Téli olimpia 2030: Svédország a surranópályán érhet célba

Továbbra sincs házigazdája a 2030-as téli olimpiának, s még több mint egy évig nem is fogjuk megismerni a rendezővárost. Jelen pillanatban nem sok komoly pályázati szándék kering a levegőben, azonban az utóbbi hetekben váratlanul, de megalapozottan bejelentkezett Svédország, amelynek olimpiai bizottsága hajlandó elgondolkodni a hét év múlva esedékes ötkarikás játékok megpályázásán. Bár még azt sem tudni, mely város vagy városok lehetnének helyszínei a következő évtized első nagy sporteseményének, ám az ország alighanem megfelelne a NOB által támasztott éghajlati követelményeknek és az infrastrukturális elvárásoknak is.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) az elmúlt hónapokban tisztázta, milyen kritériumok alapján lehet a jövőben téli olimpiára pályázni és ebből eredően az is kiderült, hogy csak jövőre születik döntés a helyszínről, holott eredetileg idén kellett volna kiválasztani a rendezőt. Talán éppen ez az egyéves csúszás késztethet arra olyan városokat és országokat, hogy elgondolkodjanak egy olimpiai pályázaton, amelyek eddig még nem jelezték ebbéli szándékukat.

Ebbe a kategóriába tartozik – jelenleg egyedüliként – Svédország, amelynek olimpiai bizottsága bejelentette, komolyan elgondolkodik a 2030-as téli ötkarikás játékok megpályázásán. Ahogy arról már többször beszámoltam, a hét év múlva esedékes eseményre az 1972-es házigazda Szapporó és a 2002-es rendező Salt Lake City pályázhat a legnagyobb eséllyel, azonban a japán nagyvárosban lényegesen visszaesett az olimpiát támogatók aránya, amióta kirobbant a 2020-as tokiói nyári játékok körüli korrupciós botrány, amelyben 40 milliárd jen, mai árfolyamon megközelítőleg 11 billió forint kenőpénzt használhattak fel. Salt Lake City inkább a 2034-es pályázatban gondolkodik, bár mind a 2030-as, mind a 2034-es rendezésnek erős a támogatottsága arrafelé. Korábban még a 2010-es rendező Vancouver is tervezte, hogy pályázik a 2030-as játékokra, ám a kanadai város nem kapta meg az ehhez szükséges tartományi kormánygaranciát, így egyelőre úgy néz ki, nem lesz semmi az ottani szándékokból, de a következő hónapok még hozhatnak változást ezen a téren.

Per pillanat tehát egyetlen igazán komoly pályázó sincs a 2030-as téli olimpiára, hiszen a barcelonai terveket is erősen aláaknázták a politikai nézetkülönbségek, amelyek akörül alakultak ki, hogy egyesek tisztán spanyol rendezésű téli olimpiát akarnak, míg mások egy Pireneusokbeli olimpiát szeretnének megvalósítani, amelynek keretében Franciaországban, de még az apró országban, Andorrában is lehetnének versenyek.

Mindebből az következik, hogy aki komolyan gondolja, hogy hét év múlva téli olimpiát akar rendezni, az egyből a legnagyobb esélyessé is válhat ellenfelek hiányában. Alighanem ez is segítette a rendezésben eredetileg nem gondolkodó svédeket, hogy mégis belevágjanak ebbe a kalandba. Pályázati szándékuk mindenkit, még a svéd közvélemény nagy részét is meglepte.

Hans von Uthmann, a Svéd Olimpiai Bizottság végrehajtó bizottságának tagja az AP amerikai hírügynökségnek adott interjúban elismerte, hogy a 2026-os téli olimpiára benyújtott stockholm-arei közös pályázat bukása még túl mély nyomot hagyott bennük, hogy újra próbálkozzanak, azonban a január folyamán a NOB székhelyén lezajlott megbeszélések után megváltozott a svéd sportvezetés hozzáállása.

“A visszaúton jöttünk rá, hogy tényleg nyitottak vagyunk egy újabb pályázatra. Ma már tisztán látjuk, hogy megvan a lehetőségünk rá” – mondta von Uthmann.

Alighanem a NOB lausanne-i székhelyén nagyon örültek, amikor értesültek a svéd pályázati szándékról, hiszen legyünk őszinték, nem nagyon volt példa a XXI. században arra, hogy akár nyári, akár téli olimpia kapcsán annyira kevés komoly jelentkező van, hogy még hét évvel az esemény időpontja előtt sem ismerjük a házigazda kilétét, holott a szokások szerint legalább hét év kell napjainkban egy olimpia sikeres megszervezéséhez, azaz normál esetben idén már meg kellene ismernünk a rendező kilétét. A NOB-ot azonban igen kínos helyzetbe hozta, hogy a már említett Vancouver és Barcelona után nemrég Szapporó is bedobta a törülközőt, míg a korábban szintén erősen gondolkodó Lviv városa az ukrajnai helyzet miatt eleve esélytelen volna a rendezési jog elnyerésére.

