Elhunyt Just Fontaine, aki a legtöbb gólt szerezte egy világbajnokságon

Életének 90. évében ma elhunyt Just Fontaine egykori kiváló francia labdarúgó, aki leginkább arról ismert, hogy az 1958-as világbajnokságon 13 gólt szerzett, ezzel mindmáig ő tartja az egy vébén elért legtöbb gól rekordját. Fontaine-nek gólerős játéka és számos sikere ellenére rövid karrier adatott meg egy súlyos sérülés miatt, de napjainkban is a legjobb francia játékosok között tartják számon.

Just Louis Fontaine 1933. augusztus 18-án született az akkor a Marokkói Francia Protektorátushoz tartozó Marrákesben. A francia apától és spanyol anyától született, de francia színekben szereplő kiváló játékosnak hat testvére volt. Édesanyja ragasztotta rá a “Justo” becenevet, ami később széles körben elterjedt.

Just Fontaine fiatalkorában az AS Marrakech ifjúsági csapataiban kezdett el focizni. Gimnáziumi tanulmányait Marrákesben kezdte meg, ám az érettségit már Casablancában tette le. Ott kezdte el felnőtt pályafutását, mivel 1950-ben szerződtette az US marocaine Casablanca névre hallgató csapat. Fontaine 1953-ig szerepelt a csapatban, s a marokkói bajnokság egyik legjobbjává vált. Bekerült a marokkói ligaválogatottba, amellyel 1952-ben megnyerte az akkori francia gyarmati területek számára kiírt észak-afrikai bajnokságot.

Mario Zatelli, a casablancai csapat korábbi játékosa, majd edzője, Fontaine egyik gyermekkori példaképe figyelt föl a fiatal csatárra, aki 1953-ban, mindössze 20 évesen a Nice együtteséhez igazolt. Innentől fogva indult be igazán karrierje, hiszen még abban az évben, december 17-én debütálhatott a francia válogatottban és rögtön egy mesterhármast ért el a Luxemburg ellen 8:0-ra megnyert barátságos mérkőzésen. A nem akármilyen bemutatkozás ellenére sokáig ez volt Fontaine egyetlen válogatottsága.

Ennek hátterében az algériai válság állt, ami miatt a fiatal labdarúgó bevonult a francia hadsereg sportolókból álló hadtestébe, ahol 30 hónapos szolgálatot teljesített. Ő volt a csapatkapitánya a francia katonaválogatottnak, amely kijutott au 1957-es katonai világbajnokságra. Fontaine azon a tornán leszerelése miatt már nem lépett pályára, pedig világbajnok lett a gall együttes. Just Fontaine húszas éveiben 13-as rögbiben is kipróbálta magát, s az ottani játékosokkal 11-es-rúgó bajnokságokat vívott.

1953 és 1956 között a Nice-szel bajnokságot (1956) és Francia Kupát (1954) nyert, a bajnokságban pedig 42 gólt szerzett.

1956-ban leigazolta Franciaország akkori talán legjobb klubja, a Reims, amely nem titkoltan addigi leggólerősebb játékosa, a Real Madridhoz távozott Raymond Kopa helyére hozta. 1956. október 7-én lépett pályára először új csapatában, mégpedig a magyar Aranycsapat elleni barátságos mérkőzésen – az volt a magyar válogatott utolsó mérkőzése a 16 nappal később kitört forradalom előtt.

Fontaine Reimsban tökéletesen beilleszkedett új csapatába, mellyel 1958-ban bajnokságot és Francia Kupát nyert. A bajnokságban messze ő volt a legeredményesebb 34 találattal. A Nimes elleni kupadöntőt az ő gólja döntötte el.

Just Fontaine ilyen előjelekkel várhatta tehát az 1958-as svédországi világbajnokságot, ám a torna előtt az tűnt valószínűnek, hogy csupán csereember lesz olyan kiválóságok mögött, mint Thadée Cisowski vagy reimsi csapattársa, René Bilard. Mivel azonban mindketten megsérültek a vb előtt nem sokkal, így Fontaine két felkészülési mérkőzésen, majd a tornán is a kezdőcsapat tagja volt, s ő alkotta a franciák támadótrióját Raymond Kopával és másik reimsi társával, Roger Piantonival.

A franciák első mérkőzésükön simán, 7:3-ra verték Paraguayt – Just Fontaine akkor triplázott. A Jugoszlávia elleni második csoportmérkőzésen a francia válogatott Fontaine duplája ellenére 3:2-es vereséget szenvedett, majd Skóciát 2:1-re megverte, így továbbjutott – Fontaine azon a meccsen egy gólt szerzett. Az Észak-Írország elleni negyeddöntőt könnyedén, 4:0-ra nyerte a francia együttes Fontaine két találatának is köszönhetően. A Brazília elleni elődöntőben gyorsan egyenlített, ám a gallok összeomlottak kiváló hátvédjük, Robert Jonquet sérülése után és 5:2-es vereség lett a vége, amihez persze kellett a fiatal Pelé mesterhármasa is. Just Fontaine a Nyugat-Németország elleni bronzmérkőzésen volt a legjobb, akkor ugyanis mesternégyest szerzett, s a francia csapat 6:3-ra győzött, ezzel világbajnoki bronzérmes lett.

