal 0.51%-ra. Az összes sportot tekintve 0.03%-kal 0.21%-ra nőtt a gyanús mérkőzések és események aránya.

Bár az adatokból kitűnik, hogy a sportesemények döntő többsége (legalább 99.5%-a) tiszta a fogadási bűncselekményektől, azonban már ezek a nem túl magas számok is komoly problémát jelentenek, s azt mutatják, hogy világszerte egyre több sportfogadási csalás és egyéb visszaélés történik.

A Sportradar szakemberei 2018 óta a mesterséges intelligenciát is alkalmazzák a fogadások monitorozására. Egészen megdöbbentő adat, hogy 2022-ben a világ több mint 600, a Sportradar által figyelt sportfogadási szolgáltatójánál több mint 30 milliárd darab fogadást kötöttek a különböző sporteseményekre. A mesterséges intelligencia abban nyújt nagy segítséget a szakértőknek, hogy minél gyorsabban és minél mélyrehatóbban tudják feldolgozni ezt az irgalmatlanul nagy mennyiségű adatot. Ez az eljárás azt is lehetővé teszi, hogy egészen apró jelekből következtethessenek fogadási csalásra, mert manapság a fogadási maffiának már egészen szofisztikált módszerei vannak, így sok visszaélést már nem olyan egyszerű felgöngyölíteni, mint pár éve.

A foci, a kosárlabda és a tenisz a leginkább fertőzött

A jelentésből kiderül, hogy az egyes sportágakban mennyi gyanús mérkőzésre bukkantak az elmúlt évben. Nem meglepő módon a labdarúgás végzett ennek a nem túl dicsőséges rangsornak az 1. helyén. 2022-ben összesen 775 gyanús focimeccsre bukkantak a Sportradar szakemberei – 2021-ben 695 ilyen mérkőzés volt. A sportágban igen népszerűek az ún. élő kombinált fogadások, amikor a csalók a mérkőzés ideje alatt egyszerre több dologra is nagy összegben fogadnak – ez alatt elsősorban a gólok számára és a pontos eredményre kell gondolni. Ezek a manipulációk teszik ki az összes visszaélés 48.7%-át. Jelentősnek mondható még a kizárólag a gólok számára leadott fogadások aránya is, ami 24.8% volt 2022-ben. Jelentős még az olyan csalások aránya is, amikor a bírókat és az asszisztenseket vesztegetik meg a maffiózók, hiszen az esetek 7.9%-ában került sor ilyesmire. Természetesen akad példa a játékosok megkenésére is. Az adatokból az is kitűnik, hogy elsősorban a másod- és harmadosztályú, valamint ennél alacsonyabb szintű bajnokságokban történik a legtöbb csalás – az összes eset majdnem 60%-a ezeken a szinteken történt. Ennek oka az, hogy az ezekben a ligákban szereplő játékosokat, bírókat és partjelzőket könnyebb megvesztegetni, hiszen alacsonyabbak a fizetések, s a sportfogadási csalásokkal szembeni védekezést szolgáló tanfolyamok is sok esetben nem valósulnak meg, azaz az érintettek nincsenek tisztában azzal, hogy mit kell tenni akkor, ha a fogadási maffia megkörnyékezi őket. Az első osztályú bajnokságok esetében 17.5, az amatőr és területi ligák esetében 15%-os arányról beszélhetünk, de még az ifjúsági sorozatok esetében is 7.85%-os a csalások aránya. Érdekesség, hogy az élő fogadás keretében elkövetett csalások (melyek az összes eset 82%-át teszik ki) közel fele a mérkőzések első 15 percében történt, míg az 1. félidőben sorra került szabálytalan vagy gyanús fogadási cselekmények aránya 77%.