Nagyon úgy tűnik, hogy Svédország lehet az egyetlen pályázó a 2030-as téli olimpiára, bár sajtóhírek szerint Németországban is gondolkodnak egy kései kandidálásban, de efelől mostanában nem sok új hírt lehetett hallani, olvasni. A svédek is óvatosak egyelőre, hiszen egy legalább 15 sportágat és közel 3000 sportolót magában foglaló esemény előkészületei sok időt igényelnek, ugyanis minden apró részletre nagyon oda kell figyelni. A NOB megkönnyítette azzal munkájukat, hogy jövő júliusra, a bizottság akkor esedékes kongresszusára halasztotta a helyszín kiválasztását, amit eredetileg idén ősszel Mumbaiban kellett volna megejteni.

Hans von Uthmann a már idézett interjúban arról is beszélt, hogy a következő hetekben megvalósíthatósági tanulmányt fognak készíteni, amelyet legkésőbb júniusra szeretnének véglegesíteni, de már a Svéd Olimpiai Bizottság április 20-ára kitűzött közgyűlésére elkészül annak tervezete. Nem meglepő módon ez a tanulmány nagyrészt a 2026-os téli olimpiára beadott svéd pályázat megállapításain fog alapulni. A bizottság egyébként Stockholm és Are mellett a szintén számos nagy nemzetközi télisport-eseménynek rendszeresen otthont adó Falunt és Östersundot is el tudja képzelni olimpiai helyszínként. Bármennyire is meglepő lehet, de Svédország még sosem rendezett téli olimpiát, holott eddig nyolc alkalommal pályázott – a skandináv ország 1912-ben nyári olimpiának adott otthont Stockholmban, 1956-ban pedig a melbourne-i nyári játékok lovas eseményeinek volt helyszíne, mivel az akkori szigorú ausztrál karanténszabályok miatt nem lehetett a lovakat a távoli földrészre elszállítani.

A svédek, ahogy 2026 kapcsán, valószínűleg ezúttal is bevonják a kandidálásba Lettországot, hiszen a bob-, szkeleton- és szánkóversenyek ideális helyszíne lehetne a lettországi Sigulda, miközben Svédországban nincsen megfelelő létesítmény ezen sportágak számára.

Ezzel szemben az új pályázat kevésbé ambiciózusnak ígérkezik a fenntarthatósági kérdéseket illetően, hiszen amíg Stockholm és Are 2026-os pályázati anyagában egy új gyorskorcsolyaovál és egy sífutó- és biatlonstadion építését tervezték, addig Hans von Uthmann mostani közlése szerint ezúttal inkább a meglévő infrastruktúrára szeretnének összpontosítani, aminek a fenntarthatóságot zászlajára tűző NOB bizonyára nem lesz ellenére.

Van a svéd pályázati szándéknak egy komoly homálya, amely a társadalmi és nem mellesleg politikai támogatást illeti. A Svéd Olimpiai Bizottság mindeddig nem fordult a helyi hatóságokhoz és a kormányhoz, amelyeknek garanciái nélkül esélytelen lenne a pályázat, s emellett még az is benne lehet a pakliban, hogy referendumot írnak ki. Még semmi sem biztos, de ezeket a kérdéseket minél előbb tisztázni kell. Ulf Kristersson svéd miniszterelnök a múlt héten annyit mondott az olimpiával kapcsolatban, hogy sokan szívesen látnák a játékokat Svédországban, de amíg nem készül el a megvalósíthatósági tanulmány, addig nem szabad elhamarkodott következtetéseket levonni. Kijelentette, addig nem lehet szó pénzügyi garanciáról, amíg a tanulmány megállapításait meg nem ismerik.

Karin Wanngard, Stockholm polgármestere azt mondta, a főváros kész segíteni az olimpiai megvalósíthatósági tanulmány elkészítésében, de álláspontját csak a tanulmány véglegesítését követően fogja meghatározni.

Hans von Uthmann elismerte, hogy a kiadások terén még sok kérdés áll megválaszolatlanul, és azzal is tisztában vannak a sportvezetők, hogy Svédország rendkívül nehéz anyagi helyzetben van, de mindent megtesznek azért, hogy meggyőzzék a svéd lakosságot arról, hogy az olimpia megrendezése előrelépés lehet az ország számára. Azt is érdemes hozzátenni, hogy infrastrukturális szempontból a svédek készen állnak a versenyek megrendezésére és a NOB által tavaly támasztott éghajlati kritériumoknak is jó eséllyel megfelelhet, aminek része többek között, hogy a havas sportágak helyszínein egy bizonyos szint alatt kell tartani az átlaghőmérsékletet a játékokat megelőző tíz évben.

Svédország tehát jelen állás szerint kilencedik nekifutásra is megpályázza a téli olimpiát és a surranópályán érhet célba. Amennyiben jövő júliusban megválasztják rendezőnek, akkor viszont rekordkevés ideje, öt és fél éve maradna a felkészülésre.

A kiemelt kép forrása: francsjeux.com

Leave a Reply