Egy bírófőnök lefizetése, szabálytalan szerződéskötés, nagy adósság – A Barcelona zűrös ügyei

Oláh Gergely
0

Az elmúlt pár év nem volt könnyű az FC Barcelona számára, de most már kijelenthetjük, hogy 2023 sem lesz nyugodt esztendő a katalán klub életében. Amellett, hogy még mindig jelentős adósságokat görget maga előtt a tavaly nyáron rejtélyes módon nagy bevásárlást rendező egyesület, egy hónapja kiderült, hogy évtizedeken át fizettek a spanyol játékvezetői bizottság egykori alelnökének azért, hogy befolyást gyakoroljanak a bíróküldésre. Ha ez még nem volna elég, a napokban a bíróság megszüntette Gavi profi szerződését, mivel a Barcelona késve jelentette be a fiatal játékos szerződtetését, így az ő esetében újból még ifikorában kötött megállapodás lépett életbe, amely viszont június végén lejár, s jelen pillanatban a klub nem igazolhatna játékosokat, úgyhogy egyik ígérete akár távozni kényszerülhet emiatt.

Szinte napra pontosan egy hónapja, február 15-én írta meg az El País című spanyol napilap, hogy a Barcelona 2016-tól 2018-ig, azaz három éven keresztül 1.4 millió eurót, mai árfolyamon 553 millió forintot fizetett José María Enríquez Negreirának, aki akkoriban a Spanyol Labdarúgó-szövetség játékvezetői technikai bizottságának volt alelnöke. A nem kevés pénz egészen pontosan a DASNIL 95 nevű, Negreira nevén lévő cég számlájára érkezett, s a hivatalos dokumentumok szerint “szóbeli beszámolókért” kapta. A spanyol adóhatóság rutinellenőrzése során aggályos dolgokra bukkant eme kifizetések körül, emiatt eljárás indult korrupció gyanújával. A katalán klub a sajtó megkeresésére annyit ismert el, hogy “külső tanácsadóként” alkalmazta Negreirát.

Javier Tebas, a La Liga elnöke egy hónappal ezelőtt közzétett videós nyilatkozatában azt mondta, hogy sportszakmai szankcióktól egyelőre nem kell tartania a Barcelonának, mivel a spanyol liga csak három évnél nem régebbi pénzügyek kapcsán vizsgálódhat, azaz ebből a szempontból a katalánok korrupciógyanús ügye már 2021-ben elévült. Azt azonban Tebas is hozzátette, hogy a bíróság indíthat büntetőeljárást és egy elmarasztaló ítéletnek lehetnek kihatásai a barcelonai klub működésére is. A ligaelnök leszögezte, hogy amennyiben ez az eljárás megindul, a La Liga magánvádlóként be fog kapcsolódni a folyamatba, mivel a spanyol labdarúgásban nem volna szabad ilyesminek előfordulnia, mint amit a Barcelona éveken keresztül csinálhatott.

Február 17-én az El Mundo című napilap újabb részleteket közölt, amelyek még súlyosabbak voltak a Barcelonára nézve, hiszen eszerint már 2001 óta fizetett a klub Negreirának azért, hogy “tanácsokat adjon” neki a játékvezetőkkel összefüggő kérdésekben. Negreira egyébként 1994 és 2018 között volt a spanyol bíróbizottság alelnöke. Az El Mundo szerint 2001 és 2018 között több mint 6 millió eurót, mai árfolyamon 2.3 milliárd forintot fordított a Barcelona erre a célra.

Javier Tebas közvetlenül ezután egy sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, nincs tudomása arról, hogy bármely mérkőzést elcsalták volna, azonban a La Liga nem maradhat passzív az üggyel szemben, s alapvető érdeke, hogy a nyomozás mindenre minél előbb fényt derítsen, mivel ez az ügy már így is sokat ártott a spanyol labdarúgásnak. Tebas szerint nagyon nehéz a játékvezetőket megvesztegetni, de ennek a kísérlete is ugyanúgy büntetendő, mintha tényleg megvalósult volna a korrupció. A La Liga első embere azt is mondta, hogy szégyelli magát, amiért a spanyol fociban ilyen dolgok megtörténhettek és azért is, hogy a Barcelona mindmáig nem adott világos magyarázatot a fejleményekre.

Javier Tebasról lehet tudni, hogy legalábbis a kommunikáció szintjén nagyon irritálja, ha egy klub csillagászati nagyságú pénzeket költ el. Évek óta szúrja a szemét a Manchester City és a Paris Saint-Germain gigászi pénzszórása, amely miatt a két klubnál fölmerült a pénzügyi fair play megsértésének gyanúja is. Eközben azzal nincs gondja, ha sok pénzt kap munkájáért, talán még többet is, amennyi tényleg járna. Tebas természetesen a Barcelona tavaly nyári elképesztő és sokakat a klub ismert adósságai miatt megdöbbentő költekezése kapcsán is hangot adott rosszallásának, s lényegében hónapok óta háborúban áll Joan Laportával, a katalán klub elnökével, akinek korábbi regnálása idején is javában működhetett a Negreirával fönntartott kapcsolat. Ennek a háborúnak legfőbb kiváltó oka a Szuperliga-projekt, amelynek szorult anyagi helyzete miatt a Barcelona az egyik legfőbb támogatója.

