Azt hiszem, nekünk, magyar sportrajongóknak nem kell elmagyarázni, milyen a rossz sportújságíró. Sajnos a szakmában napjainkban rengeteg olyan személy dolgozik, akinek lehet, hogy megvan a szükséges végzettsége ehhez a munkához, azonban minden bizonnyal nem volt évfolyamelső az egyetemen vagy az újságíróiskolában. Rengeteg a stilisztikai, nyelvhasználati hiba, s nem egyszer az is föltűnhet egy-egy közvetítés során, hogy a kommentátor elunja magát, ami nem jó üzenet a közönség felé a közvetítőközeg részéről. A Sportudvar Sportújságíró Műhelyének 3. leckéjében negatív példákon keresztül mutatom be Neked, mit kell tenned annak érdekében, hogy ne válj vacak sportújságíróvá. A sportújságíró szakma mára egy igen tág, ezáltal felhígult közeggé vált, hiszen kis túlzással gombamódra szaporodnak a sportmédia különböző felületei: elsősorban a televíziók és online újságok, de ide sorolhatjuk az egyre több sporttal foglalkozó YouTube-csatornát is. Ahogy az ilyenkor lenni szokott, a szereplők számának növekedése magával hozza a felhígulást, azaz a színvonal esését, hiszen a nagy számok törvénye alapján minél többen tartoznak ugyanahhoz a szakmához, annál több lesz a nem éppen oda való, nem túl jól képzett, akár képzetlen ember. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy többségben lennének az ilyenek, de a sportújságírásban sajnos elég rossz a helyzet ezen a téren. Ebben a leckében éppen ezért és kapcsolódva…
A tartalom megtekintéséhez kérünk jelentkezz be vagy regisztrálj a Sportudvar Prémiumra vagy a Sportújságíró Műhelybe!