Csúszik a 2030-as téli olimpia helyszínének kiválasztása

Miközben már a 2032-es nyári olimpiának közel kettő éve megvan a rendezője, addig még most sem tudni, hol kerülhet sor a 2030-as téli ötkarikás játékokra. Pályázók akadnának bőven, azonban a NOB váratlanul úgy döntött, elhalasztja a jövő év őszére tervezett helyszínkijelölést 2024-re. Az sem biztos már, hogy a szokványos módon, azaz szavazás útján döntenek a házigazdáról, hanem ahogy a 2032-es nyári olimpia kapcsán láttuk, célzott párbeszéd keretében jelölhetik ki a helyszínt. Problémát jelent viszont, hogy ennyire hirtelen jelentették be ezt a változtatást, miközben több városban is gondolkodnak még a pályázásban.

Miközben lassan egy év telt el az idei pekingi téli olimpia óta, s alig több mint három esztendő múlva kerül sor a következő megmérettetésre Milánóban és Cortina d’Ampezzóban, még mindig nem lehet tudni, hol lesz a 2030-as téli olimpia. Eddig úgy álltak a dolgok, hogy jövő ősszel, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) Mumbaiban rendezendő kongresszusán dönthetnek a házigazda kilétéről, ám az ötkarikás testület e hét elején Lausanne-ban tartott végrehajtó bizottsági ülésén úgy határozott, hogy 2024-re halasztja a helyszínkijelölési procedúra lezárását, azaz a rendezőváros kiválasztását.

Eddig az tűnt valószínűnek, hogy mivel több ígéretes pályázati szándék is érkezett, hogy szavazással döntenek a NOB-tagok a helyszínről, ám NOB-közeli források úgy tudják, a mostani döntés után már arra van nagyobb esély, hogy ahogy azt a 2032-es nyári olimpia Brisbane-nek történt odaítélése során láttuk, ún. célzott párbeszéd keretében akarja a NOB kijelölni a 2030-as téli játékok házigazdáját.

A XXI. században még nem volt példa arra, hogy a NOB elhalassza egy olimpia helyszínkijelölési folyamatának végét, mivel rendre bőven akadtak pályázók, akik közül viszonylag könnyedén ki lehetett választani a legalkalmasabbat. Pályázók vagy pályázni szándékozók most is vannak, azonban több városban is kérdőjeles még, hogy végül tényleg vállalnák-e az olimpia megrendezését. Ahogy a NOB kedden kiadott közleménye fogalmaz, időt akar adni magának a testület a megfelelő helyszín kiválasztására. Innentől fogva a kandidálókon múlik, mennyire maradnak türelmesek vagy pedig megelégelik a várakozást, s inkább visszalépnek.

Ez a karcsú közlemény azonban rávilágít arra, hogy egyfelől nem olyan könnyű megfelelő helyszínt találni egy téli olimpiának, másfelől a NOB ismét a párbeszédre hajlik a különböző pályázatok versenyeztetése helyett. Ez persze abban az esetben működhet, ha csupán egy pályázó akad, de ha ez is lesz a helyzet, az nem festene túl jól, miközben a nyári olimpiák iránt nagyon komoly érdeklődés nyilvánul meg a világ minden táján a nagyvárosok részéről.

Ami a 2030-as téli olimpiát illeti, az elmúlt hónapokban elsősorban a japán Szapporóról, az egyesült államokbeli Salt Lake City-ről és a kanadai Vancouverről lehetett hallani, olvasni, hogy gondolkodik a pályázásban. Mindhárom város rendezett már téli olimpiát. Vancouver azóta kiszállni látszik a versenyből, mivel Brit Kolumbia tartomány nem vállalt garanciát az olimpia megrendezésére, márpedig ennek hiányában nem állna túl jó lábakon a pályázat. A kanadai olimpiai és paralimpiai mozgalom ugyanakkor még reménykedik abban, hogy valahogyan sikerül meggyőzni a döntéshozókat, ezáltal újraéledhet a pályázat. Mivel 2028-ban Los Angeles rendezi a nyári játékokat, ezért Salt Lake City inkább a 2034-es téli olimpiában gondolkodik.

