Nem mondhatjuk, hogy Európa törpeállamai túlzottan nagy szerepet játszanának a nemzetközi sportéletben. Vannak azonban arra irányuló törekvések, hogy ez változzon. Ezen a téren nem áll rosszul Andorra, amely márciusban otthont adhat az alpesi sízők világkupa-döntőjének. A kis ország azonban nem éri be ennyivel: előbb-utóbb szeretne világbajnokságot is rendezni, s a távlati tervek között szerepel a téli olimpia is. Az andorrai sportvezetők a jelenleg is zajló franciaországi világbajnokság helyszínén nyilatkoztak elképzeléseikről.
Szinte napra pontosan egy hónap múlva, március 15-én kezdődik és 19-éig fog tartani az alpesi sí-világkupa döntője Andorrában, méghozzá Grandvalirában. Nem ez az első alkalom, hogy a legnépszerűbb hegyi sportág világkupája tiszteletét teszi a Franciaország és Spanyolország között, a Pireneusokban elterülő miniállamban, hiszen 2019-ben Soldeu a technikai számok, míg El Tarter a gyorsasági számok futamait fogadta, mégpedig nagy sikerrel. David Hidalgo, az idei andorrai világkupa-döntő szervezőbizottságának vezetője szerint az a tény, hogy egyre több nagy nemzetközi síversenyt rendeznek az országban, nagyban hozzájárul a turizmus további fejlődéséhez – ez az ágazat jelen pillanatban is az andorrai gazdaság motorja. Andorra azonban nem állna meg itt, ugyanis a tervek között szerepel a 2029-es alpesisí-világbajnokság megpályázása.
“Andorra számára az ilyen események megrendezése csodálatos lehetőséget nyújtana arra, hogy megmutassuk: képesek vagyunk világszínvonalú turisztikai desztinációként megjelenni” – jelentette ki Hidalgo, aki a jelenleg is zajló franciaországi világbajnokság szervezőivel is egyeztetett az esemény helyszínén.
“Ma vendégeink 50%-a nem spanyol és a franciák is csak 15%-át teszik ki a hozzánk látogatóknak. Nagyjából ugyanekkora arányban jönnek hozzánk britek, de egyre több svéd, norvég, lengyel és amerikai turista is érkezik. Ezen a téren egy alpesisí-világbajnokság fantasztikus platformja lenne a nemzetközi kommunikációnak. Ezzel párhuzamosan lehetővé válna, hogy fejlesszük hazánk infrastruktúráját és közösségi közlekedését” – tette hozzá David Hidalgo.
Az andorraiak egy hat fős küldöttséget menesztettek Courchevel-be és Méribelbe, a világbajnokság két helyszínére, ahol igyekeztek minél több leckét megtanulni.
“Azért jöttünk ide, hogy meglássuk, mennyiben más egy világbajnokság szervezése egy világkupa-döntőnél, amit idén fogunk rendezni. Pályázunk a 2029-es világbajnokság rendezésére és szeretnénk minél jobban megismerni egy ilyen szervezésnek a különlegességeit. Megtekinthettük, hogy milyen megoldásokat alkalmaznak a franciák a szállás, a közlekedés és akár az önkéntesek alkalmazása terén és mindezt össze tudjuk hasonlítani azzal, amit Ausztriában és az Egyesült Államokban láttunk. Minden egyes világbajnokságnak megvan a maga különlegessége, ami egyszerűen a rendezőország szokásaival van összefüggésben”.
A kis Andorra egyre nagyobb akar lenni
Andorra már húsz éve igyekszik minél nagyobb szerepre szert tenni az alpesi síben, hiszen ebben az időszakban egyre rangosabb és rangosabb versenyeknek adott otthont. Az Európa-kupától kezdve sikerült eljutni a világkupa-döntőig. Ehhez persze fejlesztésekre is szükség volt, hiszen ki kellett alakítani egy lesiklópályát, hogy minél több potenciál legyen az országban, mint helyszínben. Az andorrai madár tehát apránként építette fel fészkét a Nemzetközi Síszövetségnél (FIS), de David Hidalgo szerint sportszakmailag is jól látható a fejlődés.
“Nekünk már van egy Európa-bajnok alpesi sízőnk óriás-műlesiklásban Joan Verdu révén, aki idén a 22. helyen áll a szakági világranglistán. A lányoknál a még nagyon fiatal, 22 esztendős Cande Moreno neve említendő meg, aki már szerepelt a világbajnokságon kombinációban és lesiklásban is. Egy 80 000 lakosú országnak, mint amilyen Andorra, nagy szó, hogy két versenyzője is szerepelhet a világbajnokságon. Az új generáció számára ez igazi motivációs forrás” – mondta David Hidalgo.