A 2. helyen a kosárlabda végzett, ahol viszont igen komoly mértékben növekedett a gyanús mérkőzések száma, hiszen tavaly 220 találkozó volt érintett valamilyen fogadási visszaélésben, s ez a szám a 2021-es adathoz (63) képest közel négyszer magasabb. A Sportradar szakértői szerint az eddig rekordévnek számító 2019-cel szemben 214%-kal nőtt a gyanús mérkőzések száma tavaly ebben a sportágban. A szakemberek szerint annak tudható be ez a hatalmas növekedés, hogy a kosárlabdában csak az elmúlt pár évben kezdtek el komolyabban foglalkozni a fogadási csalások felderítésével. A labdarúgással ellentétben itt elsősorban az első osztályú bajnokságokban történtek csalások, de nem elhanyagolható az alsóbb osztályú összecsapások esetében történt visszaélések aránya sem. 2022-ben az összes gyanús kosárlabda-mérkőzés 91%-ára Európában és Ázsiában került sor. Összesen 33 ország 101 csapata (klubcsapatok és válogatottak egyaránt) volt érintett fogadási csalásban. A 220 mérkőzésből 101-nél az egyik csapat legalább x pontos vereségére érkeztek nagy számban fogadások. 82 esetben az adott összecsapás összpontszámára vonatkozó fogadásokat manipulálták – ebből 53 esetben x pontnál több, 29 esetben x pontnál kevesebb pontra fogadtak. 23 esetben történt csalás a mérkőzés két csapata közötti pontkülönbségre beérkezett fogadások tekintetében. 8 esetben azt manipulálták a csalók, hogy egy csapat hány pontos különbséggel bukik el egy adott negyedet vagy félidőt.

A rangsor 3. helyén a tenisz végzett, mivel tavaly 75 gyanús mérkőzésre került sor (egy évvel korábban 53-ra).

A ranglistán összesen 12 sportág szerepel. A 4. helyen az asztalitenisz végzett 62 gyanús mérkőzéssel. Ezen kívül még jelentősnek mondható az esportban föllelt fogadási csalásgyanús események száma, ugyanis 2022-ben 36 ilyen esetre került sor. A többi sportág (krikett, jégkorong, kézilabda, röplabda, darts, futsal és golf) esetében húsznál kevesebb gyanús fogadásra bukkantak az adatok kiértékelése alapján, azonban ez is mutatja, hogy a fogadási csalások ma már tényleg nagyon sok sportágat érintenek.

A 2022-ben talált 1212 gyanús sportesemény 64%-a a labdarúgáshoz kapcsolódik, igaz, ez jelentősen kisebb a 2021-es 77%-os arányhoz képest, ami elsősorban abból következik, hogy egyre több sportesemény kerül a Sportradar górcsője alá és egyre több sportágban derül fény visszaélésekre vagy ezek gyanújára. Az már nem hangzik olyan jól, hogy egy év alatt 81%-kal emelkedett a gyanús focimeccsek aránya.

A kosárlabdában és az asztaliteniszben regisztráltak még jelentős növekedést, hiszen előbbi sportágban 157-tel több gyanús mérkőzést találtak, utóbbiban pedig 52-vel lett több az ilyen meccsek száma. Az asztalitenisz esetében azonban az összes vizsgált mérkőzés csupán 0.04%-a volt érintett valamilyen fogadási szabálytalanságban, ami elsősorban a meccsek igen nagy számának köszönhető, hiszen 2022-ben összesen 2322 pingpong-meccset vettek górcső alá a szakemberek.

Bár a többi sportágnál csak elenyésző számú gyanús mérkőzésről lehet tudni, de a krikett, a kézilabda és a futsal is éves rekordot döntött ebben a tekintetben, ami nem túl jó hír.

Különösen lesújtó a Sportradar azon megállapítása, miszerint, ha a labdarúgást nem vesszük figyelembe, akkor 2019 és 2022 között 236%-kal emelkedett a gyanús események száma. Amíg négy éve még “csak” 130 mérkőzés vagy verseny esetében merült föl a fogadási csalás gyanúja vagy bizonyosodott be annak ténye, addig tavaly már 437 volt ez a szám.