Ennek alapján az néz ki a legvalószínűbb forgatókönyvnek, hogy Szapporó marad az egyetlen pályázó, ami abból a szempontból nem volna meglepő, hogy eddig is az 1972-es házigazda japán nagyváros esélyeit tartották a legnagyobbnak a rendezési jog elnyerésére. Japánban elvileg a többség támogatja a téli olimpia rendezését a 2020-as tokiói nyári játékok sikere után, de azért ott is akadnak olyan hangok, amelyek nem feltétlenül szívlelik ezeket a terveket. Az is fölmerült, hogy referendumot tartanak Szapporóban, ám a város polgármestere elutasította ezt a kezdeményezést.

A NOB közleményében úgy fogalmaz, hogy a jövőbeli téli olimpiák lehetséges helyszíneit vizsgáló bizottság részletes jelentést terjesztett a végrehajtó bizottság elé, amelyben azt javasolta, hogy nagyobb hangsúlyt helyezzenek a klímaváltozásra, a téli sportok fenntarthatóságára és a jövő lehetőségeire, illetve kihívásaira. A NOB vezetése ezért is határozott amellett, hogy egyelőre nem dönt a rendező személyéről.

Jelen pillanatban tehát annyi biztos, hogy leghamarabb a NOB 2024-es, közvetlenül a nyári olimpia előtt rendezendő kongresszusán születhet döntés a 2030-as téli ötkarikás játékok rendezési jogáról.

Hogy ez milyen módon történhet meg, az már kissé, vagy nem is annyira kissé homályos. Az tiszta sor, hogy a Föld nem sok része képes téli olimpiát rendezni, hiszen Európa, Észak-Amerika és a Távol-Kelet azok a területek, amelyek erre éghajlatuknál fogva képesek. Szapporó úgy lehetne 2030-ban rendező, hogy 2018-ban és 2022-ben is távol-keleti város adott otthont az olimpiának, igaz, előbbi esetben Dél-Koreában, utóbbi esetben Kínában történt mindez, tehát, ha így nézzük, Japán abszolút szóba kerülhet. A NOB ugyanakkor mostani tanácskozásán különböző ötleteket is megvitatott, amelyek még kidolgozásra várnak. Ezek közé tartozik, hogy a téli olimpiát a jövőben egy “rendezői csoporton belül forgatnák”. Mivel nem lett világosan kifejezve, pontosan mire is gondolnak ez alatt, ezért bármit bele lehet képzelni ebbe, bár az nyilvánvaló, hogy az éghajlati és környezeti adottságok fontos szerepet fognak játszani, s az adott város, régió, ország gazdasági és infrastrukturális adottságai is sokat fognak nyomni a latban.

Ami még érdekesebb, hogy a téli olimpia rendezésére pályázni óhajtó városoknak vállalniuk kellene, hogy tíz éven keresztül nulla fok alatti átlaghőmérsékletet biztosítanak a havas sportágak versenyeinek helyszínein, mielőtt ott lehetne az olimpia. Az a javaslat is fölvetődött, hogy egyszerre döntsenek a 2030-as és a 2034-es téli olimpia helyszínéről, de végleges határozat még erről sem született. Ez nem volna példátlan, hiszen a 2024-es és a 2028-as nyári játékok házigazdáit is egy kongresszuson jelölte ki a NOB még 2017-ben. Amennyiben ezt a tíz éves előírást beültetnék a gyakorlatba, akkor az leghamarabb a 2034-es téli olimpiától kezdve működhetne, hiszen a 2030-as házigazda pályázati szándékának megfogalmazásakor még nem tudhatta, hogy ilyen feltétele is lesz a kandidálásnak, így még akkor sem lenne tiszta ilyen követelményekkel szembeállítani, ha egyébként azoknak megfelelne a 2020 és 2024 közötti adatok alapján.

