Az elmúlt hetek egyik legfőbb beszédtémája a sportban, hogy részt vegyenek-e az orosz és fehérorosz versenyzők a jövő nyári olimpián. Az ötkarikás mozgalom vezetői szeretnék, ha ez – bizonyos feltételek mellett – megvalósulna, azonban a várakozásoknak megfelelően több politikus is élesen kritizálta ezt az álláspontot. Egyelőre úgy tűnik, hogy a sportvezetőknek még maradt némi józan eszük, mivel a NOB és több nemzetközi szakszövetség mellett újabban az Európai Olimpiai Bizottság is a 2024-es játékok bojkottja ellen foglalt állást, mivel a sportnak politikamentesnek kell lennie. Persze ez sem tetszik mindenkinek…
Értekezletet tartott a héten az Európai Olimpiai Bizottság (EOB), melyen sok más mellett természetesen az is téma volt, hogyan viszonyuljanak az európai országok a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) azon álláspontjához, miszerint lehetővé kell tenni az orosz és fehérorosz sportolók indulását a 2024-es olimpia ázsiai selejtezőin, hogy ezáltal a két ország versenyzői – még ha semlegesként is – ott lehessenek az ötkarikás játékokon.
A Sportudvar már beszámolt arról, hogy az Ázsiai Olimpiai Bizottság javaslata és annak NOB-támogatása nagy port kavart, hiszen több európai ország politikai vezetői is nemtetszésüknek adtak hangot, s egyenesen bojkottal kezdtek el fenyegetőzni, amennyiben nem vonják vissza ezt az indítványt. Még az oroszoknak sem tetszett teljesen ez a megoldási lehetőség, ők az elvárt semleges státuszt kérik számon az olimpiai közösség vezetőin, bár azt elismerik, hogy előrelépést jelent a NOB eddigi gyakorlatához képest az, hogy most már nem ragaszkodnak mereven az orosz és fehérorosz sportolók kitiltásához a nemzetközi versenyekről.
Az Európai Olimpiai Bizottság értekezletén a tagországok egyhangúlag támogatták Szpirosz Capralosznak, a szervezet és a Görög Olimpiai Bizottság elnökének javaslatát, ami arra vonatkozik, hogy az európai olimpiai bizottságok nem támogatnak semmilyen bojkottot és nem csatlakoznak ilyen kezdeményezésekhez. Bár Capralosz nyilatkozatából nem derül ki, de sejtésem szerint az ukránok aligha vettek részt ezen az összejövetelen, mivel az ő esetükben teljesen érthető, ha legszívesebben kitiltanák az orosz és fehérorosz versenyzőket az olimpiáról is az elszenvedett sérelmek miatt, márpedig azt nem hiszem, hogy az ukrán bizottság is támogatna egy ilyen indítványt akár önszántából, akár politikai kényszer hatására.
Szpirosz Capralosz az EOB értekezletén többek között azzal érvelt a bojkott bojkottja mellett, hogy Görögország 1896, az olimpia modern érájának kezdete óta egyetlen ötkarikás játékokat sem hagyott ki, nem csatlakozott egyetlen bojkotthoz sem és mindig tiszteletben tartotta az Olimpiai Chartát.
“A sport és az olimpizmus nem társulhat a politikával és az olimpiai játékok lehetséges bojkottjával, mert ennek súlyos következményei lennének azokra a sportolókra nézve, akik keményen dolgoztak azért, hogy valóra váljon az álmuk: az olimpiai részvétel. Ezért ellenezzük a sportolókkal szembeni diszkrimináció minden fajtáját” – tette hozzá Capralosz.
Az EOB tagjai ugyanakkor támogatják azt, hogy Oroszország és Fehéroroszország ellen továbbra is érvényben maradjanak az egyébként nem feltétlenül hasznos és eredményes szankciók, valamint a jövőben is szolidaritást vállalnak az ukrán sporttal, s mindent megtesznek azért, hogy biztosítsák számukra a biztonságos és megfelelő felkészülés feltételeit, hogy aztán az olimpián minél több ukrán sportoló képviselhesse hazáját.
