A vívásban a szolidaritás tényleg átlépi a határokat

Több sportágban is nagy hangsúlyt helyeznek az országok közötti szolidaritásra – a szavak szintjén. A vívásban azonban valóban tesznek is érte. A nemzetközi szövetség immár hetedik éve folytatja szolidaritási programját, amelynek keretében a szegényebb és kevésbé eredményes országok a sikeres és gazdag nemzetek által már nem használt, de kiváló állapotban lévő felszereléseket kaphatják meg ingyen, amolyan adományként, melynek segítségével fejlődhetnek. A programban Magyarország is részt vesz mint adakozó és igen távoli tájakra is eljutnak olyan eszközök, amelyekkel például Szilágyi Áron nyerte olimpiai bajnoki címeit.

A szolidaritás nem csupán egy szép gondolat a vívás világában. Itt nem csak a szavak szintjén létezik ez a dolog, hanem tettek formájában is, s eme tettekből egyre több szereplő veszi ki a részét.

A Nemzetközi Vívószövetség (FIE) hat évvel ezelőtt indította útjára Kínáld fel vívófelszerelésed! névre keresztelt programját, amelynek keretében a legjobb vívók és a legfejlettebb országok rendszeresen fölajánlják már nem használt, de kiváló állapotban lévő felszereléseiket a szegényebb és kevésbé eredményes nemzetek szövetségei és klubjai számára.

Az olimpiai sportágak között egyedülállónak számító kezdeményezés azonnal nagy sikert aratott, hiszen már első évében, 2017-ben rengeteg eszköz cserélt gazdát ily módon és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) is nagyra értékelte a programot, mivel hozzájárul a fenntarthatóság fokozásához.

Elena Murdaca, a FIE adminisztratív igazgatója volt az egyik ötletgazdája ennek a programnak, s mind a mai napig vezető szerepet játszik annak lebonyolításában. A sportvezető a kezdetektől így nyilatkozott a francsjeux.com olimpiai sportágakkal foglalkozó francia nyelvű hírportálnak:

“Egy jelentéssel indult az egész. 2016-ban, a Rio de Janeiró-i olimpiai játékok évében a FIE napirendjére vette a szolidaritás kérdését. Akkoriban már volt egy olyan programja a szövetségnek, amely a nemzeti szövetségek számára biztosított használt vívófelszereléseket, de kizárólag versenyek céljára és a felnőtt vívók részére. Kiderült, hogy ez a program nem túl hatékony, mivel nem segítette elő a szegényebb országok fejlődését, a jobb sporteredmények elérését. Egy munkacsoport jött létre, amely megvizsgálta a témát. Ennek a csoportnak támadt az az ötlete, hogy nem csupán a felnőtt, hanem a junior és kadét korosztályhoz tartozó versenyzők számára is elérhetővé kell tenni a kevésbé jómódú országoknak szánt felszereléseket. A program szolidaritási dimenziója mellett hozzájárulhat a magas szinten álló és a kezdő vívók közötti híd építéséhez”.

Murdaca hozzátette, az új szolidaritási program kidolgozásánál fontos szempont volt a fönntarthatóság is, hiszen a használt vívóeszközök újrahasznosításának köszönhetően vissza lehetett fogni ezeknek a gyártását, ami ha nem is a legnagyobb környezeti lábnyommal jár, de nem is a legkisebbel. A programot először a 2016-os kadét és junior világbajnokságon élesítették, majd a 2017-es felnőtt vb-n is alkalmazták, s azonnal nagy sikert aratott, így létjogosultsága megkérdőjelezhetetlenné vált.

A program alkalmazása – mint Elena Murdaca fogalmazott – egyszerű, de ördögien hatékony. A FIE minden év elején kiküldi a nemzeti szövetségeknek azt a nyilatkozatsablont, amelynek segítségével jelezniük kell, milyen szolidaritási célkitűzéseik vannak az esztendőre nézve. Az összegyűjtött ötleteket, javaslatokat a FIE feldolgozza, majd a nemzetközi élversenyzőket tájékoztatják arról, hogy elsősorban milyen eszközök fölajánlását várják tőlük. Az adományozó vívók választhatnak egy projektet és/vagy egy országot, amely igényt tart a használt felszerelésekre.

