Fokozódik a bokszháború

Továbbra sem enyhül a feszültség az amatőr ökölvívás háza táján, sőt, egyre erősebbé válik a háború a nemzetközi szövetség orosz elnöke és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) között. 2020 után a 2024-es olimpia ökölvívó kvalifikációs szisztémáját is a NOB fogja megszervezni, és továbbra sem biztos a sportág helye a 2028-as ötkarikás játékok műsorán. Egyelőre nagyon abba az irányba mennek a dolgok, hogy kettő év múlva láthatunk utoljára bokszmeccseket az olimpián, mivel a szövetség elnöke egyre agresszívabb hangnemet üt meg, ami biztosan nem fogja segíteni a sportág ramaty helyzetének rendezését.

A NOB nem dőlhet hátra. Umar Kremljov, a Nemzetközi Ökölvívó-szövetség (IBA) orosz elnöke, akit nemrég az ötkarikás testület a nemkívánatos személyek fekete listájára helyezett, nem teszi le a kardot, sőt, egyre keményebb hangnemet enged meg magának, stílszerűen fogalmazva minden csapásra visszaüt. Amíg a ringben egy ilyen taktika kifizetődő lehet, addig a sportdiplomácia területén inkább az öngyilkossággal egyenlő. Jelenleg azonban úgy tűnik, az orosz sportvezető nem akar változtatni hozzáállásán, amelynek könnyen egy, az olimpiák műsorán 1904 óta folyamatosan szereplő sportág ihatja meg a levét.

A NOB az IBA nem éppen tisztának kinéző tisztújító kongresszusa után nyíltan azzal fenyegetőzött, hogy leveszi az amatőr bokszot az ötkarikás játékok programjáról 2028-tól kezdve, amennyiben továbbra is fönnmaradnak a sportágat és különösen az amatőrök szövetségét terhelő problémák, amelyek érintik az irányítást és a pénzügyeket is. Umar Kremljov most már oda jutott, hogy a NOB minden figyelmeztetésére fenyegetéssel felel. Legutóbb azt jelentette ki, hogy amennyiben leveszik az amatőr ökölvívást az olimpia műsoráról, a sportág többmilliós közössége nem fog csöndben maradni, hogy elítélje az igazságtalan döntést.

Az orosz vezető egy hétfői dubaji sajtótájékoztatón kendőzetlenül beszélt álláspontjáról. Az eseményen rajta kívül részt vett az amatőr ökölvívás három nagy neve, jelenlegi és egykori versenyzők, köztük két nő: a francia Estelle Mossely, a 2016-os riói olimpia bajnoka és az indiai Nikhat Zareen, aki májusban 52 kg-ban világbajnok lett. Harmadikként egy amerikai legenda, Roy Jones Jr. csatlakozott hozzájuk, aki már hosszú ideje Kremljov szövetségeseként ismert.

A “technikai problémák” miatt egyórás késéssel elkezdett sajtótájékoztatón néhány szürrealista momentumra is sor került. A kizárólag oroszul beszélő Umar Kremljov azzal nyitotta nyilatkozatát, hogy szerinte két nagy sportág létezik a világon: a labdarúgás és az ökölvívás. Azt hiszem, egy-két sportág szereplői, szurkolói finoman szólva vitatkoznának ezzel a megállapítással, persze mindenkinek szabad a véleménye. Ugyanebben a monoton hangnemben azzal érvelt az ökölvívás olimpiai műsoron tartása mellett, hogy világszerte több mint egymilliárdan űzik a sportágat. Igen, jól olvasod, a Föld minden 8. lakója bokszol. Az tény és való, hogy sokan bokszolnak, de egyfelől közülük korántsem mindenki versenyszinten bunyózik, hanem egyszerű kikapcsolódás, gőzleeresztés keretében egy nehéz nap végén, másfelől aligha igaz, hogy tényleg ennyire sokan bokszolnának a világon.

Umar Kremljov nyilatkozatában természetesen a NOB-ba is beleszállt. Ugyan egyszer sem utalt konkrétan az ötkarikás világszervezetre, de megígérte, senki sem fog csöndben maradni az ökölvívás világában, amennyiben akár csak megkísérlik levenni a sportágat az olimpiai műsorról. “Az ökölvívás közösségeként és irányító szervezeteként mindent megteszünk azért, ami hatalmunkból és befolyásunkból telik, hogy a boksz maradhasson az olimpiai játékok programján” – fogadkozott Kremljov.

Az IBA elnöke a dubaji sajtótájékoztatón nem tett említést Oroszországról és Fehéroroszországról, pedig a szövetség nemrég döntött úgy, hogy minden ország számára engedélyezi a saját zászló és himnusz használatát az általa szervezett versenyeken. Kremljov ezzel kapcsolatban azonban világos üzenetet fogalmazott meg:

“Emberek egysége és nem emberek elkülönülése vagyunk. Amikor sportolóinkról beszélünk, fontos ismerni nemzetiségüket, hallani a himnuszukat és látni nemzeti zászlajukat. Amikor a sport elkezdődik, a politikának véget kell érnie”.

Azt hiszem, önmagában ezzel a mondattal egyet lehet érteni, más kérdés, mi a mögöttes szándék, mert nyilván van az is.