A Barcelona azzal jutott nagyon sok pénzhez tavaly, hogy 700 millió euróért (mai árfolyamon 276.5 milliárd forintért) értékesítette mérkőzéseinek és a klubtévé által készített műsoroknak a közvetítési jogait. A klubvezetés ebből az összegből tudta megszerezni többek között Robert Lewandowskit, Raphinhát és Jules Koundét, akikért összesen 153 millió eurót (60.4 milliárd forintot) adott ki. A gránátvörös-kék klub idén azonban nem tudja megújítani ezt a megállapodást, így más megoldáshoz kell folyamodnia, hogy megfeleljen a spanyol liga szigorú pénzügyi előírásainak, miközben a 2021 elején még több mint 300 milliárd forintosra taksált adósság jelentős részét mindmáig maga előtt görgeti.

Vádat emeltek két korábbi klubvezető ellen és a Real Madrid is beszállt az ügybe

A Tebas és Laporta közötti háborúskodás legújabb epizódjának is tekinthető, hogy a La Liga március 3-án kizárta a Barcelonát az átigazolási piacról azzal az indoklással, hogy a klubnak nincs meg a szükséges pénzügyi fedezete új játékosok szerződtetésére. Tebas akkor elmondta, hogy a Barcelona több esetben is “kétséges viselkedést” tanúsított pénzügyei terén, ami kihatással van a bajnokságra, éppen ezért reagálni kell rá. Emiatt döntött úgy a liga, hogy eltiltja a klubot új játékosok leigazolásától.

Tebas szerint a Barcelona csak úgy kerülheti el, hogy nyáron ne tudjon játékosokat igazolni, ha 650 millióról 450 millió euróra csökkenti a bérekre és átigazolásokra kiadandó összeget, azaz legalább 200 millió eurót megtakarít. A liga arra bátorítja a klubot, hogy adjon el játékosokat, mert minden eladás után befolyó összeg 40%-át új labdarúgók megszerzésére fordíthatja.

Ennek fényében különösen rossz hír a katalán klub számára, hogy hétfőn egy spanyol bíróság megsemmisítette a Gavival, a csapat egyik legjobbjával január 31-én kötött professzionális szerződést, mivel az egyesület késve jelentette be az új megállapodást a La Ligának. Gavi így ismételten a korábban, még ifikorában megkötött szerződése alapján játszhat a Barcelonában, s a 6-os helyett ismét a régi 30-as számú mezt viselheti. Ez a megállapodás azonban június 30-án lejár, így ha addig nem oldja föl a La Liga a Barcelona kizárását a spanyol átigazolási piacról, akkor a 18 éves labdarúgó ingyen távozhat a klubtól, hiszen szerződést nem tudnának vele kötni. A Barcelona fellebbez az ítélet ellen, de nem tudni, születik-e jogerős döntés másodfokon június végéig és az sem, hogy a liga által hozott szankciót sikerül-e megszüntetni a kért intézkedések végrehajtásával. Gavi elvesztése komoly érvágás lenne a katalánok számára, hiszen egyik legjobb játékosukról van szó, aki fiatal kora ellenére már a spanyol felnőtt válogatottban is bemutatkozhatott.

Március 7-én írta meg az El País, hogy a katalán ügyészség feljelentést készül tenni Josep Maria Bartomeu, az FC Barcelona előző elnöke, de a klub, mint jogi személy ellen is a Negreira-ügy miatt. Bár a feljelentés nem érintette, de klubja érdekében megszólalt Joan Laporta mostani elnök, aki szerint rágalomhadjárat folyik a Barcelona ellen. Laporta kijelentette, hogy a klub sosem vett meg játékvezetőket és kísérletet sem tett erre. Negreira szintén tagadta, hogy előnyben részesítették volna a Barcelonát.

Az ügyészség majdnem egy évnyi nyomozás után tette meg feljelentését Bartomeu és a klub egykori pénzügyi vezetői ellen korrupció gyanúja miatt. A bíróság március 10-én vádat is emelt Bartomeu és a többi gyanúsított, köztük Negreira ellen korrupció, bizalommal való visszaélés és kereskedelmi okirathamisítás miatt. Bartomeun, Negreirán és a klubon, mint jogi személyen kívül vád alá helyezték Sandro Rosellt, aki 2010 és 2014 között, közvetlenül Joan Laporta első regnálását követően volt a Barcelona elnöke, valamint Oscar Graut és Albert Solert, akik Bartomeu idején voltak a vezetőség tagjai.

