A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) a napokban hozzájárult ahhoz, hogy az orosz és fehérorosz sportolók Ázsiában indulhassanak a 2024-es olimpia selejtezőin. Ez ugyan előrelépést jelent az elmúlt 11 hónapban fönnállt szituációhoz, azonban továbbra is feltétel a semleges státusz, azaz a két ország versenyzői nem használhatják zászlajukat és himnuszukat. Ez nem tetszik egyik ország sportvezetésének sem, de az ukránok sem repesnek az örömtől…
Fontos döntést hozott a NOB a hét folyamán: az olimpiai testület ugyanis úgy határozott, hogy elfogadja az Ázsiai Olimpiai Bizottság javaslatát, miszerint az orosz és fehérorosz sportolók az ázsiai kvalifikációs versenyeken szerezzenek kvótákat a 2024-es olimpiára. Ennek azonban feltétele az, hogy mindkét ország versenyzői kizárólag semlegesként indulhatnak, azaz nem használhatják nemzetük zászlaját, himnuszát.
Mint emlékezetes, a NOB tavaly február 24-én, az ukrajnai bonyodalom elfajulásának napján fogalmazta meg azt az ajánlását, hogy Oroszország és Fehéroroszország sportolói, csapatai számára csak semleges státusban engedélyezzék a nemzetközi versenyeken, mérkőzéseket való részvételt a sportági szakszövetségek. Az olimpiai sportágak elsöprő többsége azonban – hathatós ukrán és nyugat-európai nyomásra – a két agresszor ország sportolóinak, csapatainak teljes kizárása mellett döntött. Üdítő kivételt jelent a népszerűbb sportok közül a tenisz, ahol mindkét nemzet játékosai ott vannak a világ élvonalában – ahogyan azt a most is zajló Ausztrál Openen is láthatjuk.
Az oroszoknak és az ukránoknak sem tetszik
Az orosz és fehérorosz hatóságok az elmúlt tizenegy hónap során gyakorlatilag az összes sportág vonatkozásában igyekeztek elérni a kizáró határozatok megsemmisítését – eddig kevés sikerrel. Mindössze a Nemzetközi Ökölvívó-szövetség (IBA) döntött úgy, hogy megszünteti a korábbi korlátozásokat, ám azt fontos hozzátenni, hogy a szervezetnek a balhés természetű és homályos hátterű Umar Kremljov személyében orosz elnöke van, akit a NOB nem hajlandó elismerni az IBA fejeként, mert szerinte legutóbbi újraválasztása szabálytalanságok egész armadája közepette történt meg.
Ez az állapot áll fönn tehát lassan egy éve, ám a NOB különböző vezetőinek az elmúlt hónapokban már voltak arra utaló megnyilvánulásaik, hogy az oroszok és a fehéroroszok számára is lehetővé kell tenni, hogy ott lehessenek a jövő évi nyári ötkarikás játékokon. Thomas Bach, a testület elnöke néhány hónapja egy olasz újságnak adott interjúban tett először közvetlen kijelentést arra vonatkozólag, hogy a NOB dolgozik egy olyan megoldáson, amellyel biztosítható az orosz és fehérorosz versenyzők visszatérése a nemzetközi sportéletbe, miközben ez a lehető legkevesebb konfliktust generálja, hiszen Ukrajna és több liberális beállítottságú, emiatt tőből oroszgyűlölő európai ország azonnal ugrik arra, hogy bárhol csak a legkisebb csírája felbukkan annak, hogy enyhíthetnek a két országgal szembeni szankciókon. Jó példa erre az ukrán vezető héten tett kijelentése is, miszerint nem szabad megengedni, hogy orosz és fehérorosz sportolók indulhassanak az olimpián.
A NOB a héten közleményben jelezte, hogy a kormányoknak nincs joguk beleszólni abba, mely országok versenyzői vehetnek részt az olimpiai játékokon. Emellett bejelentették, jó eséllyel megtalálták a megoldást az oroszok és a fehéroroszok reintegrációjára azzal, hogy Ázsiában szerepeljenek a kvótaszerző versenyeken, de tovább dolgoznak azon a különböző nemzetközi szövetségekkel, hogy megtalálják a módját a két ország versenyzőinek – szigorú feltételek mellett történő – visszatérésére a világeseményeken is.
Más kérdés, hogy ennek feltétele az, hogy semleges színekben indulhatnak a két ország sportolói, akiknek be kell tartaniuk az Olimpiai Charta előírásait is. Ez természetesen nem tetszik az orosz és a fehérorosz vezetőknek sem.
Oleg Maticin orosz sportminiszter szerint az orosz és fehérorosz állami szimbólumok tiltása az Olimpiai Charta megsértésének minősül. “A NOB döntésében a sportolók visszatérésének lehetőségéről beszél, ezzel is demonstrálva álláspontjának politikai rugalmasságát. Ugyanakkor elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a sportolók részvételére olyan különleges feltételeket határozzanak meg, amelyek nem egyeztethetők össze az Olimpiai Chartával, az egyenlőség és a méltányosság elveivel”.
Sztanyiszlav Pozdnyakov, az Orosz Olimpiai Bizottság elnöke hasonló véleményt fogalmazott meg. “A NOB-tól kapott információt úgy ítélem meg, mint egy lépést a sportolók felé, ugyanakkor sajnos ezzel párhuzamosan két lépést tett hátra. Valójában a mostani nyilatkozat egy olyan hiba kijavítására tett kísérlet, amely már majdnem egy éve alaptalan korlátozásokat eredményezett az orosz és a fehérorosz sport számára, és nagy károkat okozott az összes sportágnak nemzetközi szinten”.