Minden évben van két olyan eseménye a vívásnak, ahol randevút ad egymásnak a világ minden része: ez a felnőtt és a kadét/junior világbajnokság. Ezeken az eseményeken szokták összegyűjteni a fölajánlott eszközöket. Ez lehet tőr, párbajtőr, kard, sisak, mellvért, penge, cipő, kesztyű, de akár olyan elektromos vezeték is, amely a találatok azonnali kijelzését biztosító eszköz működtetéséhez szükséges. Ezeknek állapotát egy szakértő csapat méri föl, s a minden kritériumnak megfelelő felszereléseket ezt követően juttatják el a célországokba, mégpedig egy ún. hitelesítő levéllel együtt, hogy sehol se akadjanak fönn a vámosok rostáján a nem egy esetben veszélyes eszközök, hiszen a vívófegyverekkel bizony könnyű sérülést okozni – nem véletlen, hogy a vívók védősisakot és védőruházatot viselnek az asszók során. A FIE – a célországok kérésére – vállalja a poggyászköltségek kifizetését is. A szezon végén a szövetség jelentést készít a szolidaritási program keretében szállított eszközökről és azok új rendeltetési helyéről, ezáltal az adományozó sportolók is megtudhatják, hogy a nemrég még általuk használt fegyver vagy sisak hol kezdett második életet.

Az adományozó országok természetesen elsősorban azok a nemzetek, amelyek eredményesek a vívásban. Elena Murdaca Európából példaként említette Magyarországot, Németországot, Franciaországot és Olaszországot, de emellett Japán, az Egyesült Államok, Katar, Egyiptom, Mexikó, Szingapúr, Ausztrália és Kuvait is rendszeresen adományozó. 2017 óta több mint 350 vívó ajánlotta föl eszközeit a szegényebb országok versenyzői számára és többszáz különféle felszerelés került a program haszonélvezőihez. Ebbe a folyamatba a gyártók is bekapcsolódtak, amelyek vadonatúj eszközöket ajánlanak fel bizonyos országok számára. A Japán Vívószövetség a 2020-as tokiói olimpiát népszerűsítő kampány keretében nagy hangsúlyt fektetett a szolidaritási programra, s két ízben is rengeteg adományt gyűjtött össze.

A program haszonélvezői a világ különböző tájairól kerülnek ki. Dél-Amerikában Brazília, Peru és Kolumbia részesült már ilyen adományokban, Óceániában Guam és a Szamoák vívói jutottak hozzá használt, de így is nagy minőséget képviselő felszerelésekhez. Ázsiában többek között a Fülöp-szigetek és Kirgizisztán szerepel a kedvezményezett országok listáján, Afrikában pedig Ruanda, Szenegál, Kenya és Benin részesül hasonló támogatásban.

Elena Murdaca nyilatkozatából végül az is kiderült, hogy Szilágyi Áron, a kardvívás háromszoros magyar olimpiai bajnoka is résztvevője a szolidaritási programnak, hiszen pl. 2017-ben egyik kardját a Rio de Janeiro egyik favelájában, azaz nyomornegyedében működő vívóklubnak adományozta. A gond annyi volt, hogy ott nem foglalkoztak kardvívással, ezért végül egy Sao Paulo-i klubnál kötött ki a fegyver. Szilágyi Áron emellett vállalta, hogy tanácsokkal látja el a brazilokat ezzel a fegyvernemmel kapcsolatban. Ennek eredményeként ma már egyre többen teszik le voksukat a kardvívás mellett Brazíliában, s a nemzetközi versenyeken is kezdenek föltűnni brazil indulók, akik lehet, hogy egy nap az élmezőnyhöz fognak tartozni.

Az idei évben többek között Kolumbia, Kirgizisztán, Libanon, Pakisztán és Szenegál fog támogatásban részesülni. A fejlett országok a bulgáriai Plovdivban rendezendő kadét/junior világbajnokságon, valamint a milánói felnőtt világbajnokságon adhatják át használt felszereléseiket a FIE számára, amely aztán eljuttatja azokat a célországokba.

A vívásban tehát valóban működik a szolidaritás és ezáltal a fair play, s ebből szerencsére a magyar versenyzők is kiveszik részüket. Sok sportág vehetne példát a vívásról ebben a tekintetben.

A kiemelt kép forrása: francsjeux.com

Leave a Reply