A sajtótájékoztatón megjelent a már említett Estelle Mossely, aki nem rejtette véka alá a NOB-bal szembeni kritikáját. A francia bokszolónő kifogásolta, hogy a bizottság még mindig nem tisztázta teljesen, milyen módon és feltételekkel lehet kvótát szerezni a 2024-es olimpiára, melynek selejtezősorozatát (a 2020-as tokiói versengéshez hasonlóan) a szakszövetség helyett a NOB állítja össze. Az elképzelés szerint első körben a minden kontinensen jövőre esedékes nemzetközi multisport-események (Európa Játékok, Ázsiai Játékok stb.) keretében rendeznének olimpiai selejtezőket, majd 2024 első felében két világselejtezőre kerülne sor, ahol a fönnmaradó kvótákat osztanák ki.

“Sokan szeretnének indulni a következő olimpián, de a kvalifikációs rendszer még mindig nem világos. A NOB azt állítja, hogy jóváhagyta a szisztémát, de a sportolókat nem tájékoztatták a tudnivalókról. Nem tudjuk, hogy milyen súlycsoportok lesznek, sőt még azt sem, hogy az IBA által javasolt kategóriákban lesznek-e a selejtezők és a versenyek, vagy sem” – panaszkodott Mossely.

A sajtótájékoztatón történt hangzatos kijelentések közé tartozott az is, hogy az IBA szeretne visszatérni régi székhelyére, a svájci Lausanne-ba, ami tudvalevőleg a NOB székhelye is. Umar Kremljov ugyanakkor hozzátette, hogy ebben a kérdésben még zajlanak az egyeztetések, a végső döntést pedig a nemzeti szövetségek bevonásával hozzák meg. Kíváncsi vagyok, megvalósul-e mindez, miközben az IBA orosz elnöke kemény hangon beszél a NOB-bal.

Amennyiben a visszaköltözés nem valósulna meg (erre most igen jó esély mutatkozik), akkor minden bizonnyal Dubaj lehet az új székhelye a szövetségnek, nem véletlen, hogy itt tartották a hétfői sajtótájékoztatót. Az IBA azt is bejelentette, hogy decemberben Boksz Világfórumot szervez, az Egyesült Arab Emirátusokban megnyitja első fejlesztési és képzési irodáját, s a jövőben minden földrészen több hasonló egységet tervez fölállítani. Kissé ellentmondásos egyébként a helyzet, mivel Kremljov az Egyesült Arab Emirátusokat az amatőr ökölvívás világközpontjának nevezte, ugyanakkor az IBA nem sokkal a sajtótájékoztató után kiadott közleményében leszögezte, hogy a szövetség fő székhelye Lausanne-ban marad. Az is elhangzott, hogy jövő májusban az üzbég főváros, Taskent ad otthont a világbajnokságnak, amelyen rekordnagyságú, picivel több mint 2 milliárd forint pénzdíjat terveznek kiosztani minden súlycsoportban. Ezek szerint anyagiak terén nem áll rosszul a szövetség, de a pénzügyi háttérről lejjebb még esik szó.

Az amatőr ökölvívás háza táján, ha úgy tetszik, évtizedek óta súlyos problémák vannak, hiszen a sportág korábbi nemzetközi szövetségénél egymást érték a korrupciós botrányok, s több olimpián is súlyos bírói csalásokra derült fény. A NOB megelégelte mindezt, ezért 2019-ben döntött arról, hogy maga szervezi meg a 2020-as olimpia ökölvívótornáját és annak selejtezőit. 2024 kapcsán ugyanez a helyzet, de amennyiben nem békülnek ki a felek egyhamar, akkor 2028-ban, 120 évnyi folyamatos olimpiai jelenlét és nem mellékesen megannyi magyar siker (bár a magyar öklözők hosszú évek óta fasorban sincsenek az olimpiákon, de hazánk még mindig az összesített sportági éremtáblázat 7. helyét foglalja el) után az ökölvívás nélkül rendezhetnek meg egy olimpiát. Személy szerint nem örülnék ennek, mert bár nem vagyok bokszrajongó, de az ökölvívás az olimpia szerves részét képezi, ezért kár lenne megválni tőle.

Békülésre azonban egyelőre nem sok esély látszik, s az év elején fölerősödött ukrajnai háború csak tovább rontotta, lényegében elmérgesítette a helyzetet, hiszen a NOB-nak nem tetszik az sem, hogy az orosz állami gázóriás, a Gazprom az IBA legfőbb, sőt, jó eséllyel kizárólagos támogatója, márpedig a céget több országban is szankciókkal sújtották. Márciusban Kovács István, az IBA akkori főtitkára próbálta győzködni egy levélben a nemzeti tagszövetségeket, hogy szükség van a Gazprom pénzére, mert máskülönben ellehetetlenülhet az amatőr ökölvívás. Az IBA nem sokkal ezután tisztújító kongresszust tartott, amelyen Kovács nem lett újból főtitkár, Kremljov pedig csak úgy tudta megőrizni elnöki tisztségét, hogy holland kihívójával szemben lejárató kampányt folytatott, a kongresszuson pedig számos furcsaság történt. A NOB ezután döntött arról, hogy nemkívánatos személynek nyilvánítja az oroszt, aki ennek értelmében többek között nem szívesen látott vendég lesz a 2024-es olimpián.

A bokszháború tehát fokozódik, s ki tudja, hol a vége, de jelenleg elég nagy pénzekben lehetne fogadni arra, hogy a NOB meglépi azt, amit valószínűleg nem szívesen tenne meg: leveszi az ökölvívást az olimpia műsoráról.

A kiemelt kép forrása: francsjeux.com

Leave a Reply