A franciáknak végül mégis sokba került a 80 perc semmittevés – az Argentína-Franciaország mérkőzés legfőbb tanulságai

Azt hiszem, nem túlzok, ha azt írom, hogy minden idők legelmebetegebb világbajnoki döntőjét rendezték tegnap Luszaílban. Az argentin-francia mérkőzés 80 percig lefutottnak tűnt, ám egy 11-es mindent megváltoztatott, s a rendes játékidő hosszabbításának végén már a sokáig semmit sem mutató franciák dönthették volna el a mérkőzést. A 2×15 perces hosszabbítás során újabb két gól esett, ám ez sem döntött, így a 11-esek következtek, amelynek végén trónfosztásra került sor. Most hideg fejjem összefoglalom a mérkőzés legfőbb tanulságait.

POZITÍVUMOK
Felejthetetlen utolsó negyven perc

Argentína az első félidőben kétgólos előnyre tett szert, s még a 75. percben is úgy állt a mérkőzés, hogy a francia válogatottnak nem volt lövése. Teljesen kilátástalanul játszott a címvédő, így senki sem kételkedett abban, hogy a 2:0-ás állás legfeljebb fölfelé változhat még, ám végül nemhogy kisebb lett a különbség, hanem el is tűnt. A franciák a 78. percben 11-est kaptak, miután Kolo Muanival szemben szabálytalankodott az egyik argentin, Kylian Mbappé pedig értékesítette a büntetőt. A PSG sztárja egy percre rá akcióból, egy nem akármilyen góllal tüntette el a két csapat közti különbséget, azaz a franciák első kaput eltaláló kísérlete rögtön gólt eredményezett. 2:2 lett a rendes játékidő végeredménye, pedig a csodával határos feltámadástól beindult galloknak az utolsó percekben több lehetőségük is volt, s csak pár méter választotta el őket a harmadik góltól, ám az argentin kapus a helyén volt, így Mbappé nem tudott ekkor triplázni. A 2×15 perces hosszabbítás során Argentína egy gólvonal-technológia segítségével megadott találattal ismét vezetéshez jutott (Upamecano nem tudta idejében elérni a labdát), ám a 117. percben egy szándékos kezezés (egész konkrétan a labda kinyújtott könyökkel való blokkolása miatt) ismét 11-est kapott Franciaország és Mbappé a 118. minutumban ezt is értékesítette, így mesterhármast ért el. 3:3 után jöhettek a 11-esek, melynek végén azok az argentinok örülhettek, akik másodjára adták le kétgólos előnyüket ezen a világbajnokságon, de a Hollandia elleni negyeddöntőhöz hasonlóan itt is képesek voltak összeszedni magukat, holott egy ideig nagyon a franciáknak állt a zászló. Volt már egy-két emlékezetes vb-döntő, de ez a mostani alighanem az összeset übereli.

Mbappé akkor rúgott három gólt, amikor kellett

Bár a franciáknak végül nem sikerült megvédeniük világbajnoki címüket, azonban a mérkőzés legjobbjának egyértelműen Kylian Mbappét kell tekinteni. A Paris Saint-Germain játékosa a 120 perc során két tizenegyest is kíméletlenül értékesített. Olyan időszakban tudott fontos szerepet játszani, amikor csapata a kábultság állapotában volt már több mint egy órája, s tényleg semmi esély nem mutatkozott arra, hogy a francia válogatott 2:0-ról föl tud állni. Az első büntetőhöz persze kellett az argentinok fegyelmezetlensége is, de ez semmit sem von le Mbappé érdemeiből, főleg, hogy egy perccel első gólja után megszerezte a másodikat is, amely a torna egyik, ha nem a legszebb találatának számít, hiszen a 16-os sarkáról kapásból bebikázta a labdát az argentin hálóba, ezzel egy teljesen új mérkőzést elindítva. Egy olyan meccset, ahol senki nem tudta megjósolni, hogy mi fog történni. Ezt követően a hosszabbítás végén újfent 11-est rúghatott Mbappé, s a 118. percben sem remegett meg a lába, így kialakult a 3:3-as eredmény, amely után jöttek a büntetőrúgások. Mbappé ott sem hibázott, nem rajta múlt, hogy csapatának nem jött össze a címvédés. A döntő előtt mindenki róla és Messiről beszélt, s ugyan az argentinok vezére is duplázni tudott a fináléban és 11-esét is belőtte, de amit Mbappé művelt, olyat nem minden évben látni a focipályákon, hiszen egy teljesen dermedt társaságot tudott fölébreszteni mély álmából, egy olyan csapatot, amelyre senki sem ismert rá a torna korábbi szakaszában látottak után. A még mindig csak 23 éves focista már most rengeteget tett le az asztalra. Mi lesz még később?