Pozdnyakov szerint a NOB mostani bejelentéséből, csakúgy, mint az Ázsiai Olimpiai Bizottság még tavaly decemberben tett és most elfogadott javaslatából a józan ész hangja hallatszott, azonban továbbra is kategorikusan elutasítják azokat a korlátozásokat és követelményeket, amelyeket most a NOB meghatározott a nemzetközi versenyekre történő visszatérés érdekében. Az elnök azt is hozzátette, hogy az Orosz Olimpiai Bizottság “jogi felülvizsgálatot” kíván folytatni a NOB döntésével kapcsolatban.
Dmitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője egy orosz sportújságnak adott nyilatkozatában szintén a semlegességre irányuló elvárásokat emelte ki, leszögezve, hogy a Kreml álláspontja szerint a mostani, egyébként javarészt pozitív irányba mutató kezdeményezésben is sok a politika, amitől tartózkodnia kellene az olimpiai családnak elképzelései kidolgozása során. Dmitrij Svicsev, az Orosz Állami Duma Testnevelési- és Sportbizottságának elnöke is kritizálta a NOB feltételeit, nemzetiségen alapuló diszkriminációnak minősítve azokat.
Természetesen nem váratott magára a harmadik fél, Ukrajna reakciója sem, melynek elnöke – mint föntebb már említettem – az orosz és fehérorosz sportolók kitiltását követeli a 2024-es olimpiáról. Erre még rátett egy lapáttal Vagyim Gutcájt, az Ukrán Olimpiai Bizottság elnöke, aki a Thomas Bach NOB-elnök és több nemzeti olimpiai bizottság elnöke közötti videókonferencia során szólalt meg, azt állította, hogy orosz sportolók gyilkolják az ukránokat saját hazájukban, mert az orosz hadseregben eleve több olimpikon szolgál, de állítólag a tavaly ősszel besorozott tartalékosok között is sok sportoló akad.
Gutcájt, aki egyben betölti a sportminiszteri tisztséget is, nem meglepő módon csütörtökön már azt is bedobta, hogy amennyiben lehetnek orosz és fehérorosz versenyzők az olimpián, akkor Ukrajna bojkottálni fogja a játékokat. A politikussá vált ex-sportoló Facebook-oldalán azt írta, hogy az ukrán sportközösség számára elvi kérdés, hogy melyik háborús fél lehet ott az olimpián. Szerinte ebben az ország elnöke és teljes társadalma támogatja őket. Gutzeit szerint a nemzetközi szövetségek egy része is felháborodott a NOB szerdán tett bejelentésén az orosz és fehérorosz sportolók reintegrációjával kapcsolatban, éppen ezért minden nemzetközi szervezetet, amely befolyást tud gyakorolni a NOB-ra, bíztatni fognak arra, hogy emelje föl szavát a döntés ellen.
Érdekesség egyébként Gutcájt és Pozdnyakov kapcsán, hogy 1992-ben mindketten tagjai voltak a barcelonai játékokon olimpiai bajnoki címet szerzett kardvívó-csapatnak, mely a Független Államok Közössége néven szerepelt Spanyolországban mindössze szűk háromnegyed évvel a Szovjetunió összeomlása után.
Nem megerősített sajtóhírek szerint nem kevés azon nemzeti olimpiai bizottságoknak a száma, amelyek támogathatónak tartják azt, hogy az oroszok és a fehéroroszok Ázsiában térjenek vissza a nemzetközi sportéletbe (többek között az idei Ázsia-játékokon is indulhatnának a két kelet-európai ország sportolói). Amennyiben ez igaz, akkor nagy kérdés, mit hoz a jövő, mert pontosan másfél év múlva kezdődik a jövő évi nyári olimpia, vagyis az idő kezd sürgetni – el kell dönteni, mi legyen az orosz és fehérorosz versenyzőkkel, akiknek nagy része szerintem ellenzi a háborút, még ha akadtak ellenpéldák is.
A brit kormány, amely – az előző kettőhöz hasonlóan – Ukrajna legfőbb támogatójának számít Oroszországgal szemben, elítélte a NOB döntését. Michelle Donelan sportért is felelős kulturális miniszter szerint ez egy olyan lépés volt, amely megkísérli igazolni Putyin ukrajnai hadműveletének jogosságát, márpedig London minden ilyen lépést elítél. Donelan szerint a NOB álláspontja távol áll az ukrán lakosság háborús érzelmeitől, egyben fölhívta a figyelmet arra, hogy Thomas Bach lényegében ellentmondott saját, közel egy évvel ezelőtt hangoztatott véleményével az orosz és fehérorosz sportolók versenyzési lehetőségeivel kapcsolatban, amelyet akkor a pekingi téli olimpia és paralimpia idejére elrendelt olimpiai tűzszünet megsértésével indokolt. A brit miniszter nyilatkozatának végén leszögezte, hogy Nagy-Britannia szövetségeseivel és minden, vele együtt gondolkodó országgal közösen folytatja az Ukrajna melletti teljes szolidaritás érdekében szükséges lépések megvalósítását.
Ez alapján sajnos attól lehet tartani, hogy még rengeteg vita fogja terhelni ezt a kérdést és jó eséllyel a politika is igyekszik minél inkább beleszólni egy politikán fölül álló, független szervezet, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság döntéshozatalába, amire a múltból találunk jó pár példát. A magam részéről azt vallom, hogy mindenkinek meg kellene ízlelgetnie Milák Kristóf pár hete tett azon kijelentését, miszerint az orosz és fehérorosz sportolók kollektív eltiltása ellentétes a fair play szellemével. Jó volna, ha a világ minden nemzete képviseltethetné magát a következő olimpián.
A kiemelt kép forrása: Sportudvar-archívum