A világ sportvezetőinek nagy része nem ellenzi az oroszok és a fehéroroszok visszatérését
Az EOB abban is egyetért a NOB-bal, hogy az oroszok és a fehéroroszok visszatérését bizonyos feltételekhez kell kötni, s végleg eldőlt, amit már eddig is lehetett sejteni, hogy a két ország versenyzői nem vesznek részt a június 21. és július 2. között Krakkóban rendezendő Európa Játékokon. Capralosz elnök szerint a jelenlegi körülmények között lehetetlen az orosz és fehérorosz sportolók indulása, hiszen ebben az esetben az ukránok maradnának távol, ráadásul Lengyelországban nagy az oroszellenesség, úgyhogy annak a veszélye is fönnállhatna, hogy Krakkó nemes egyszerűséggel visszalép a rendezéstől, márpedig akkor teljesen ellehetetlenülhet az esemény megtartása.
Miután január második felében a NOB támogatásáról biztosította az Ázsiai Olimpiai Bizottság javaslatát, miszerint az orosz és fehérorosz sportolók az ázsiai versenyeken szerezhetnének kvótákat az olimpiára, a világ egy kivételével valamennyi földrészének kontinentális olimpiai bizottságai véleményt nyilvánítottak a kérdésben. Az ázsiaiak és az európaiak mellett az afrikai és a pánamerikai országok olimpiai bizottságai is támogatják a javaslatot. Egyedül az óceániai térség olimpiai bizottsága maradt csöndben, bár az ausztrál testület elnöke kijelentette, nem ellenzik a két ország sportolóinak indulását, de leszögezte, hogy nagyon összetett kérdésről van szó.
Tehát a világ sportvezetőinek nagy része nem ellenzi az oroszok és a fehéroroszok visszatérését, azonban – ahogy azt föntebb hivatkozott korábbi írásomban is kijelentettem – a politika szokás szerint igyekszik belefolyni a sportügyekbe, s mindent elkövet azért, hogy meghiúsítsa a teljes olimpiát. Az még érthető, hogy az ukrán vezetés a két ország kizárását követeli, ennek hiányában pedig maga fogja bojkottálni az eseményt (ezt az ukrán vezető szerdán jelentette ki ismét), azonban egyes európai országokban, melyek erős oroszellenes érzelmeikről ismertek, a politikai vezetők és a politikával szorosan összefonódott sportszemélyiségek rendszeresen kijelentik, hogy nem szeretnék viszontlátni a két ország sportolóit az olimpián, különben bojkottot hirdetnek.
Sokat mond ugyanakkor az, hogy többek között Csehországban és Észtországban, ahol a politikai vezetésnek nem tetszik a NOB legújabb állásfoglalása és többen fölvetették a bojkott lehetőségét, az olimpiai bizottság jelezte, nem csatlakozik semmilyen bojkotthoz, mivel sportolóitól nem kívánja elvenni a lehetőséget, hogy bizonyítson.
Nem szabad elfelejteni, hogy sok sportágban az olimpia a legnagyobb presztízzsel bíró verseny, melynek megnyerése nemzeti hőssé teheti az illető sportolót. Magyarországon sajnos akadnak olyan sportemberek, akiknek olimpiai aranyérmét vagy bármilyen más színű érmét a politikai téboly lehetetlenítette el, amikor 1984-ben szovjet nyomásra a teljes keleti blokk (így a csehek is) távol maradtak a Los Angeles-i olimpiától arra válaszul, hogy négy évvel korábban több nyugati ország nem szerepelt Moszkvában, mások pedig nem engedélyezték zászlajuk és himnuszuk használatát, így versenyzőik semlegesként szerepeltek a játékokon.
Nagyon nem lenne jó, ha negyven évvel később ismét sor kerülne egy csonka olimpiára. Egyelőre a sportvezetők észnél vannak, s reméljük, a politika nem tud vagy nem is akar akkora nyomást kifejteni rájuk, hogy eszüket elveszítsék.
A kiemelt kép forrása: Görög Olimpiai Bizottság