A jelentésből az is kiderül, hogy a hét mely napjai voltak a leginkább érintettek a fogadási bűncselekményekben. Nem meglepő módon a szombat és a vasárnap áll az élen 19.5 és 21.5%-os “részesedéssel”. A képzeletbeli dobogó legalsó fokára a szerda állhat föl 16.5%-os aránnyal, ami valószínűleg annak tudható be, hogy ezen a napon gyakran vannak többek között a fociban, a kosárlabdában és a kézilabdában is nemzetközi kupamérkőzések vagy nemzeti bajnoki-, esetleg kupatalálkozók, azaz rengeteg lehetősége van a fogadási maffiának a ténykedésre.

Ami a havi bontást illeti, szeptemberben és októberben regisztrálták a legtöbb gyanús mérkőzést, hiszen előbbi hónapban 125, utóbbiban pedig 120 eset történt. Nem sokkal van elmaradva a május, az április, a július és a március sem. Novemberben, decemberben és januárban a legalacsonyabb a gyanús mérkőzések száma (75, 62 és 72), ami annak tulajdonítható, hogy az év végén és legelején kevesebb sportesemény zajlik a téli szünetek vagy az évvégi, éveleji ünnepek miatt.

A szakemberek azt is megvizsgálták, hogy egy-egy sportágban átlagosan hány mérkőzésre jut egy fogadási bűncselekmény. A legnagyobb gyakoriság természetesen a labdarúgásnál áll fönn, ahol minden 171. mérkőzésre jut egy csalás. Ugyanez a kosárlabdában 1/194, azaz minden 194. mérkőzés kapcsán merült föl a fogadási csalás gyanúja. Az esportban 1/499, a teniszben 1/1441, az asztaliteniszben 1/2322 ez az arány. A többi sportágat együttesen nézve 1/476 ugyanez az érték, vagyis ezekből is az látszik, hogy szerencsére aránylag nagyon kevés a csalások száma, de ebből már egy is sok.

Európa a csalók legfőbb terepe, csehül állnak a csehek

A Sportradar éves jelentésében földrajzi alapon is rangsorokat állított föl. Ami a földrészeket illeti, nem meglepő módon Európában találták a legtöbb, szám szerint 630 gyanús mérkőzést. A 2. helyen a fogadási maffia egyik kedvenc területének számító Ázsia található, ahol 240 gyanús mérkőzésre került sor. A lista 3. helyén Dél-Amerika áll, ahol 225 olyan mérkőzés volt tavaly, amellyel kapcsolatban fölmerül a fogadási csalás lehetősége. Afrikában 93, Észak-Amerikában meglepő módon csupán 24 gyanús mérkőzés volt – utóbbi földrészen valószínűleg azért ennyire csekély az ilyen mérkőzések száma, mert nagyon szigorú szabályok vonatkoznak a sportfogadásokra. Óceániában egyetlen gyanús meccsre sem bukkantak, de ez annyira nem meglepő.

Ami az országokat illeti, a Sportradar fölállította a világ tíz, a sportfogadási bűncselekmények által leginkább érintett országát. Ezt a rangsort Brazília vezeti 152 mérkőzéssel. A 2. helyen Oroszország végzett 92 meccsel. Elsőre talán meglepőnek tűnhet, de a 3. helyre egy közeli ország került: Csehországban 2022-ben 56 gyanús sportesemény volt. Sokan emlékezhetnek rá, hogy 2020-ban hetekre felfüggesztették a cseh labdarúgó-bajnokságot, mivel egy sosem látott nagyságú fogadási csalásra derült fény. Úgy látszik, sajnos mindmáig nem sikerült rendezni a dolgokat a cseheknél.

Nem áll sokkal jobban a sportfogadások tisztaságának terén Lengyelország sem, ahol tavaly 36 gyanús sporteseményt találtak. Ezzel az ország a 9. helyen áll. A 4. helyen Kazahsztánt találjuk 43 gyanús eseménnyel. A közép-ázsiai országot Kína (41), Görögország (40) és Argentína (39) követi. Az első tízbe befért még a Fülöp-szigetek (37) és Thaiföld (35) is.