Az ügyészség a vádiratban azt állítja, hogy az FC Barcelona szigorúan bizalmas szóbeli megállapodást kötött és tartott fönn José María Enríquez Negreirával, hogy a játékvezetői technikai bizottság alelnökeként – pénzbeli ellenszolgáltatásért cserébe – arra ösztökélje a Barcelona mérkőzéseire küldött játékvezetőket, hogy a csapat javára ítélkezzenek. A vádhatóság szerint 1994 és 2018 között összesen 7.3 millió eurót, azaz csaknem 3 milliárd forintot költött a katalán egyesület erre a célra.

A napokban az is kiderült, hogy a csapat két korábbi vezetőedzőjét, Ernesto Valverdét és Luis Enriquét tanúként idézték be a bíróságra. Azonban nem csak ők lesznek érintettjei a tárgyalásnak, hanem a Real Madrid is. A Barcelona ősi riválisa ugyanis az igazgatótanács vasárnapi rendkívüli ülésén úgy határozott, hogy károsult félként szeretne részt venni a büntetőeljárásban. A fővárosi klub vezetősége, élén Florentino Pérez elnökkel súlyos aggodalmának adott hangot az ügy súlya miatt, ezért, amint a bíróság lehetőséget ad a magukat károsultnak tartó felek bekapcsolódására az eljárásba, akkor eziránti kérelmet fog benyújtani.

Egyelőre még nincs kitűzve az első tárgyalás időpontja, azonban természetesen már most megy a találgatás arról, hogy amennyiben bűnösnek találják a Barcelonát, akkor milyen büntetés várhat a klubra. Alberto Palomar, a madridi III. Károly Egyetem jogprofesszora szerint a szankció a klub tevékenységének felfüggesztésétől akár az egyesület megszüntetéséig is terjedhet.

Nagyon messze van még a történet vége, de nem meglepő módon több spanyol csapat szurkolói is már kifejezték véleményüket ezzel kapcsolatban. A spanyol bajnokság legutóbbi fordulójában ugyanis a Sevilla és az Athletic Bilbao szimpatizánsai is hamis bankjegyeket dobáltak a pályára a tribünökről. A Bilbao – Barcelona mérkőzésen a hazai drukkerek olyan transzparenst függesztettek ki, amelyen a Barcelona címerébe beleírták a maffia szót. Emellett többször is fölcsendült a Segunda, segunda” rigmus, amellyel azon követelésüknek adtak hangot, hogy a Barcelonát sorolják vissza a másodosztályba, azaz a Segunda Divísionba a korrupciós ügy miatt. Mint sokan emlékezhetnek rá és néhány hete én is írtam róla, 2006-ban a Juventust szintén a bíróküldés befolyásolásáért zárták ki az olasz élvonalból, igaz, ott konkrét csalásokra derült fény, hiszen pontosan meg volt szabva, hogy a torinóiak bizonyos mérkőzéseire melyik sípmestert küldjék fújni.

Xavi, a Barcelona vezetőedzője megdöbbent azon az ellenséges fogadtatáson, amelyet a csapat Bilbaóban kapott. A tréner szerint az elhamarkodott ítélkezés sosem tesz jót a társadalomnak. Hozzátette, a csapaton belül nem beszédtéma a korrupciós ügy, igyekeznek a játékra koncentrálni.

A Barcelona számos bajnoki címet szerzett 1994 és 2018 között és a nemzetközi kupaporondon is sikeres volt. Korai még azt latolgatni, hogy milyen büntetést kaphat a klub, amennyiben bizonyítást nyernek a vádak, de a Juventus 2006-os példájából kiindulva akár ezeknek a bajnoki- és kupagyőzelmeknek sorsa is veszélybe kerülhet, s akkor még nem esett szó az esetleges alacsonyabb osztályba történő visszasorolásról és a pontlevonásról sem. Ez utóbbi komoly csapás lenne a katalánoknak, akik jelenleg 9 pontos előnnyel vezetik a spanyol bajnokságot a Real Madrid előtt. Mint ismert, a Juventustól februárban 15 pontot vont le az olasz bíróság pénzügyi visszásságok miatt. Amennyiben Spanyolországban is hasonló szankció születne, akkor a Real Madrid lehetne az idei bajnok, így érthető, miért akarnak a fővárosiak károsultként beszállni a bírósági perbe.

Abban mindenképpen egyetértek Javier Tebasszal, hogy minél előbb fényt kellene deríteni mindenre és ez alapján a megfelelő ítéleteket meghozni, azonban nagy esély van arra, hogy elhúzódik a tárgyalások sorozata, mert a Barcelona jogi képviselői nyilván mindent be fognak vetni a klub vélt vagy valós igazának érvényesítése érdekében.

A kiemelt kép forrása: Panoramic

Leave a Reply