A szervezőbizottság vezetője arról is beszélt, hogy a 2029-es világbajnoki pályázat erőssége, hogy a szervezők kiváló környezetvédelmi és politikai kapcsolatokkal rendelkeznek.
“Az idei világkupa-döntőn nem lesznek gépkocsik, így természetesen parkolási lehetőség sem a közönség és a versenyzők számára. Mindenkinek kötelező lesz a tömegközlekedés használata. Normál esetben ez lehetetlen volna, de egy ilyen eseménynél megengedhetjük maguknak az ilyen típusú kísérletezést. A szervezőbizottságban egyenlő arányban vannak férfiak és nők – ez a sí világában nagyon ritka. Projektünkben valódi politikai akarat is van a kisebbségeket célzó fejlesztések miatt. Nagyon büszkék vagyunk akadálymentesítési megoldásainkra, amelyek nem csak a világkupa-döntővel kapcsolatban fognak működni, mert már most is minden síterepünkön elérhetők. Szorosan együttműködünk egy olyan céggel, amely a fogyatékosság 13 különböző szintjén lévő emberek számára kínál megoldásokat, nem elfelejtkezve senkiről. Ennek a beruházásnak egy része hosszú távra szól, amelynek az a célja, hogy pozitív örökséget hagyjon maga után síterepeinkre nézve”.
David Hidalgo hozzátette, az is a céljuk mindezzel, hogy az andorrai kormányt rávegyék a fogyatékossággal élők minél erősebb és hatékonyabb támogatására.
Andorra környezetvédelmi és pénzügyi téren is jól áll, hiszen a világkupa-döntő szervezőbizottsága közel 500 munkatársat foglalkoztat, költségvetése pedig 4.2 millió euró. Szorosan kötődik a síterepek fönntartásához az, hogy a miniállam létesített egy napelemparkot és egy vízierőművet is. Ökológiai szempontból pozitívum, hogy a jobb vízfelhasználásnak köszönhetően közel 1100 felújított, korszerűsített hóágyút lehetne üzemeltetni, amivel a környezeti terhelés csökkenne. Ezek is érvek amellett, hogy a FIS Andorrának ítélje oda a 2029-es világbajnokságot. Andorra azonban nem érné be ennyivel…
Andorra, mint 2030-as olimpiai helyszín?
Jelen pillanatban sincs és a dolgok állása szerint 2024 közepéig nem is lesz házigazdája a 2030-as téli olimpiának. Barcelona korábban jelezte, hogy gondolkodik a hét év múlva esedékes téli játékok megrendezésében. Andorra szomszédos Katalóniával, úgyhogy egy barcelonai pályázat esetén a miniállamot nehezen lehetne figyelmen kívül hagyni, mint bizonyos versenyek potenciális helyszínét. Ezt David Hidalgo is pontosan tudja.
“Idén Barcelonában polgármester-választás lesz, aminek az eredménye nagyon fontos lesz, mivel ez a város áll a spanyol téli olimpiai elképzelések középpontjában. A magunk részéről mindig arra törekedtünk, hogy egy pireneusi olimpiai pályázat álljon össze, még úgy is, hogy a szánkó, a bob és a síugrás versenyeit jelen állás szerint csak az Alpokban tudnánk megrendezni, mivel a Pireneusokban nincs meg az ezen sportágakhoz szükséges infrastruktúra. A többi sportágat azonban minden gond nélkül fogadni tudnánk. Technikailag egy spanyol-andorrai-francia közös pályázat nagy érdekes lenne, hiszen egy Pireneusokbeli olimpiának így volna igazán értelme. Sajnos most már tudjuk, hogy működik ez a politikában, és mindig lesznek, akik azt mondják: nem, Spanyolországnak egyedül kell olimpiát rendeznie. Ebben az esetben ez nem fog működni. Andorra azonban nagyon nyitott a kérdésben és szeretnénk segíteni ezt a pályázatot. Meglátjuk, mi fog történni ebben az évben…”.
Akármi is lesz, Andorra mára a téli sportok és a téli turizmus megkerülhetetlen szereplőjévé vált, s emiatt jogosak a nagy ambíciók. Európai miniállam még sosem rendezhetett olimpiai versenyeket, úgyhogy a Pireneusokbeli hercegség történelmet írhatna ezen a téren.
A kiemelt kép forrása: lefigaro.fr