Ebben a tíz országban került sor a gyanús sportesemények 47.1%-ra. A labdarúgás 71.5%-os szeletet vágott ki magának ebből a tortából. A kosárlabda 17.5%-kal áll a 2. helyen ebben az összevetésben, az asztalitenisz pedig 6%-os eredménnyel a 3. legfertőzöttebb sportág. A fönnmaradó 5%-on a kézilabda, a jégkorong, a tenisz és a röplabda osztozik.

Nő a büntetések száma is

Az éves jelentés arról is hírt ad, hogy a Sportradar ténykedésének köszönhetően hány sportszakmai és büntetőjogi szankció kiszabására került sor 2022-ben sportfogadási ügyekben. Tavaly összesen 169 büntetés született meg, amiből 154 volt sportszakmai, azaz valamely sportszervezet által saját hatáskörben meghozott döntés és 15 esetben született bírósági ítélet ilyen ügyekben. Összesen 14 sportágban és 21 országban születtek ezek a szankciók. 2021-ben csupán 72 esetben születtek döntések, de a mostani szám még a 2020-as eddigi rekordot is fölülmúlja, amikor 114 határozat és ítélet született a sportfogadási bűncselekmények elkövetőivel és bűnrészeseivel szemben.

A jelentés részletesen ismerteti a Sportradar és az osztrák szövetségi rendőrség együttműködését, melynek keretében az elmúlt fél évben 15 ember ellen emeltek vádat azért, mert Ausztriában és más európai országokban fogadási csalásokat követtek el egy Délkelet-Európában létrejött bűnszervezet tagjaiként. A Sportradar szakértői rengeteg osztrák labdarúgó-mérkőzés kapcsán állapították meg a fogadási csalás tényét vagy gyanúját. Elsősorban az Osztrák Kupában és az alacsonyabb osztályú országos és területi bajnokságokban történtek visszaélések. A 15 vádlott közül 14-en álltak bíróság elé Grazban (a 15. tag szökésben van), s közülük eddig 12-öt ítéltek el – közülük többen börtönbüntetést kaptak, mások megúszták pénzbírsággal. Az eljárás azonban ezzel nem ért véget, ugyanis még mindig több mint negyven gyanús mérkőzést vizsgálnak Ausztriában. Emiatt biztosra vehető, hogy az eddig lezárt ügyekben megállapított összesen 470 000 eurónyi (181.4 millió forintnyi) kár, amelyet a fogadási maffia ténykedésével okozott, tovább fog emelkedni. Az osztrák rendőrség és a Sportradar közös munkájának keretében egyébként több mint 100 emberről derült ki, hogy közvetlenül vagy közvetetten érintett volt a fogadási csalásokban és arra is fény derült, hogy a szóban forgó bűnszervezet lényegében globális szinten ténykedik, így az ausztriai lebuktatások csak a torta egy nagyon kicsi szeletét érinthetik – ez is mutatja, mekkora biznisz manapság a sportfogadások manipulálása.

A Sportradar jelentése kitér még a globális sportfogadási piac méreteire is. Egészen elképesztőek a számok, akár sportáganként, akár bajnokságonként nézzük azokat. A sportágak közül természetesen a foci generálja a legnagyobb forgalmat a sportfogadási piacon, hiszen 2022-ben 730 milliárd euró, azaz mai árfolyamon 281.7 billió forint értékben kötöttek a tisztességes és tisztességtelen játékosok mindenféle fogadásokat labdarúgó-mérkőzésekre. A 2. helyen jócskán lemaradva a tenisz következik 182 milliárd euróval, azaz 70.2 billió forinttal, míg a dobogó legalsó fokára a kosárlabda fért oda 180 milliárd eurós, azaz 69.4 billió forintos forgalommal.

Meglepő módon a krikettnek van a 4. legnagyobb fogadási piaca, de ez elsősorban annak tudható be, hogy Indiában lényegében külön iparágnak számít a sportfogadáson belül a krikettfogadás, mivel rendkívül népszerű sportágról van szó arrafelé. A krikett globálisan 67 milliárd eurós, azaz 25.8 billió forintos forgalmat generál, az indiai Premier League-hez köthető fogadások pedig 135 millió eurót (52.1 milliárd forintot) tesznek ki. Az első kilencben megtaláljuk még a futballt, az esportot, a golfot, az asztaliteniszt és a jégkorongot is – még a hokiban is 32 milliárd eurós, azaz 12.3 billió forintos piacról beszélhetünk 2022 vonatkozásában.

