Argentína jutott elsőként a katari labdarúgó-világbajnokság döntőjébe, miután 3:0-ra verte Horvátországot a tegnapi elődöntőben. A horvátok jobban kezdték a mérkőzést, ám az 1. félidő utolsó negyedórájában egy váratlan 11-es és egy hatalmas védelmi hiba következtében gyorsan kétgólos hátrányba kerültek a szomszédok, akik innen már nem tudtak föltápászkodni, ráadásul a 2. félidőben még egy gólt kaptak. A Sportudvar összefoglalja a mérkőzés legfőbb tanulságait.
POZITÍVUM
Az argentinok megtörték az erősen kezdő horvátokat
A horvát válogatott két, egyaránt 11-esekkel megnyert mérkőzéssel a háta mögött érkezett meg Luszailba, a keddi elődöntőre, de a negyeddöntőben az argentin csapat is csak büntetőkkel bizonyult jobbnak Hollandiánál, pedig kettő góllal vezetett már. Nehéz volt megjósolni, hogy mit hozhat kettejük mérkőzése. Jómagam előzetesen arra számítottam, hogy hasonló forgatókönyv érvényesülhet, mint a horvát-brazil összecsapáson, azaz a dél-amerikaiak lesznek kezdeményezőbbek, a horvátok pedig 4-3-3-as hadrendjük ellenére inkább a labdatartásra és a kontrákra próbálnak rámenni. Ezzel szemben a horvátok voltak kezdeményezőbbek az első 30 percben, ez azonban azzal járt, hogy a védekezésük ezúttal nem volt annyira acélos. Az argentinok ezt használták ki kétszer is rövid időn belül. Előbb a 34. percben tudtak viszonylag könnyedén gólhelyzetet kialakítani, azonban Dominik Livakovic, a horvátok hőskapusa ezúttal nem túl szerencsésen állította meg Alvárezt a 16-oson belül, ugyanis akkor borította föl, amikor már nem volt az argentin csatárnál a labda, úgyhogy 11-est kaptak a dél-amerikaiak. Messi értékesítette a büntetőt, pedig Livakovic megint érezte az irányt, de annyira jól helyezett volt a rúgás, hogy esélye nem volt védeni. Öt perccel később a horvát védelem újabb komoly hibáját kihasználva játszi könnyedséggel futottak el az argentinok a kapuig, s Alvárezzel szemben ekkor már semmilyen ellenszer sem működött, pedig két horvát védőre is rápattant a labda, de mindegyikről a csatárra pattant vissza, így végül a kapuban kötött ki. A gyorsan született két gól eldöntötte a mérkőzést, a folytatásban a horvátok – bár némileg többet birtokolták a labdát – már nem tudtak komolyabb lehetőséget teremteni (addig sem túl sokat), ráadásul a 69. percben Alvárez megrúgta a második gólját is, ezzel kialakult a 3:0-ás végeredmény. Az argentinok ezúttal nem akartak a Hollandia elleni hibába beleesni, s remekül használták ki a horvátok szervezetlen játékát. Akárki kerül útjukba a döntőben, annak föl kell kötnie a gatyát.
NEGATÍVUMOK
Livakovic most negatív hős lett
Bár nem feltétlenül ő okolható elsősorban a horvátok sima vereségéért, de az tény, hogy Dominik Livakovic lelkén szárad a 11-es, amellyel Argentína megszerezte a vezetést. Megmondom őszintén, tegnap este, a meccs hevében megdöbbentem azon, hogy Orsato játékvezető 11-est adott a horvát kapus Alvárezzel történt ütközése miatt, de most, amikor a cikket írom, hideg fejjel és az esetet többször visszanézve már jogosnak érzem a büntetőt, mivel Livakovic akkor ütközött neki Alváreznek, amikor az argentin már elrúgta mellette a labdát, ráadásul a kapus érzékelhette, hogy két védője is ott van mögötte, akik el is takarították a labdát a kapu torkából. Az ütközés így tehát fölösleges volt és szerintem elkerülhető is. A horvátok ezután csak abban reménykedhettek, hogy Livakovic a japánok és a brazilok elleni 11-es párbajokhoz hasonlóan a rendes játékidőben is tud büntetőt fogni, azonban Messi annyira a bal alsó sarok felé rúgta a labdát, hogy a Dinamo Zágráb kapusának esélye nem volt védeni, pedig érezte az irányt. Kár azon morfondírozni, mi lett volna, ha nincs ez a 11-es, de szinte biztos vagyok abban, hogy más mérkőzést láttunk volna a folytatásban.
Rossz volt a horvátok taktikája
Horvátország ismét 4-3-3-as hadrendben kezdte a mérkőzést. Előzetesen arra lehetett számítani, hogy az argentinok ellen is igyekeznek megbecsülni a labdát, s kemény, de higgadt védekezéssel megakadályozni Messiéket abban, hogy a kapuba találjanak. A brazilok ellen egy megingást és az abból kapott gólt leszámítva sikerült megvalósítani ezt. Tegnap este azonban a horvátok kezdtek jobban, náluk volt többet a labda és próbálkoztak is támadásokkal, de igazán komoly helyzetet nem tudtak kialakítani. Meglepően támadó szellemű föllépésük azonban magában hordozta azt a veszélyt, hogy hátul túlságosan kinyílnak, s az igen erős argentin támadósor ezt kihasználhatja. Ki is használta. Már a 11-est megelőző szituációban is igen gyorsan tudtak eljutni Livakovic kapujáig a latin-amerikaiak, mivel a horvát védelem lassan ért vissza – valahol ennek is szerepe volt a büntető létrejöttében. A második argentin találat előtt még jobban elbambultak a horvát hátvédek, újfent késve értek vissza, s ugyan megtettek mindent azért, hogy ne szülessen gól, de ezúttal kicsit még a szerencse is elpártolt mellőlük, hiszen valahogy csak bepattant a játékszer a hálóba. Ez a gyorsan bekapott két gól döntötte el az összecsapást. A horvátok ezelőtt egy mérkőzésükön sem játszottak ennyire támadó szellemben (a Kanada elleni csoportmeccset leszámítva) ezen a világbajnokságon, de Zlatko Dalic szövetségi kapitánynak ez a húzása nagyon nem jött be, mivel a védők túlságosan magasan helyezkedtek a pályán, s nem számoltak kellőképpen azzal, hogy az argentin csatárok a labdával a birtokukban nagyon gyorsan helyzetet tudnak kialakítani. Erre ráfáztak a horvátok, akiknek így már csak a bronzérem maradt, mint elérhető cél. 1998-ban megnyerték a bronzmeccset Hollandia ellen.
Argentína tehát bejutott a világbajnoki döntőbe. Ellenfele a ma 20 órakor kezdődő Franciaország – Marokkó elődöntő győztese lesz.
A kiemelt kép forrása: infostart.hu