A NOB tehát hivatalosan időt akar adni magának. Megbeszéléseket kíván folytatni a téli olimpiák fönntarthatóságáról, programjáról, koncepciójáról. Az vitathatatlan, hogy a globális klímaváltozás és a felmelegedés hatásai a téli sportokat komoly kihívások elé állítják, ahogy azt az alpesi sízők idén októberben már megtapasztalhatták. Nagyon fontos, hogy a NOB tisztában legyen azzal, milyen kritériumrendszer keretében lehet a jövőben egy téli olimpiát sikeresen megrendezni, ha feltesszük, hogy a felmelegedés továbbra is a mostani, ha nem még nagyobb ütemben folytatódik.

A NOB időt akar adni a pályázóknak is, s ez talán még fontosabb, hiszen egyik város esetében sem teljesen makulátlan a helyzet. Vancouver és Salt Lake City problémáiról már esett szó, de az sem elhanyagolható, hogy Szapporó úgy gondolkodik az olimpiarendezésben, hogy ugyan a 2020-as tokiói nyári esemény alapvetően sikeres volt, azonban a játékok utóéletére ez már sajnos nem mondható el, mivel korrupciós botrányok egész sora rázta meg a japán társadalmat, többeket letartóztattak vagy kihallgattak, mert az olimpiára saját meggazdagodásuk forrásaként tekintettek. A mostani halasztással a japánok is kaptak egy évet, hogy kiheverjék ezeket a traumákat, így van rá esély, hogy a szapporói olimpia támogatottsága javulni fog. Most sem rossz a hírek szerint, de mint tudjuk, egy olimpia megpályázásához a lakosság közel egészének támogatása szükséges, s lehet, hogy még egy 75-80%-os támogatottság sem lesz eléggé meggyőző a NOB-nak, amely nyilván nem akarja, hogy az olimpia körül olyan botrányok folyjanak le, amint azt a most zajló katari labdarúgó-világbajnokság kapcsán láthattuk.

Végezetül azt is érdemes megemlíteni, hogy akadhatnak új pályázók is. A Német Olimpiai Bizottság (DOSB) éppen a múlt hétvégén döntött arról, hogy megpályázza valamelyik, a közeljövőben esedékes olimpia rendezési jogát. Arról még nem határoztak, hogy konkrétan melyik olimpiára gondolnának, de nem zárják ki, hogy egy télire akarnak majd kandidálni. Abból kiindulva, hogy 2036-ban lesz a nem túl szép emlékű 1936-os berlini olimpia 100. évfordulója, s a német közvélemény megosztott abban a kérdésben, hogy szerencsés volna-e erre az olimpiára pályázni, így könnyen lehet, hogy végül a 2030-as vagy 2034-es téli játékokra fognak rástartolni.

Bár nagyon homályos még, hogy a föntebb említett rendezői csoportba milyen feltételekkel kerülhetnének be potenciális házigazdák, ezek után azon sem lepődnék meg, ha Szaúd-Arábia is elgondolkozna az olimpiarendezésen. A szaúdiak néhány hónapja nyerték el a 2029-es téli Ázsia-játékok rendezési jogát, mivel ígéretük szerint addigra megépítenek egy téli sportközpontot az ország hegyvidéki területén. Szaúd-Arábia mint tudjuk, egy sivatag, ahol a hegyekben sincs sok hó, síkvidéken pedig nagyon ritkán fordul elő, ha előfordul egyáltalán. A szaúdiak ugyanakkor regionális riválisuk, Katar példáját követve sportesemények rendezésével szeretnének nyitni a világ felé, s úgy tűnik, hogy egészen horribilis elképzelésektől sem riadnak vissza, hogy ezt elérjék. Amennyiben valaha is megvalósulna egy szaúdi rendezésű téli olimpia, az legalább akkora sokkot okozna, mint amikor Katar megkapta a labdarúgó-világbajnokságot. Nem tudom, hogy a NOB mennyire engedne a szaúdiak, illetve bármely másik arab olajállam pénzügyi nyomásának, hiszen nyilván nagyon sok pénz folyna be már önmagában abból is, ha Szaúd-Arábia olimpiát rendezhetne, még akkor is, ha egy téli olimpia azért eléggé abszurdan hangzana ott.

A kiemelt kép forrása: francsjeux.com

Leave a Reply