Ami a bajnokságok sorrendjét illeti, itt a labdarúgó Bajnokok Ligája vezet 225 millió eurós, vagyis 86.8 milliárd forintos globális forgalommal. A 2. helyen az angol Premier League található 202 millió euróval (77.9 milliárd forinttal), a 3. helyre pedig az NFL futott be 138 millió eurós, mai árfolyamon 53.2 milliárd forintos forgalommal. A már említett indiai krikett Premier League a 4. helyen végzett, amivel megelőzi a spanyol, az olasz és a német labdarúgó-bajnokságot, a labdarúgó Európa Ligát és az NBA-t is – még a 9. helyen álló észak-amerikai kosárlabdaliga is 70 millió eurós, azaz 27 milliárd forintos forgalmat generált a globális sportfogadási piacon a tavalyi évben.

Tovább nőhet a csalások száma

Ezekből a számokból is egyértelműen kiderül, hogy a sportfogadás egy elképzelhetetlenül nagy üzlet, így sajnos mondhatni természetes hátulütő, hogy akadnak csalók, akik a gyors és busás haszon reményében piszkos módszerekkel igyekeznek minél nagyobb szeletet kihasítani a sportfogadási tortából.

A Sportradar jelentésének végén egy előrejelzést is megfogalmaz 2023-ra. Ez sajnos nem túl derűlátó, a szakemberek ugyanis azt várják, hogy idén folytatódni fog a fogadási csalás által érintett mérkőzések és egyéb sportesemények számának növekedése. Sok sportágban nem túl rózsás a versenyzők, a klubok anyagi helyzete, ami miatt ezen a téren nagy a bizonytalanság. Emellett az is serkentheti a fogadási maffia működését, hogy sok sportágban még mindig hiányos vagy egyáltalán nem létezik a fogadási csalások elleni intézményrendszer, vagyis a sportolók nem kapnak megfelelő védelmet ezekkel a folyamatokkal szemben. A szakértők szerint több esetben a nyomozások lassúsága vagy elégtelensége is hozzájárul a fogadási maffia további bővüléséhez. Mindez tehát azt fogja eredményezni, hogy idén is nőni fog a csalások száma és félő, hogy 2023 is rekordév lesz ebből a szempontból.

Valószínűleg továbbra is a labdarúgás és a kosárlabda lesz a két leginkább fertőzött sportág, mint ahogy a régiók között Európa is meg fogja őrizni vezető helyét. Minden bizonnyal komoly “verseny” várható Ázsia és Dél-Amerika között a 2. helyért, de Afrikában is a fogadási csalások számának növekedését prognosztizálják a Sportradar munkatársai.

Abban bíznak, hogy idén még több sporteseményt tudnak górcső alá venni az egyre fejlettebb monitoring rendszernek köszönhetően, ezáltal még több csalásra tudnak fényt deríteni. Ez a küzdelem azonban nem egyszerű, mivel a csalók ma már igyekeznek saját adataikat minél jobban elfedni, hogy ne bukjanak le, ezért egyre mélyebb szintű adatokra lesz szükség a sportfogadási cégek részéről, hogy a Sportradar hatékonyan ki tudja szűrni a bűnözőket a tisztességes fogadók közül.

Csak bízni lehet abban, hogy a fogadási maffia elleni föllépés még sikeresebbé válik, de legalább ennyire fontos a sportolók, bírók megfelelő oktatása is a jövőbeli vesztegetési kísérletek kivédése érdekében, valamint az online sportfogadási piac szigorúbb szabályozása is, mivel ezen a téren sokfelé vannak komoly hiányosságok, amelyek lényegében a bűnözés melegágyát jelentik.

A kiemelt kép forrása: budapestkornyeke.hu

Leave a Reply