Just Fontaine 6 mérkőzésen nem kevesebb mint 13 gólig jutott az 1958-as világbajnokságon, ezzel átadta a múltnak Kocsis Sándor rekordját, aki 1954-ben 11 találatot ért el. Fontaine mindmáig az egy világbajnokságon a legtöbb gólt szerzett játékos. 1958-ban a France Football Aranylabda-szavazásán, melyen akkoriban még csak az európai labdarúgók közül lehetett kiválasztani az év legjobbját, Just Fontaine (Raymond Kopa és a nyugatnémet Helmut Rahn mögött) a 3. helyen végzett.

Fontaine a Reimsszal 1959-ban BEK-döntőt játszhatott, ám ott 2:0-s vereséget szenvedett a háromszoros címvédő Real Madrid ellen. Ennek ellenére a francia gólzsák lett a sorozat gólkirálya tíz találatával. 1960-ban ismét francia bajnok és gólkirály lett.

1959. november 11-én ismét történelmet írt, ugyanis a Portugália ellen 5:3-ra megnyert barátságos mérkőzésen elért triplájával már 22 gólja volt a francia válogatottban, ezzel a nemzeti csapat történetének legeredményesebb gólszerzője lett, Jean Nicolas 1938-ban fölállított csúcsát átadva a múltnak. Öt góllal az 1960-as legelső Európa-bajnokság selejtezősorozatának gólkirálya lett, ezzel nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a francia válogatott kijutott a kontinenstornára.

Just Fontaine sajnos az Európa-bajnokságon már nem léphetett pályára. 1960. március 20-án egy Sochaux elleni bajnoki mérkőzésen Sékou Touré, az ellenfél elefántcsontparti szélsője olyan keményen csúszott be neki, hogy kettős lábtörést szenvedett. Hosszú időt vett igénybe felépülése, ám 1961. január 1-jén a Limoges elleni mérkőzésen ismét rásérült a kettős törésben érintett bal lábára. Sokáig próbálkozott a visszatéréssel, ám 1962 júliusában lejátszott utolsó mérkőzését követően nem megfelelő fizikai állapota miatt visszavonult, csupán 28 évesen. Utolsó évében még egy bajnoki címet szerzett a Reimsszal.

Just Fontaine 200 francia bajnoki mérkőzésen 164 gólig jutott, ami 0.82-es meccsenkénti gólátlagnak felel meg. 1958-ban és 1960-ban gólkirály lett, 1957-ben és 1959-ben pedig a góllövőlista 2. helyén végzett. A francia válogatottban 21 mérkőzésen 30 gólt ért el, amivel mind a mai napig a 9. legeredményesebb játékosnak számít Jean-Pierre Papinnel holtversenyben, s az első tíz helyezett között ő az egyetlen, aki még az 1970-es éveket megelőző időszakban játszott.

Visszavonulása után megszerezte az edzői diplomát. 1967-ben mindössze 34 évesen a francia válogatott szövetségi kapitánya lett, ám két elvesztett barátságos mérkőzés után meg is köszönték munkáját. Ekkor Toulouse-ba költözött, ahol egészen haláláig élt. Az 1968-1969-es szezonban a Bagnéres-de-Luchon amatőr csapatát irányította, 1970-ben pedig a Toulouse-nál dolgozott.

1973-ban lett az akkortájt alapított új klub, a Paris Saint-Germain vezetőedzője. Első idényében rögtön feljutott a csapattal a francia élvonalba. Fontaine 1976-ig volt a párizsiak edzője, hároméves ténykedése során egy enyhe lefolyású szívinfarktus hátráltatta munkáját. 1978-1979-ben a másodosztályú Toulouse-t vezette, majd 1979-től 1981-ig a marokkói válogatott szövetségi kapitányaként dolgozott. 1980-ban bronzérmet szerzett az Atlasz Oroszlánjai becenévre keresztelt csapattal az Afrikai Nemzetek Kupáján, igaz, a tornán nem vehetett részt, mivel pár nappal a kezdés előtt autóbalesetet szenvedett és otthoni lábadozása nem tette lehetővé, hogy elutazzon Nigériába.

1961-ben ő volt az egyik alapítója a francia játékosok szakszervezetének. Toulouse-ban két sportszereket forgalmazó üzletnek is tulajdonosa volt, amelyek nagyjából két évtizedig működtek. Két Lacoste-üzlet tulajdonjoga is az övé volt Toulouse környékén. Az egyik reklámarca volt a kor népszerű franciaországi sportfogadási újságjának. A 2006-os világbajnokság idején blogot vezetett.

Utolsó éveiben nem sokat lehetett már hallani róla, visszavonultan élt toulouse-i otthonában, ahol ma, 89 éves korában érte a halál.

Just Fontaine 2004-ben fölkerült a FIFA 100 elnevezésű, de valójában a világ 125 legjobb akkor élt labdarúgóját magában foglaló listájára, melyet Pelé állított össze. Az UEFA 50. születésnapján beválogatták minden idők legjobb európai játékosai közé is.

Just Fontaine tehát az 1950-es évek emblematikus befejező csatára volt, aki mindmáig több rekordot tart és aki sokak szerint az egyik legjobb francia labdarúgó volt. Korai visszavonulása után sem távolodott el a labdarúgástól, hiszen edzőként és üzletemberként is sok köze volt a sportághoz. Halálával nagy csapás érte a francia, de az egyetemes labdarúgást is.

Nyugodjék békében!

A kiemelt kép forrása: Panoramic

Leave a Reply