Argentína első félidei teljesítménye

Az argentin válogatott elsősorban az 1. félidőben látott produkciójára lehet büszke. A gauchók a horvátok elleni elődöntővel ellentétben ezúttal nem hagyták ellenfelüket érvényesülni, lényegében egyből letámadták a franciákat, akiket jól láthatóan meg is lepett ez a harcias hozzáállás, s közel nyolcvan percig nem is tudtak mit kezdeni vele. Az argentinok még a szünet előtt 2:0-ás előnyre tettek szert, miután egy véleményes 11-esből Messi juttatta vezetéshez őket, majd pedig Di María remek átlövésével nőtt kettő gólra a differencia. Az argentinok akár ennél is több gólt szerezhettek volna, amennyiben több szituációban kicsit pontosabban céloznak vagy jobb döntéseket hoznak a támadások befejezésénél. A fordulás után is sokáig a dél-amerikaiak uralták a játékot, s a gyenge lábakon álló francia védelmet újfent több ízben meg tudták zavarni, de újabb gólt nem sikerült szerezniük. A rendes játékidő utolsó negyedórájában argentin részről történtekről lentebb még említést teszek. A 2×15 perces hosszabbítás során ismét vezetéshez jutottak az argentinok, miután Messi a teljesen összezavarodó francia védők között a kapuba talált, lövését Upamecano már csak a gólvonal mögül tudta kirúgni. Végül a 11-esek döntöttek a javukra, de ha csupán az 1. félidőt kellene figyelembe venni, fölényesen győznek.

NEGATÍVUMOK
A franciák 78 percig aludtak

Egészen megdöbbentő volt azt látni, hogy a tornán eddig ellentmondást nem tűrően menetelő francia válogatott a döntőben egy fásult, álmos társaság benyomását keltette, amelynek tagjai kis túlzással azt sem tudták, hol vannak, de az biztos, hogy csak testben voltak ott a pályán, fejben nem. Engem az 1998-as brazil csapatra emlékeztetett az, amit láttam, hiszen anno a selecao éppen a franciák elleni fináléban szintén érthetetlenül pocsék teljesítményt produkált, csak ott az egész meccsen. Sokat árulkodott a francia csapatnál uralkodó pánikról, hogy Didier Deschamps szövetségi kapitány meg sem várta a szünetet és a 41. percben lecserélte Olivier Giroud-t és a vitatható 11-est összehozó Ousmane Dembelét – nagyjából valóban ők voltak különösen gyengék, de ennyi erővel a komplett francia csapatot le lehetett volna cserélni, talán Lloris kapust kivéve. Egyetlen lövése sem volt Franciaországnak 78 percen keresztül, s ugyan az a csapat és főleg Mbappé zsenialitását dícséri, hogy elég volt kettő perc a feltámadáshoz, de nem kell nagy fociszakértőnek lenni ahhoz, hogy lássuk, ez az első 78 perc katasztrofális volt francia szempontból és kész csoda, hogy végül nem ez, hanem a két kihagyott 11-es eredményezte a gallok ledöntését négy éve birtokolt trónjukról. Ettől függetlenül sok mindent át kell most beszélni a francia csapatnál, mert ilyen borzalmas játékot még a Tunézia ellen fölállt tartalékos együttes sem produkált, s megmerem kockáztatni, hogy a nem túl jól sikerült Nemzetek Ligája-mérkőzések során sem volt ennyire nulla és kilátástalan a játékuk. Ez a 78 perc végzetesnek bizonyult, mert más esetben szerintem a franciák győztek volna.

Az argentinok ismét elszórakoztak egy kétgólos előnyt

Bár végül nem fáztak rá, de nagyon közel álltak ehhez az argentinok, amikor kettő perc leforgása alatt leadták kettőgólos előnyüket. A 11-est igen könnyelműen hozta össze Otamendi, hiszen úgy rántotta le Kolo Muanit, hogy több védő is ott volt a 16-oson belül, s a kapus is tudott volna védeni, ha lövésre kerül sor. Ezután kissé szétestek az argentinok, s Mbappé ezt egy zseniális góllal ki is használta. Déja vu-juk lehetett a dél-amerikaiaknak ekkor, hiszen Hollandia ellen a rendes játékidő hosszabbításában szintén kétgólos fórt szórakoztak el. Végül ahogy akkor is, most is megúszták vereség nélkül, pedig egy ilyen, fejben nem teljesen 100%-os csapat megérdemelte volna a bukást. Az volt a nagy mázlijuk, hogy a franciák nem voltak acélosak tegnap este, s a végén még a szerencse is melléjük állt, egyrészt a rendes játékidő hosszabbításában kimaradt nagy francia helyzeteknél, másrészt a büntetőpárbaj során. Most az ünneplés zajlik, de amint lecsillapodnak a kedélyek, s elmúlnak az évvégi ünnepek, argentin oldalon is lesz mit kielemezni, hogy a jövőben ne legyen példa hasonlóra, mint a világbajnokságon a hollandok és a franciák, illetve kis híján az ausztrálok ellen is.

Ez volt a labdarúgó-világbajnokság döntőjének értékelése. A Sportudvar karácsonykor az egész tornát értékelő írással fog jelentkezni, úgyhogy akkor is érdemes lesz minket olvasni. Tartsatok velünk!

A kiemelt kép forrása: GIUSEPPE CACACE / AFP

Leave a Reply